Back to top

A Majer Antal-kilátó és a tiszafák

A 488 méter magas Miklós-Pál hegy tetején 2015-ben épített kilátóhoz a Tiszafás tanösvény vezet. A 22 méter magas faszerkezetű építményről körpanoráma nyílik a Bakony északi és déli sávjára, valamint a Balaton-felvidékre. A Veszprém megyéhez több szállal is kötődő Majer Antal erdőmérnök számos kutató munkát végzett a területen.

A Tiszafás tanösvény a fafajra jellemző környezetet, és a hazánkban csak két helyen őshonos faj szerkezetét, előfordulását ismerteti meg a kirándulókkal.

Szentgál község határában országos, sőt európai ritkaságot rejt az erdő, a tiszafást. E fafajt Magyarországon mindössze két helyen tekintik őshonosnak: a Bükkben, az Ómassa és Lillafüred fölötti sziklás hegyoldalakon, ahol néhány példánya él, valamint a Déli-Bakonyban, Szentgál község határában, Bánd település mellett.

Az őshonosságát illetően azonban máig megoszlanak a szakmai vélemények. Egyes kutatók az atlantikus éghajlatú időkből máig fennmaradt reliktumnak, mások betelepített növénynek tartják. A betelepítési álláspont alapja helytörténeti: Szentgál a középkorban királyi vadászfalu volt, lakói nemesi kiváltságokat élveztek, a királynak vaddal adóztak. A vadászat egyik fontos eszköze az íj volt, a tiszafa sűrű, rugalmas fája pedig kiváló íjalapanyag.

A tiszafás 213 hektáros területét, az elsők közt, 1951-ben helyezték természetvédelmi oltalom alá.

A 20. század első felében tiszafa-őr vigyázta az ősi fafajt a zöldgally-szedőktől és a vadkárosítástól, ma kerítés védi a területet. A Föld történetének egy korábbi szakaszában a hűvös klímájú Európában több ilyen ősi fenyőfajból álló erdő tenyészett. Ezekből mára csak néhány sziget maradt meg, közülük a Szentgáli tiszafás egyedszáma Európában a második legnagyobb, bár fokozatosan csökken.

Amíg Majer Antalék 1975-ben 120 ezer egyedet számláltak, a 2002-ben Frank Norbert vezetésével végzett felmérésben már csak 13 ezer egyed szerepelt.

A tiszafás-bükkös átmeneti erdőtársulás a karszterdő és a gyertyános bükkös között.

A fölső szintben egyeduralkodó a bükk, elegyfajai a virágos kőris, a nagylevelű hárs és a korai juhar. Szórványosan előfordul még a hegyi juhar, hegyi szil, barkócaberkenye, cser, mezei juhar, madárcseresznye és a magas kőris.

Cserjeszintjében jellemző a babér-boroszlán, a húsos som és az alacsony záródású foltokon a szederfajok.

Gyepszintje nyáron aljnövényzet nélküli, tavasszal a szagos müge, az árvacsalán, az erdei ibolya, a bókoló fogasír, az erdei szamóca, továbbá az erdei szélfű uralják.

Essegvár története a 13. századik nyúlik vissza
Essegvár története a 13. századik nyúlik vissza

Védett növényfajokban is bővelkedik, megtalálható benne a tiszafán kívül a szúrós csodabogyó, a kétlevelű sarkvirág, a bíboros kosbor, a széleslevelű nőszőfű, a kardos madársisak és a pirító-gyökér is.

Európai ritkaság a Szentgáli tiszafás
Európai ritkaság a Szentgáli tiszafás
Állatvilága a kerítés által kizárt nagyvadak (szarvas, őz, vaddisznó, muflon) következtében különbözik a környező erdőkétől.

A védett állatok közül az örvös légykapó, a nagyfülű denevér, a fekete harkály, a zöld küllő, a csuszka és az erdei pinty figyelhető meg.

A Tiszafás tanösvényt a VERGA Zrt. 2015-ben alakította ki az erdőlátogatók által kitaposott régi útvonalak biztonságossá tétele után. Bejárása során esőbeállókra, pihenőhelyekre lel a látogató és több helyen lehet a panorámában gyönyörködni. A Szentgáli Tiszafás bebarangolása után érdemes megtekinteni egyebek közt Bándon az Essegvárat is.

Zeitler Levente
www.verga.hu

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdők szerepére hívja fel a figyelmet a Föld Napján az Országos Erdészeti Egyesület

Az erdők hatékonyan csökkentik a klímaváltozás negatív hatásait, de maguk is szenvednek a felmelegedés következményeitől, amelyek már a hazai faállományokban is tetten érhetők. Éppen ezért, a Föld Napja alkalmából az Országos Erdészeti Egyesület arra hívja fel a figyelmet, hogy az erdők megőrzésében és gyarapításában a társadalom minden tagja részéről aktív részvételére van szükség.

Belterületen is kilőhetik a vadakat Tatabányán

Komárom-Esztergom megyében egyre nagyobb problémát jelentenek a kertekbe betévedő vadak. Tatabányán vadkerítés építésére egyelőre nincs pénz, ezért a rendőrkapitányság engedélyt adott a vadak belterületen történő kilövésére. 

Kötelező erdőtelepítéssel a klímaváltozás ellen

2030-ra az uniós mezőgazdaságból, közlekedésből, hulladékokból származó széndioxid kibocsátást 30 százalékkal kell csökkenteni, amiben az erdősítés is kulcsszerepet játszik. Ezen célok támogatása érdekében az Európai Parlament két jogszabályt fogadott el.

A világjáró állatillusztrátor

Kókay Szabolcs madárfestő illusztrátor műveivel sokan találkoztunk már, leggyakrabban a tanösvényeken ábrázolt madarai révén. De az emberek milliói leginkább a világ számos országában megjelent trópusi madárhatározókban látott illusztrációit ismerik.

Versengés az erdőben

Pénteken rendezték meg a mátramindszenti iskolában a XXVI. Kaán Károly Természet és Környezetvédelmi verseny Nógrád megyei döntőjét. A versenyen 5-6. osztályos diákok vettek részt. A versenyzők közül a legjobb továbbjutott az országos versenyre is.

Tisztítsuk meg együtt az erdőt!

Ne szemetelj! Ezt a felszólítást és más megfogalmazását sok-sok erdei táblán, tájékoztatóban olvashatjuk. Az óvodától és iskolától kezdve folyamatos a figyelemfelhívás a szemetelés elkerülése érdekében. Ennek ellenére tavaszra még mindig megtelik szeméttel a szalonnasütők, erdőszegélyek, bekötőutak, erdei parkolók környezete.

Élettel teli emlékerdő

Beliczay István nyugdíjas erdőmérnök éveinek számában már a második nyolcas is megjelent, de még ma is friss, pontosan idézi a legfontosabb történeteket. Valamikor a múlt rendszerben kezdte szövögetni álmát, s már huszonkét esztendeje, hogy Tompa határában megvetette alapjait az Emlékerdőnek.

A biohulladék is megmérgezi a természetet

Felsőörsön, a Malom-völgy környékén sokan a környező erdőkbe és rétekre hordják a biohulladék, mert azt hiszik, ezzel környezetbarátok. Pedig az igazság az, hogy tönkre teszik a talajt és veszélyeztetik az itt élő őshonos növény- és állatfajokat.

Újra látogatható a Galya-kilátó

A turisták egyik kedvelt kirándulóhelye Galyatető, ahol az EGERERDŐ Zrt., a Magyar Természetjáró Szövetséggel közösen több közjóléti fejlesztést hajtott végre. A fellendülő erdei turizmus érdekében a környező erdőkben is biztonságos erdőjárást kell biztosítani. A kilátó környezetében lévő bükkös parkerdő túltartott állománya sok-sok odvas, veszélyes fából állt.

Megújul a Kiskunság ékköve

A homoki kocsányos tölgyesek megőrzésére, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmére irányul a Kunpeszér melletti Peszéri-erdőben az európai uniós LIFE pályázat nyertese, az OAKEYLIFE projekt.