Back to top

A huta vándorolt a fa után

Kutatások szerint a 17. század végétől a 18. század elejéig négy üvegbánya, azaz üvegkészítő műhely működött a Kelet-Mecsek hegyei között. Kiterjedt bükkösei miatt Baranyának ezen vidéke ideális helye volt e tevékenységnek. S bár napjainkban nem pipál üvegkohó a fák között, a táj gazdag lelőhelye a hazai üvegművesség emlékeinek.

Az üvegművesség történetét Kertészfi Ágnes mesélte el
Az üvegművesség történetét Kertészfi Ágnes mesélte el
„A Mecsekben az üveg és az erdő a 17. század végén talált egymásra” – hivatkozott az alig egy évtizede elhunyt Jegenyés János üvegtervező iparművészre Kertészfi Ágnes. A szintén üvegtervező szakember elmondta, hogy az üvegolvasztó kemencéket szárított bükkfával fűtötték, ám ez utóbbit a tüzelésen kívül különböző formák kialakítására is felhasználták, s belőle készült az olvadt üveg egyik alapanyaga, a hamuzsír vagyis a szalajka.

Óbányát (Altglashütte) és Újbányát (Neuglashütte) az üvegesek alapították, a huta köré akkor épültek az első házak. Később persze újabb német betelepítés történt. Ahogyan fogyott a fa körülöttük, átköltöztek Kisújbányára, ahol újraépítették az olvasztó kemencéket. Majd amikor ott is fa nélkül maradtak, továbbálltak a

Bíznak benne, hamarosan múzeummá nyilvánítják az üveggyűjteményt
Bíznak benne, hamarosan múzeummá nyilvánítják az üveggyűjteményt
ma Pusztabányának (Glashütte) nevezett erdei kirándulóhelyre. Pusztabányán a nehéz körülmények – hiszen a vizet, homokot, fát fölfelé kellett szállítani a tetőre – és a kezdődő gyáripar vetettek véget az üvegességnek. Az erdő egyébként a pécsi püspöké volt, tőle bérelték.

Az üveg egyik legfontosabb alapanyagát, a kvarchomokot vagy kvarckavicsot – azaz békasót – Somogyból vitték. „Magyarországon nehéz az olvasztáshoz jó homokot találni” – jegyezte meg Kertészfi Ágnes. A nélkülözhetetlen kalciumot a helyi mészégetőktől szerezték be. A hamuzsír a kvarc olvadáspontjának csökkentéséhez kellett, a mész pedig a megfelelő rácsszerkezet kialakításához volt nélkülözhetetlen.

Aranyárban kínálták

Az üvegesség nem csak megélhetés, életforma volt a Kelet-Mecsekben, generációs mesterség, apáról fiúra szállt a tudás. Az üvegesek főként Morvaországból jöttek, de gyakran érkeztek német mesteremberek is. Európa északibb részén kedvezőbbek voltak az üvegkészítés feltételei, több alapanyag állt rendelkezésre. Magyarországon többnyire hiányt szenvedtek, éppen ezért az erdei üvegművesség inkább különlegességnek számított. Nem így a 18. században, amikor Baranya legfejlettebb „iparágának” számított, a hutamester Gasteiger Fülöpnek Pécsett, a Király utcában emeletes háza állt. Az is előfordult, hogy az üveget aranyárban számolták. „Az üveg ma is nagy kincs” – hangsúlyozta a szakember.

A hétköznapok viharában talán nem figyelünk rá, pedig a mai magyar üvegművészek világhírre tettek szert.

Az üvegesek termékeik egy részét helyben értékesítették, de vitték más vidékekre is a jóféle portékát. Nem művészi, hanem hétköznapi tárgyak, főként ivóedények, bornak való palackok, pálinkás butykosok kerültek ki kezeik közül. A nagyméretű táblaüvegekhez cilindert fújtak, majd felhasították, kihajtották, s terítőkemencében simították ki. Az üvegablakok kézi készítésű színes üvegei ma is ezzel a módszerrel készülnek.

Élet az üvegcsűrben

A gyűjtemény folya matosan bővül, mondta Papp János
A gyűjtemény folya matosan bővül, mondta Papp János
A hosszúhetényi üveggyűjteményben régi eszközöket, üvegtárgyakat, fúvócső darabokat, évszázados és kortárs termékeket állítottak ki, magyarázta Papp János, a helyi művelődési intézmény igazgatója. Az üvegtörténeti kiállítás darabjai javarészt Jegenyés Jánosnak köszönhetően kerültek a településre, a gyűjtés a mai napig folyamatos. Emellett jelentős üveges szakmai könyvgyűjteménnyel rendelkeznek. „Ugyan ma még hivatalosan csak gyűjteményként tartják nyilván, reméljük, hogy hamarosan múzeumként írhatjuk a nevét” - fogalmazta meg terveit az igazgató. Az üvegfúvó mester mellett egy éjszakai és egy nappali fűtő dolgozott, s az őket segítő fűtőlegényke, illetve csomagolóasszony tartozott az „állandó” személyzethez. Ugyanakkor más szakembereket is igényelt a munka, hamuzsírfőzőket, fuvarosokat, tégely- és fúvóforma-készítőket. A patak partjára fűrészmalom települt, ahol a késztermékek szállításához szükséges ládák faanyagát készítették elő. A hutamester nem pusztán munkaadónak számított, egyben a kis közösség vezetője is volt. Munkásaihoz szinte patriarchális viszony fűzte, a nősületlen legények a házában laktak, és megbecsült üvegfúvóinak gyermekeit ő tartotta a keresztvíz alá.

Értékes régészeti lelőhely

Az üvegolvasztó kemencék fűtése igen sok fát igényelt. A huta környékén a faállomány apadásával az üzemet időről időre odébb telepítették. Az óbányai és a kisújbányai „Glashütte” kimerülése után, így keletkezett a harmadik keletmecseki üvegolvasztó Pusztabánya területén, ahol az 1780-as és 1810-es évek között gyártották az üveget. E legfiatalabb huta körül nem maradt fenn állandó település, a huta építőanyagát sem használták fel, így vált régészeti lelőhellyé. Pusztabánya hutáját 1995 nyarán a Mecsekerdő Zrt. jogelődje, a Mecseki Erdészeti Rt. támogatásával tárták fel. A részben feltárt üvegcsűrjével, a vitriariával, Pusztabánya országos jelentőségű iparrégészeti helyszín. A megtalált huta alapján, hozzáértő, lelkes szakemberek közreműködésével, az Országos Erdészeti Egyesület 1995. évi vándorgyűlésére működőképessé tették a néhai kemencét.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Indul a gombaszezon a Bakonyban és a Balaton-felvidéken is

Beindult a gomba a Balaton-felvidéki és a bakonyi erdőkben. Kelli Lajossal, a veszprémi piac szakellenőr úgy látja, a tipikus őszi gombák még csak mutatóban vannak, remélhetőleg azokból majd októberben lehet sokat találni.

Újabb "gyógytanösvényt" adtak át

Kardióösvényt alakítottak ki Budapest XII. kerületében, a Normafán, a túraútvonal elsősorban szív- és érrendszeri vagy magas vérnyomás betegséggel élők, valamint cukorbetegek számára készült, de egészséges embereknek is ajánlják betegségmegelőzés vagy állapotfelmérés céljából.

Mesehős lett Rezét gőzös

Már a második kötetét mutatták be annak a mesekönyvsorozatnak, melynek főszereplői a valóságban is szolgálatot teljesítő mozdonyok, a helyszínek pedig az erdei vasutak állomásai, és azok a csodás tájak, ahol a keskenynyomtávú szerelvények zakatolnak.

Ukrán-magyar összefogás a rókaveszettség ellen

Három évre szóló megállapodást kötött az Agrárminisztérium és az ukrán szaktárca a rókaveszettség-felszámolási program végrehajtásáról.

Tapasztalatcsere a fenntartható erdőgazdálkodásról

A gazdasági, társadalmi és természetvédelmi elvárások közötti harmóniát biztosító többcélú erdőgazdálkodás tapasztalatainak átadását segíti az az Európai Unió által finanszírozott projekt, amelynek keretében hazánkban üdvözölhetjük a georgiai környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszterhelyettest és delegációját – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a georgiai (grúz) szakemberek fogadásakor.

Zsákmány és látványosság: a jávorszarvas

Lehet-e egy szarvas haszonállat? Természetesen lehet, hiszen világszerte nem ritkák a szarvasfarmok, ahol jobbára az agancsukért és/vagy húsukért körbezárt területen tenyésztik őket. Ám, hogy egy vadon élő, tehát nem tenyésztett állat haszonállattá váljon, az mégiscsak furcsa. Ezért különleges a Svédországban élő jávorszarvas, amelynek húsa jelentős helyet foglal el a helyi gasztronómiában.

Vége a tűzgyújtási tilalomnak

Szeptember 5-től feloldják a Bács-Kiskun és Csongrád megye területén fekvő erdőkre és fásításokra, valamint az erdőterületek, illetve fásítások határától számított kétszáz méteren belüli területre elrendelt általános tűzgyújtási tilalmat.

Már szabadföldi kísérletben vizsgálják a génmódosított gesztenyéket

Szigorú követelmények között vizsgálják a génmódosított gesztenyefákat New York államban. A két vadkerítéssel körülvett területen a kutatók minden nyáron duplán zsákolják be a fák virágait, és folyamatosan jelentéseket küldenek az amerikai mezőgazdasági minisztériumnak.

Reinhoffer István: Bőrig ázva

Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Reinhoffer István erdész diákot mutatjuk be. 2010-től fotózik, szenvedélye a nagyvadak, ezért gyakran barangol a Gemenci erdők árterében.

Szarvasbőgő szeptember

A hétvégén belépünk Szent Mihály havába, azaz a naptári ősz első hónapjába. Ilyenkor csodálatos színekben pompázik az erdő, a fák piros, sárga, barna levelekbe öltöznek. Szeptember első hétvégéjén a meteorológusok szerint még meleg időre számíthatunk, melyet helyenként zivatarok kísérhetnek.