Back to top

Erdő nélkül nincs élet

Nem könnyű feladat a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI) igazgatójának lenni. Borovics Attilának napi 8-10 órában az egyik legnagyobb feladata, hogy beszerezze a megfelelő információkat, s ezek értékelése után határozzák meg tevékenységük irányát. Egy erdőfelújítással százéves befektetést alapoznak meg, ahol ma a klímaváltozás a kulcsszó.

Az intézet jogelődjének történetét 1897-re, Selmecbányára vezetik vissza.

„A 120 éves múlt kötelez, az akkor elkezdett munka alapjain kutatunk ma is” – jegyezte meg Borovics Attila, az abban az időben felújított tölgyerdő éppen most éri el az első vágásfordulóját. Az agrár szakemberek nehezen értik, mit jelent ilyen távlatokban gondolkodni, ugyanakkor az erdészeknek is vannak napi szintű feladataik. Mégpedig az erdő felújulási időszakában. A magot, a makkot elszórják a fák, hektáronként akár egymillió csemete is megjelenik, azokból aztán egy-két év múlva néhány ezer, majd csak néhány száz marad. Semmi máshoz nem fogható ez a szelekciós folyamat.

Tudományos háttér

Az erdészeti kutatás a gyakorlati gondokat feltáró, azokat megértő és megoldani kívánó tevékenység.

„Van, amit a petricsészében vizsgálunk, de a legfontosabbak az 1960 óta tartó tartamkísérleteink” – nyugtázta az igazgató. Az intézet az Akadémiával együtt költözött Sopronba, s a határmenti város vált az erdészeti oktatás és kutatás fellegvárává.

„A költözéseket átszervezések követték, majd 1949 után alakult ki mai formájában az ERTI” – hangsúlyozta. A pártállami időszakban váltunk a „fenyő országává”, ezen a területen abban az időben többen dolgoztak, mint a mai intézet teljes létszáma. A fenyőterület arányát akkor a nulláról 11 százalékra sikerült növelni, és az intézet abban is fontos szerepet játszott, hogy a korábbi 1,1 millióról 2 millió hektár fölé nőtt a hazai erdőterületek nagysága.

Az alföldfásításban nagy szerepet játszott az 1924 óta működő Püspökladányi Szikkísérleti Telep. Olyan termőhelyeken is fát kellett ültetni, ahol korábban erre nem volt példa. Ezt pedig csak tudományos vizsgálatokkal lehetett megalapozni. Az Alföldön hiába szeretnénk őshonos fákból álló erdőket létrehozni, a területekről eleink elvezették a vizet, s megjelentek a szikes foltok.

„Azokra nem lehet ráengedni a tölgyet” – mutatott rá az igazgató, hogy az erdész nem azért telepít akácot, mert nem képes másban gondolkodni, hiszen már a környezet sem őshonos.

Az ERTI sárvári központja a gyorsan növő fafajok – mint a nemesnyár – vizsgálatára jött létre, s közelükben száz hektáros csemetekert szolgálja a gyakorlatot. Nyárból ezer darabos géngyűjteménnyel rendelkeznek, az utóbbi fél évszázad hagyatéka. Amikor újabb igény merül föl – például energetikai célú fára –, csak be kell nyúlni a gyűjteménybe, kivenni, letesztelni, s kiválasztani a nagy biomassza hozamú fajtákat. Néhány éven belül már meg is jelenhetünk vele a piacon.

A legnagyobb kihívás

„A nemesítés láncreakció, amiben mi felhasználjuk elődeink munkáját, az utódaink pedig majd a miénket. Ha ezt a folyamatot valaki megszakítja, szinte a nulláról lehet újraindítani” – hangsúlyozta az igazgató. A gyakorlati vizsgálatok mellé felzárkózott a genetika is. Az intézeten belül működő genetikai laboratóriumban pontosan meghatározható, hogy mennyire tud alkalmazkodni a fa a külső beavatkozásokhoz. Mára az erdő alkalmazkodó képessége az egyik legfontosabb értékmérővé vált.

Különbséget kell tenni az ültetvényes gazdálkodás és az őshonos erdők között. Ma már sok esetben nem is erdőművelési ágban, hanem agrártevékenységként hoznak létre ipari ültetvényt. Gazdaságosságát tekintve az ültetvényerdő összemérhető bármely szántóföldi kultúrával. A nemesnyárnál a gyökeret levisszük 5-6 méterre, így például kevésbé érzékeny az aszályra.

„Faanyagot gyártanak, ez nem erdő, hanem ültetvény” – szögezte le az igazgató.

Agrárerdő esetében a „visszavitt” fának több szerepe van. Nemcsak megköti és szerves anyagggal gazdagítja a talajt, árnyékol is. Törökországban már felismerték az „élelmiszertermelés az erdőben” vagy „árnyékgazdálkodás” jelentőségét. A bordeaux-i borvidéken pedig kivágtak néhány szőlőtőkét, s az értékes ültetvényekbe fákat ültettek. Először rossz ötletnek tűnt, de hamar rájöttek, kevesebbet kell permetezni, jobb alattuk a mikroklíma és nincsen napégés.

A klímaváltozás nem csak az erdészeknek óriási kihívás, hanem az egész agráriumnak. A klíma harmincéves időszakra adott „időablak”, amit az idősíkon tologathatunk előre. Ha a bükkös klímát nézzük, előbb-utóbb a szárazságtűrőbb tölgy nyer. Ám ha kihúzunk a rendszerből akár egyetlen tényezőt, már megváltozik a fafaj összetétele.

„Ha változás várható a következő harminc évben, akkor a felújításnál nem a bükköt kell kivágni, hanem vagy szárazságtűrőbb bükk származásokkal kell pótolni, vagy más fafajjal elegyíteni” – mutatott rá az igazgató, hogy meg kell nézni azokat a térségeket, ahol már most olyan a klíma, amelyen nálunk ötven év múlva várható, s ha ott bükköt találunk, onnan kell makkot szedni.

Erdő nélkül nincs élet

„Néhány lépéssel mindig a gyakorlat előtt kell járnunk” – jelezte a szakember, hogy fásításnál nem elég a múltból kiindulni, a jövőbe terveznek. Sokrétű tevékenységük között szerepel az ökoszisztéma-szolgáltatás értékelése. Mindenki használja az erdőt, de nem tudjuk, mit is ér. Az erdő nem csupán faanyag, vad, annál sokkal több, ingyenes rekreációs helyszín, a gombák, a források, a tiszta levegő, a méhlegelő. Nem kell mindenáron piacosítani, de a társadalmi hasznokat, a közérdekű feladatokat, amit egyébként az erdész munkája során ellát, melléktermékként szolgáltat, értékelnünk kell.

Nemesnyár-szaporítóanyag előállításban, fajtahasznosításban piacvezetők. Mintegy nyolcszáz külföldi fajtát teszteltek, alig tíz vált be belőle. A császárfával az emberek hiszékenységére építenek. Bár erdészeti célra árulják, dísznövényként engedélyezték. Ráadásul e faj ökológiai kockázatot rejt, kivadul.

Napenergia, szén-dioxid, víz és egy kis tápanyag, és ha ott a fa, ezzel a kör bezárul.

„Erdő nélkül nincsen élet” – zárta beszélgetésünket Borovics Attila.

Azok a nagy kultúrák, amelyek kiirtották erdeiket, rövidesen megszűntek. Ez összefügg a fentarthatóság elvesztésével, a természeti erőforrások túlhasználatával.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöldségek és gyümölcsök lekövethetősége

A hazai zöldség-gyümölcs ágazat innovatív fejlesztését, versenyképességének növelését tűzte ki célul a Szent István Egyetem. A pályázati forrásokból megvalósuló K+F projekt fókuszában a kertészeti termékek eredetiségvizsgálata, tárolhatóságának javítása, illetve a hozzáadott érték növelése áll, különös tekintettel az élelmiszer-biztonságra.

Bortermelő nagyhatalom lehet Belgium

A klímaváltozás jelentősen átalakítja Európa szőlő- és bortermelési térképét, ami bizonyos esetekben akár kedvező is lehet. Az évtizedekkel ezelőtt meghatározott szőlőtermesztő övezet az éghajlatváltozás hatására egyre északabbra tolódik, és ez az északi országok számára jó lehetőséget kínál a szőlőtermesztés bővítésére.

Mag Norbert: Mecseki csobogás

Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Mag Norbert fotográfust mutatjuk be, aki 15 évesen fogott először fényképezőgépet a kezébe. Rögtön tudta, hogy megtalálta a hivatását.

Klímaváltozási stratégiák: több figyelmet érdemelne a talaj

Miközben a klímaváltozás megvámolja a mezőgazdaságot, a földhasználat pedig a bolygó felmelegedését segíti elő, a döntéshozók klímastratégiájában még mindig csekély figyelem jut a talajoknak.

Erdei gombát csak biztonságos helyről!

Javában tart a gombaszezon, azonban a pécsi vásárcsarnokban egyelőre nem állnak hosszú sorokban az alkalmi gombaszedő-erdőjárók, hogy bevizsgáltassák a begyűjtött termést.

Miért szelídebb a házinyuszi a vadnyúlnál?

Egy vadnyúl azonnal menekül, ha ember tűnik fel a láthatáron. Házi rokona azonban némi élelem reményében a közelben marad. Egy új tanulmány alapján a háziasítás az állatok agyában idézett elő változásokat, amelynek segítségével alkalmazkodtak az új, ember-uralta környezethez.

Kincskereső Forrástúra Noszvaj erdeinek mélyén

Noszvaj természeti, történelmi értékeiről egyaránt tanul, aki bejárja a Forrástúrát. Járd be a bükkös erdőt, s megismersz sok regét – csábít a verses útikalauz legelső strófája.

Kiderült, miért fontosak a poszméhek

A poszméh populáció alakulása létfontosságú az agrárium és a biodiverzitás szempontjából is.A kisméretű, „virágport pazarló” méhfajok nem képesek hatékonyan pótolni a poszméheket a növények megporzásában és terméshozamának biztosításában egy friss kutatás szerint.

Csúcsra járatják a zöldségtermesztést Dubaiban

Két éven belül csúcstechnológiás eljárással termeszthetik a Dubai Nemzetközi Repülőtérről felszálló gépeken felszolgált zöldségeket. A növényeket egy zárt, úgynevezett függőleges farmon állítják majd elő, mely a világ legnagyobb ilyen jellegű üzeme lesz.

A farkasok békülékenyebbek, mint a kutyák

Úgy tűnik, hogy a farkasok jobban kezelik a konfliktusokat, mint a kutyák. A Bécsi Egyetem Messerli Kutatóintézetében fogságban tartott farkas falkákkal és menhelyi kutyákkal végzett kísérletek eredményeiről a Royal Society Open Science tudományos lapban jelent meg publikáció.