Back to top

Hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel…

Hol boldog a fogoly? Hol nem fél a túzok? Mikor kerülnek föld alá a madárgyilkos távvezetékek, megállítható-e az elsivatagosodás? Elkészült a természetvédelem új országos programja. A tét óriási: a több mint egymilliárd forintot meghaladó uniós forrásból jelentős környezetvédelmi fejlesztésekre lesz majd lehetőség az elkövetkező években.

A Fölművelési Minisztérium összefogott a Tudományos Akadémia Ökológiai Kutató Központjával, Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatalának munkatársaival, valamint a Hortobágyi és a Kiskunsági Nemzeti Park szakértővel, közös projectjük egy olyan ökoleltárt körvonalaz, ami egyszerre cél, lehetőség, erőforrás, és környezetügyi feladatgyűjtemény.

Ezen a területen ilyen nagyszabású fejlesztési lehetőség még nem volt Magyarországon – mondta el a projektnyitó rendezvényen Rácz András, környezetügyért felelős helyettes államtitkár.

Rácz András helyettes államtitkár
Fotó: Kerepesi Katalin
Ez a mostani 1,070 millió forintos központi projekt nem egy helyi program, rekonstrukció, kisebb térségbe szóló beruházás egyik fázisa, itt a cél az, hogy országos léptékben felmérjük, hogy milyen állapotban vannak Magyarország természeti kincsei. Ebből a forrásból például nem csak vízi műtárgyakat tudunk építeni egy-egy helyen, ami egy terület vízellátását, vagy a víz visszatartását tudja megoldani, hanem tudományos kutatásra is fog jutni.

Ez a 2020-ig tartó környezetvédelmi program azon túl, hogy átfogó képet ad a természeti értékeink jelenlegi állapotáról, eszközöket, módszereket, és konkrét segítséget nyújt majd - a szorosan vett természetvédelem mellett - minden érintett ágazat számára. A projekt négy fejlesztési elemre épül.

Az egyik a Tájkarakter, mely legfontosabb táji értékeink védelmére, kezelésére dolgoz ki olyan javaslatokat, amelyeket minden fejlesztésnél figyelembe kell venni. A Natura elem a közösségi jelentőségű fajokra, élőhelyekre koncentrál. Ennek keretében például élőhely-térképet, fajmegőrzési, tervet készítenek a szakemberek, felmérik a madárpusztulásokat okozó szabadvezeték-hálózatot, stb. Van két manapság nagyon divatos fejlesztési elem is, az egyik a Zöld infrasrtuktúra, ami azt térképezi fel, hogy hogyan működik infrastruktúraként, országos hálózatként a természeti értékeink rendszere. Az Ökoszisztéma szolgáltatás fejlesztési cél keretén belül pedig természetes ökoszisztémáinkat mérik fel és azokat a kiemelt jelentőségű szolgáltatásainkat, amelyeket a természetvédelmi hálózat képes nyújtani.

A Hortobágyi Nemzeti Park

A fejlesztési célokban a szakemberek azt is összefoglalták, hogy a természetvédelmi szempontoknak hogyan kell beépülni az összes döntéshozatali folyamatba. A projekt címe kicsit riasztó, A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok – ám a cél világos.

Konkrét, gyakorlatias fejlesztési, fenntartási iránymutatást adni nem csak a környezetvédelemért közvetlenül felelős, hanem a társágazatoknak is.

 

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A környezetszennyezés aggasztja leginkább a magyarokat

A klímaváltozást, illetve a környezetszennyezést tartják az egyik legnagyobb társadalmi kihívásnak annak a hét országnak a lakói, akiket az E.ON megbízásából kérdeztek meg egy reprezentatív kutatásban. A felmérésből az is kiderült, öt magyarból négy a saját eszközeivel is igyekszik tenni valamit az üvegházhatás ellen.

Jövőre láthatjuk a digitálisan felújított Vízipók-csodapókot

Március 22-én, a víz világnapján mutatják be a digitálisan felújított Vízipók-csodapók című egészestés rajzfilmet, amelynek vetítéseihez számos ismeretterjesztő program is kapcsolódik majd.

Ismét Túrkevét választották a baglyok fővárosuknak

Magyarországon Túrkeve számít a baglyok fővárosának. A téli hónapokban ezernél is több bagoly tölti itt a napokat. A hideg idő beköszöntével már idén is megjelentek a nagyobb fákon, s a helybéliek ismerősként köszöntik őket.

Élen a vándorló vízimadarak védelmében

Az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (AEWA) legfőbb döntéshozó szervének konferenciáját december 4-8. között tartották a dél-afrikai Durbanben. A háromévente megrendezendő találkozót legközelebb, a Magyar Kormány meghívására 2021-ben Budapesten tartják meg.

Medvegázolások Erdélyben

Két medvét gázoltak el két nap alatt az erdélyi utakon. Személyi sérülés egyszer sem történt, de az egyik állat elpusztult a balesetben, a másik pedig sérülten is elmenekült a helyszínről.

Téli madárvendégünk

A hósármány körülbelül jókora veréb nagyságú, viszonylag hosszúszárnyú madár. Téli szálláson hallható kapcsolattartó hangja dallamos „pirrit”, főleg felrepülve hallatja. Hazánkban változó számban megjelenő rendszeres téli vendég, fészkelőhazája Eurázsia és Amerika legészakibb tájai, Európában Skandinávia, Izland és Grönland, valamint Oroszország legészakibb vidékei.

Összefogás a madármérgezések megelőzéséért

Együttműködési megállapodást kötött a védett és fokozottan védett madarakat veszélyeztető illegális mérgezések visszaszorítása érdekében az Agrárminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Biogazdaságokban "használt elemmel" trágyáznak

Érdekes, első hallásra egyenesen megdöbbentő innovációval állt elő egy finn cég, amely egy veszélyes hulladékból, használt alkálielemekből vonja ki a cinket és a mangánt. Az így kinyert anyagokból lombtrágyát állít elő, amit már a világ számos országában sikerrel értékesítenek.

Az év utolsó természetfilm-klubja

Az idei szezonra véget ér a minden hónap második keddjén tartott természetfilm-klub, de december 11-én még meg lehet nézni az utolsó filmeket a budapesti Mezőgazdasági Könyvtárban. A részvétel ingyenes.

Minden adott a biokultúra továbbfejlődéséhez

A Magyar Biokultúra Szövetség megalapításának 35 évére emlékeztek szombaton, Budapesten, a 31. Biokultúra Tudományos Napon. Sok más mellett az ökológiai gazdálkodás szerepéről mindennapi életünkben, a jelenlegi és várható támogatásokról és az új EU-s ökorendeletről is szó esett a tanácskozáson. Kiosztották az Év Bioterméke szakmai és közönségdíjat, valamint a Pro Biokultúra díjakat is.