Back to top

Hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel…

Hol boldog a fogoly? Hol nem fél a túzok? Mikor kerülnek föld alá a madárgyilkos távvezetékek, megállítható-e az elsivatagosodás? Elkészült a természetvédelem új országos programja. A tét óriási: a több mint egymilliárd forintot meghaladó uniós forrásból jelentős környezetvédelmi fejlesztésekre lesz majd lehetőség az elkövetkező években.

A Fölművelési Minisztérium összefogott a Tudományos Akadémia Ökológiai Kutató Központjával, Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatalának munkatársaival, valamint a Hortobágyi és a Kiskunsági Nemzeti Park szakértővel, közös projectjük egy olyan ökoleltárt körvonalaz, ami egyszerre cél, lehetőség, erőforrás, és környezetügyi feladatgyűjtemény.

Ezen a területen ilyen nagyszabású fejlesztési lehetőség még nem volt Magyarországon – mondta el a projektnyitó rendezvényen Rácz András, környezetügyért felelős helyettes államtitkár.

Rácz András helyettes államtitkár
Fotó: Kerepesi Katalin
Ez a mostani 1,070 millió forintos központi projekt nem egy helyi program, rekonstrukció, kisebb térségbe szóló beruházás egyik fázisa, itt a cél az, hogy országos léptékben felmérjük, hogy milyen állapotban vannak Magyarország természeti kincsei. Ebből a forrásból például nem csak vízi műtárgyakat tudunk építeni egy-egy helyen, ami egy terület vízellátását, vagy a víz visszatartását tudja megoldani, hanem tudományos kutatásra is fog jutni.

Ez a 2020-ig tartó környezetvédelmi program azon túl, hogy átfogó képet ad a természeti értékeink jelenlegi állapotáról, eszközöket, módszereket, és konkrét segítséget nyújt majd - a szorosan vett természetvédelem mellett - minden érintett ágazat számára. A projekt négy fejlesztési elemre épül.

Az egyik a Tájkarakter, mely legfontosabb táji értékeink védelmére, kezelésére dolgoz ki olyan javaslatokat, amelyeket minden fejlesztésnél figyelembe kell venni. A Natura elem a közösségi jelentőségű fajokra, élőhelyekre koncentrál. Ennek keretében például élőhely-térképet, fajmegőrzési, tervet készítenek a szakemberek, felmérik a madárpusztulásokat okozó szabadvezeték-hálózatot, stb. Van két manapság nagyon divatos fejlesztési elem is, az egyik a Zöld infrasrtuktúra, ami azt térképezi fel, hogy hogyan működik infrastruktúraként, országos hálózatként a természeti értékeink rendszere. Az Ökoszisztéma szolgáltatás fejlesztési cél keretén belül pedig természetes ökoszisztémáinkat mérik fel és azokat a kiemelt jelentőségű szolgáltatásainkat, amelyeket a természetvédelmi hálózat képes nyújtani.

A Hortobágyi Nemzeti Park

A fejlesztési célokban a szakemberek azt is összefoglalták, hogy a természetvédelmi szempontoknak hogyan kell beépülni az összes döntéshozatali folyamatba. A projekt címe kicsit riasztó, A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok – ám a cél világos.

Konkrét, gyakorlatias fejlesztési, fenntartási iránymutatást adni nem csak a környezetvédelemért közvetlenül felelős, hanem a társágazatoknak is.

 

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A mérgezett méhek antiszociálisak lesznek

A méhek szociális viselkedése nagyon fontos az életmódjuk szempontjából: akár táplálkoznak, élelmet gyűjtenek, az utódaikat nevelik vagy éppen a fészküket hűtik, fűtik, építik és javítják, a kolónia minden feladatot egy egységként végez.

Kék színben érkezik a zöld virágcserép

A német Pöppelmann hollandiai képviselete bemutatta a TEKU cserepek környezetkímélő kék generációját, amely újrahasznosított polipropilén műanyagból készül és újrahasznosítható.

Magyar fejlesztés: szén-dioxidot átalakító elektrokémiai reaktor

Az egyik legjelentősebb globális problémára, a növekvő szén-dioxid kibocsátás káros hatásaira is megoldást kínál a ThalesNano Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közös kutatás-fejlesztési projektje.

Több információt osztanának meg Pilisi bioszféra-rezervátumról a turistákkal

Az UNESCO továbbra is védett területként tartja számon a Pilisi bioszféra-rezervátumot. A területen intenzívebbé tennék a turisták közvetlen tájékoztatását.

A magbankok sem mindenhatók

Nem minden növény magja alkalmas arra, hogy magbankokban tárolják. Így ha bármi történik, nem lesz honnan „újraéleszteni” az érzékeny fajokat. A kutatók megállapítása szerint a különösen veszélyeztetett fajok 36 százalékának magja érzékeny a szárításra és fagyasztásra – vagyis arra a módszerre, ahogyan a magbankokban megőrzik a szaporítóanyagokat.

Egy elfeledett hüllőnk: az amúrsikló

A terrarisztika hőskorában, a ’70–80-as években nagyon nehéz volt beszereznie kedvenceket annak, aki nem a hazai faunát akarta „dézsmálni”. Gyakorlatilag csak Kubából, illetve a volt Szovjetunió területéről lehetett egzotikus fajokra szert tenni.

Hangyabolyok lékelője: a hamvas küllő

A hamvas küllőt korábban szürke küllőnek hívták, a régebbi könyvekben még így szerepel. A zöld küllőnél kisebb madár, hossza 25 centiméter. A hím homloka és onnan a fejtető közepéig piros, a feje és nyaka a keskeny fekete bajuszsávot kivéve hamuszürke.

Vércsékkel a pockok ellen

Az idei év kedvezett a mezei pocoknak. Az elszaporodott kártevő pedig rengeteg gondot okoz a mezőgazdasági területeken. A probléma olyan súlyos, hogy a Nébih szükséghelyzeti engedélyt adott ki a Redentin 75RB rágcsálóirtó szer felhasználására. A méreg azonban nem szelektív, a területen élő más melegvérű állatokat is veszélyeztet. Van azonban környezetbarát megoldás a pocok ellen: a vércsék.

Ploggingolók tisztították meg a Duna-partot

Lelkes civilek csoportja hirdette meg a Tisztítsuk meg a Duna-partot! elnevezésű szemétszedő akciót, amelynek keretében Esztergomban az Erzsébet parktól a Szentgyörgymezői városrészig gyűjtötték a folyóparton fellelhető hulladékot.

Magas a vízállás, de nincs még készültség Dráván

A napokban folyamatosan emelkedett a Dráva vízszintje, ugyanis szélsőségesen sok csapadék esett Ausztriában, mely elsősorban a Dráva vízgyűjtőjén jelent meg.