Back to top

Három befektetési megállapodást kötött az EXIM a csúcstalálkozón

Több száz millió dollárnyi befektetést generálhat hazánkban az EXIM által a Kína és 16 közép-kelet-európai ország kétnapos csúcstalálkozóján kötött három megállapodás többek között az energetika, telekommunikáció, infrastruktúra, technológia, innováció, gyártás és feldolgozás, mezőgazdaság, oktatás, gyógyászat, turizmus és pénzügyi szolgáltatások terén.

Urbán Zoltán, az EXIM vezérigazgatója és Jiang Jianqing, a SINO CEE alap elnöke ünnepélyesen aláírták Magyarország a SINO-CEE Fund elnevezésű tőkebefektetési alaphoz való csatlakozásról szóló megállapodását a Kína és 16 közép-kelet-európai ország kétnapos csúcstalálkozóján.

Fotó: EXIM

A SINO-CEE Fund befektetési alap a kínai kormány és tizenhat közép-kelet-európai ország között létrejött együttműködési megállapodás (Sino-CEE “16+1” Cooperation Framework) eredményeképpen valósult meg, létrehozását a 2016. novemberi rigai Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozó alkalmával jelentették be. Az alap fókuszában a közép- és kelet-európai befektetések támogatása áll.

A mintegy 10 milliárd eurós alapba a kormány döntése alapján Magyarország 50 millió eurót fektet be, amennyiben az alap működésével kapcsolatos tapasztalatok kedvezőek, további 50 millió eurós hozzájárulásról is döntés születhet. Az alap a szerződés szerint legalább 300 millió eurónyi befektetést fog Magyarországon eszközölni - mondta Urbán Zoltán, az EXIM vezérigazgatója az aláírást követően.

Az alap állami finanszírozással, de piaci alapon működik, a csatlakozó országok segítségével 50 milliárd eurót tervez bevonni projektekre többek között az infrastrukturális szektorban, valamint high-tech termékek és más fogyasztói javak gyártására.

Aláírták a Kína-Közép-Európa Befektetési Alap II létrehozásáról szóló megállapodást.
Fotó: EXIM
A csúcstalálkozó első napján aláírták a nagyon sikeres Kína-Közép-Európa Befektetési Alap I. folytatásaként az Alap II. megállapodást, melyben az Eximbank 70 millió dolláros hozzájárulással vesz részt, és amelyért cserébe Magyarországon legalább 140 millió dollár beruházásnak kell megtörténnie az elkövetkező években. Az alap teljes tervezett mérete közel 1 milliárd USD. Megcélzott szektorai: az energetika, telekommunikáció, infrastruktúra, technológia, innováció, gyártás és feldolgozás, mezőgazdaság, oktatás, gyógyászat, turizmus és pénzügyi szolgáltatások.

A 2013-ban létrehozott első alapba Magyarország 30 millió dollárt fektetett be, amely az azóta eltelt 4 évben 13 befektetést valósított meg Közép- és Kelet-Európában. Hazánkban az EXIM által biztosított összeg mintegy háromszorosának megfelelő - azaz 91 millió dollár - értékben valósultak meg különféle befektetések, egy felsőoktatási intézmény például a befektetett tőke segítségével indította el régiós terjeszkedését.

Ezen felül született megállapodás egy az Intelligens Közlekedési Rendszerek fejlesztésével kapcsolatos projektről is a Bohai Transport Funddal.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növekedhet a kkv-export?

Összefogás, a feldolgozás erősítése, valamint a kis- és középvállalkozások exportra ösztönzése kellene leginkább a versenyképesség átfogó javításához – hangzott el a Világgazdaság által a témában tartott konferencián Budapesten.