Back to top

Hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel…

Hol boldog a fogoly? Hol nem fél a túzok? Mikor kerülnek föld alá a madárgyilkos távvezetékek, megállítható-e az elsivatagosodás? Elkészült a természetvédelem új országos programja. A tét óriási: a több mint egymilliárd forintot meghaladó uniós forrásból jelentős környezetvédelmi fejlesztésekre lesz majd lehetőség az elkövetkező években.

A Fölművelési Minisztérium összefogott a Tudományos Akadémia Ökológiai Kutató Központjával, Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatalának munkatársaival, valamint a Hortobágyi és a Kiskunsági Nemzeti Park szakértővel, közös projectjük egy olyan ökoleltárt körvonalaz, ami egyszerre cél, lehetőség, erőforrás, és környezetügyi feladatgyűjtemény.

Ezen a területen ilyen nagyszabású fejlesztési lehetőség még nem volt Magyarországon – mondta el a projektnyitó rendezvényen Rácz András, környezetügyért felelős helyettes államtitkár.

Rácz András helyettes államtitkár
Fotó: Kerepesi Katalin
Ez a mostani 1,070 millió forintos központi projekt nem egy helyi program, rekonstrukció, kisebb térségbe szóló beruházás egyik fázisa, itt a cél az, hogy országos léptékben felmérjük, hogy milyen állapotban vannak Magyarország természeti kincsei. Ebből a forrásból például nem csak vízi műtárgyakat tudunk építeni egy-egy helyen, ami egy terület vízellátását, vagy a víz visszatartását tudja megoldani, hanem tudományos kutatásra is fog jutni.

Ez a 2020-ig tartó környezetvédelmi program azon túl, hogy átfogó képet ad a természeti értékeink jelenlegi állapotáról, eszközöket, módszereket, és konkrét segítséget nyújt majd - a szorosan vett természetvédelem mellett - minden érintett ágazat számára. A projekt négy fejlesztési elemre épül.

Az egyik a Tájkarakter, mely legfontosabb táji értékeink védelmére, kezelésére dolgoz ki olyan javaslatokat, amelyeket minden fejlesztésnél figyelembe kell venni. A Natura elem a közösségi jelentőségű fajokra, élőhelyekre koncentrál. Ennek keretében például élőhely-térképet, fajmegőrzési, tervet készítenek a szakemberek, felmérik a madárpusztulásokat okozó szabadvezeték-hálózatot, stb. Van két manapság nagyon divatos fejlesztési elem is, az egyik a Zöld infrasrtuktúra, ami azt térképezi fel, hogy hogyan működik infrastruktúraként, országos hálózatként a természeti értékeink rendszere. Az Ökoszisztéma szolgáltatás fejlesztési cél keretén belül pedig természetes ökoszisztémáinkat mérik fel és azokat a kiemelt jelentőségű szolgáltatásainkat, amelyeket a természetvédelmi hálózat képes nyújtani.

A Hortobágyi Nemzeti Park

A fejlesztési célokban a szakemberek azt is összefoglalták, hogy a természetvédelmi szempontoknak hogyan kell beépülni az összes döntéshozatali folyamatba. A projekt címe kicsit riasztó, A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok – ám a cél világos.

Konkrét, gyakorlatias fejlesztési, fenntartási iránymutatást adni nem csak a környezetvédelemért közvetlenül felelős, hanem a társágazatoknak is.

 

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán.

Egy okostelefon is elég a hétvégi bagolyszámláláshoz

A múlt hétvégi sas-szinkron után a mostanin a baglyokat számlálják az országban. Az évente ismétlődő erdei fülesbagoly telelőhely felmérésben bárki részt vehet. Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.

Párt találtak Rómeónak, a világ legmagányosabb békájának - videóval!

A tudósok versenyfutása az idővel úgy tűnik, véget ért. Egy expedíció során ugyanis öt Sehuencas-vízibékát (ejtsd: széjuenkássz) találtak, melyek jelenleg a Rómeónak is otthont adó természettudományi múzeumban, karanténban várják a nagy találkozást.

A termeszek, mint az esőerdő megmentői

Ugyan hazánkban nem élnek, de valószínűleg mindenki hallott már arról, mekkora kárt képesek okozni a termeszek a fából készült tárgyakban. Ebből arra következtethetnénk, hogy az erdőben a jelenlétük a fáknak inkább gond, sem mint segítség. Azonban úgy tűnik, mégiscsak hasznosak ezek a rovarok az erdőnek.

Végig megőrizte vezető pozícióját a szavazáson az év vadvirága

A beérkezett szavazatok alapján az év vadvirága 2019-ben a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum). A szavazatok 47 százalékával maga mögé utasította a tündérfátyolt (32 százalék) és a macskaherét (21 százalék) is.

Agrárterületek madártani jelentősége

A kukoricatermesztés évek óta növekvő tendenciát mutat világszerte. Például míg Németországban 2005-ben csupán 1,7 millió hektáron termesztettek kukoricát, addig 2014-ben már 2,6 millió hektárt tett ki e növényi kultúra részesedése, ami az ország teljes területének 7,2 százalékának felel meg. A jövőben várható termőterület-növekedés és az intenzív művelés drasztikus hatással lehet madárvilágra.

Misztikumokkal övezett az idei év kétéltűje

Hűvös erdeink egzotikus küllemű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben. A látványos színezetű állathoz kötődő számtalan mendemonda rengeteg példány vesztét okozta. De mi a valóság?

Pacsmagol az Év Emlőse

A Vadonleső facebook oldalán jelentették be a hírt, hogy megvan az év emlőse. Az idei év "nyertese" a titokzatos eurázsiai hiúz lett.

A vállalatok több mint 70%-a ismeri a fenntartható fejlődési célokat

A PwC tanulmánya szerint a szervezetek közel háromnegyede (72%-a) tesz említést a fenntartható fejlődési célokról az éves vállalati vagy fenntarthatósági jelentésében, ami az elmúlt évhez képest 10%-os növekedést jelent.

„Magyar nyulakkal” népesítik be a háromszéki vadászterületeket

Mintegy száz, Magyarországon befogott vadnyulat telepített a háromszéki vadászterületekre a Kovászna megyei Halász-Vadász Egyesület, számolt be László Béla.