Back to top

Faültetés erdész módra

Ősszel a kertben a betakarítás mellett az egyik legfontosabb feladat a faültetés. Eldöntjük a kívánt gyümölcs fajtáját, kiválasztjuk a kertben a helyét, azt gondosan előkészítjük. Majd a gyümölcsfákkal teli piacról hosszas keresgélés után a legszebbet, legjobb állásút, legszebb gyökérzetűt hazavisszük, amit bő termés reményében elültetünk a kertbe.

Kézi padka készítés
Kézi padka készítés
Fotó: EGERERDŐ Zrt.
Mi, erdészek is hasonlóképpen bizakodva ültetünk fát minden ősszel, csak „kicsit” többet és „kicsit” más módszerrel. Lombhullás után és lombfakadás előtt országszerte több millió csemetét ültetünk el annak érdekében, hogy a magyarországi erdők területe ne fogyjon, sőt növekedjen!

Trianonkor a Kárpátok és vele hatalmas erdőterületek kerültek országhatáron kívülre, így az ország erdősültsége 26 százalékról 11 százalékra csökkent. Az erdészek évtizedekig tartó, lelkiismeretes munkájának köszönhetően a mai erdővel borított terület eléri a 2 millió hektárt, azaz az ország ötödét mára erdő borítja!

Az általános tévhit ellenére a magyar erdők területe a mai napig folyamatosan növekszik. Ennek egyik oka az Európai Unió által támogatott erdőtelepítés, mely során mezőgazdasági hasznosítású vagy parlag területeken létesül új erdő. Másik nyomós oka, hogy a már meglévő erdők felújítása kötelező, az erdőtörvény alapján szabályozott módon, azaz a letermelt idős erdőállományok helyén újra erdőt kell nevelnie az erdőgazdálkodónak, így az EGERERDŐ Zrt.-nek is.

Bő makktermés esetén az idős erőállomány makkjából kikelt csemeték biztosítják az erdő felújulását.

Csemeteköteg vadriasztó szerrel kezelve
Csemeteköteg vadriasztó szerrel kezelve
Fotó: EGERERDŐ Zrt.
Viszont különböző károk, például aszály, jégverés, és a magas vadlétszámból eredő vadkár jelentősen gátolja a csemeték kelését, növekedését. Emellett több esetben az erdészeti hatóság előírása szerint a korábbitól eltérő fafajjal kell felújítani az erdőt. Ebből eredendő, hogy sikeres erdőfelújítási munkánkhoz, szükségünk van erdészeti csemetekertekben megtermelt csemeték ültetésére is, így az EGERERDŐ Zrt. idén ősszel több mint fél millió csemetét ültet el. A csemeték legnagyobb részét az őshonos kocsánytalan tölgy és bükk adja, de természetesen az erdő sokszínűségére is gondolva elegyfajok, például vadgyümölcsök csemetéiből is ültetünk.

Ékásó
Ékásó
Fotó: EGERERDŐ Zrt.
Az Alföldi peremterületektől, a Bükk és Mátra hegyvonulatai, illetve a Heves-Borsodi dombság adottságai teljesen eltérnek. A termőhelyi viszonyokból és a terület lejtéséből eredően a kézi, ékásós ültetés a jellemző. Ennek hatalmas élőmunka igénye van, hiszen a félmillió csemetét egyesével helyezik az ékásó által kialakított földékbe. Több száz ember dolgozik ebben az időszakban az erdőben, hogy a nagyobb fagyokig talajba kerüljön az összes csemete. Ritkán előfordul, hogy traktort alkalmaznak erdészeteink, de csakis a talaj előkészítése során.
Padkába ültetett csemete
Padkába ültetett csemete
Fotó: EGERERDŐ Zrt.

Az ültetésekkel párhuzamosan építjük az új vadkárelhárító kerítéseket is, hogy azok a kicsi csemetéket megvédjék a helyben élő növényevő nagyvadfajok, mint szarvas, őz, vaddisznó, muflon kártételétől.

Elektromos vadkárelhárító kerítés
Elektromos vadkárelhárító kerítés
Fotó: EGERERDŐ Zrt.
Munkánk eredménye, a kész erdőfelújítás egy átlagember számára nehezen látható, hiszen nem olyan szembetűnő, mint egy idős erdő. Ahhoz, hogy az aljnövényzetben meglássuk a kicsi csemetéket, bizony le kell hajolni és tudnunk kell, hogy mit is keresünk. A fiatal erdőt akár 100 évig is gondoznia kell az erdésznek, hogy újra azt a szerethető képet adja, amiben a ma embere sétálni, kirándulni szeret!

Forrás: 
EGERERDŐ Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A lakosság nélkül nem sikerülhet az özönfajok visszaszorítása

Szeptember elején a Visegrádi-hegység több pontján erdészek és természetvédők közösen léptek fel a védett erdőkben megjelenő inváziós fajok ellen. Ez esetben a lágyszárúka közül a japánkeserűfű és a selyemkóró visszaszorításán dolgoztak. A kezelések sikerültek, de a Visegrádi-hegység őshonos növénytakarójának fennmaradásához a helyi lakosság segítségét is kérik.

Méhlegelő-fejlesztés mezővédő erdősávokkal I.

Hazánk több mint 66%-a mezőgazdasági terület. Ez a fontos nemzetgazdasági ágazat egyben súlyos környezetvédelmi problémák forrása is: az eróziónak kitett terület eléri a 2,3 millió hektárt, és több mint 1,3 millió hektárt sújt a defláció. Az intenzív gazdálkodás jelentős terhelést jelent az élővilágra, a nagyüzemi szemlélet következményeként pedig az Alföldön több száz kilométer fasort irtottak ki.

Esőben is felfedezték az erdőt az erdészekkel

Az Erdők Hetén ötödik alkalommal rendezte meg a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolája a „Fedezd fel az erdőt az erdészekkel!” elnevezésű programot. A nyíregyházi Sóstói-erdőben két nap alatt csaknem 1100 gyerek és mintegy 110 kísérőjük ismerkedett az erdészek tevékenységével.

Mi lesz a magánerdőkkel?

A stabil birtokszerkezet megteremtése és az igényekre szabott támogatáspolitika kialakítása jelenti ma a legnagyobb kihívást a magánerdő-gazdálkodásban – jelentette ki Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége 2018. október 5-én rendezett éves nagyrendezvényén, Egerváron.

Vasárnapig tart az Erdők hete programsorozat

Szórakoztató, erdészeti ismeretterjesztő programsorozattal várják országszerte 60 helyszínen a gyermekeket a XXII. Erdők hetén, október 1. és 7. között - mondta el Elmer Tamás, az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) projektfelelőse.

Vastagabbak a növények levelei a klímaváltozás miatt

Vastagabb levelet növeszt a növények nagy része a légkör növekvő szén-dioxidszintje miatt. Ennek a fiziológiai elváltozásnak komoly következményei lehetnek a Washingtoni Egyetem kutatói szerint. Felfedezték, hogy a vastagabb levelű növények súlyosbíthatják a klímaváltozás hatásait, mivel kevésbé hatékonyak a légköri szén megkötésében.

A rossz idő ellenére is népszerű volt a NYÍRERDŐ Nap

Tizenegyedik alkalommal rendezte meg a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete a NYÍRERDŐ Napot a szabolcsi megyeszékhelyen. Szombaton a hűvös, borongós idő ellenére is sokan voltak a Sóstói-erdőben, az erdei tornapályánál lebonyolított programon: a Süni Futáson és a NYÍRERDŐ Családi Futáson összesen több mint 250-en vettek részt.

Fenyvespuszta: nem csak gyerekeket várunk

A Mátra nyugati kapujában, Tartól 5 kilométerre az erdő mélyén bújik meg a Fenyvespusztai Erdészeti Erdei Iskola. Messze a város zajától és a hétköznapok rohanásától egész évben várja az iskolásokat, és a nyugodt, csendes környezetre vágyó érdeklődőket.

Ismét kinyitották az erdő kapuját

Jövőnk és az erdő jövőjének alapjai a gyermekek, ezért az erdészek nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekek környezeti nevelésére. Az EGERERDŐ Zrt. 2011-ben indította el az erdészeti nyílt nap rendezvényét szlovák és lengyel társerdőgazdaságok ötletei alapján. Akkor még nem is hittük, hogy ez a gyerekeknek szóló program ekkora sikert fog aratni.

Növekvő erdeink a reflektorfényben

„Az erdészek kinyitották a természetkedvelők felé azt az ajtót, aminek nincs is kulcsa”- köszöntötte Visegrádon a résztvevőket Nagy István agrárminiszter, ahol a 30 éves jubileumát ünneplő Madas László Erdészeti Erdei Iskolában nyitotta meg a XXII. Erdők Hete rendezvénysorozatot.