Back to top

A huta vándorolt a fa után

Kutatások szerint a 17. század végétől a 18. század elejéig négy üvegbánya, azaz üvegkészítő műhely működött a Kelet-Mecsek hegyei között. Kiterjedt bükkösei miatt Baranyának ezen vidéke ideális helye volt e tevékenységnek. S bár napjainkban nem pipál üvegkohó a fák között, a táj gazdag lelőhelye a hazai üvegművesség emlékeinek.

Az üvegművesség történetét Kertészfi Ágnes mesélte el
Az üvegművesség történetét Kertészfi Ágnes mesélte el
„A Mecsekben az üveg és az erdő a 17. század végén talált egymásra” – hivatkozott az alig egy évtizede elhunyt Jegenyés János üvegtervező iparművészre Kertészfi Ágnes. A szintén üvegtervező szakember elmondta, hogy az üvegolvasztó kemencéket szárított bükkfával fűtötték, ám ez utóbbit a tüzelésen kívül különböző formák kialakítására is felhasználták, s belőle készült az olvadt üveg egyik alapanyaga, a hamuzsír vagyis a szalajka.

Óbányát (Altglashütte) és Újbányát (Neuglashütte) az üvegesek alapították, a huta köré akkor épültek az első házak. Később persze újabb német betelepítés történt. Ahogyan fogyott a fa körülöttük, átköltöztek Kisújbányára, ahol újraépítették az olvasztó kemencéket. Majd amikor ott is fa nélkül maradtak, továbbálltak a

Bíznak benne, hamarosan múzeummá nyilvánítják az üveggyűjteményt
Bíznak benne, hamarosan múzeummá nyilvánítják az üveggyűjteményt
ma Pusztabányának (Glashütte) nevezett erdei kirándulóhelyre. Pusztabányán a nehéz körülmények – hiszen a vizet, homokot, fát fölfelé kellett szállítani a tetőre – és a kezdődő gyáripar vetettek véget az üvegességnek. Az erdő egyébként a pécsi püspöké volt, tőle bérelték.

Az üveg egyik legfontosabb alapanyagát, a kvarchomokot vagy kvarckavicsot – azaz békasót – Somogyból vitték. „Magyarországon nehéz az olvasztáshoz jó homokot találni” – jegyezte meg Kertészfi Ágnes. A nélkülözhetetlen kalciumot a helyi mészégetőktől szerezték be. A hamuzsír a kvarc olvadáspontjának csökkentéséhez kellett, a mész pedig a megfelelő rácsszerkezet kialakításához volt nélkülözhetetlen.

Aranyárban kínálták

Az üvegesség nem csak megélhetés, életforma volt a Kelet-Mecsekben, generációs mesterség, apáról fiúra szállt a tudás. Az üvegesek főként Morvaországból jöttek, de gyakran érkeztek német mesteremberek is. Európa északibb részén kedvezőbbek voltak az üvegkészítés feltételei, több alapanyag állt rendelkezésre. Magyarországon többnyire hiányt szenvedtek, éppen ezért az erdei üvegművesség inkább különlegességnek számított. Nem így a 18. században, amikor Baranya legfejlettebb „iparágának” számított, a hutamester Gasteiger Fülöpnek Pécsett, a Király utcában emeletes háza állt. Az is előfordult, hogy az üveget aranyárban számolták. „Az üveg ma is nagy kincs” – hangsúlyozta a szakember.

A hétköznapok viharában talán nem figyelünk rá, pedig a mai magyar üvegművészek világhírre tettek szert.

Az üvegesek termékeik egy részét helyben értékesítették, de vitték más vidékekre is a jóféle portékát. Nem művészi, hanem hétköznapi tárgyak, főként ivóedények, bornak való palackok, pálinkás butykosok kerültek ki kezeik közül. A nagyméretű táblaüvegekhez cilindert fújtak, majd felhasították, kihajtották, s terítőkemencében simították ki. Az üvegablakok kézi készítésű színes üvegei ma is ezzel a módszerrel készülnek.

Élet az üvegcsűrben

A gyűjtemény folya matosan bővül, mondta Papp János
A gyűjtemény folya matosan bővül, mondta Papp János
A hosszúhetényi üveggyűjteményben régi eszközöket, üvegtárgyakat, fúvócső darabokat, évszázados és kortárs termékeket állítottak ki, magyarázta Papp János, a helyi művelődési intézmény igazgatója. Az üvegtörténeti kiállítás darabjai javarészt Jegenyés Jánosnak köszönhetően kerültek a településre, a gyűjtés a mai napig folyamatos. Emellett jelentős üveges szakmai könyvgyűjteménnyel rendelkeznek. „Ugyan ma még hivatalosan csak gyűjteményként tartják nyilván, reméljük, hogy hamarosan múzeumként írhatjuk a nevét” - fogalmazta meg terveit az igazgató. Az üvegfúvó mester mellett egy éjszakai és egy nappali fűtő dolgozott, s az őket segítő fűtőlegényke, illetve csomagolóasszony tartozott az „állandó” személyzethez. Ugyanakkor más szakembereket is igényelt a munka, hamuzsírfőzőket, fuvarosokat, tégely- és fúvóforma-készítőket. A patak partjára fűrészmalom települt, ahol a késztermékek szállításához szükséges ládák faanyagát készítették elő. A hutamester nem pusztán munkaadónak számított, egyben a kis közösség vezetője is volt. Munkásaihoz szinte patriarchális viszony fűzte, a nősületlen legények a házában laktak, és megbecsült üvegfúvóinak gyermekeit ő tartotta a keresztvíz alá.

Értékes régészeti lelőhely

Az üvegolvasztó kemencék fűtése igen sok fát igényelt. A huta környékén a faállomány apadásával az üzemet időről időre odébb telepítették. Az óbányai és a kisújbányai „Glashütte” kimerülése után, így keletkezett a harmadik keletmecseki üvegolvasztó Pusztabánya területén, ahol az 1780-as és 1810-es évek között gyártották az üveget. E legfiatalabb huta körül nem maradt fenn állandó település, a huta építőanyagát sem használták fel, így vált régészeti lelőhellyé. Pusztabánya hutáját 1995 nyarán a Mecsekerdő Zrt. jogelődje, a Mecseki Erdészeti Rt. támogatásával tárták fel. A részben feltárt üvegcsűrjével, a vitriariával, Pusztabánya országos jelentőségű iparrégészeti helyszín. A megtalált huta alapján, hozzáértő, lelkes szakemberek közreműködésével, az Országos Erdészeti Egyesület 1995. évi vándorgyűlésére működőképessé tették a néhai kemencét.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ne szemetelj!

Különböző megfogalmazásban erre szólítanak föl azok a táblák, melyeket már négy éve helyezett ki az erdőgazdálkodó a leglátogatottabb dél-mátrai kirándulóhelyeken. Üzenetük egységes: a szemét nem az erdőbe való, ha utunk során megtermeltük, vigyük is magunkkal hazáig.

Ircsi fonodája

Bevallom, amíg nem ismertem Bene Ircsi díszüvegfonásait, nekem bizony kosárfonás, demizsonfonás, üvegfonás, egyre ment. Nem tudtam, hogy a különbség olyasféle, mint a fatáblára krétával rótt betűk, és a finom papírra, tollal írt, gyöngybetűs szöveg között – hisz mindkettő olvasható, de más a jellegük és funkciójuk. A kosarak rusztikus szépsége mellett a díszüvegfonás filigrán mívessége is másfajta használatról vall.

A talajtól a ritka fotós pillanatokig

Limp Tibor családi indíttatásból lett erdész, édesapja mai napig aktívan dolgozik egy társerdőgazdaságnál. Mint bevallja, az orvosi tanulmányoktól egy gimnáziumi biológia órán végignézett boncolás tartotta vissza. Ma nem csak a Pilisi Parkerdő Zrt. Bajnai Erdészetének műszaki vezetője, de elismert talajtani szakember, a bálványfa elleni küzdelem élharcosa és elkötelezett természetfotós.

Az egri füvesember tanácsai

A jó idő beköszöntével a természet gyógyító kincseivel ajándékozza meg az erdőn mezőn járókat. Az, aki figyelmes sok gyógynövényt gyűjthet. Számos esetben még azok is hasznosak, melyek elsőre kiirthatatlan gyomnövénynek tűnnek.

Őzbakot fogtak Kecskemét belvárosában

Napok óta több bejelentés érkezett a rendőrségre arról, hogy őzet láttak Kecskemét belvárosában. A rendőrök keresni kezdték és a járőrök kedd délután megtalálták a belváros egyik utcájában.

Nem vágják tarra, csak felújítják

Soron kívül felülvizsgálják Sóstón az erdei tornapálya fáit a szakemberek, mert az elmúlt hétvégén egy élő fa mintegy 20 centiméter átmérőjű oldalága lehasadt, nem kis riadalmat keltve az ott tartózkodó kisgyermekes szülőkben. Az tarvágás azonban nem indokolt, csupán nevelővágást végeznek, így az erdei tornapálya "zöld képe" is megmarad.

Idén is látogatható a velencei növény- és talajvédelmi kiállítás a múzeumok éjszakáján

Talán kevesen tudják, hogy Velencén, a Fejér Megyei Kormányhivatal épületegyüttesében létezik egy Európában is egyedülálló kiállítás a növény- és talajvédelem 60 éves történetéről. Az eredetileg magángyűjteményként indult tárlatanyag mára alaposan kibővült.

Ahol az erdő és a zene összefonódik

A 15 éve megfogalmazott célok nem változtak: az erdő, a zene, a művészetek erejével a környezettudatos, fenntartható életvitel irányába mozdítani az embereket, hangzott el a Muzsikál az erdő – Mátrai Művészeti Napok idei eseménysorozatának beharangozóján. A bővülő, a kultúrát és az erdők világát a helyi értékekkel ötvöző programsorozatot a kezdetektől támogatja az Országos Erdészeti Egyesület.

Mindent megbillogoznak a Zalaerdő Zrt.-nél

Az utóbbi időszakban óriási méreteket öltött a Zalaerdő Zrt., illetve a földhasználók területein a villanypásztor-berendezések, akkumulátorok eltulajdonítása, de a tolvajok bizony nem kímélik a vadvédelmi rendszerhez tartozó vezetékeket és karókat sem.

Életet ment a gombaszakértő

Itt a gombaszezon. A piacokon egyelőre még nem árulják tömegesen a telepes finomságokat, de már találkozhatunk vadon szedett példányokkal. Ezeket pedig minden esetben érdemes bevizsgáltatni.