Back to top

A Majer Antal-kilátó és a tiszafák

A 488 méter magas Miklós-Pál hegy tetején 2015-ben épített kilátóhoz a Tiszafás tanösvény vezet. A 22 méter magas faszerkezetű építményről körpanoráma nyílik a Bakony északi és déli sávjára, valamint a Balaton-felvidékre. A Veszprém megyéhez több szállal is kötődő Majer Antal erdőmérnök számos kutató munkát végzett a területen.

A Tiszafás tanösvény a fafajra jellemző környezetet, és a hazánkban csak két helyen őshonos faj szerkezetét, előfordulását ismerteti meg a kirándulókkal.

Szentgál község határában országos, sőt európai ritkaságot rejt az erdő, a tiszafást. E fafajt Magyarországon mindössze két helyen tekintik őshonosnak: a Bükkben, az Ómassa és Lillafüred fölötti sziklás hegyoldalakon, ahol néhány példánya él, valamint a Déli-Bakonyban, Szentgál község határában, Bánd település mellett.

Az őshonosságát illetően azonban máig megoszlanak a szakmai vélemények. Egyes kutatók az atlantikus éghajlatú időkből máig fennmaradt reliktumnak, mások betelepített növénynek tartják. A betelepítési álláspont alapja helytörténeti: Szentgál a középkorban királyi vadászfalu volt, lakói nemesi kiváltságokat élveztek, a királynak vaddal adóztak. A vadászat egyik fontos eszköze az íj volt, a tiszafa sűrű, rugalmas fája pedig kiváló íjalapanyag.

A tiszafás 213 hektáros területét, az elsők közt, 1951-ben helyezték természetvédelmi oltalom alá.

A 20. század első felében tiszafa-őr vigyázta az ősi fafajt a zöldgally-szedőktől és a vadkárosítástól, ma kerítés védi a területet. A Föld történetének egy korábbi szakaszában a hűvös klímájú Európában több ilyen ősi fenyőfajból álló erdő tenyészett. Ezekből mára csak néhány sziget maradt meg, közülük a Szentgáli tiszafás egyedszáma Európában a második legnagyobb, bár fokozatosan csökken.

Amíg Majer Antalék 1975-ben 120 ezer egyedet számláltak, a 2002-ben Frank Norbert vezetésével végzett felmérésben már csak 13 ezer egyed szerepelt.

A tiszafás-bükkös átmeneti erdőtársulás a karszterdő és a gyertyános bükkös között.

A fölső szintben egyeduralkodó a bükk, elegyfajai a virágos kőris, a nagylevelű hárs és a korai juhar. Szórványosan előfordul még a hegyi juhar, hegyi szil, barkócaberkenye, cser, mezei juhar, madárcseresznye és a magas kőris.

Cserjeszintjében jellemző a babér-boroszlán, a húsos som és az alacsony záródású foltokon a szederfajok.

Gyepszintje nyáron aljnövényzet nélküli, tavasszal a szagos müge, az árvacsalán, az erdei ibolya, a bókoló fogasír, az erdei szamóca, továbbá az erdei szélfű uralják.

essegvar-romjai-9788-muemlek2.jpg

Essegvár története a 13. századik nyúlik vissza
Essegvár története a 13. századik nyúlik vissza

Védett növényfajokban is bővelkedik, megtalálható benne a tiszafán kívül a szúrós csodabogyó, a kétlevelű sarkvirág, a bíboros kosbor, a széleslevelű nőszőfű, a kardos madársisak és a pirító-gyökér is.

tiszafas.jpg

Európai ritkaság a Szentgáli tiszafás
Európai ritkaság a Szentgáli tiszafás
Állatvilága a kerítés által kizárt nagyvadak (szarvas, őz, vaddisznó, muflon) következtében különbözik a környező erdőkétől.

A védett állatok közül az örvös légykapó, a nagyfülű denevér, a fekete harkály, a zöld küllő, a csuszka és az erdei pinty figyelhető meg.

A Tiszafás tanösvényt a VERGA Zrt. 2015-ben alakította ki az erdőlátogatók által kitaposott régi útvonalak biztonságossá tétele után. Bejárása során esőbeállókra, pihenőhelyekre lel a látogató és több helyen lehet a panorámában gyönyörködni. A Szentgáli Tiszafás bebarangolása után érdemes megtekinteni egyebek közt Bándon az Essegvárat is.

Zeitler Levente
www.verga.hu

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A mezőgazdaság hatására az erdők fele tűnt el Európában

Európa erdeinek több mint a fele eltűnt az elmúlt 6000 évben a mezőgazdasági területek iránti megnövekedett igény és a fa tüzelőanyagként való hasznosítása miatt - állapították meg a Plymouth Egyetem kutatói.

25 ezer hektáros óriás erdőt telepítenének Nagy-Britanniában

A héten jelentette be a brit kormány, hogy nagyszabású erdősítési projektet indítanak: ha a teljes projekt megvalósul, akkor parttól partig, Liverpool és Hull városa közötti helyenként közel 200 kilométer széles sávban fognak ötvenmillió fát telepíteni, összesen 25 ezer hektárnyi területet lefedve.

Száznál is több vaddisznót költöztettek el a főváros közeléből

A főváros környéki erdőkben csütörtök reggel öt vaddisznót fogtak be a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei, ezzel egy év alatt százra emelkedett a területről sikeresen eltávolított állatok száma - közölte a társaság.

Vigyáznak az év madarára Baranyában

Az év madarának választott vándorsólyom Baranyában jó ideje megtelepedett, fiókákat is rendszeresen nevelnek ezek a ritka ragadozók. A különös értéke miatt azonban hétpecsétes titokként őrzik a fészkelőhelyek adatait a természetvédők, alapos okuk van az óvatosságra.

Már hatályos az új erdőtörvény végrehajtási rendelete

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvénynek (a továbbiakban: Evt.) az erdőgazdálkodók helyzetének javítását célzó módosítása elengedhetetlenné tette a törvényben foglaltak alkalmazásához szükséges kiegészítő jogszabályok módosítását is.

Páratlan panoráma nyílik a Balaton-felvidékre a Batsányi-kilátóból

A Keszthelyi-hegység barlangjainak, növényritkaságainak felkutatása, a hegyek-völgyek bejárása nem fér bele egy-két napba. Valamelyik kilátóra azonban néhány óra alatt is felkapaszkodhatunk, ha varázslatos tájat szeretnénk látni. Mindközül talán a Batsányi-kilátóból nyílik a legszebb panoráma.

Enyhe idő, saras utak

Elkezdődött az új év, melyben sok izgalmas feladat elé nézhetünk. Már az első héten a természet nagy kihívást adott nekünk, hiszen a téli fagy helyett a +10 fokos meleg idő köszöntött be.

Dámvadban verhetetlenek vagyunk

Az őzekkel, vaddisznókkal akár a kirándulók is találkozhatnak, s növekszik a gímszarvasok létszáma is, a megye északkeleti részében élő dámszarvas-populáció pedig a legjobb minőségű a világon – mondta el dr. Szendrei László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének adjunktusa.

Tolnai zöldutakon

A Tolnai-Hegyhát álomba varázsol és erdőbe küld, ha pedig hozzávesszük a Völgység csodás tájait is, akkor biztosan visszavágyik, aki egyszer is idelátogat. A nagyobb léptékű túraútvonal kialakítása a Zöldút gondolat jegyében történt, ami a közös értékek feltárása mellett, a ma élőkre maradt természeti és emberi örökségek megőrzésére és a tudás átadásának közösségformáló erejére törekszik.

Nemes szenvedélyek – interjú herceg Esterházy Antallal

Nagystílű hajdanvolt estélyek és vadászatok elevenednek meg herceg Esterházy Antal elbeszéléseiből, aki most a fertődi kastély dísztermében idézi a családi legendáriumot. Őt magát hamar kiröpítette a nagyvilágba a történelem háborús forgószele, de ősei magyarországi birtokai számos vadászkaland és lovas esemény helyszínéül szolgáltak.