Back to top

A huta vándorolt a fa után

Kutatások szerint a 17. század végétől a 18. század elejéig négy üvegbánya, azaz üvegkészítő műhely működött a Kelet-Mecsek hegyei között. Kiterjedt bükkösei miatt Baranyának ezen vidéke ideális helye volt e tevékenységnek. S bár napjainkban nem pipál üvegkohó a fák között, a táj gazdag lelőhelye a hazai üvegművesség emlékeinek.

Az üvegművesség történetét Kertészfi Ágnes mesélte el
Az üvegművesség történetét Kertészfi Ágnes mesélte el
„A Mecsekben az üveg és az erdő a 17. század végén talált egymásra” – hivatkozott az alig egy évtizede elhunyt Jegenyés János üvegtervező iparművészre Kertészfi Ágnes. A szintén üvegtervező szakember elmondta, hogy az üvegolvasztó kemencéket szárított bükkfával fűtötték, ám ez utóbbit a tüzelésen kívül különböző formák kialakítására is felhasználták, s belőle készült az olvadt üveg egyik alapanyaga, a hamuzsír vagyis a szalajka.

Óbányát (Altglashütte) és Újbányát (Neuglashütte) az üvegesek alapították, a huta köré akkor épültek az első házak. Később persze újabb német betelepítés történt. Ahogyan fogyott a fa körülöttük, átköltöztek Kisújbányára, ahol újraépítették az olvasztó kemencéket. Majd amikor ott is fa nélkül maradtak, továbbálltak a

Bíznak benne, hamarosan múzeummá nyilvánítják az üveggyűjteményt
Bíznak benne, hamarosan múzeummá nyilvánítják az üveggyűjteményt
ma Pusztabányának (Glashütte) nevezett erdei kirándulóhelyre. Pusztabányán a nehéz körülmények – hiszen a vizet, homokot, fát fölfelé kellett szállítani a tetőre – és a kezdődő gyáripar vetettek véget az üvegességnek. Az erdő egyébként a pécsi püspöké volt, tőle bérelték.

Az üveg egyik legfontosabb alapanyagát, a kvarchomokot vagy kvarckavicsot – azaz békasót – Somogyból vitték. „Magyarországon nehéz az olvasztáshoz jó homokot találni” – jegyezte meg Kertészfi Ágnes. A nélkülözhetetlen kalciumot a helyi mészégetőktől szerezték be. A hamuzsír a kvarc olvadáspontjának csökkentéséhez kellett, a mész pedig a megfelelő rácsszerkezet kialakításához volt nélkülözhetetlen.

Aranyárban kínálták

Az üvegesség nem csak megélhetés, életforma volt a Kelet-Mecsekben, generációs mesterség, apáról fiúra szállt a tudás. Az üvegesek főként Morvaországból jöttek, de gyakran érkeztek német mesteremberek is. Európa északibb részén kedvezőbbek voltak az üvegkészítés feltételei, több alapanyag állt rendelkezésre. Magyarországon többnyire hiányt szenvedtek, éppen ezért az erdei üvegművesség inkább különlegességnek számított. Nem így a 18. században, amikor Baranya legfejlettebb „iparágának” számított, a hutamester Gasteiger Fülöpnek Pécsett, a Király utcában emeletes háza állt. Az is előfordult, hogy az üveget aranyárban számolták. „Az üveg ma is nagy kincs” – hangsúlyozta a szakember.

A hétköznapok viharában talán nem figyelünk rá, pedig a mai magyar üvegművészek világhírre tettek szert.

Az üvegesek termékeik egy részét helyben értékesítették, de vitték más vidékekre is a jóféle portékát. Nem művészi, hanem hétköznapi tárgyak, főként ivóedények, bornak való palackok, pálinkás butykosok kerültek ki kezeik közül. A nagyméretű táblaüvegekhez cilindert fújtak, majd felhasították, kihajtották, s terítőkemencében simították ki. Az üvegablakok kézi készítésű színes üvegei ma is ezzel a módszerrel készülnek.

Élet az üvegcsűrben

A gyűjtemény folya matosan bővül, mondta Papp János
A gyűjtemény folya matosan bővül, mondta Papp János
A hosszúhetényi üveggyűjteményben régi eszközöket, üvegtárgyakat, fúvócső darabokat, évszázados és kortárs termékeket állítottak ki, magyarázta Papp János, a helyi művelődési intézmény igazgatója. Az üvegtörténeti kiállítás darabjai javarészt Jegenyés Jánosnak köszönhetően kerültek a településre, a gyűjtés a mai napig folyamatos. Emellett jelentős üveges szakmai könyvgyűjteménnyel rendelkeznek. „Ugyan ma még hivatalosan csak gyűjteményként tartják nyilván, reméljük, hogy hamarosan múzeumként írhatjuk a nevét” - fogalmazta meg terveit az igazgató. Az üvegfúvó mester mellett egy éjszakai és egy nappali fűtő dolgozott, s az őket segítő fűtőlegényke, illetve csomagolóasszony tartozott az „állandó” személyzethez. Ugyanakkor más szakembereket is igényelt a munka, hamuzsírfőzőket, fuvarosokat, tégely- és fúvóforma-készítőket. A patak partjára fűrészmalom települt, ahol a késztermékek szállításához szükséges ládák faanyagát készítették elő. A hutamester nem pusztán munkaadónak számított, egyben a kis közösség vezetője is volt. Munkásaihoz szinte patriarchális viszony fűzte, a nősületlen legények a házában laktak, és megbecsült üvegfúvóinak gyermekeit ő tartotta a keresztvíz alá.

Értékes régészeti lelőhely

Az üvegolvasztó kemencék fűtése igen sok fát igényelt. A huta környékén a faállomány apadásával az üzemet időről időre odébb telepítették. Az óbányai és a kisújbányai „Glashütte” kimerülése után, így keletkezett a harmadik keletmecseki üvegolvasztó Pusztabánya területén, ahol az 1780-as és 1810-es évek között gyártották az üveget. E legfiatalabb huta körül nem maradt fenn állandó település, a huta építőanyagát sem használták fel, így vált régészeti lelőhellyé. Pusztabánya hutáját 1995 nyarán a Mecsekerdő Zrt. jogelődje, a Mecseki Erdészeti Rt. támogatásával tárták fel. A részben feltárt üvegcsűrjével, a vitriariával, Pusztabánya országos jelentőségű iparrégészeti helyszín. A megtalált huta alapján, hozzáértő, lelkes szakemberek közreműködésével, az Országos Erdészeti Egyesület 1995. évi vándorgyűlésére működőképessé tették a néhai kemencét.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

2018 karácsonyán…

Az előzetes adatok alapján megállapítható, hogy a mezőgazdaság jól teljesített: 2018-ban 3,1 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye. Cégünk idei évének mérlegét megvonva a Magyar Mezőgazdaság Kft. ugyancsak jó évet zárhat.

Örökzöldek ünneplőben

Karácsonykor sok lakás éke a feldíszített fenyő- fa: lehet kicsi, asztalra állítható vagy több méter magas óriás, mutatós tartóba illesztett vágott, földlabdás vagy konténeres. És vannak, akik ragaszkodnak a műfenyőhöz.

Év végi fakitermelés a Sóstói-erdőben

Fakitermelés kezdődött az elmúlt hét végén a nyíregyházi Sóstói-erdőben. A Nyíregyházi Erdészet által végeztetett munka érinti az erdő nyugati és keleti tömbjét egyaránt: az erdei tornapálya közelében, a kerékpárút és tanösvény mellett is dolgoznak a szakemberek.

A faanyag nyomon követhetősége az erdők védelmében fontos

Két tűzifa- és egy fűrészáru-kereskedés működését függesztette fel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), mivel a telephelyeken nem volt nyomon követhető a vásárolt és értékesített, valamint tárolt faanyagok eredete, forgalmazása. A fatermékek szigorú nyomon követését uniós és hazai jogszabályok írják elő azért, hogy az illegális eredetű faanyagot kizárják a kereskedelemből.

Már turistaúton is megközelíthető a pilisszántói Kőfülke

Új szakaszokkal bővült a Pilisi Parkerdő területén futó 1000 kilométeres turistaút-hálózat. A helyi önkormányzat és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésének eredményeként a Piliscsabai Természetjáró Egyesület önkéntesei új jelzéseket festettek fel.

A „póktej” táplálóbb mint a tehéntej

Mikroszkóp alatt megvizsgálták az anyapókot, gyengén megnyomták potrohukat. Néhány csepp krémes, fehér folyadék jött ki belőlük, valami olyasmi, ami ránézésre nagyon hasonlított az emberi vagy emlős tejre.

Ismét Túrkevét választották a baglyok fővárosuknak

Magyarországon Túrkeve számít a baglyok fővárosának. A téli hónapokban ezernél is több bagoly tölti itt a napokat. A hideg idő beköszöntével már idén is megjelentek a nagyobb fákon, s a helybéliek ismerősként köszöntik őket.

Módosítana a földforgalmi előterjesztésen a törvényalkotási bizottság

A föld jövedelemtermelő képességét is figyelembe kell vennie a helyi földbizottságoknak az adásvétel véleményezésekor, erről fogadott el módosító indítványt csütörtökön az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.

Újra Zambó Péter az OEE elnöke

Megtartotta tisztújító küldöttgyűlését az Országos Erdészeti Egyesület (OEE). A gyűlésen a küldöttek 2010 után immár a harmadik ciklusra választották meg az egyesület elnökének Zambó Pétert.

Fákat ajándékoz Cserkeszőlő erdésze a helyieknek

Egy helyi erdész önszorgalomból gyűjtött magokat, melyeket a saját portáján nevelt fává. Már három évesek a csemeték, és ideje, hogy végleges helyükre kerüljenek.