Back to top

Fából készült gyerekparadicsom

Az országot járva az állami erdőgazdaságok területein éppúgy, mint városaink, falvaink közterein, egyre gyakrabban találkozhatunk különleges megjelenésű fajátszóterekkel. Többségük az Ilona-malom Műhely csapatának alkotása. Vajon miként születnek ezek az egyedi művek? Erről beszélgettünk Kocsis Csabával, a társaság ügyvezetőjével.

A játszótér készítés nem egyszemélyes vállalkozás, lelkes csapat kell hozzá. Még az 1990-es években egy hagyományőrző népfőiskolán történt, hogy néhány lelkes fiatal – főként fafaragók – játszótérkészítésbe fogott, s ennek kapcsán igazi baráti társaság kovácsolódott össze. A tagok 2000-ben létrehozták az Ilona-malom Műhelyt.

Fontos a játék

A játszótér alapdizájnját javarészt meghatározza a rendelkezésre álló alapanyag, jellemzően a természetes formájú akácrönk göcseinek, görbeségeinek játékossága. Emellett a tudatos játékfilozófia, illetve a környezetátalakítás is egyre nagyobb szerepet játszik – természetes anyagokból természet-közeli tematikával igyekeznek játszótereket építeni. A játék ugyanis nagyon fontos eszköze a nevelésnek. Az a cél, hogy minél gazdagabb tevékenységre ösztönözzék a gyerekeket, minél nagyobb élményt nyújtsanak, s eközben minél több lehetőséget teremtsenek a játékos tanulásra is. Ezek mellett lényeges szempont, hogy játék közben a gyerekek képességei fejlődhessenek, így például az egymással való együttműködésre sarkalljanak.

A kezdeti időszakban nem volt külön iroda és kivitelező műhely a cégen belül, így az Ilona-malom munkatársai sokat dolgoztak együtt más tervezőirodákkal. Első komolyabb játszóterüknél a Szentendrei Skanzenben például a Pagony Tájépítész Iroda volt a partnerük.

Az Ilona-malom Műhely alkotógárdája sokféle végzettségű, az életnek különböző területeiről érkeztek: van köztük tájépítész, asztalos, erdész és pedagógus is. Ennek a sokszínű csapatnak köszönhető, hogy a szabadtéri játszóterek megfelelnek a kor elvárásainak, mert kialakításuknál a tájépítészeti és téralakítási szempontok mellett a pedagógiai elveket is figyelembe veszik.

Akác, tölgy és vörösfenyő

A faipari szabványok szerint az európai fafajok közül egyedül az akácfa sorolható az első ellenállósági osztályba: rendkívül jól bírja a kültéri igénybevételt, s nagy mennyiségben áll rendelkezésre. Napjainkban számottevő mennyiséget exportálunk belőle Nyugat-Európába, ahol jellemzően játszóterek készülnek belőle. Az Ilona-malom alkotógárdája az akác mellett nagy mennyiségben használ fel tölgy faanyagot, illetve jóval kisebb százalékban vörösfenyőt, tehát elsősorban hazai alapanyagra épül a munkájuk. A játszószerkezeteket, illetve a kiegészítőket, például a hintaülőket, különböző kapaszkodó-, mászó elemeket, műanyagcsúszdákat az erre szakosodott cégektől vásárolják. De a rozsdamentes fémcsúszdákat maguk tervezik és gyártatják.

A cég történetében meghatározó pont volt az ezredfordulón, a Zöld Péter játszótér megalkotása a budapesti Millenáris Parkban, Kő Boldizsár és Balla Gábor tervei alapján. Attól fogva több ott dolgozó szobrásszal is együttműködnek, így az Ilona-malom játszóterekről ma már elmaradhatatlanok a szobrászati elemek. Ezek lehetnek játszható nagyobb állatfigurák és díszítő szobrok – jellemzően apró alakok.

A fafelületek vizes alapú lazúrokkal kezeltek, festettek. Az akác sárga gesztjéhez hasonló alapozásra hordják fel a színes vastaglazúr díszítéseket. Fontos szerepe van a színeknek, hogy a játszótér ne csak tematikájában, hanem esztétikailag is egységet képviseljen, harmonikus, élményszerű környezetet teremtsen. Több óvodában, iskolában a leendő használókkal együtt festették az alkotók a játszóteret, és Budapest XV. kerületében, a Tarpai téren is a környéken lakókkal közösen végezték a munkát. Az akácrönkökről a szíjácsot eltávolítják, így felületvédelemre nem is lenne szükség, a festésnek elsősorban esztétikai célja van.

 

Önfeledt időtöltés

Az akác farontókkal szembeni különleges ellenálló képességét a Soproni Egyetem vizsgálatai is bizonyították. Az akác faanyag élettartamát kültéren még földdel, talajjal érintkezve is legalább 25 évre teszik. Nyugat-Európa több városá­ban – a természetesség hangsúlyozására – nem festik a játékszereket, s hagyják megszürkülni az akácot is. Nálunk még kevés helyen talál pártfogásra az ilyen gondolat: az emberek többsége elhanyagoltnak véli a játszóteret, ha nincsenek lefestve a faeszközök.

A társaság kezdetben Németországban és Svájcban is épített játszótereket, de ahogy a fiatal dolgozók családot alapítottak, egyre kevesebben vállaltak szívesen külföldi munkát. Az általuk készített játszóterek ugyanis nem olyanok, hogy legyártják őket, majd fölteszik a kamionra, s valahol távol mások felállítják. Sok-sok apró helyszínre igazítást igényelnek, hiszen műveikben a lelkük is benne él.

Az Ilona-malom csapata szeretné, hogy minél több olyan játszótér épüljön Magyarországon, ahol a gyerekek mellett a szülők is önfeledten szórakozhatnak. Ahol egyszerűen jól érzik magukat kicsik és nagyok, gyerekek, szülők és nagyszülők egyaránt.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdők szerepére hívja fel a figyelmet a Föld Napján az Országos Erdészeti Egyesület

Az erdők hatékonyan csökkentik a klímaváltozás negatív hatásait, de maguk is szenvednek a felmelegedés következményeitől, amelyek már a hazai faállományokban is tetten érhetők. Éppen ezért, a Föld Napja alkalmából az Országos Erdészeti Egyesület arra hívja fel a figyelmet, hogy az erdők megőrzésében és gyarapításában a társadalom minden tagja részéről aktív részvételére van szükség.

Belterületen is kilőhetik a vadakat Tatabányán

Komárom-Esztergom megyében egyre nagyobb problémát jelentenek a kertekbe betévedő vadak. Tatabányán vadkerítés építésére egyelőre nincs pénz, ezért a rendőrkapitányság engedélyt adott a vadak belterületen történő kilövésére. 

A világjáró állatillusztrátor

Kókay Szabolcs madárfestő illusztrátor műveivel sokan találkoztunk már, leggyakrabban a tanösvényeken ábrázolt madarai révén. De az emberek milliói leginkább a világ számos országában megjelent trópusi madárhatározókban látott illusztrációit ismerik.

Térkép a gyógynövények erdejében: képzést indít a Szent István Egyetem

A gyógynövényekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat sajátíthatják el a téma iránt érdeklődők a Szent István Egyetemen. A rövid, ám annál tartalmasabb képzést nemzetközileg elismert egyetemi oktatók tartják – egyebek közt az otthon elkészíthető termékekről is szó esik majd.

Kicsi a bors, de erős!

Önállóságra törekszik, határozott céljai vannak, és mindennél jobban szereti a lovait – tudtuk meg Plavecz Szabrináról, aki hatalmas lovával tizenhárom évesen jelentkezett először a Talent Programba, azóta a válogatott tagjaként is lovagolt, legújabban pedig felvételt nyert a program második korcsoportjába.

Versengés az erdőben

Pénteken rendezték meg a mátramindszenti iskolában a XXVI. Kaán Károly Természet és Környezetvédelmi verseny Nógrád megyei döntőjét. A versenyen 5-6. osztályos diákok vettek részt. A versenyzők közül a legjobb továbbjutott az országos versenyre is.

Tisztítsuk meg együtt az erdőt!

Ne szemetelj! Ezt a felszólítást és más megfogalmazását sok-sok erdei táblán, tájékoztatóban olvashatjuk. Az óvodától és iskolától kezdve folyamatos a figyelemfelhívás a szemetelés elkerülése érdekében. Ennek ellenére tavaszra még mindig megtelik szeméttel a szalonnasütők, erdőszegélyek, bekötőutak, erdei parkolók környezete.

Élettel teli emlékerdő

Beliczay István nyugdíjas erdőmérnök éveinek számában már a második nyolcas is megjelent, de még ma is friss, pontosan idézi a legfontosabb történeteket. Valamikor a múlt rendszerben kezdte szövögetni álmát, s már huszonkét esztendeje, hogy Tompa határában megvetette alapjait az Emlékerdőnek.

Jubilál a debreceni agrárképzés

Debrecenben indult az ország első magyar nyelvű felsőfokú agrárképzése 1868-ban. A jubileumot évfolyamtalálkozóval, konferenciával, a Tiszántúli Agrártudományi Napokkal ünnepli a Debreceni Egyetem agrárkara, amely ma már a világ kétszáz legjobb képzőhelye között van.

A biohulladék is megmérgezi a természetet

Felsőörsön, a Malom-völgy környékén sokan a környező erdőkbe és rétekre hordják a biohulladék, mert azt hiszik, ezzel környezetbarátok. Pedig az igazság az, hogy tönkre teszik a talajt és veszélyeztetik az itt élő őshonos növény- és állatfajokat.