Back to top

Fából készült gyerekparadicsom

Az országot járva az állami erdőgazdaságok területein éppúgy, mint városaink, falvaink közterein, egyre gyakrabban találkozhatunk különleges megjelenésű fajátszóterekkel. Többségük az Ilona-malom Műhely csapatának alkotása. Vajon miként születnek ezek az egyedi művek? Erről beszélgettünk Kocsis Csabával, a társaság ügyvezetőjével.

A játszótér készítés nem egyszemélyes vállalkozás, lelkes csapat kell hozzá. Még az 1990-es években egy hagyományőrző népfőiskolán történt, hogy néhány lelkes fiatal – főként fafaragók – játszótérkészítésbe fogott, s ennek kapcsán igazi baráti társaság kovácsolódott össze. A tagok 2000-ben létrehozták az Ilona-malom Műhelyt.

Fontos a játék

A játszótér alapdizájnját javarészt meghatározza a rendelkezésre álló alapanyag, jellemzően a természetes formájú akácrönk göcseinek, görbeségeinek játékossága. Emellett a tudatos játékfilozófia, illetve a környezetátalakítás is egyre nagyobb szerepet játszik – természetes anyagokból természet-közeli tematikával igyekeznek játszótereket építeni. A játék ugyanis nagyon fontos eszköze a nevelésnek. Az a cél, hogy minél gazdagabb tevékenységre ösztönözzék a gyerekeket, minél nagyobb élményt nyújtsanak, s eközben minél több lehetőséget teremtsenek a játékos tanulásra is. Ezek mellett lényeges szempont, hogy játék közben a gyerekek képességei fejlődhessenek, így például az egymással való együttműködésre sarkalljanak.

A kezdeti időszakban nem volt külön iroda és kivitelező műhely a cégen belül, így az Ilona-malom munkatársai sokat dolgoztak együtt más tervezőirodákkal. Első komolyabb játszóterüknél a Szentendrei Skanzenben például a Pagony Tájépítész Iroda volt a partnerük.

Az Ilona-malom Műhely alkotógárdája sokféle végzettségű, az életnek különböző területeiről érkeztek: van köztük tájépítész, asztalos, erdész és pedagógus is. Ennek a sokszínű csapatnak köszönhető, hogy a szabadtéri játszóterek megfelelnek a kor elvárásainak, mert kialakításuknál a tájépítészeti és téralakítási szempontok mellett a pedagógiai elveket is figyelembe veszik.

Akác, tölgy és vörösfenyő

A faipari szabványok szerint az európai fafajok közül egyedül az akácfa sorolható az első ellenállósági osztályba: rendkívül jól bírja a kültéri igénybevételt, s nagy mennyiségben áll rendelkezésre. Napjainkban számottevő mennyiséget exportálunk belőle Nyugat-Európába, ahol jellemzően játszóterek készülnek belőle. Az Ilona-malom alkotógárdája az akác mellett nagy mennyiségben használ fel tölgy faanyagot, illetve jóval kisebb százalékban vörösfenyőt, tehát elsősorban hazai alapanyagra épül a munkájuk. A játszószerkezeteket, illetve a kiegészítőket, például a hintaülőket, különböző kapaszkodó-, mászó elemeket, műanyagcsúszdákat az erre szakosodott cégektől vásárolják. De a rozsdamentes fémcsúszdákat maguk tervezik és gyártatják.

A cég történetében meghatározó pont volt az ezredfordulón, a Zöld Péter játszótér megalkotása a budapesti Millenáris Parkban, Kő Boldizsár és Balla Gábor tervei alapján. Attól fogva több ott dolgozó szobrásszal is együttműködnek, így az Ilona-malom játszóterekről ma már elmaradhatatlanok a szobrászati elemek. Ezek lehetnek játszható nagyobb állatfigurák és díszítő szobrok – jellemzően apró alakok.

A fafelületek vizes alapú lazúrokkal kezeltek, festettek. Az akác sárga gesztjéhez hasonló alapozásra hordják fel a színes vastaglazúr díszítéseket. Fontos szerepe van a színeknek, hogy a játszótér ne csak tematikájában, hanem esztétikailag is egységet képviseljen, harmonikus, élményszerű környezetet teremtsen. Több óvodában, iskolában a leendő használókkal együtt festették az alkotók a játszóteret, és Budapest XV. kerületében, a Tarpai téren is a környéken lakókkal közösen végezték a munkát. Az akácrönkökről a szíjácsot eltávolítják, így felületvédelemre nem is lenne szükség, a festésnek elsősorban esztétikai célja van.

 

Önfeledt időtöltés

Az akác farontókkal szembeni különleges ellenálló képességét a Soproni Egyetem vizsgálatai is bizonyították. Az akác faanyag élettartamát kültéren még földdel, talajjal érintkezve is legalább 25 évre teszik. Nyugat-Európa több városá­ban – a természetesség hangsúlyozására – nem festik a játékszereket, s hagyják megszürkülni az akácot is. Nálunk még kevés helyen talál pártfogásra az ilyen gondolat: az emberek többsége elhanyagoltnak véli a játszóteret, ha nincsenek lefestve a faeszközök.

A társaság kezdetben Németországban és Svájcban is épített játszótereket, de ahogy a fiatal dolgozók családot alapítottak, egyre kevesebben vállaltak szívesen külföldi munkát. Az általuk készített játszóterek ugyanis nem olyanok, hogy legyártják őket, majd fölteszik a kamionra, s valahol távol mások felállítják. Sok-sok apró helyszínre igazítást igényelnek, hiszen műveikben a lelkük is benne él.

Az Ilona-malom csapata szeretné, hogy minél több olyan játszótér épüljön Magyarországon, ahol a gyerekek mellett a szülők is önfeledten szórakozhatnak. Ahol egyszerűen jól érzik magukat kicsik és nagyok, gyerekek, szülők és nagyszülők egyaránt.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ötezernél is több gyerek a nyíregyházi erdei iskolában

Újabb eredményes évet tudhat maga mögött a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete által fenntartott Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola. 2017-ben 71 foglalkozás és program volt az oktatási intézményben, ezeken több mint 5600 gyerek vett részt. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 25 százalékkal növekedett az erdei iskolába látogató diákok száma.

Folytatódik a turistaházak látványos megújítása

Hat állami erdőgazdaság területén mintegy hárommilliárd forintból a következő két évben számos turistaház, erdei szállás fog megújulni az ország több pontján – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Révész Máriusz, a kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos.

A mezőgazdaság hatására az erdők fele tűnt el Európában

Európa erdeinek több mint a fele eltűnt az elmúlt 6000 évben a mezőgazdasági területek iránti megnövekedett igény és a fa tüzelőanyagként való hasznosítása miatt - állapították meg a Plymouth Egyetem kutatói.

25 ezer hektáros óriás erdőt telepítenének Nagy-Britanniában

A héten jelentette be a brit kormány, hogy nagyszabású erdősítési projektet indítanak: ha a teljes projekt megvalósul, akkor parttól partig, Liverpool és Hull városa közötti helyenként közel 200 kilométer széles sávban fognak ötvenmillió fát telepíteni, összesen 25 ezer hektárnyi területet lefedve.

Vigyáznak az év madarára Baranyában

Az év madarának választott vándorsólyom Baranyában jó ideje megtelepedett, fiókákat is rendszeresen nevelnek ezek a ritka ragadozók. A különös értéke miatt azonban hétpecsétes titokként őrzik a fészkelőhelyek adatait a természetvédők, alapos okuk van az óvatosságra.

Már hatályos az új erdőtörvény végrehajtási rendelete

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvénynek (a továbbiakban: Evt.) az erdőgazdálkodók helyzetének javítását célzó módosítása elengedhetetlenné tette a törvényben foglaltak alkalmazásához szükséges kiegészítő jogszabályok módosítását is.

Páratlan panoráma nyílik a Balaton-felvidékre a Batsányi-kilátóból

A Keszthelyi-hegység barlangjainak, növényritkaságainak felkutatása, a hegyek-völgyek bejárása nem fér bele egy-két napba. Valamelyik kilátóra azonban néhány óra alatt is felkapaszkodhatunk, ha varázslatos tájat szeretnénk látni. Mindközül talán a Batsányi-kilátóból nyílik a legszebb panoráma.

Enyhe idő, saras utak

Elkezdődött az új év, melyben sok izgalmas feladat elé nézhetünk. Már az első héten a természet nagy kihívást adott nekünk, hiszen a téli fagy helyett a +10 fokos meleg idő köszöntött be.

Nyugdíjasként szerzett vadgazdálkodási diplomát

A tősgyökeres táti sváb család gyermekeként hatvanöt évvel ezelőtt született Szakmári Jánost Duna-parti városunkban (is) sokan ismerik természetbarátként, vadászként, díszmadarakat tartóként és egy sikeres papíripari vállalkozás vezetőjeként is. Őt kereste fel a kemma.hu újságírója főutcai otthonuk egyik gazdag gyűjteményű, természettudományi múzeumot idéző szobájában.

Dámvadban verhetetlenek vagyunk

Az őzekkel, vaddisznókkal akár a kirándulók is találkozhatnak, s növekszik a gímszarvasok létszáma is, a megye északkeleti részében élő dámszarvas-populáció pedig a legjobb minőségű a világon – mondta el dr. Szendrei László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének adjunktusa.