Back to top

Erdő nélkül nincs élet

Nem könnyű feladat a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI) igazgatójának lenni. Borovics Attilának napi 8-10 órában az egyik legnagyobb feladata, hogy beszerezze a megfelelő információkat, s ezek értékelése után határozzák meg tevékenységük irányát. Egy erdőfelújítással százéves befektetést alapoznak meg, ahol ma a klímaváltozás a kulcsszó.

Az intézet jogelődjének történetét 1897-re, Selmecbányára vezetik vissza.

„A 120 éves múlt kötelez, az akkor elkezdett munka alapjain kutatunk ma is” – jegyezte meg Borovics Attila, az abban az időben felújított tölgyerdő éppen most éri el az első vágásfordulóját. Az agrár szakemberek nehezen értik, mit jelent ilyen távlatokban gondolkodni, ugyanakkor az erdészeknek is vannak napi szintű feladataik. Mégpedig az erdő felújulási időszakában. A magot, a makkot elszórják a fák, hektáronként akár egymillió csemete is megjelenik, azokból aztán egy-két év múlva néhány ezer, majd csak néhány száz marad. Semmi máshoz nem fogható ez a szelekciós folyamat.

Tudományos háttér

Az erdészeti kutatás a gyakorlati gondokat feltáró, azokat megértő és megoldani kívánó tevékenység.

„Van, amit a petricsészében vizsgálunk, de a legfontosabbak az 1960 óta tartó tartamkísérleteink” – nyugtázta az igazgató. Az intézet az Akadémiával együtt költözött Sopronba, s a határmenti város vált az erdészeti oktatás és kutatás fellegvárává.

„A költözéseket átszervezések követték, majd 1949 után alakult ki mai formájában az ERTI” – hangsúlyozta. A pártállami időszakban váltunk a „fenyő országává”, ezen a területen abban az időben többen dolgoztak, mint a mai intézet teljes létszáma. A fenyőterület arányát akkor a nulláról 11 százalékra sikerült növelni, és az intézet abban is fontos szerepet játszott, hogy a korábbi 1,1 millióról 2 millió hektár fölé nőtt a hazai erdőterületek nagysága.

Az alföldfásításban nagy szerepet játszott az 1924 óta működő Püspökladányi Szikkísérleti Telep. Olyan termőhelyeken is fát kellett ültetni, ahol korábban erre nem volt példa. Ezt pedig csak tudományos vizsgálatokkal lehetett megalapozni. Az Alföldön hiába szeretnénk őshonos fákból álló erdőket létrehozni, a területekről eleink elvezették a vizet, s megjelentek a szikes foltok.

„Azokra nem lehet ráengedni a tölgyet” – mutatott rá az igazgató, hogy az erdész nem azért telepít akácot, mert nem képes másban gondolkodni, hiszen már a környezet sem őshonos.

Az ERTI sárvári központja a gyorsan növő fafajok – mint a nemesnyár – vizsgálatára jött létre, s közelükben száz hektáros csemetekert szolgálja a gyakorlatot. Nyárból ezer darabos géngyűjteménnyel rendelkeznek, az utóbbi fél évszázad hagyatéka. Amikor újabb igény merül föl – például energetikai célú fára –, csak be kell nyúlni a gyűjteménybe, kivenni, letesztelni, s kiválasztani a nagy biomassza hozamú fajtákat. Néhány éven belül már meg is jelenhetünk vele a piacon.

A legnagyobb kihívás

„A nemesítés láncreakció, amiben mi felhasználjuk elődeink munkáját, az utódaink pedig majd a miénket. Ha ezt a folyamatot valaki megszakítja, szinte a nulláról lehet újraindítani” – hangsúlyozta az igazgató. A gyakorlati vizsgálatok mellé felzárkózott a genetika is. Az intézeten belül működő genetikai laboratóriumban pontosan meghatározható, hogy mennyire tud alkalmazkodni a fa a külső beavatkozásokhoz. Mára az erdő alkalmazkodó képessége az egyik legfontosabb értékmérővé vált.

Különbséget kell tenni az ültetvényes gazdálkodás és az őshonos erdők között. Ma már sok esetben nem is erdőművelési ágban, hanem agrártevékenységként hoznak létre ipari ültetvényt. Gazdaságosságát tekintve az ültetvényerdő összemérhető bármely szántóföldi kultúrával. A nemesnyárnál a gyökeret levisszük 5-6 méterre, így például kevésbé érzékeny az aszályra.

„Faanyagot gyártanak, ez nem erdő, hanem ültetvény” – szögezte le az igazgató.

Agrárerdő esetében a „visszavitt” fának több szerepe van. Nemcsak megköti és szerves anyagggal gazdagítja a talajt, árnyékol is. Törökországban már felismerték az „élelmiszertermelés az erdőben” vagy „árnyékgazdálkodás” jelentőségét. A bordeaux-i borvidéken pedig kivágtak néhány szőlőtőkét, s az értékes ültetvényekbe fákat ültettek. Először rossz ötletnek tűnt, de hamar rájöttek, kevesebbet kell permetezni, jobb alattuk a mikroklíma és nincsen napégés.

A klímaváltozás nem csak az erdészeknek óriási kihívás, hanem az egész agráriumnak. A klíma harmincéves időszakra adott „időablak”, amit az idősíkon tologathatunk előre. Ha a bükkös klímát nézzük, előbb-utóbb a szárazságtűrőbb tölgy nyer. Ám ha kihúzunk a rendszerből akár egyetlen tényezőt, már megváltozik a fafaj összetétele.

„Ha változás várható a következő harminc évben, akkor a felújításnál nem a bükköt kell kivágni, hanem vagy szárazságtűrőbb bükk származásokkal kell pótolni, vagy más fafajjal elegyíteni” – mutatott rá az igazgató, hogy meg kell nézni azokat a térségeket, ahol már most olyan a klíma, amelyen nálunk ötven év múlva várható, s ha ott bükköt találunk, onnan kell makkot szedni.

Erdő nélkül nincs élet

„Néhány lépéssel mindig a gyakorlat előtt kell járnunk” – jelezte a szakember, hogy fásításnál nem elég a múltból kiindulni, a jövőbe terveznek. Sokrétű tevékenységük között szerepel az ökoszisztéma-szolgáltatás értékelése. Mindenki használja az erdőt, de nem tudjuk, mit is ér. Az erdő nem csupán faanyag, vad, annál sokkal több, ingyenes rekreációs helyszín, a gombák, a források, a tiszta levegő, a méhlegelő. Nem kell mindenáron piacosítani, de a társadalmi hasznokat, a közérdekű feladatokat, amit egyébként az erdész munkája során ellát, melléktermékként szolgáltat, értékelnünk kell.

Nemesnyár-szaporítóanyag előállításban, fajtahasznosításban piacvezetők. Mintegy nyolcszáz külföldi fajtát teszteltek, alig tíz vált be belőle. A császárfával az emberek hiszékenységére építenek. Bár erdészeti célra árulják, dísznövényként engedélyezték. Ráadásul e faj ökológiai kockázatot rejt, kivadul.

Napenergia, szén-dioxid, víz és egy kis tápanyag, és ha ott a fa, ezzel a kör bezárul.

„Erdő nélkül nincsen élet” – zárta beszélgetésünket Borovics Attila.

Azok a nagy kultúrák, amelyek kiirtották erdeiket, rövidesen megszűntek. Ez összefügg a fentarthatóság elvesztésével, a természeti erőforrások túlhasználatával.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdők szerepére hívja fel a figyelmet a Föld Napján az Országos Erdészeti Egyesület

Az erdők hatékonyan csökkentik a klímaváltozás negatív hatásait, de maguk is szenvednek a felmelegedés következményeitől, amelyek már a hazai faállományokban is tetten érhetők. Éppen ezért, a Föld Napja alkalmából az Országos Erdészeti Egyesület arra hívja fel a figyelmet, hogy az erdők megőrzésében és gyarapításában a társadalom minden tagja részéről aktív részvételére van szükség.

Belterületen is kilőhetik a vadakat Tatabányán

Komárom-Esztergom megyében egyre nagyobb problémát jelentenek a kertekbe betévedő vadak. Tatabányán vadkerítés építésére egyelőre nincs pénz, ezért a rendőrkapitányság engedélyt adott a vadak belterületen történő kilövésére. 

A világjáró állatillusztrátor

Kókay Szabolcs madárfestő illusztrátor műveivel sokan találkoztunk már, leggyakrabban a tanösvényeken ábrázolt madarai révén. De az emberek milliói leginkább a világ számos országában megjelent trópusi madárhatározókban látott illusztrációit ismerik.

Fogkrém a paprikában

Az Amerikai Vegyészeti Társaság (ACS) a Journal of Agricultural and Food Chemistry mezőgazdasági- és élelmiszer-vegyipari szaklapban megjelent cikkében azt fejtegeti, hogy az antibakteriális hatású kozmetikai készítményekben található triklokarbán milyen módon jelenik meg élelmiszereinkben, és milyen hatással lehet az egészségünkre.

Többszörösen rovarellenálló vadparadicsom

A Wageningen Egyetem és Kutató Intézet munkatársai 2010 óta kísérleteznek a Galápagos-szigeteken őshonos, a napjainkban termesztett paradicsomhoz nagyon hasonló génállományú galápagosi vadparadicsom-fajjal, amelyről most kiderült, hogy a termelésben komoly gondokat okozó több kártevő rovarral szemben is ellenálló, így a további nemesítések fontos kiindulási anyaga lehet.

Versengés az erdőben

Pénteken rendezték meg a mátramindszenti iskolában a XXVI. Kaán Károly Természet és Környezetvédelmi verseny Nógrád megyei döntőjét. A versenyen 5-6. osztályos diákok vettek részt. A versenyzők közül a legjobb továbbjutott az országos versenyre is.

Górcső alatt az élesztőgombák

A kereskedelmi forgalomban is kapható élesztőgombák, illetve klinikai „rokonaik” élettani, genetikai tulajdonságait, kórokozó képességét vizsgálták a Debreceni Egyetem Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének kutatói.

Tisztítsuk meg együtt az erdőt!

Ne szemetelj! Ezt a felszólítást és más megfogalmazását sok-sok erdei táblán, tájékoztatóban olvashatjuk. Az óvodától és iskolától kezdve folyamatos a figyelemfelhívás a szemetelés elkerülése érdekében. Ennek ellenére tavaszra még mindig megtelik szeméttel a szalonnasütők, erdőszegélyek, bekötőutak, erdei parkolók környezete.

Élettel teli emlékerdő

Beliczay István nyugdíjas erdőmérnök éveinek számában már a második nyolcas is megjelent, de még ma is friss, pontosan idézi a legfontosabb történeteket. Valamikor a múlt rendszerben kezdte szövögetni álmát, s már huszonkét esztendeje, hogy Tompa határában megvetette alapjait az Emlékerdőnek.

A biohulladék is megmérgezi a természetet

Felsőörsön, a Malom-völgy környékén sokan a környező erdőkbe és rétekre hordják a biohulladék, mert azt hiszik, ezzel környezetbarátok. Pedig az igazság az, hogy tönkre teszik a talajt és veszélyeztetik az itt élő őshonos növény- és állatfajokat.