Back to top

Hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel…

Hol boldog a fogoly? Hol nem fél a túzok? Mikor kerülnek föld alá a madárgyilkos távvezetékek, megállítható-e az elsivatagosodás? Elkészült a természetvédelem új országos programja. A tét óriási: a több mint egymilliárd forintot meghaladó uniós forrásból jelentős környezetvédelmi fejlesztésekre lesz majd lehetőség az elkövetkező években.

A Fölművelési Minisztérium összefogott a Tudományos Akadémia Ökológiai Kutató Központjával, Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatalának munkatársaival, valamint a Hortobágyi és a Kiskunsági Nemzeti Park szakértővel, közös projectjük egy olyan ökoleltárt körvonalaz, ami egyszerre cél, lehetőség, erőforrás, és környezetügyi feladatgyűjtemény.

Ezen a területen ilyen nagyszabású fejlesztési lehetőség még nem volt Magyarországon – mondta el a projektnyitó rendezvényen Rácz András, környezetügyért felelős helyettes államtitkár.

img_0478.jpg

Rácz András helyettes államtitkár
Fotó: Kerepesi Katalin
Ez a mostani 1,070 millió forintos központi projekt nem egy helyi program, rekonstrukció, kisebb térségbe szóló beruházás egyik fázisa, itt a cél az, hogy országos léptékben felmérjük, hogy milyen állapotban vannak Magyarország természeti kincsei. Ebből a forrásból például nem csak vízi műtárgyakat tudunk építeni egy-egy helyen, ami egy terület vízellátását, vagy a víz visszatartását tudja megoldani, hanem tudományos kutatásra is fog jutni.

Ez a 2020-ig tartó környezetvédelmi program azon túl, hogy átfogó képet ad a természeti értékeink jelenlegi állapotáról, eszközöket, módszereket, és konkrét segítséget nyújt majd - a szorosan vett természetvédelem mellett - minden érintett ágazat számára. A projekt négy fejlesztési elemre épül.

Az egyik a Tájkarakter, mely legfontosabb táji értékeink védelmére, kezelésére dolgoz ki olyan javaslatokat, amelyeket minden fejlesztésnél figyelembe kell venni. A Natura elem a közösségi jelentőségű fajokra, élőhelyekre koncentrál. Ennek keretében például élőhely-térképet, fajmegőrzési, tervet készítenek a szakemberek, felmérik a madárpusztulásokat okozó szabadvezeték-hálózatot, stb. Van két manapság nagyon divatos fejlesztési elem is, az egyik a Zöld infrasrtuktúra, ami azt térképezi fel, hogy hogyan működik infrastruktúraként, országos hálózatként a természeti értékeink rendszere. Az Ökoszisztéma szolgáltatás fejlesztési cél keretén belül pedig természetes ökoszisztémáinkat mérik fel és azokat a kiemelt jelentőségű szolgáltatásainkat, amelyeket a természetvédelmi hálózat képes nyújtani.

hortobagy.jpg

A Hortobágyi Nemzeti Park

A fejlesztési célokban a szakemberek azt is összefoglalták, hogy a természetvédelmi szempontoknak hogyan kell beépülni az összes döntéshozatali folyamatba. A projekt címe kicsit riasztó, A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok – ám a cél világos.

Konkrét, gyakorlatias fejlesztési, fenntartási iránymutatást adni nem csak a környezetvédelemért közvetlenül felelős, hanem a társágazatoknak is.

 

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A lepke volt előbb vagy a virág?

Már legalább 200 millió éve élnek lepkék a Földön, derítette ki egy amerikai-német-holland kutatócsoport németországi ősi kőzetekben talált kitinpikkely-fosszíliák elemzése alapján. Ez azt jelenti, hogy az eddig véltnél 70 millió évvel korábban éltek pikkelyesszárnyúak bolygónkon, írja a BBC-re hivatkozva az MTI.

Baglyok a városban

Az erdei fülesbaglyok megjelenése a belvárosban szokványos jelenségnek számít a téli időszakban. A lakott területek kedvezőbb mikroklímája és a baglyokra is veszélyt jelentő ragadozók hiánya komoly vonzerőt jelent ennek az éjjeli ragadozó madárnak. Általában a belterületek parkjaiban találnak nappalozásra alkalmas örökzöldeket.

Vigyáznak az év madarára Baranyában

Az év madarának választott vándorsólyom Baranyában jó ideje megtelepedett, fiókákat is rendszeresen nevelnek ezek a ritka ragadozók. A különös értéke miatt azonban hétpecsétes titokként őrzik a fészkelőhelyek adatait a természetvédők, alapos okuk van az óvatosságra.

A hétvégén számolják a sasokat

Pénteken kezdődik és vasárnapig tart a Magyarországon telelő ragadozó madarak éves számlálását végző Országos Sasszinkron, amelynek keretében elkészülhet a Kárpát-medence első "sastérképe" is.

A vidra, aki félt a víztől

Két hétig volt a kifutóban és még csak a víz közelébe sem merészkedett. A minap azonban először az orrát dugta a vízbe, majd meg is mártózott a néhány fokos medencében a petesmalmi kis vidra, Kinga.

Gyepégetés: jó vagy sem?

Milyen lehetőségeket kínál a természetvédelem számára a gyepek kontrollált égetése? Mi a különbség az európai és az észak-amerikai gyakorlat között? Egyebek mellett ezekre a kérdésre ad választ a Debreceni Egyetemen működő MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos munkatársa.

Egyre több a fekete réce hazánkban

Az utóbbi hetekben egyre több helyen találkozhatunk fekete récékkel. Így például a Dunán a Pilismaróti-öbölnél is láthatjuk néhány egyedből álló kisebb csapatát. Akik szeretnének ilyen ritka tengeri vendéget megfigyelni, azoknak érdemes kilátogatniuk a Duna és a Balaton partjára.

Európai farkas-mese: mi lesz a happy end?

A farkasok visszatértek Európába, hála a komoly törvényi védelemnek. Azonban ennek nem mindenki örül, és a politikusok nehezen lavíroznak a természetvédelem és az állattenyésztők érdekeinek védelme között.

Agancsukért és nyelvükért mészárolják az orosz rénszarvasokat

Vadorzás fenyegeti a vadon élő rénszarvasok egyik legnagyobb utolsó populációját, az oroszországi Tajmir-félszigeten élő hatalmas csordákat – közölte a WWF Németország, amely gyűjtést indított, hogy segíthesse a súlyosan veszélyeztetett rénszarvasok megmentését.

Alpokalja, Gyöngyös és Pinka mente

A címben olvasható földrajzi nevek erdőtervezési körzetekre utalnak, amelyek területén közel 12 ezer hektár állami erdőt kezel a Szombathelyi Erdészeti Igazgatóság, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. négy igazgatóságának egyike.