Back to top

Még nincs konkrétum a kínai exportengedélyekről

Kínában akár a duplájáért is megvásárolhatják a magyar mézet, mint az Európai Unióban. Az agrártárca a kínai delegáció magyarországi látogatásakor jelentette be, hogy elindulhat a magyar termék a csapnivaló minőségű mézet exportáló országba. A méhészek régóta próbálkoznak az ázsiai piacon.

„Meglepődtünk” – így reagált egy méztermeléssel foglalkozó cég az agrártárca múlt heti bejelentésére, amely a magyar méz kínai export lehetőségét helyezte kilátásba.

Kiderült, hogy már szállítanak Kínába mézet, nem is kis mennyiségben. A termék többnyire a gyárkapuban kel el, innentől kezdve a közvetítő intézi az engedélyeket, a vámoltatást. Arról azonban nincs senkinek információja, hogy a kínai exporthoz szükséges bürokrácián egyszerűsítenek-e valamit, vagy ezen a területen számíthatnak-e segítségre a termelők.

Nem tudjuk, hogy pontosan mit takar a tárca bejelentése, de az biztos, hogy van benne fantázia – mondta a hvg.hu-nak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

Aki úgy véli, hogy Kínában egyre nagyobb az igény a minőségi élelmiszerekre, így azokért jóval magasabb árat is hajlandók megfizetni, miközben ők olcsó mezőgazdasági termékekkel árasztják el a világot, nem utolsó sorban „méheket sosem látott” mézzel is.

Az agrártárca bejelentéséről szólva a szakember azt mondta, hogy ugyan kaptak egy kínai cégkapcsolatot, amelyen keresztül elérhető az exportőrök listája, de ennél konkrétabb intézkedés nem volt a tárca részéről.

„Volt már korábban is kínai delegáció Magyarországon, akik a magyar minőségi méz felől érdeklődtek” – magyarázta az egyesületi elnök. De a kínaiak óvatosak, a jelek szerint véletlenül sem akarják azt visszavásárolni, amit korábban ők maguk adtak el az európai piacon.

Bross Péter szerint az egyáltalán nem furcsa, hogy pont annak a Kínának akarunk mézet eladni, amely pancsolt mézzel árasztja el a világpiacot.

„Azt lehet látni a kínai piacon, hogy mindent megfizetnek, ami import, így a bort, a húst is, és talán majd a mézet is” – utalt Bross Péter arra, hogy Kínában, bár óriási mennyiségben gyártják az olcsó és lényegében ócska termékeket, de a minőséget hajlandók megfizetni.

A szakember szerint fel is kell készülni az exportra. Ide ugyanis a minőség mellett mennyiség is kell.

Egy-egy üveg mézzel nem fognak velünk szóba állni – mondta a szakember, aki szerint akkor van realitása a Kínával való kereskedésnek, ha nagyobb mennyiséget képes kínálni a magyar termelői csoport.

Húszezer méhész termel évente 25 ezer tonna mézet, ebből 7-8 ezer tonna az itthoni piacon fogy el, a többit, 15-20 ezer tonnát az európai piacon, elsősorban Olaszországban, Franciaországban és Németországban adunk el, de ötödikként a sorban már ott van Japán is, holott erre a piacra 15 éve nem sikerült eladni egy csepp mézet sem.

Az európai piacon egy kilogramm magyar mézért két eurót fizetnek átlagosan, ami messze az alatt van, amennyit az ázsiai piacokon remélnek a termelők, itt ugyanis legalább a kétszeresét várnák.

Forrás: 
hvg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Oroszország meghosszabbította a mezőgazdasági termékekre kivetett embargót

Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt héten meghosszabbította a nyugatról származó élelmiszerekre kivetett embargót egészen 2019 végéig.

Tovább növelnék a kínai exportot

Hivatalában fogadta hétfőn Nagy István agrárminiszter Duan Jielongot, Kína Magyarországra akkreditált nagykövetét.

ASP: enyhül az ukrán szigor

Újra szállíthatóak állateledelek és növényi eredetű takarmányok Ukrajnába hazánk ASP-vel nem érintett területeiről. A magyar vállalkozások számára rendkívül kedvező döntés dr. Bognár Lajos országos főállatorvos személyes tárgyalásai, valamint a szakértői egyeztetések eredménye.

Remény, UFO és pogácsa

A fenti elnevezések a lapos barack fedőnevei. Az őszibarackok közül kitűnik különleges alakjával, ezért számos néven illetik a Peen-to kínai lapos barackot, úgymint flat (lapos), soucer (csészealj), donut (amerikai fánk), valamint Remény, Ufó és pogácsabarack.

Bizonytalan jövő elé néz a sertéságazat

Bár a sertéshús-kibocsátás várhatóan tovább fog nőni az év második felében, több bizonytalanság is nehezíti az ágazat sorsát – áll a Rabobank ágazati jelentésében. Kereskedelempolitika, betegséges és a dráguló takarmány befolyásolhatja kedvezőtlenül a piacokat, amely végül elviheti a nyereséget is.

Meggy-exportban verhetetlenek vagyunk

Nagyot nőtt tavaly a meggy kivitele, az idén ugyanakkor visszaesésre számíthatnak a termelők. Nemcsak nálunk, hanem a versenytársainknál is bőséges volt az idei termés, így a külföldi érdeklődés is alacsonyabb a friss magyar alapanyag iránt.

Negyedannyi lehet a napraforgóméz Somogyban

Ami a napraforgómézet illeti, nem lesz jónak mondható év az idén Somogyban – mondta Nagy Csaba Zoltán, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület megyei szaktanácsadója. – E fajtából 6-10 kilogrammnál többet nem tudnak majd kivenni a méhészek egy-egy kaptárból, ami csak a töredéke például a Békés megyei tapasztalatoknak.

Drágult a bor, szűkült a piac, pedig a minőséggel nincs gond

A belföldi borfogyasztás jelentős visszaesése miatt a borkivitel bővítését sürgette a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára az Országgyűlés mezőgazdasági bizottság szőlő-, bor-, pálinka albizottságának csütörtöki ülésén.

Tömeges méhpusztulás hazánkban: a teljes ágazat kutatja a rejtély okát

Ahogy virágba borultak a napraforgótáblák, elkezdtek pusztulni a méhek – távol a kaptártól, a termőföldeken. A teljes körű vizsgálat elindult. Az agrárium minden szereplőjének érdeke, hogy kiderüljön, mi állhat az országos jelenség hátterében. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke foglalja össze a jelenlegi helyzetet és beszámol a következő lépésekről is:

Az export mézet itthon kéne palackozni

Belföldön kell palackozni a kivitelre szánt magyar mézet, mert csomagolás nélkül a gyenge minőségű távol-keleti mézek javítására használják föl a külföldi üzemek - mondta Nagy István agrárminiszter a Kossuth Rádió reggeli műsorában szerdán.