Back to top

Tenyészszemle Füzesgyarmaton

Az utóbbi hónapok a kiállítások, tenyészszemlék időszaka volt, s ezen események között az egyik legkiemelkedőbb kétségkívül a Füzesgyarmaton Galambos János, Varga István és családjaik, barátaik jóvoltából megrendezett kisbéri félvér, nóniusz és magyar félvér tenyészszemle volt.

A rendezvényt a helyi önkormányzat is fontosnak tartja a település életében, ezért minden évben nyújt segítséget a rendezéshez. A helyszín a helyi lovas klub városszéli pályája, amely nemrégiben újult meg, méltó környezetet biztosítva az eseménynek. Megszokott már, hogy több fajta bírálóbizottsága is meghívást kap ezen a hétvégén Füzesgyarmatra, hiszen a térségben nem egy fajta örvend népszerűségnek.

Legnagyobb létszámban a kisbéri félvér fajtát tenyésztik, de szép számmal van lipicai, nóniusz és magyar félvér is. Ez évben is három fajta bemutatott egyedeinek bírálatára került sor, a nóniusz bírálatát az idén másik helyszínre szervezték.

Ahogy említettük, a térség mára legnépszerűbb fajtája a kisbéri félvér, ami egyértelműen Galambos János munkájának köszönhető. Folyamatosan szervezi a környék tenyésztői munkáját, közvetít, elad és vesz, ami által egyre több a lókedvelő és a lótenyésztő Füzesgyarmaton és környékén, és egyre több a kisbéri félvér. Az így kialakult kancaállományt, benne természetesen a saját kancáit is, kiváló minőségű ménekkel is ellátja az általa működtetett fedeztetési állomáson, így a szaporulat értékesítése nem szokott gondot jelenteni.

Ez évben is kisbéri félvérből vezették elő a legtöbb kancát, nagyobb részben a környékről, de hoztak lovat bírálatra még Nyíregyházáról is.

A bírálatok koradélután fejeződtek be, amit az eredményhirdetés és a szokásos közös ebéd követett. A birka- és kakaspörkölt mellett még egy darabig tartott a beszélgetés, majd mindenki útra kelt azzal, hogy jövőre ugyanekkor, ugyanitt találkozunk.

Novotni Péternek a Kistermelők Lapjában megjelenő cikke alapján.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Milyen a jó galambdúc?

Húsgalambjaink életének minősége, jólléte (welfare) nemcsak fontos állatvédelmi szempont, de a sikeres galambhús-előállítás alapja is. Az első komoly hiba, amit elkövethetünk a sikeres húsgalambtartás ellen, az a nem megfelelően kialakított dúc.

„Szociális csirkefarm” a tanácselnök kertjében

Először csak kicsiben, néhány közmunkással kezdődött el pár éve az a program a faluban, amely idén egy virágzó, mintegy tucat helyinek munkát adó, a környéket friss baromfi hússal ellátó vállalkozássá nőheti ki magát.

Jó tanuló a szamár!

A szamár hazánkban meglehetősen mostoha sorsú volt, mondhatni, csak a megtűrték a ló mellett – de nem csak a Kárpát-medencében volt így, hanem a világ számos országában is. Nálunk igazán csak a juhászok értékelték sokra ezt a jobb sorsra érdemes állatot.

Birkanyírás A-tól Z-ig

Tavasszal, az ellések befejeztével kezdetét veszi a birkanyírási szezon. Évente legalább egyszer, de még jobb, ha kétszer szabadítják meg az állatot a gyapjától annak érdekében, hogy az energiáját ne a teste hűtésére, hanem a megevett takarmány hasznosítására fordítsa. Így a legtöbb helyen nyáron is megnyírják a birkákat.

Öt köbméternyi állatbőrt dobtak ki Pápán

Mintegy 50-60 haszonállat, elsősorban birka lenyúzott bőrét rakták le ismeretlenek a pápai Határ utcának a Szabó Dezső utcához közeli, fákkal és bokrokkal körbevett egyik földútján az előző héten. A város a környezetszennyezés péntek délutáni észlelését követően néhány órán belül elszállíttatta a maradványokat. A rendőrség vizsgálja az ügyet.

Hét nógrádi települést nyilvánítottak fertőzött területté

Módosultak az afrikai sertéspestis (ASP) miatt korlátozás alá vont területek a napokban és megváltoztak az ártalmatlanított disznók után igényelhető állami kártalanítás szabályai a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján megjelent új országos főállatorvosi határozat szerint.

Idén Egerbe költözött a VinAgora Nemzetközi Borverseny

A Vinagora Nemzetközi Borversenyt 19 alkalommal rendezik meg június 16. és 18. között Egerben, ahová tizenhárom országból összesen 548 bort neveztek.

A csapodár függőcinege

A függőcinege apró termetű, mozgásában a cinegékre emlékeztető madár, de nem rokona a hazánkban élő cinegéknek, például a szén- vagy a kék cinegének sem. A faj Európában elsősorban a középső és a keleti tájakon honos, nyugaton jóval ritkább, de például Portugáliában és a Brit-szigeteken teljesen hiányzik.

Feketehattyú-veszély?!

Amikor az Ausztráliában őshonos fekete hattyút a XIX. században elkezdték díszmadártartás céljára jelentősebb mennyiségben importálni Európába, biztos, hogy nem gondolt arra senki, hogy ezzel akár faunánkat is veszélyeztethetik.

Juh vagy kecske?

A sörényes juhok hímjeinek harántbordázott szarva gyakorta eléri akár a 80 centimétert is. Így nem meglepő, hogy a vadászok hőn áhított trófeáinak számítanak, s mivel a faj igen jól akklimatizálódik, a világ számos pontjára betelepítették.