Több mint egy kilogramm mézet kellene ennünk évente
A méz világpiaci keresletének állandó változásaira a termelők akkor adják a legjobb választ, ha megtesznek mindent a hazai mézfogyasztás bővüléséért – mutatott rá Molnár György, a Szatmári László Jászsági Méhészegyesület elnöke. A legfőbb cél, hogy az egy főre jutó éves mézfogyasztás átlaga emelkedjen – írja a szoljon.hu.
Az anyagban hangsúlyos helyet kap az uniós piacra érkező import méz minősége, a hamisítás elleni védekezés fontossága is. Mindez alapvetően határozza meg a termék világpiaci árát. Molnár György egyesületi elnök érdeklődésünkre elmondta, hogy nemzetközi szinten – az eddigiektől eltérően – idén késő ősszel nem kezdett növekedni a méz felvásárlási ára.
Igaz, a szakemberek egy része szerint az akácméz árnövekedésére később lehet számítani, de ennek egyelőre még nem látják a jeleit. Ráadásul a világpiacon megjelenő méz mennyisége is nagyobb a korábbiaknál. Mindez pedig befolyásolja a hazai méz jövedelemtermelő képességét is.
– A világpiac hatásainak ellensúlyozására a legfőbb megoldást a hazai mézfogyasztás nagyságrendjének növelése jelentheti – mondta az egyesület elnöke.
– Egyre fontosabbá válik ez a terület, nem kerülhető el, hogy minél nagyobb figyelmet fordítsanak a termelők, a termelői közösségek a mézfogyasztás népszerűsítésére.
Molnár György hozzátette, az idei, Törökországban megrendezett méhész világkiállításon kiderült, a vendéglátó országban másfél kiló mézet fogyasztanak átlagosan az emberek éves szinten.
Hazánkban az elmúlt évek növekedését figyelembe véve is csak hetven dekás éves fogyasztási szintnél tartunk. Az elsődleges célok között szerepel, hogy a mennyiséget egy kilogramm fölé lehessen vinni.
Előtérben a magyar áru
– Általában is fontos, hogy a vásárlók előtérbe helyezzék a magyar termékeket, még ha ennek talán magasabb is az ára, ugyanakkor a vásárlással a hazai termelőket a hazai munkahelyek megőrzését segíthetik a fogyasztók – tette hozzá Molnár György.
– Ráadásul csak azt követően gondolkodnak el más nemzet árujának vásárlásán, ha a német áru már elfogyott. Magyarországon is sokat változott már a helyzet ezen a területen, de a folyamatot tovább kell vinni – vélekedett a jászsági méhészegyesület vezetője.
Mézes reggelivel várták a gyerekeket
Idén több mint negyven óvodában és iskolában tartottak mézes reggelit a méhészek. A termelői méz népszerűsítésére indított kampányt négy évvel ezelőtt az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezte hazánkban. A tolna megyei akcióról a teol.hu számolt be.
– A Mézes Reggeli célja, hogy megismerjék az emberek és főleg a gyerekek a magyar méz kiváló minőségét, zamatát, aromaanyagait és azt, mi a különbség a különböző fajta mézek között. Üdvös lenne, ha jelentősen megnőne a magyar méz fogyasztása az olcsó és gyenge minőségű importtal szemben. Az utóbbival nem is az a baj, hogy olcsóbb vagy gyengébb minőségű, hanem hogy túlnyomórészt laboratóriumban előállított termék, amely cukorszirupból, aromaanyagok hozzáadásával készült. Méznek titulálják ugyan, de ez a fogyasztó megtévesztése – mondta Nagyernyei Attila, a megyei méhészegyesület elnöke. Idén negyedik alkalommal jártak a méhészek az iskolákban, óvodákban Iregszemcsétől Szedresig. A megyei elnök a szekszárdi Babits általános iskolában találkozott a gyerekekkel.
Iregszemcsén, az általános iskolába Kersák Róbert, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) megyei koordinátora látogatott el, és vitte magával a mézeit. Itt is ötfajta mézet kóstoltak a diákok, megnéztek egy kisfilmet, melynek címe a Méhek útja volt. Völgyi Csilla, az iskola földrajz szakos tanára, a mézes reggeli helyi szervezője elmondta, nagyon jó volt a hangulat, a gyerekek méhecsketánccal is készültek, és többfajta mézes süteményt kóstolhattak meg, amit teával kínáltak nekik.
A rendezvényen részt vett a szlovén nagykövetségről Iregszemcsére látogató Natasa Bergelj meghatalmazott miniszter asszony és a nagykövet felesége, Klaudija Kokalj. A Mézes reggeli mint mozgalom egyébként tizenegy éve Szlovéniában kezdődött, és Európa-szerte népszerű lett.
Jelentős mennyiségű magyar mézet exportálunk (a hazai termés 80 százalékát), ugyanakkor jelentős mennyiségű silány minőségű, méznek alig nevezhető termék érkezik a hazai piacra – mondta Nagyernyei Attila megyei elnök. Mindez nagy gond, nemcsak Tolna megyében, de az egész országban, sőt egész Európában is. A hamisítványok a Távol-Keletről érkeznek hozzánk néhány európai megakereskedőn keresztül. A silány termékek jelentősen letörik a jó minőségű mézek árát is. A Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) nagyon jól végzi a dolgát, ellenőrzi ezeket a termékeket, sokszor be is tiltja az árusításukat, ennek ellenére nem csökken a hamis méz mennyisége – tette hozzá az elnök.
Nálunk van a legtöbb méhcsalád
Az OMME tagjai az elmúlt években sokat tettek azért, hogy népszerűsítsék a mézfogyasztást. Például az iskolákban tartott mézes reggelikkel. Ennek meg is lett az eredménye, nőtt a mézfogyasztás. De nőtt a méhcsaládok és a méhészek száma is. Hazánk világcsúcstartó ezen a területen, ami azt jelenti, hogy egy négyzetkilométerre 28–50 méhcsalád jut (Zala megyében 70). A spanyolok a második helyen vannak, náluk ez a szám tíz körül van. Európa legnagyobb méhészete is Magyarországon van, Baranya megye déli felében, egy családi vállalkozásban van tízezer kaptár. Tolna megyében egyébként 813 méhész közel 52 ezer méhcsaláddal foglalkozik, országosan közel 22 ezer méhész van, és 1,2 millió méhcsalád.
