Back to top

Kárpát-medencei Falugazdász Program indul

A határokat meghaladó nemzetegyesítés a magyar gazdatársadalom egyesítését is jelenti - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a VI. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon. A Kárpát-medencei Falugazdász Program ezt célozza, a tárcavezető 20 külhoni civil szervezettel írt alá megállapodást a működéséről, amelyet jövőre 420,88 millió forintos keretösszeggel támogat az FM.
„Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.”

- idézte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Magyarország Alaptörvényének Alapvetés című fejezetéből a D) cikket a VI. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon, amelyen a határon túli gazdaszervezetek képviselői találkoztak anyaországi társaikkal. Itt, mint elhangzott, a kormány elfogadta, és november 9-én kihirdette: egyetért azzal, hogy a külhoni magyar gazdaszervezetek tevékenységének fejlesztése érdekében Kárpát-medencei Falugazdász Program induljon. A határon túli szervezetek képviselői éppen december 5-én írták alá a megállapodást Fazekas Sándor miniszterrel. 

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter
Fotó: Bárdos B. Edit

A határokat meghaladó nemzetegyesítés a magyar gazdatársadalom egyesítését is jelenti - hangsúlyozta Fazekas Sándor. 

Ezért indították 2012-ben a Kárpát-medencei Összefogás Fórumot, amit száz év óta a legjelentősebb ilyen összefogásnak nevezett. Célja, hogy bármely részében is éljenek a Kárpát-hazának, a magyar gazdák ismerjék meg egymás gondjait, amelyekre együtt találnak megoldásokat, hogy a mai kor viszonyai között is meg tudjanak maradni, eredményesen tudjanak termelni.

Mint mondta: „kapcsolatépítéssel, tudástranszferrel, az együttműködés támogatásával legyen az anyaország és a külhoni magyar agrártársadalom között egy olyan eleven szál, amely összeköt bennünket. Jelenleg több, mint ötven gazdaszervezettel van közvetlen kapcsolatunk, amelyeknek egyre inkább egymással is kapcsolatuk van.”

Fazekas Sándor szerint a Kárpát-medence agrárgazdaságában komoly potenciál van, ami kellő alapot szolgáltat arra, hogy a magyar közösségek főszereplésével, akik felismerik az együttműködésben rejlő lehetőségeket, kialakulhasson egy egységes gazdálkodási tér.

A miniszter az elmúlt időszak egyik legfontosabb eredményének nevezte a külhoni magyar gazdaságfejlesztési programok elindulását.

Ezek közül az első a vajdasági volt, amelyet a kárpátaljai, a muravidéki, a drávaszögi, majd az erdélyi és a felvidéki program meghirdetése követett. Az eddig több, mint százmilliárd forint értékű programban nagyrészt a határon túli magyar gazdák, mezőgazdasági termelők, élelmiszer-előállítók, -feldolgozók vettek rész.

Most egy újabb mérföldkőhöz érkeztünk, az idén a kormány elfogadta a Kárpát-medencei Falugazdász Programot, amit jövőre az éves szinten rendelkezésre álló 420,88 millió forintos keretösszeggel indít útjára a Földművelésügyi Minisztérium - mondta a miniszter.

Ennek köszönhetően – szemben az idei 41-gyel – 2018-tól több, mint 100-ra nő a Kárpát-medencében tevékenykedő falugazdászok száma. Az ő támogatásukkal a gazdálkodók információt szerezhetnek az aktuális szakmai találkozókról, a legújabb, a mezőgazdaságot érintő technológiai fejlesztésekről, vagy a hazai, valamint az uniós pályázati lehetőségekről. A falugazdászok munkájukkal támogatják a szülőföldön való érvényesülést, a vállalkozások megerősödését, továbbá az agrárium nyújtotta munkalehetőségek vonzóbbá tételét a határon túli fiatalok körében.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára
Fotó: Bárdos B. Edit
„A család akkor hullik szét, ha azt a tagjai hagyják. Nincs olyan külső erő, még a halál sem, ami erre önmagában képes lenne.”

- köszöntette Csíkszentmihályi Mihály gondolataival a mintegy 200 vendéget Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Mint mondta, 13 esztendővel ezelőtt, éppen ezen a napon, december 5-én, nemzetünknek egy súlyos, talán a legsúlyosabb erőpróbával kellett szembenéznie. Akkor a magyar emberek, határon innen és túl veszélyben látták azt a kapcsolatrendszert, ami nemzettársainkat összeköti.

„Most azért lehetünk itt együtt, mert nem mondtunk le egymásról, nem hagytuk, hogy nemzetünk családja széthulljon. A megosztás hangjaira összefogással feleltünk: a 2010-ben megválasztott magyar Országgyűlés első intézkedései között döntött a kedvezményes honosításról, amelynek révén mára több, mint egymillió külhoni magyar vált közjogilag is újra a nemzet részévé. Azért dolgoztunk, hogy nemzetünk egységét minél több területen helyreállítsuk, s az oktatás, a kultúra után a gazdaság területén is elkezdtünk egységes térben gondolkodni” - mondta az államtitkár.

Szavai szerint a mezőgazdaságnak mindig hangsúlyos szerep jutott, és jut ma is a magyar jövő alakításában, határon innen és túl.

Nemcsak a területnek a nemzetgazdaságban betöltött szerepe, hanem a helyhez kötöttsége miatt is. A föld megmunkálói ugyanis elválaszthatatlanok attól a területtől, ahol a tevékenységüket végzik, belőle nyerik megélhetésüket, éppen ezért elkötelezettek annak ápolásában és fejlesztésében. "Ahogy a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának épületén is olvasható: a föld szeretete a haza szeretete. Éppen ezért, amikor elhatároztuk, hogy az identitást megtartó intézmények mellett a külhoni magyarság szülőföldön való boldogulása érdekében is lépéseket kell tennünk, kiemelt partnerként számoltunk a magyar gazdákkal" - hangsúlyozta az államtitkár. 

A Nemzetpolitikai Államtitkárság tematikus programjai során kitüntetett figyelmet szenteltek ennek a területnek. A 2015, a külhoni magyar szakképzés éve program révén több tucat tangazdaság létrejöttével és felszerelésével hozzájárultak a külhoni magyar agrárszakképzés megerősítéséhez. A tavalyi és az idei évben kiírt vállalkozásfejlesztési pályázataikra külön kategóriában nyújthatták be projektjüket a mezőgazdaság területén tevékenykedő vállalkozók.

Az elmúlt két évben összesen 60 agrárvállalkozás fejlesztését támogattuk. Bízom benne, hogy a Kárpát-medencei Falugazdász Program révén is további fejlesztéseket tudunk együtt megvalósítani - mondta végül Potápi Árpád János.

Fotó: Bárdos B. Edit
Tóth Katalin, az FM nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a résztvevőket dícsérve elmondta, hogy nagy utat tettek meg idáig, hiszen 2012 óta együtt dolgoznak, és szinte a semmiből „keltek életre”. Mint hangsúlyozta, a feladat nagy, ezért annak elvégzéséhez olyan alázatot kért a résztvevőktől, amivel ők is végzik a munkájukat. Az ugyanis nagyon összetett, de egyben nemes feladat, ezért nincs helye a széthúzásnak, a felületességnek és a felszínességnek. Arra kérte a jelenlévőket, hogy ugyanazzal az elkötelezettséggel vágjanak bele az elvégzésébe, amellyel 2012 óta együtt dolgoznak.

Úgy működtessük ezt a falugazdász hálózatot, hogy haszna legyen, hiszen nem szervezetet akarunk építeni, hanem a szervezetet a gazdákon keresztül kívánjuk erősíteni. Mi innen, ahogy az elmúlt években, csak koordinálni tudunk, de a munkát helyben kell elvégezni, ahogy a felelősség is ott van -hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Hozzátéve, hogy köszönettel tartozik azért, hogy az összefogás fórum branddé válhatott, s egy olyan erőt képvisel, amely minden évben, december elején az egész Kárpát-medencét, az ott földből élőket megszólítja. Azokat, akiket a föld szeretete tart otthon, a saját szülőföldjükön, s abból tartják el a családjukat, abból építik a jövőjüket.

A Kárpát-medencei Falugazdász Program elindításáról szóló megállapodást aláíró szervezetek képviselői 2017. 12. 05-én a Földművelésügyi Minisztériumban
Fotó: Bárdos B. Edit

A rendezvényen a földművelésügyi miniszter 20 külhoni civil szervezettel írt alá megállapodást a Kárpát-medencei Falugazdász Program kezdeményezésről.

A Kárpát-medencei magyarság agráriumának képviseletében eljáró agrárszervezetek részéről Johann Taierling elnök (Agrokézdiszék Mezőgazdászok Egyesülete),

Kocsik József elnök (Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete),

dr. Csősz János elnök (Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete),

Kolumbán Gábor elnök (Élő Szövet Alapítvány),

Csomortányi István ügyvezető (Érmelléki Gazdák Egyesülete),

Varga Péter elnök (Gazda Polgári Társulás),

Kastal László igazgató (Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés),

Becze István képviselő (Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete),

ifj. Orbán Miklós elnök (Háromszéki Ifjú Gazdák Szövetsége),

Szabó Attila elnök (Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének Gazdaköre),

Virág László elnök (Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége),

Balaskó József elnök (Muravidéki Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete),

Hidi László elnök (Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány),

dr. János Zsuzsanna elnök (Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány),

Sebestyén Csaba elnök (Romániai Magyar Gazdák Egyesülete),

dr. Nagy Miklós elnök (Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Bihar Megyei Szervezete),

Csomós Attila elnök (Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezet),

Patasi Ilona elnök (Szlovákiai Agrárkamara),

dr. Jakab Ernő elnök (Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesülete) és

Nagy Miklós elnök (Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége) látta el kézjegyével.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A világ legnagyobb szabadkereskedelmi egyezményét írta alá az EU Japánnal

Az Európai Unió és Japán közti megállapodást négy éven keresztül készítették elő. Az egyezmény lehetővé teszi, hogy a két fél ezentúl vámmentesen kereskedhessen egymással.

Nem többet, hanem jobban: a precíziós felé fordulnak a gazdák

A modernizáció kerül előtérbe a fejlesztéseknél a kapacitásbővítés helyett – derül ki egy nemrég publikált felmérésből, amely az agrárberuházási szándékot vizsgálja. Az adatok szerint a termelők pontosan tudják, hogy előre kell lépniük, és azt is világosan látják, hogy hogyan: az eddigi termelés fokozása helyett annak hatékonyabbá tétele a fő szempont.

Tovább növelnék a kínai exportot

Hivatalában fogadta hétfőn Nagy István agrárminiszter Duan Jielongot, Kína Magyarországra akkreditált nagykövetét.

Klímaváltozási stratégiák: több figyelmet érdemelne a talaj

Miközben a klímaváltozás megvámolja a mezőgazdaságot, a földhasználat pedig a bolygó felmelegedését segíti elő, a döntéshozók klímastratégiájában még mindig csekély figyelem jut a talajoknak.

Nagy István: A büdzsé garantálja az agrárium biztonságos növekedését

A jövő évi költségvetés garantálja a magyar agrárium erősödését, biztonságos növekedését és újabb áfacsökkentéssel segíti a családokat - mondta az agrárminiszter.

Két véglet között mozognak a mezőgazdasági termelői árak

A mezőgazdasági termelői árak májusban 0,6 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest. Az emelkedés a növényi termékek árának 4,6 százalékos növekedéséből és az élő állatok és állati termékek árának 6,4 százalékos csökkenéséből tevődik össze.

Feleannyi szilva termett

Közel ezer szilvafája van a Kétpó önkormányzatának, melyeket a közmunkaprogram keretében gondoznak.

Százmilliókat túrnak és rágnak szét

Várhatóan hónapokon belül megjelenik az egységes vadkárfelmérési útmutató, amely új alapokra helyezi majd a vadkárokkal kapcsolatos, sokszor bizony komoly vitákat eredményező ügyek intézését a gazdák és a vadásztársaságok számára. Az új szabályozásnak a megyében is komoly jelentősége lesz, ugyanis Baranya a vadkárral leginkább sújtott térségek közé tartozik.

Sok növényhatározó egy zsebben

Nagyon sokáig a kis növényhatározóval járt az emberiség a mezőre, rétekre, erdőre, ha tudni szerette volna, milyen növények között sétál a túrák alkalmával. Ma már nem kell könyvet cipelnünk, elég, ha egy okos telefon van a zsebünkben, ugyanis több ingyenesen letölthető növényfelismerő applikáció közül is választhatunk.

Az osztrákok a legfiatalabbak, a románok vannak a legtöbben, az íreknél a legnagyobb az agrártáj

Nyugati szomszédunknál, valamint Lengyelországban és Szlovákiában a gazdálkodók körülbelül ötöde 40 év alatti; az unió-szerte nyilvántartott mintegy 10,3 millió gazdaság harmada Romániában található; a mezőgazdasági áruk forgalmát tekintve pedig Franciaország vezet – ilyen, és ehhez hasonló érdekességek derülnek ki az Eurostat adataiból.