Back to top

Még nincs konkrétum a kínai exportengedélyekről

Kínában akár a duplájáért is megvásárolhatják a magyar mézet, mint az Európai Unióban. Az agrártárca a kínai delegáció magyarországi látogatásakor jelentette be, hogy elindulhat a magyar termék a csapnivaló minőségű mézet exportáló országba. A méhészek régóta próbálkoznak az ázsiai piacon.

„Meglepődtünk” – így reagált egy méztermeléssel foglalkozó cég az agrártárca múlt heti bejelentésére, amely a magyar méz kínai export lehetőségét helyezte kilátásba.

Kiderült, hogy már szállítanak Kínába mézet, nem is kis mennyiségben. A termék többnyire a gyárkapuban kel el, innentől kezdve a közvetítő intézi az engedélyeket, a vámoltatást. Arról azonban nincs senkinek információja, hogy a kínai exporthoz szükséges bürokrácián egyszerűsítenek-e valamit, vagy ezen a területen számíthatnak-e segítségre a termelők.

Nem tudjuk, hogy pontosan mit takar a tárca bejelentése, de az biztos, hogy van benne fantázia – mondta a hvg.hu-nak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

Aki úgy véli, hogy Kínában egyre nagyobb az igény a minőségi élelmiszerekre, így azokért jóval magasabb árat is hajlandók megfizetni, miközben ők olcsó mezőgazdasági termékekkel árasztják el a világot, nem utolsó sorban „méheket sosem látott” mézzel is.

Az agrártárca bejelentéséről szólva a szakember azt mondta, hogy ugyan kaptak egy kínai cégkapcsolatot, amelyen keresztül elérhető az exportőrök listája, de ennél konkrétabb intézkedés nem volt a tárca részéről.

„Volt már korábban is kínai delegáció Magyarországon, akik a magyar minőségi méz felől érdeklődtek” – magyarázta az egyesületi elnök. De a kínaiak óvatosak, a jelek szerint véletlenül sem akarják azt visszavásárolni, amit korábban ők maguk adtak el az európai piacon.

Bross Péter szerint az egyáltalán nem furcsa, hogy pont annak a Kínának akarunk mézet eladni, amely pancsolt mézzel árasztja el a világpiacot.

„Azt lehet látni a kínai piacon, hogy mindent megfizetnek, ami import, így a bort, a húst is, és talán majd a mézet is” – utalt Bross Péter arra, hogy Kínában, bár óriási mennyiségben gyártják az olcsó és lényegében ócska termékeket, de a minőséget hajlandók megfizetni.

A szakember szerint fel is kell készülni az exportra. Ide ugyanis a minőség mellett mennyiség is kell.

Egy-egy üveg mézzel nem fognak velünk szóba állni – mondta a szakember, aki szerint akkor van realitása a Kínával való kereskedésnek, ha nagyobb mennyiséget képes kínálni a magyar termelői csoport.

Húszezer méhész termel évente 25 ezer tonna mézet, ebből 7-8 ezer tonna az itthoni piacon fogy el, a többit, 15-20 ezer tonnát az európai piacon, elsősorban Olaszországban, Franciaországban és Németországban adunk el, de ötödikként a sorban már ott van Japán is, holott erre a piacra 15 éve nem sikerült eladni egy csepp mézet sem.

Az európai piacon egy kilogramm magyar mézért két eurót fizetnek átlagosan, ami messze az alatt van, amennyit az ázsiai piacokon remélnek a termelők, itt ugyanis legalább a kétszeresét várnák.

Forrás: 
hvg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó hátszelet kapott a Méz-jelentés

Rendkívüli támogatást kapott az Európai Parlament (EP) szakbizottságában Erdős Norbert, magyar EP képviselő Méz-jelentése – jelentette ki a politikus, miután a szakbizottság tagjai egy kivétellel mind támogatták a jelentését.

Ukrajnát is meghódíthatják a magyar gyümölcsfák

Akár már idén ősszel elindulhat a magyar gyümölcsfajták - facsemeték, termesztési technológia és szaktudás - exportja Ukrajnába a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) és az Ukrán Kertészeti Szövetség által aláírt kétoldalú megállapodás alapján - közölte az MKSZN kedden az MTI-vel.

Az önellátó-önfenntartó mézes falu Baranyában

A kényszer nagy úr, de Aranyosgadányban igyekeztek összefogni és mindent megtenni annak érdekében, hogy a nehézségek ellenére felülkerekedjenek a problémákon. Ma már saját termékeik vannak és arra törekszenek, hogy önellátóak legyenek, minden háztartásba jusson zöldség, lekvár, savanyúság és méz.

Importnyomás alatt a sertés termelői ára

Visszaesett Magyarország élősertés-kivitele 2017 első tíz hónapjában az egy évvel korábban exportált mennyiséghez képest, míg az élősertés-import ugyanebben az időszakban 45 százalékkal nőtt. Emellett az élősertés termelői ára is jelentősen csökkent.

Komoly marketingkampányra lenne szüksége a méhészetnek

Nyolcvan, köztük Szlovákiából, Romániából és Szlovéniából érkezett kiállító mutatta be termékeit és terményeit a 20. alkalommal rendezett kaposvári nemzetközi méhésztalálkozón. Ahol az is kiderült: keserű a mézes jövő.

Szlovák-magyar erdészeti méhészprojekt indul

A szlovák állami erdőgazdaság Kistapolcsányi Erdészete és a Vértesi Erdő Zrt. 340 millió forintos uniós támogatásból közös programot valósít meg a két erdészet méhészeti hagyományainak megújítására - jelentették be Kistapolcsány kastélyában. Az erdészetek méhészetet telepítenek, az innen származó termékek feldolgozását bemutató üzemet és méhlegelőket létesítenek.

Elkapkodják a brit használt traktorokat

Nemcsak a britek által némi megvetéssel a kontinensnek nevezett 27 európai uniós tagországból, hanem még Libanonból, sőt, Sri Lankáról is érkeztek vevők a múlt év utolsó traktor árverésére egy Cambridge közelében lévő mezőre. A folyamatosan gyengülő angol font és a jó minőségű gépek nagyon vonzóvá tették a Cheffins aukciós ház havonta tartott árverését.

Atkamentes méhészkedés a láthatáron!

Néhány napja publikálta a Hohenheimi Egyetem méhészeti tanulmányát a Nature magazin: rátaláltak a varroa, a méheken élősködő atka elleni rendkívül hatékony szerre, mely nem más, mint a lítium-klorid (LiCl). A hír tűzvészként terjedt el a német hírportálokon. Ez a bejelentés ugyanis olyan, mintha a rákkutatásban találtak volna végérvényes gyógyulást hozó és mindenki számára elérhető gyógyszert.

A méheknek sem tett jót az enyhe idő

Az utóbbi hetek enyhe időjárása becsapta a természetet, így a méheket is. A plusz fokokban kiröpültek a kaptárakból, elkezdtek dolgozni, tisztulni. A lehűlés az állomány egy részének pusztulásához vezethet, ilyen időben az atkák kártételének esélye is megnő – tudta meg a szoljon.hu Buczkó Endre tószegi méhésztől.

Cinkék kártétele a telelő kaptárakban

Faluba Zoltán, mindenki „Zoli bácsija" az egyik legérthetőbben, leggyakorlatiasabban író szakember volt a hazai méhészeti szakírók közül. Gyakran írt szaklapunkban, a Méhészetben. Az idei esztendőben régmúlt, de talán a mai napig aktuális írásai közül a cinkék kártételéről szólót közöljük. Telelési tapasztalatairól 1955-ben írt.