Back to top

Komoly lépést tett az EU Bialowieza megmentéséért

Elrendelte a bialowiezai erdőben folyó fakivágások azonnali leállítását hétfőn este az Európai Bíróság, hangsúlyozva, hogy amennyiben Lengyelország nem tesz eleget a kiadott végzésben foglaltaknak, akkor minden egyes nap után legalább 100 ezer euró (mintegy 31 millió forint) pénzbírságot fognak kiszabni.

Az Európai Bizottság tavaly kötelezettségszegési eljárást indított Varsóval szemben a kontinens utolsó érintetlen erdejének ritkítása miatt. Az uniós bíróság pedig idén júniusban ideiglenes jelleggel elrendelte a fakivágások leállítását, amíg nem születik meg az ítélet az ügyben, de sajtóhírek szerint azóta is folyik az erdőirtás a számos ritka állatfajnak is otthont adó területen.

A lengyel hatóságoknak 15 napjuk van bizonyítani, hogy a kivételes, valódi biztonsági kockázatokat jelentő eseteket leszámítva eleget tesznek a tilalomnak, a bizottság pedig ezután értékeli a helyzetet, s amennyiben a testület szakemberei arra a megállapításra jutnak, hogy az erdőirtással továbbra sem hagytak fel, akkor Brüsszel a bírósághoz fordulhat, amely jogsértés esetén legalább 100 ezer eurós pénzbüntetést ró ki Varsóra minden nap után, amely eltelik a mostani értesítés és a fakivágások leállítása vagy az ítélet meghozatala között.

A bialowiezai ősrengeteg körüli vita tavasszal éleződött ki, a lengyel hatóságok akkor hagyták jóvá a faritkítás kiterjesztését az erdőség nem védett részein. Ennek nyomán a tervek szerint több mint 180 ezer köbméter fát vágnak ki egy évtized alatt.

Az intenzív fakivágás májusban kezdődött, ami a környezetvédők szerint veszélyezteti az erdőt, Varsó azonban azt hangoztatja, hogy az intézkedés célja épp az ősrengeteg pusztulásának megállítása, ugyanis a lucfenyők kérgét élősködő rovarok támadták meg.

A Lengyelország és Fehéroroszország területén elterülő erdőség bizonyos részei szigorú védelem alatt állnak. A körülbelül húszezer állatfajnak és a kontinens legmagasabb fáinak otthont adó nemzeti park 1979-ben került fel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világörökség-listájára.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk.

47 millió tonna gyümölcs termett Európában

A közelmúltban Berlinben lebonyolított Fruit Logistica szakvásár kiváló alkalmat adott az elmúlt év gyümölcs- és zöldségtermeléséről és –kereskedeleméről szóló leltár elkészítéséhez.

Kipusztulás fenyegeti a hasznos rovarfajokat

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

A hétvégén már jár a szilvásváradi kisvasút

Ragyogóan napos hétvége elé nézhetünk. Éled a természet, itt-ott már madárcsicsergést is hallhatunk. Az időjárás előrejelzés szerint az éjszakai fagyok már elkerülnek minket, de persze a hideg völgyekben, északi oldalakon még erre is számíthatunk. Az erdei túrázáshoz tökéletes idő biztos sok embert kicsalogat az erdőbe, ahol jellemzően saras ösvényekre kell készülni.

Ködös Albion – ugrás az ismeretlenbe?

Nem oszlik, sőt inkább egyre sűrűbb a Londont borító legendás köd. A brit parlament példátlan többséggel utasította el január közepén az immár két éve formálódó, az Európai Unióból való kilépésnek szervezett keretet adó, a kilépés feltételeit megfogalmazó megállapodástervezetet. Az ellenzék túl puhának, a kormánypártiaknak pedig túl keménynek találták az Európai Bizottság konszenzusát bíró menetrendet.

Az EU két magyarországi környezetvédelmi kezdeményezést támogat

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való európai átállás elősegítése érdekében az unió LIFE programjának új finanszírozási forrásai több mint 3,2 milliárd euró összegű kiegészítő támogatásban részesítik tíz tagállam környezetvédelmi és éghajlat-politikai projektjeit, köztük két magyar kezdeményezést.

Boldogságmorzsák egy életre

A ’80-as évekre az erdész szakma jókora kommunikációs deficitet halmozott fel. Mulasztásaink pótlására több lehetőség is kínálkozott, közülük az egyik legbiztatóbbnak a környezeti nevelésbe való bekapcsolódás tűnt. Miért is? A kutatások szerint az egyedfejlődés során az ember a környezeti kérdések iránt 4 – 10 éves korban a legnyitottabb, ráadásul akkor még nincs előítélete.

Nagykoalíciós egyet nem értés

Németországban egy, a közelmúltban a Neue Osnabrücker Zeitung c. napilapnak adott interjúban Svenja Schulze (SPD) szövetségi környezetvédelmi miniszter azt vetette Julia Klöckner (CDU) élelmezési és mezőgazdasági miniszter szemére, hogy az agrártárca vezetőjeként a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről folytatott viták során nem veszi kellően figyelembe a környezetvédelem érdekeit.

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.

Csicsörke a fekete kontinensről

A mozambik csicsörke elterjedési területe Afrika és annak néhány környező kisebb szigete. Ma még nehéz arra kérdésre válaszolni, hogy az elnevezés alatt valójában mit érthetünk – voltaképpen egy fajról van szó, vagy több faj gyűjtőneve. Annyi bizonyos, hogy kb. tucatnyi alfaja van. Ez a tollas (Serinus mosambicus) nem is olyan régen még kedvelt díszmadár volt.