Back to top

Még nincs konkrétum a kínai exportengedélyekről

Kínában akár a duplájáért is megvásárolhatják a magyar mézet, mint az Európai Unióban. Az agrártárca a kínai delegáció magyarországi látogatásakor jelentette be, hogy elindulhat a magyar termék a csapnivaló minőségű mézet exportáló országba. A méhészek régóta próbálkoznak az ázsiai piacon.

„Meglepődtünk” – így reagált egy méztermeléssel foglalkozó cég az agrártárca múlt heti bejelentésére, amely a magyar méz kínai export lehetőségét helyezte kilátásba.

Kiderült, hogy már szállítanak Kínába mézet, nem is kis mennyiségben. A termék többnyire a gyárkapuban kel el, innentől kezdve a közvetítő intézi az engedélyeket, a vámoltatást. Arról azonban nincs senkinek információja, hogy a kínai exporthoz szükséges bürokrácián egyszerűsítenek-e valamit, vagy ezen a területen számíthatnak-e segítségre a termelők.

Nem tudjuk, hogy pontosan mit takar a tárca bejelentése, de az biztos, hogy van benne fantázia – mondta a hvg.hu-nak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

Aki úgy véli, hogy Kínában egyre nagyobb az igény a minőségi élelmiszerekre, így azokért jóval magasabb árat is hajlandók megfizetni, miközben ők olcsó mezőgazdasági termékekkel árasztják el a világot, nem utolsó sorban „méheket sosem látott” mézzel is.

Az agrártárca bejelentéséről szólva a szakember azt mondta, hogy ugyan kaptak egy kínai cégkapcsolatot, amelyen keresztül elérhető az exportőrök listája, de ennél konkrétabb intézkedés nem volt a tárca részéről.

„Volt már korábban is kínai delegáció Magyarországon, akik a magyar minőségi méz felől érdeklődtek” – magyarázta az egyesületi elnök. De a kínaiak óvatosak, a jelek szerint véletlenül sem akarják azt visszavásárolni, amit korábban ők maguk adtak el az európai piacon.

Bross Péter szerint az egyáltalán nem furcsa, hogy pont annak a Kínának akarunk mézet eladni, amely pancsolt mézzel árasztja el a világpiacot.

„Azt lehet látni a kínai piacon, hogy mindent megfizetnek, ami import, így a bort, a húst is, és talán majd a mézet is” – utalt Bross Péter arra, hogy Kínában, bár óriási mennyiségben gyártják az olcsó és lényegében ócska termékeket, de a minőséget hajlandók megfizetni.

A szakember szerint fel is kell készülni az exportra. Ide ugyanis a minőség mellett mennyiség is kell.

Egy-egy üveg mézzel nem fognak velünk szóba állni – mondta a szakember, aki szerint akkor van realitása a Kínával való kereskedésnek, ha nagyobb mennyiséget képes kínálni a magyar termelői csoport.

Húszezer méhész termel évente 25 ezer tonna mézet, ebből 7-8 ezer tonna az itthoni piacon fogy el, a többit, 15-20 ezer tonnát az európai piacon, elsősorban Olaszországban, Franciaországban és Németországban adunk el, de ötödikként a sorban már ott van Japán is, holott erre a piacra 15 éve nem sikerült eladni egy csepp mézet sem.

Az európai piacon egy kilogramm magyar mézért két eurót fizetnek átlagosan, ami messze az alatt van, amennyit az ázsiai piacokon remélnek a termelők, itt ugyanis legalább a kétszeresét várnák.

Forrás: 
hvg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gabonaár: merre indul el?

Viszonylagos csend honol a világ és azon belül Magyarország gabonapiacain, amiből egyelőre nem következik sem árzuhanás, sem érdemi drágulás. Azonban a holtszezonnak számító januárban érdemes a kínai-amerikai kereskedelmi tárgyalásokra figyelni, amelyek kimenetele befolyásolhatja az egyelőre bőséges termésűnek ígérkező 2019-es szezon gabonaárait.

1,5 millió méhcsalád mandulán

Januári méhészhírek a nagyvilágból: A méhállomány fele mandulán; Méhtolvajt bírságoltak Németországban (Neckarsulm); Kis kaptárbogár elleni stratégiaváltás Dél-Olaszországban?

Ipari mennyiségek: az almasűrítmény számai

A világon 1,6 millió tonna almasűrítményt készítenek, körülbelül a harmadát Európában. Kontinensünkön 12 millió tonna alma terem, annak a harmada ipari. A legnagyobb almatermést Lengyelország hozza, náluk 300-350 ezer tonna sűrítmény készül, hazánkban 50 ezer tonna. Ennek a mennyiségnek a gazdaságossági oldalát járta körül előadásában Apáti Ferenc a FruitVeB tanácskozásán, Mátraházán.

Bárány: kijózanodás következhet a Brexit folyamatában

Ébresztőként szolgálhat a brit politikai elit számára a May-féle tervezet keddi bukása, amelynek eredménye egy sokkal enyhébb forgatókönyv megvalósulása lehet – mondta el lapunknak az egyik legnagyobb baromfihús-exportőr vállalat tulajdonosa.

Az egekbe szökik a borok ára a Brexit után Angliában

A brit érdekképviseletek arra kérik a kormányt – amennyiben nem sikerül megegyezni az Unióval a kilépés feltételeiről – hogy függesszék fel egyoldalúan a borokra kivetett vámokat. Ellenkező esetben árrobbanásra és ellátási gondokra lehet számítani.

Gyapot nő a Hold sötét oldalán

A nemrég a Hold sötét oldalán landolt kínai űrszonda fedélzetén egy apró zöld csíra növekszik, jelentették a tudósok kedden. A gyapot növényke nincs egyedül, több más mag illetve muslica peték és élesztőgomba is érkezett a Holdra.

Kevesebb a kínai: milyen a fokhagyma piaca?

Az Európai Unióban közel 44 ezer hektáron mintegy 394 ezer tonna fokhagymát termeltek 2017-ben. A legjelentősebb uniós termelő évek óta Spanyolország, ahol kiemelkedően nagy mennyiséget, 274 ezer tonnát takarítottak be 2017-ben.

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.

Essen a nehézség a kaptárainkba – megújult a Méhészet(videó)

Melyek a hazai méhészet Achilles-sarkai? Miért beteg a mézpiac, hogyhogy jobban megy a hamis méz? Miként növelhető a hazai mézfogyasztás? Hogyan álljunk neki a méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztésének? A megújult Méhészet magazinból kiderül!

London, Amszterdam, Sanghaj – most kell jelentkezni az AMC-nél

Két egy európai és egy tengerentúli élelmiszeripari kiállításra kezdte el szervezni a magyar közösségi részvételt az AMC. Aki a londoni IFE-n szeretne részt venni, annak már nem sok ideje van gondolkozni, az amszterdami PLMA nemzetközi sajátmárkás kereskedelmi show-ra viszont még január 31-ig, a sanghaji SIAL Chinára pedig február 15-ig lehet jelentkezni.