A Magyar Baromfi Terméktanács és a Magyar Pulykaszövetség ötödik alkalommal megrendezett pulykanapi tanácskozásán Matt McCready, az amerikai Hendrix Genetics üzletfejlesztési igazgatója a pulykatermelés, -kereskedelem és -fogyasztás nemzetközi aktualitásairól számolt be.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai világban, amikor az internet segítségével pillanatok alatt bármi bármiről kideríthető és bármilyen információ közzétehető, a termelés során nagyon ügyelni kell az állatjóléti szabályok betartására: ugyanis, ha egy olyan kép/video/hír terjed el, amely alapján valamelyik termelő rosszul bánik például a pulykával, akkor a tőle származó terméket nagy valószínűséggel negligálni fogják a vásárlók.
Szintén fontosnak tartotta, hogy az állatokat lehetőleg semennyi, vagy csak nagyon minimális mennyiségű antibiotikummal kezeljék, mert ez ugyancsak vevőriasztó. (Mint mondta, az Egyesült Államokban antibiotikum szükségességéről komoly szakmai vita zajlik a termelők körében, szerinte hamarosan eljön az az idő, amikor ezt már nem fogják alkalmazni.)
Viszont a szabálykövető termelés szerinte jó marketingfogás.
Ha egy előállító antibiotikum-mentesként tünteti fel a pulykahús-termékét, vagy a csomagoláson jól hangsúlyozza, hogy az áru minden tekintetben megfelelő házi tartásból származik, akkor ezeket sokkal eredményesebben lehet értékesíteni.
Ha már csomagolás… Mint Matt McCready megjegyezte, Európában, illetve Magyarországon megszokott, hogy a pulykahús-termékeket sima, fehér műanyagtálcán, lefóliázva hozzák forgalomba,
ezzel szemben a tengerentúlon most már az élénk, bíbor-lila színekben pompázó, figyelemfelkeltő csomagolás kezd divatba jönni.
Ugyanígy újítottak a termékkörben is: például fotón bemutatta az Egyesült Államokban egyre inkább kedvelt füstölt, szárított pulykahús-szeleteket, a spenótos pulykafasírt-pogácsát és az előre bepácolt, különböző fűszerezésű, sütnivaló pulykacombot is. Ahogy fogalmazott, nagyon fontos, hogy a csomagolás és a termékek fejlesztésénél is a gyártók azonnal reagáljanak a fogyasztók igényeire.
Manapság nehéz elképzelni, de a termékfejlesztésnél, sőt a húsiparban egy egészen forradalmi változás következhet be. Matt McCready megjegyezte, nagyon is elképzelhető, hogy fehérjeforrásként már nem lesz szükség a húsukért tenyésztett élő állatokra, így a pulykára sem. Mint mondta, ő maga például evett már rovaralapú lisztből készített tésztát, és ízlett neki… Hozzátette, a Földön közel kétmilliárd ember fogyaszt rendszeres étkezése során – a kitűnő fehérjeforrásként jellemzett – rovart valamilyen formában, úgyhogy annyira nem őrült ötlet az ilyen alapú élelmiszer.
Mint ahogy a „húsnélküli hús” sem, amit egy korábban kardiológus orvosként dolgozott, az egészséges táplálkozásban mindenek felett hívő indiai férfi vállalkozása kezdett fejleszteni. Ennek az egyelőre kísérleti fázisban lévő „megoldásnak” a lényege: élő csirkéből sejteket vesznek, és ebből mesterségesen állítanak elő fehérjét tartalmazó „húsjellegű” élelmiszert.
A szakember szerint ebben rejlő üzleti lehetőséget jól mutatja, hogy az indiai úr vállalatába anyagilag is beszállt az informatikai újításaival vagyont szerzett Bill Gates, a hanglemez-forgalmazásból meggazdagodott és az űriparba is befektető Richard Branson, valamint a világszerte élelmiszeripari, mezőgazdasági termékekkel és szolgáltatásokkal foglalkozó Cargill cég is.