Back to top

A fogyasztóktól jön az igazi osztályzat a kiskunfélegyházi diákoknak

A Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium annyiféle képzéssel várja leendő tanulóit, hogy szinte képtelenség mindet felsorolni. Az iskola saját árusítóhelye a "Mezgé-mintabolt", melynek mottója: „Mi termeltük, mi készítettük”. Kevés olyan agrárszakképző intézmény van Magyarországon, mely hasonlóval büszkélkedhet.

A 2003 augusztusa óta FM-fenntartású iskola az Agrárszakképző Iskolák Hálózatának (ASZIH) a tagja, és kizárólag az agrárterület szakmáiban folytat képzést. A mezőgazdasági szakképzésben több, mint 80 éves, az élelmiszeripari képzésben pedig több, mint 50 éves múlttal rendelkezik, továbbá kiváló személyi és tárgyi feltételekkel és gyakorlati háttérrel.

Rózsa Pál: a mezőgazdasági szakképzésben az intézménynek több, mint 80 éves múltja van
Rózsa Pál: a mezőgazdasági szakképzésben az intézménynek több, mint 80 éves múltja van
Az iskola képzését, képzési rendszerét, tangazdaságát és tanüzemeit Rózsa Pál igazgató mutatta be lapunknak, akivel az eredmények mellett a fejlesztési elképzelésekről és lehetőségekről is szót váltottunk.

A szakgimnáziumi képzés a 4 év alatt elsősorban az érettségire készíti fel a tanulókat. A mezőgazdasági szakmacsoportos képzésben az érettségivel együtt állattartó szakmunkásbizonyítványt kapnak kézhez a tanulók, plusz 1 év képzéssel pedig mezőgazdasági technikusi végzettséget és szakképzettséget szerezhetnek. Az élelmiszeripari vonalon az érettségi mellett élelmiszeripari higiéniai és minőségbiztosítási munkatárs szakképzettséget, még 1 év tanulással élelmiszeripari technikusi bizonyítványt kaphatnak a végzettek, a ráépüléssel pedig – plusz egy év után – sütő- és cukrászipari szaktechnikusok lehetnek a tanulók.

A szakközépiskolai képzésben mezőgazdasági vonalon 3 év után állattartó szakmunkás, gazda (ez ma hiányszakma) és lovász szakmákat hirdettek meg. Ezek közül plusz 1 év tanulással a lovászra a patkolókovács, a gazdára pedig a biogazdálkodó épülhet rá.

Az élelmiszeripari szakmacsoportban pék (szintén hiányszakma), húsipari termékgyártó, édesipari termékgyártó, tejipari szakmunkás, tartósítóipari szakmunkás és kistermelői élelmiszer- előállító, valamint falusi vendéglátó szakmákat hirdettek meg.

A képzéseket megfelelő számú jelentkező esetén indítják el. Utóbbi három szakmánál a kevés jelentkező miatt idén nem tudták elindítani a képzést. A szakközépiskolai képzésben szakmát szerzők plusz 2 év alatt készülhetnek fel az érettségi vizsgára.

Az oktatást két számítástechnika- terem, két labor, multimédiás eszközök, modern információtechnikai eszközök és internethozzáférés segítik.

Felnőttképzést is nyújt az iskola, az önköltséges képzés keretében aranykalászos gazda, csontozó munkás, mesterlovász, húsipari termékgyártó mester képesítést lehet szerezni.

A diákoknak tisztában kell lenniük a növények termesztéstechnológiájával
A diákoknak tisztában kell lenniük a növények termesztéstechnológiájával
Tarjányi Ágoston, kertészeti és növénytermesztési szakoktató

A diákok az elméleti órákon tanultakat a tangazdaságban gyakorlatban is elsajátíthatják, ami fontos, mert az iskolából kilépve ezt a tudást kérik számon rajtuk: akár nekik maguknak kell végezniük ezeket a feladatokat, akár nekik kell másokkal elvégeztetniük.

Főleg a kertészetben tudnak dolgozni a diákok, ami kézimunka-igényes terület.

Az alapvető feladatokat meghaladó gépi munkákat bérmunkában végezteti az iskola, mert a gépesítettség szerény, de a diákok részt vesznek a gépi műveletek értékelésében, követésében és megfigyelésében. Tervezik az ökológiai gazdálkodás oktatását, aminek a keretében természetközeli, bár a hagyományos művelésnél több figyelmet igénylő gazdálkodási formát sajátíthatnak el a diákok.

A mezőgazdaságban nagy lehetőségek vannak, hiszen az adottságaink megvannak hozzá, hogy szakszerű munkával kiváló zöldséget és gyümölcsöt termesszünk, akár még a javított homoktalajokon is. Az itt végzettek rendelkezésére áll majd az a tudás, amivel önállóan lehet gazdálkodni.

A gyakorlati oktatás bázisát alapvetően a tangazdaság és a tanüzemek biztosítják, amelyek az iskolához közel találhatók.

A 211 hektáros tangazdaság egy tömbben van, és magába foglalja a 180 hektáros szántót, 1,2 hektár szőlőültetvényt, 1,2 hektár gyümölcsöst és mintegy 1 hektár zöldségtermesztő területet.

Ez utóbbi nagy részén fűszerpaprikát termelnek, húsipari töltelékáruhoz. A tangazdaság területén a kertészeti jellegű képzést 1000 m2 hajtatóberendezés (üvegház, fóliasátrak) szolgálja. Ugyanitt található a 2014-ben átadott zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzem (szárítószekrénnyel, léprésgéppel), ahol hámozott és tisztított, vákuumcsomagolt zöldségeket és gyümölcsleveket (alma, szilva) állítanak elő, és a húsipari termékekkel együtt a mintaboltban (illetve más helyeken is, például az FM-ben) forgalmaznak – nagy keletjük van! Nem üzemi méretben lekvárok, befőttek, savanyúságok készítésére is lehetőség van.

Saját konyhája nincs az iskolának, de amint alkalom nyílik rá, kialakítják, hiszen az iskola kiváló és egészséges termékeit elsősorban itt lenne ésszerű hasznosítani.

A tangazdaság területén helyezkednek el az állattartó telepek is: a sertéstelep 18 kocával és szaporulatukkal, a mangalicatelep 20 kocás állománya, köztük fecskehasú, szőke– vörös, és duroc keresztezésekkel, lovarda a hozzá tartozó istállóval és juhtelep 20 anyával, racka, magyar merinó, texel, cigája és suffolk fajtákkal.

Az iskola tagja a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének.

Ellenőrzött állományuknak köszönhetően árusíthatnak például a Mangalicafesztiválon is.

A széna és szalmatároló egy részét lekerítették, ahol jelenleg 17 szürkemarhát hizlalnak.

Választott bikaborjúkat vettek, és értékesíteni szeretnék őket.

A lovarda az iskola egyik büszkesége, aminek köszönhetően 20 éve van lovászképzés az iskolában. Ennek színvonalát mutatja, hogy a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség „4 patkós” lovardának minősítette. Az istálló a 2000-es évek elején épült. Jelenleg 20 ló van a telepen, amely fedeztető állomásként is működik. Szolgáltatásként bérfedeztetést is vállalnak (egy törzsménjük van), valamint lovagoltatást, fogatozást, nyári lovas táboroztatásokat. Utóbbi nagyon népszerű.

Az állatok takarmányát saját maguk termelik meg, az abrak- és a szálastakarmányt is. Saját takarmánykeverővel és magtárral rendelkeznek – vagyis náluk valóban érvényesül a termőföldtől az asztalig elv!

A szántóföldi növénytermesztés alapgépeivel (erőgépekkel, munkagépekkel) való felszereltségüket megfelelőnek tartják, bár a terület mérete miatt időnként bérmunkát is igénybe kell venniük. A két erőgép, egy MTZ és egy Zetor meglehetősen öreg, mindenképpen szükség volna egy új vagy újabb traktor beszerzésére. Tervezik az állattartó telep korszerűsítését is.

A tangazdaság területén rend uralkodik: a tantermek, az öltözők, a szerszámos, a zabos, a nyerges stb. mind a tanulók és az oktatók együttes munkáját és odafigyelését dicsérik.

A diákok heti 1-3 napot töltenek a vágóhídon, évfolyamtól függően
A diákok heti 1-3 napot töltenek a vágóhídon, évfolyamtól függően
Dénes Zoltán, húsüzemvezető

A húsüzemben az állatok levágásától a kész hústermékek legyártásáig minden fázisban részt vesznek a diákok. A vágást és a csontozást a diákok végzik a különálló csarnokban, szakoktatói felügyelet mellett. A hústermékek gyártása, a töltelékáruk készítése és a többi művelet is mind a diákok feladata. Fiúk-lányok vegyesen vesznek rész a húsüzemben folyó munkában, bár lányok jóval kevesebben jelentkeznek a szakra. Az itteni gyakorlat nem egyszerűen jó lehetőség a szakma gyakorlati fogásainak elsajátítására, hanem az üzemben vágott különleges állatfajoknak köszönhetően egyedülállóan értékes tapasztalatokat szerezhetnek.

A késztermékeket az iskola saját, a városban található húsboltjában értékesítik, illetve különböző fesztiválokon. Jó az elhelyezkedési lehetőség is, hiszen a húsüzem közvetlen szomszédságában van egy nagyméretű vágóhíd, ahol mindig várják a frissen végzett diákokat.

Az élelmiszeripari képzést kiválóan felszerelt húsipari tanüzem szolgálja, amely szintén a közelben található, és vágóüzemet (egy egykori nagyüzemi kényszervágóból alakították át a mai követelményeknek megfelelően) valamint feldolgozóüzemet foglal magába. Utóbbit az önkormányzat építtette még 1997-ben, kimondottan oktatási céllal.

A vágóüzem szarvasmarha, sertés, bivaly, sőt, emu és strucc vágására is rendelkezik engedéllyel.

Bérvágást is vállalnak, amivel éves szinten mintegy 3500 sertést, 270 szarvasmarhát, 50 juhot, 70 emut vágnak, az igények szerint. A feldolgozóban napi 300-500 kg töltelékárut készítenek eladásra. A húsüzemet Dénes Zoltán üzemvezető mutatta be a vágó résztől a csontozón és töltőhelyiségen keresztül az igencsak ínycsiklandozó készáruraktárig.

A tanulók gyakorlati oktatása tehát üzemi körülmények között zajlik a tangazdaságban és a tanüzemekben. A 10. osztálytól kezdve (szintvizsga után) minden tanuló tanulószerződéssel végzi a gyakorlati feladatait.

Gyakran látogatja meg az iskolát az aranyérmes cukrászmester
Gyakran látogatja meg az iskolát az aranyérmes cukrászmester
Kovács János, cukrászmester

Cukrászattal és cukrászati szakoktatással foglakozik a cukrászolimpiák többszörös aranyérmese, az iskola volt diákja. Rendszeresen tart cukrászati bemutatókat az iskolában, és szervez műhelylátogatást az érdeklődő diákoknak. Sok tehetséges diákkal találkozik, akik tudásuk tökéletesítésével kiváló szakemberek lehetnek. Munkanélkülieknek is tart tanfolyamokat, hogy minél többekkel oszthasson meg megélhetést adó tudást.

Mint lapunknak elmondta, az intézményben színvonalas oktatásban volt része, amelynek során nemcsak stabil tudásra, hanem szerteágazó kapcsolatrendszerre is szert tett. Szívesen tér vissza az iskolába időről időre. Itt megalapozott sokrétű tudásának köszönhetően sok versenyen vett részt és ért el szép helyezéseket. Szerencsésnek tartja magát, hogy olyan szakmát szerezhetett, amelyben egyszerre érzi jól magát és profitál a vállalkozása. Jó cukrászszakemberekre mindig is szükség lesz, hiszen a szép, igényesen díszített torták töretlenül népszerűek, de nagyon kedveltek az apró édességek és bonbonok is.

A „sütőiparosok” már a 9. osztálytól kezdve duális képzés keretében végezhetik az összes gyakorlatukat a P&P Pékségnél, amely nagy cég lévén több üzemmel, komoly szakmai és oktatási háttérrel rendelkezik. A gazdatanulók egy része a Kiskunfarm Kft.-nél tölti a gyakorlatát (szintén tanulószerződéssel, a 10. osztálytól), amely több száz hektáron gazdálkodik és egy nagy szarvasmarhatelepet üzemeltet.

A képzés színvonalát a tanulmányi versenyeken elért eredmények is visszaigazolják.

Ebben is a lovászképzés az első, például a szakma kiváló tanulója versenyen ebben tanévben első helyezést értek el. A pékversenyen is első helyet, a húsipari termékgyártókéban pedig a második helyet hoztak el az iskola tanulói. Jövő tavasszal az iskola rendezheti/szervezheti az országos lovász Szakma Kiváló Tanulója Versenyt.

A lovarda az iskola büszkesége
A lovarda az iskola büszkesége

Az iskola hagyományos rendezvényei értelemszerűen a szakmához kapcsolódnak, illetve egyes nagyszabású országos programokhoz. Az áprilisi Föld Napjához igazítják a „Mezgénap”-ot, az őszi Élelmezési Világnap alkalmával tartott egészségnapon pedig 600 gyereket láttak vendégül, sőt a helyi hajléktalanszálló lakóit is megvendégelték. Várva várt esemény az idén december 8-án tartott „Mezgébál” is.

Az iskola jó kapcsolatot ápol a várossal, rendszeres résztvevői a városi rendezvényeknek is.

Nemzetközi kapcsolataikat az Erasmus+ pályázatokon keresztül építik, aminek keretében a lovász tanulók például németországi gyakorlaton vehetnek részt.

A fejlesztés érdekében minden pályázati lehetőséget igyekeznek kihasználni. KEHOP 5.2.10 keretében elnyert pályázatból újítják fel a 208 fős kollégiumot, amelyben minden igénylőnek kollégiumi elhelyezést tudnak biztosítani, és már várják a legújabb, a Szakképzési intézményrendszer átfogó fejlesztése című GINOP-pályázat eredményét is. Ennek keretében a lemorzsolódási arányt szeretné csökkenteni az általuk vezetett konzorciumban részt vevő 14 iskola.

Az iskola tanulóinak száma 530 fő, de ennél több tanulót is tudnának fogadni és foglalkoztatni, vagyis várják a jelentkezőket. Felvételi vizsga nincs, csak felvételi elbeszélgetés. A legközelebbi nyílt napon, december 1-jén 14 órától fogadják az érdeklődőket, a tanulókat és szüleiket.

Az iskola részt vett pályaválasztási kiállításokon Kalocsán, Baján és Kecskeméten (utóbbin megkapta a „legszínvonalasabb kiállító” elismerést), a NAK által szervezett Szakmák hete pályaorientációs rendezvényen és a Szakmák éjszakája programban. Az iskola tanárai felkeresik az általános iskolákat, részt vesznek szülői értekezleteken, de az is szokássá vált, hogy a már itt tanuló diákokat szeptemberben visszaküldik egykori általános iskolájukba a szakmát, az iskolát népszerűsíteni, hogy az iskolaválasztás előtt álló, még hezitáló nyolcadikosok első kézből szerezhessenek ismereteket, és lehetőleg kedvet kapjanak.

Az iskolára jellemző a gyermekközpontúság: sokat segítenek a diákjaiknak, nagy gondot fordítanak a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra. Fogadnak sajátos nevelési igényű, tanulási nehézségekkel küzdő (SNI, BTMN kódú) tanulókat is, akikkel fejlesztőpedagógus foglalkozik.

Az iskola környezete, hangulata és az oktatás feltételrendszere rendkívüli lehetőséget kínál az itt tanulni vágyó fiatalok számára – a 21. század iskoláját képviseli. A kiskunfélegyházi „mezgében” végzettek jól megalapozott ismeretekkel és készségszintű gyakorlati tudással hagyják el az iskolát, és a munkaerőpiacon helytállnak.

Az iskoláról és képzéseiről a www.mezge.hu honlapon is részletesen tájékozódhatnak az érdeklődők.

 

 

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2017/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Száraz nyarak slágernövényei

Tikkasztó nyarainkon parkjaink slágernövényei a kakastaréjok vagy más néven celóziák. Vajon miért csak a parkokban terjedtek el, miért nem találkozhatunk velük az egynyárivirág-palánták kínálatában?

Magyar márka az első a jegestea piacon

A hazai jegestea piacon szerzett vezető pozíciót az idén 5. születésnapját ünneplő, fiatal magyar brand, a XIXO. A márka jegesteái és szénsavas italai tavaly szeptembertől már az iskolai büfékben is kaphatók.

Áprilisban is többet költöttünk a boltokban

Áprilisban a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 4,4 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva - főként a húsvéthatás miatt - 6,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az év első négy hónapjában a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 6,9 százalékkal emelkedett.

Már drágábban is nehéz termőföldet venni

A 2015. őszén meghirdetett Földet a gazdáknak program egy évvel későbbi lezárása látványos visszaesést okozott 2017-ben a forgalomban a termőföld piacán. A forgalom 70 százalékos csökkenése mellett azonban az árak továbbra is emelkednek.

Komoly változások a Szamos Marcipánnál

Változatlan tulajdonosi struktúra mellett holdinggá alakult és Justin István személyében új ügyvezetőt nevezett ki a Szamos Marcipán Kft. élére a Szamos családi vállalkozás tulajdonosi menedzsmentje - adta hírül a társaság.

Generációváltás kellene, de a fiatalokat nem érdekli a mezőgazdaság

A mezőgazdaság sosem tartozott a legkönnyebb munkával és legstabilabb bevételi forrással kecsegtető szakterületek közé. Az időjárás, a kártevők és a váratlanul felbukkanó betegségek, valamint a változó piaci viszonyok mellett manapság egyre inkább komoly kihívásként merül fel a generációváltás, a fiatalítás kérdése is.

Hiánycikk lehet a sör a vb idején Angliában

Ammóniahiány van, ez okozza a szén-dioxid-hiányt egyébként Európa több országában.

Korábban indult a betakarítás, de nem sok jót ígér

Az elmúlt napokban több országos sajtóorgánum is megkongatta a vészharangot, és az időjárás szélsőségességére hivatkozva olyan mértékű terméshozam csökkenésről ír, illetve olyan megdrágult betakarításról beszél, amely a vizionált kép szerint egyenes utat jelent a kenyérár emelkedéséhez.

Kiheverték a növények is az áradást Szentgotthárdon

Hetekkel ezelőtt jelentős áradás vonult végig a Rába vasi szakaszain. Többek között Szentgotthárdnál is, ahonnan a Vas megyei hírportál olvasója fotókat küldött arról, hogyan regenerálódtak a növények.

Ellepték a krumplibogarak a kónyi kerteket

Krumplibogár-invázióval küzdenek Győr-Moson-Sopron megyei Kóny kerttulajdonosai. Ezerszám lepik el a bogarak birtokaikat és szinte mindent elpusztítanak, ami eléjük kerül.