Back to top

Még nincs konkrétum a kínai exportengedélyekről

Kínában akár a duplájáért is megvásárolhatják a magyar mézet, mint az Európai Unióban. Az agrártárca a kínai delegáció magyarországi látogatásakor jelentette be, hogy elindulhat a magyar termék a csapnivaló minőségű mézet exportáló országba. A méhészek régóta próbálkoznak az ázsiai piacon.

„Meglepődtünk” – így reagált egy méztermeléssel foglalkozó cég az agrártárca múlt heti bejelentésére, amely a magyar méz kínai export lehetőségét helyezte kilátásba.

Kiderült, hogy már szállítanak Kínába mézet, nem is kis mennyiségben. A termék többnyire a gyárkapuban kel el, innentől kezdve a közvetítő intézi az engedélyeket, a vámoltatást. Arról azonban nincs senkinek információja, hogy a kínai exporthoz szükséges bürokrácián egyszerűsítenek-e valamit, vagy ezen a területen számíthatnak-e segítségre a termelők.

Nem tudjuk, hogy pontosan mit takar a tárca bejelentése, de az biztos, hogy van benne fantázia – mondta a hvg.hu-nak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

Aki úgy véli, hogy Kínában egyre nagyobb az igény a minőségi élelmiszerekre, így azokért jóval magasabb árat is hajlandók megfizetni, miközben ők olcsó mezőgazdasági termékekkel árasztják el a világot, nem utolsó sorban „méheket sosem látott” mézzel is.

Az agrártárca bejelentéséről szólva a szakember azt mondta, hogy ugyan kaptak egy kínai cégkapcsolatot, amelyen keresztül elérhető az exportőrök listája, de ennél konkrétabb intézkedés nem volt a tárca részéről.

„Volt már korábban is kínai delegáció Magyarországon, akik a magyar minőségi méz felől érdeklődtek” – magyarázta az egyesületi elnök. De a kínaiak óvatosak, a jelek szerint véletlenül sem akarják azt visszavásárolni, amit korábban ők maguk adtak el az európai piacon.

Bross Péter szerint az egyáltalán nem furcsa, hogy pont annak a Kínának akarunk mézet eladni, amely pancsolt mézzel árasztja el a világpiacot.

„Azt lehet látni a kínai piacon, hogy mindent megfizetnek, ami import, így a bort, a húst is, és talán majd a mézet is” – utalt Bross Péter arra, hogy Kínában, bár óriási mennyiségben gyártják az olcsó és lényegében ócska termékeket, de a minőséget hajlandók megfizetni.

A szakember szerint fel is kell készülni az exportra. Ide ugyanis a minőség mellett mennyiség is kell.

Egy-egy üveg mézzel nem fognak velünk szóba állni – mondta a szakember, aki szerint akkor van realitása a Kínával való kereskedésnek, ha nagyobb mennyiséget képes kínálni a magyar termelői csoport.

Húszezer méhész termel évente 25 ezer tonna mézet, ebből 7-8 ezer tonna az itthoni piacon fogy el, a többit, 15-20 ezer tonnát az európai piacon, elsősorban Olaszországban, Franciaországban és Németországban adunk el, de ötödikként a sorban már ott van Japán is, holott erre a piacra 15 éve nem sikerült eladni egy csepp mézet sem.

Az európai piacon egy kilogramm magyar mézért két eurót fizetnek átlagosan, ami messze az alatt van, amennyit az ázsiai piacokon remélnek a termelők, itt ugyanis legalább a kétszeresét várnák.

Forrás: 
hvg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tisztul a kép a KAP körül, de vannak még fehér foltok

A Copa-Cogeca (CC) 2018. október 10-12. között Linzben megrendezett Európai Gazdálkodói Kongresszusa olyan stratégiai fontosságú témák megvitatására helyezte a hangsúlyt, mint a következő uniós Többéves Pénzügyi Keret (MFF), a jövőbeli Közös Agrárpolitika (KAP), nemzetközi kereskedelmi vonatkozások, illetve a Brexit következményei.

Miért olyan meglepően drága a fejes vagy a kelkáposzta a pultokon?

A káposztafélék tömegtermékek, melyeket általában alacsony ár jellemez. Idén azonban soha nem látott magasságba emelkedett a termelői és fogyasztói áruk is. Mi vezetett idáig?

Szoros együttműködés Oroszországgal

Magyarország mezőgazdasága számára kiemelten fontos partner Oroszország - mondta Nagy István agrárminiszter a Dimitrij Ny. Patrusev, mezőgazdasági miniszterrel folytatott megbeszélésen, Moszkvában.

Friss gyümölcs 48 órán belül a világ másik végéből

A kínai e-kereskedelem óriása, a JD vállalat szövetségre lépett 18 gyümölcstermelő és -kereskedő céggel az értékesítés egyszerűsítése és felgyorsítása érdekében. Ennek keretében légi úton 48 órán belül akar kivit bevinni Új-Zélandról, cseresznyét Kanadából, narancsot és cseresznyét az USA nyugati partvidékéről és áfonyát Chiléből.

A Bayer nem hagyja magát

A Bayer nehezményezi a neonikotionoid tilalom Európai Bíróság általi indoklását. A cég szerint ez más engedélyezett szereket is veszélybe sorol. A tilalmat a cég tudománytalannak minősíti.

Keresett a magyar szilva külföldön is

Évente átlagosan 1,3 kg szilvát fogyasztanak a magyarok: a gyümölcs frissen, lekvárként, befőzve és pálinkaként is népszerű. A hazai szilvaültetvények több mint fele Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Pest megyében található. A minőségi magyar friss szilva és szilvapüré külföldön is keresett.

Méhlegelő-fejlesztés mezővédő erdősávokkal I.

Hazánk több mint 66%-a mezőgazdasági terület. Ez a fontos nemzetgazdasági ágazat egyben súlyos környezetvédelmi problémák forrása is: az eróziónak kitett terület eléri a 2,3 millió hektárt, és több mint 1,3 millió hektárt sújt a defláció. Az intenzív gazdálkodás jelentős terhelést jelent az élővilágra, a nagyüzemi szemlélet következményeként pedig az Alföldön több száz kilométer fasort irtottak ki.

Kína leggazdagabb embere az Alibaba internetes cég alapítója

Jack Ma, az Alibaba nevű online kereskedelemmel foglalkozó óriáscég alapítója Kína leggazdagabb embere egy szerdán ismertetett felmérés szerint.

Bayer: a tiakloprid marad

Szeptember 19-től már nem forgalmazhatók, december 19-től pedig már nem használhatók három neonikotinoid hatóanyagot, imidaklopridot, tiametoxámot és klotianidint tartalmazó rovarölő készítmények az EU-ban, de a tiakloprid továbbra is forgalomban marad.

Repülőn hurcoljuk be a veszélyes betegségeket

A NAV és a Nébih munkatársai négy alkalommal ellenőrizték az utasok csomagjait a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A közös akció célja az volt, hogy felmérjék a személyi forgalommal járó növény-egészségügyi kockázatokat