Back to top

Fából készült gyerekparadicsom

Az országot járva az állami erdőgazdaságok területein éppúgy, mint városaink, falvaink közterein, egyre gyakrabban találkozhatunk különleges megjelenésű fajátszóterekkel. Többségük az Ilona-malom Műhely csapatának alkotása. Vajon miként születnek ezek az egyedi művek? Erről beszélgettünk Kocsis Csabával, a társaság ügyvezetőjével.

A játszótér készítés nem egyszemélyes vállalkozás, lelkes csapat kell hozzá. Még az 1990-es években egy hagyományőrző népfőiskolán történt, hogy néhány lelkes fiatal – főként fafaragók – játszótérkészítésbe fogott, s ennek kapcsán igazi baráti társaság kovácsolódott össze. A tagok 2000-ben létrehozták az Ilona-malom Műhelyt.

Fontos a játék

A játszótér alapdizájnját javarészt meghatározza a rendelkezésre álló alapanyag, jellemzően a természetes formájú akácrönk göcseinek, görbeségeinek játékossága. Emellett a tudatos játékfilozófia, illetve a környezetátalakítás is egyre nagyobb szerepet játszik – természetes anyagokból természet-közeli tematikával igyekeznek játszótereket építeni. A játék ugyanis nagyon fontos eszköze a nevelésnek. Az a cél, hogy minél gazdagabb tevékenységre ösztönözzék a gyerekeket, minél nagyobb élményt nyújtsanak, s eközben minél több lehetőséget teremtsenek a játékos tanulásra is. Ezek mellett lényeges szempont, hogy játék közben a gyerekek képességei fejlődhessenek, így például az egymással való együttműködésre sarkalljanak.

A kezdeti időszakban nem volt külön iroda és kivitelező műhely a cégen belül, így az Ilona-malom munkatársai sokat dolgoztak együtt más tervezőirodákkal. Első komolyabb játszóterüknél a Szentendrei Skanzenben például a Pagony Tájépítész Iroda volt a partnerük.

Az Ilona-malom Műhely alkotógárdája sokféle végzettségű, az életnek különböző területeiről érkeztek: van köztük tájépítész, asztalos, erdész és pedagógus is. Ennek a sokszínű csapatnak köszönhető, hogy a szabadtéri játszóterek megfelelnek a kor elvárásainak, mert kialakításuknál a tájépítészeti és téralakítási szempontok mellett a pedagógiai elveket is figyelembe veszik.

Akác, tölgy és vörösfenyő

A faipari szabványok szerint az európai fafajok közül egyedül az akácfa sorolható az első ellenállósági osztályba: rendkívül jól bírja a kültéri igénybevételt, s nagy mennyiségben áll rendelkezésre. Napjainkban számottevő mennyiséget exportálunk belőle Nyugat-Európába, ahol jellemzően játszóterek készülnek belőle. Az Ilona-malom alkotógárdája az akác mellett nagy mennyiségben használ fel tölgy faanyagot, illetve jóval kisebb százalékban vörösfenyőt, tehát elsősorban hazai alapanyagra épül a munkájuk. A játszószerkezeteket, illetve a kiegészítőket, például a hintaülőket, különböző kapaszkodó-, mászó elemeket, műanyagcsúszdákat az erre szakosodott cégektől vásárolják. De a rozsdamentes fémcsúszdákat maguk tervezik és gyártatják.

A cég történetében meghatározó pont volt az ezredfordulón, a Zöld Péter játszótér megalkotása a budapesti Millenáris Parkban, Kő Boldizsár és Balla Gábor tervei alapján. Attól fogva több ott dolgozó szobrásszal is együttműködnek, így az Ilona-malom játszóterekről ma már elmaradhatatlanok a szobrászati elemek. Ezek lehetnek játszható nagyobb állatfigurák és díszítő szobrok – jellemzően apró alakok.

A fafelületek vizes alapú lazúrokkal kezeltek, festettek. Az akác sárga gesztjéhez hasonló alapozásra hordják fel a színes vastaglazúr díszítéseket. Fontos szerepe van a színeknek, hogy a játszótér ne csak tematikájában, hanem esztétikailag is egységet képviseljen, harmonikus, élményszerű környezetet teremtsen. Több óvodában, iskolában a leendő használókkal együtt festették az alkotók a játszóteret, és Budapest XV. kerületében, a Tarpai téren is a környéken lakókkal közösen végezték a munkát. Az akácrönkökről a szíjácsot eltávolítják, így felületvédelemre nem is lenne szükség, a festésnek elsősorban esztétikai célja van.

 

Önfeledt időtöltés

Az akác farontókkal szembeni különleges ellenálló képességét a Soproni Egyetem vizsgálatai is bizonyították. Az akác faanyag élettartamát kültéren még földdel, talajjal érintkezve is legalább 25 évre teszik. Nyugat-Európa több városá­ban – a természetesség hangsúlyozására – nem festik a játékszereket, s hagyják megszürkülni az akácot is. Nálunk még kevés helyen talál pártfogásra az ilyen gondolat: az emberek többsége elhanyagoltnak véli a játszóteret, ha nincsenek lefestve a faeszközök.

A társaság kezdetben Németországban és Svájcban is épített játszótereket, de ahogy a fiatal dolgozók családot alapítottak, egyre kevesebben vállaltak szívesen külföldi munkát. Az általuk készített játszóterek ugyanis nem olyanok, hogy legyártják őket, majd fölteszik a kamionra, s valahol távol mások felállítják. Sok-sok apró helyszínre igazítást igényelnek, hiszen műveikben a lelkük is benne él.

Az Ilona-malom csapata szeretné, hogy minél több olyan játszótér épüljön Magyarországon, ahol a gyerekek mellett a szülők is önfeledten szórakozhatnak. Ahol egyszerűen jól érzik magukat kicsik és nagyok, gyerekek, szülők és nagyszülők egyaránt.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A cinkelányok félrelépnek

A japán széncinege (Parus minor) tojói alapvetően monogám párkapcsolatban élnek, azonban ha az első költés sikertelen, hajlamosak félrelépni a sikeres szaporodás reményében.

A juhágazat hiányosságainak pótlása és új ismeretek szerzése a cél

"A hazai juhtartás eredményessége, termelékenysége, állategészségügyi helyzete, technológiai színvonala, és sajnos a juhtenyésztésé is elmarad az európai szinttől. Egy kutatóintézetnek nem feladata, hogy a hiányosság kialakulásának okát keresse. A mi feladatunk releváns megoldási javaslatok kidolgozása a felmerülő problémákra" - Dr. Monori István összefoglalóját olvashatják.

Honvédelem és agrárkutatás

Stratégiai partnerségi megállapodás a Honvédelmi Minisztérium és a Szent István Egyetem között. A megállapodásban vállalt célok megvalósítása érdekében az aláírók együttműködnek és elősegítik a szakmai konzultációkat, a toborzási, az oktatási tapasztalatok, ismeretek és az új kutatási eredmények egymással történő megosztását.

Édesipari összefogás a szakképzett utánpótlásért

Három édesipari cég összefogásával, valamint a helyi önkormányzat támogatásával többféle duális képzés indul a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szerencsen – jelentették be a városban megrendezett sajtótájékoztatón, csütörtökön.

Méhlegelő-fejlesztés mezővédő erdősávokkal I.

Hazánk több mint 66%-a mezőgazdasági terület. Ez a fontos nemzetgazdasági ágazat egyben súlyos környezetvédelmi problémák forrása is: az eróziónak kitett terület eléri a 2,3 millió hektárt, és több mint 1,3 millió hektárt sújt a defláció. Az intenzív gazdálkodás jelentős terhelést jelent az élővilágra, a nagyüzemi szemlélet következményeként pedig az Alföldön több száz kilométer fasort irtottak ki.

Esőben is felfedezték az erdőt az erdészekkel

Az Erdők Hetén ötödik alkalommal rendezte meg a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolája a „Fedezd fel az erdőt az erdészekkel!” elnevezésű programot. A nyíregyházi Sóstói-erdőben két nap alatt csaknem 1100 gyerek és mintegy 110 kísérőjük ismerkedett az erdészek tevékenységével.

Dromedár is várta az ovisokat a lovardában

Hagyományos Mihály-napi Lóvoda napon látták vendégül a környék óvodásait a Sjáli Szórakoztató Parkban. A kicsik megismerkedhettek a park új lakójával is.

Mi lesz a magánerdőkkel?

A stabil birtokszerkezet megteremtése és az igényekre szabott támogatáspolitika kialakítása jelenti ma a legnagyobb kihívást a magánerdő-gazdálkodásban – jelentette ki Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége 2018. október 5-én rendezett éves nagyrendezvényén, Egerváron.

Szalóki Ági: a belső csend hangjai

Szalóki Ági a Muzsikál az erdő rendezvénysorozat visszatérő vendége. Dalain átüt a szüntelen keresés, kísérletezés: a stílusok, műfajok játékos kóstolgatása ürügyén önmaga faggatása. Vallja, ha az ember belegabalyodik saját természetébe, segít a belső összhangot újrateremteni a minket körülvevő „nagy természet”.

Vasárnapig tart az Erdők hete programsorozat

Szórakoztató, erdészeti ismeretterjesztő programsorozattal várják országszerte 60 helyszínen a gyermekeket a XXII. Erdők hetén, október 1. és 7. között - mondta el Elmer Tamás, az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) projektfelelőse.