A veszteség mértéke területenként változó, a megrongált fóliasátrak 70–80 százaléka Bács-Kiskunban, Csongrádban és Békésben, valamint Pest megye déli részén található. De akadnak ilyenek szűkebb hazánkban is.
A régebbi sátrakban a kis szél is kárt tehet
Heves megye legnagyobb „fóliás” települései Pest megye és a Jászság mellett találhatók: Boldogon főként paprikát, Csányban pedig uborkát termesztenek meglehetősen költséges körülmények közepette. Tevékenységüket nehezíti, hogy a fóliára nem köthető biztosítás, az esetleges károkat a gazdálkodók kénytelenek „lenyelni”.
Nem kis pénzről van szó: egy 12 méter széles, hatvan méter hosszú fólia ára 120–140 ezer forint; a garancia általában három évre szól, a hosszabb időtartamért pluszárat kell fizetni. Természetesen a sátor három éven túl is használható – a többség használja is, esetenként nyolc, sőt, akár 12 esztendeig is –, ám ilyenkor már fennáll a veszély, hogy a kisebb széllökések is kárt tehetnek benne. Rizikót jelent a csőváz falvastagsága is: az általunk megkérdezett szakember szerint a két milliméteresnél vékonyabb falú cső könnyebben összeroppan, s odalesz a verejtékes munka eredménye. Óriási összegről van szó, hiszen akadnak olyan gazdák, akik 25–40 ezer tő uborkát termesztenek birtokukon.
Az épületek megóvják a gazdaságokat
Boldogon közismerten a paprika az elsődleges fóliás növény. Zsíros István alpolgármester – aki maga is gazdálkodik – elmondta: községükben évente két-három szélviharral számolnak, ám ezek az idén nem voltak túl jelentősek, miként a zivatarok idején tapasztalható lokális széllökések sem. Károkat inkább csak ott okoztak, ahol a fóliák már egyébként is megértek a cserére, hiszen rég lejárt a garanciális idejük. A faluban egyébként is javarészt zártkerti művelés zajlik, így a házak megóvják a fóliasátrakat az elemek pusztításától. Ha mégis megtörténne a baj, biztosítás híján saját zsebükbe kell nyúlniuk a károsultaknak.
Van, aki az időjárás miatt nem folytatja
Csányban Nagy Béla idős korára tekintettel felhagyott a növénytermesztéssel, de jól ismeri a helyi viszonyokat. Falujukra az északnyugati széljárás a jellemző, amely időnként „sávos” hullámokban jön. Jól emlékszik arra a kilenc évvel ezelőtti pusztításra is, amelyről a megyei lap is hírt adott: a szél alig pár méternyi szélességben több mint száz sírkövet letarolt a temetőben. A fóliasátrak ugyanígy megsínylik a jelenséget – jelentette ki. Közölte: olyan gazdálkodóról is tud, aki a nemrég tapasztalt szélsőséges időjárás miatt döntött úgy, hogy a továbbiakban nem foglalkozik fóliázással.
A környék sovány vízkészlete és a munkaerőhiány sem kedvez a fóliás művelésnek. A meleg és a párás levegő közepette végzett munkát a fiatalok közül is egyre kevesebben vállalják, így az utánpótlással is gondok lehetnek – vélekedett.
Az államtól várnak segítséget
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a kormányhoz fordult, hogy biztosítson rendkívüli támogatást a károsult gazdálkodóknak a fóliasátrak újjáépítéséhez, beszerzéséhez. Ehhez vállalja, hogy az okozott károkat a falugazdászok néhány nap alatt felmérik. Ennek és a kormányzati segítségnek köszönhetően pedig – figyelembe véve a de minimis 15 ezer eurós korlátozást – a károsult kistermelők akár néhány héten belül hozzájuthatnának a fóliasátrak újjáépítését, beszerzését célzó egyösszegű támogatáshoz. További segítséget jelentene egy kiegészítő jellegű, kamatmentes hitel lehetősége is.
