Kárpát-medencei Falugazdász Program indul

– idézte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Magyarország Alaptörvényének Alapvetés című fejezetéből a D) cikket a VI. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon, amelyen a határon túli gazdaszervezetek képviselői találkoztak anyaországi társaikkal. Itt, mint elhangzott, a kormány elfogadta, és november 9-én kihirdette: egyetért azzal, hogy a külhoni magyar gazdaszervezetek tevékenységének fejlesztése érdekében Kárpát-medencei Falugazdász Program induljon. A határon túli szervezetek képviselői éppen december 5-én írták alá a megállapodást Fazekas Sándor miniszterrel. 

Ezért indították 2012-ben a Kárpát-medencei Összefogás Fórumot, amit száz év óta a legjelentősebb ilyen összefogásnak nevezett. Célja, hogy bármely részében is éljenek a Kárpát-hazának, a magyar gazdák ismerjék meg egymás gondjait, amelyekre együtt találnak megoldásokat, hogy a mai kor viszonyai között is meg tudjanak maradni, eredményesen tudjanak termelni.

Mint mondta: „kapcsolatépítéssel, tudástranszferrel, az együttműködés támogatásával legyen az anyaország és a külhoni magyar agrártársadalom között egy olyan eleven szál, amely összeköt bennünket. Jelenleg több, mint ötven gazdaszervezettel van közvetlen kapcsolatunk, amelyeknek egyre inkább egymással is kapcsolatuk van.”

Fazekas Sándor szerint a Kárpát-medence agrárgazdaságában komoly potenciál van, ami kellő alapot szolgáltat arra, hogy a magyar közösségek főszereplésével, akik felismerik az együttműködésben rejlő lehetőségeket, kialakulhasson egy egységes gazdálkodási tér.

A miniszter az elmúlt időszak egyik legfontosabb eredményének nevezte a külhoni magyar gazdaságfejlesztési programok elindulását.

Ezek közül az első a vajdasági volt, amelyet a kárpátaljai, a muravidéki, a drávaszögi, majd az erdélyi és a felvidéki program meghirdetése követett. Az eddig több, mint százmilliárd forint értékű programban nagyrészt a határon túli magyar gazdák, mezőgazdasági termelők, élelmiszer-előállítók, -feldolgozók vettek rész.

Ennek köszönhetően – szemben az idei 41-gyel – 2018-tól több, mint 100-ra nő a Kárpát-medencében tevékenykedő falugazdászok száma. Az ő támogatásukkal a gazdálkodók információt szerezhetnek az aktuális szakmai találkozókról, a legújabb, a mezőgazdaságot érintő technológiai fejlesztésekről, vagy a hazai, valamint az uniós pályázati lehetőségekről. A falugazdászok munkájukkal támogatják a szülőföldön való érvényesülést, a vállalkozások megerősödését, továbbá az agrárium nyújtotta munkalehetőségek vonzóbbá tételét a határon túli fiatalok körében.

„A család akkor hullik szét, ha azt a tagjai hagyják. Nincs olyan külső erő, még a halál sem, ami erre önmagában képes lenne.”

– köszöntette Csíkszentmihályi Mihály gondolataival a mintegy 200 vendéget Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Mint mondta, 13 esztendővel ezelőtt, éppen ezen a napon, december 5-én, nemzetünknek egy súlyos, talán a legsúlyosabb erőpróbával kellett szembenéznie. Akkor a magyar emberek, határon innen és túl veszélyben látták azt a kapcsolatrendszert, ami nemzettársainkat összeköti.

„Most azért lehetünk itt együtt, mert nem mondtunk le egymásról, nem hagytuk, hogy nemzetünk családja széthulljon. A megosztás hangjaira összefogással feleltünk: a 2010-ben megválasztott magyar Országgyűlés első intézkedései között döntött a kedvezményes honosításról, amelynek révén mára több, mint egymillió külhoni magyar vált közjogilag is újra a nemzet részévé. Azért dolgoztunk, hogy nemzetünk egységét minél több területen helyreállítsuk, s az oktatás, a kultúra után a gazdaság területén is elkezdtünk egységes térben gondolkodni” – mondta az államtitkár.

Szavai szerint a mezőgazdaságnak mindig hangsúlyos szerep jutott, és jut ma is a magyar jövő alakításában, határon innen és túl.

Nemcsak a területnek a nemzetgazdaságban betöltött szerepe, hanem a helyhez kötöttsége miatt is. A föld megmunkálói ugyanis elválaszthatatlanok attól a területtől, ahol a tevékenységüket végzik, belőle nyerik megélhetésüket, éppen ezért elkötelezettek annak ápolásában és fejlesztésében. „Ahogy a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának épületén is olvasható: a föld szeretete a haza szeretete. Éppen ezért, amikor elhatároztuk, hogy az identitást megtartó intézmények mellett a külhoni magyarság szülőföldön való boldogulása érdekében is lépéseket kell tennünk, kiemelt partnerként számoltunk a magyar gazdákkal” – hangsúlyozta az államtitkár. 

A Nemzetpolitikai Államtitkárság tematikus programjai során kitüntetett figyelmet szenteltek ennek a területnek. A 2015, a külhoni magyar szakképzés éve program révén több tucat tangazdaság létrejöttével és felszerelésével hozzájárultak a külhoni magyar agrárszakképzés megerősítéséhez. A tavalyi és az idei évben kiírt vállalkozásfejlesztési pályázataikra külön kategóriában nyújthatták be projektjüket a mezőgazdaság területén tevékenykedő vállalkozók.

Tóth Katalin, az FM nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a résztvevőket dícsérve elmondta, hogy nagy utat tettek meg idáig, hiszen 2012 óta együtt dolgoznak, és szinte a semmiből „keltek életre”. Mint hangsúlyozta, a feladat nagy, ezért annak elvégzéséhez olyan alázatot kért a résztvevőktől, amivel ők is végzik a munkájukat. Az ugyanis nagyon összetett, de egyben nemes feladat, ezért nincs helye a széthúzásnak, a felületességnek és a felszínességnek. Arra kérte a jelenlévőket, hogy ugyanazzal az elkötelezettséggel vágjanak bele az elvégzésébe, amellyel 2012 óta együtt dolgoznak.

Hozzátéve, hogy köszönettel tartozik azért, hogy az összefogás fórum branddé válhatott, s egy olyan erőt képvisel, amely minden évben, december elején az egész Kárpát-medencét, az ott földből élőket megszólítja. Azokat, akiket a föld szeretete tart otthon, a saját szülőföldjükön, s abból tartják el a családjukat, abból építik a jövőjüket.