Back to top

Klímavita a karácsonyfáról: az élő- vagy a műfenyő a jobb a bolygónak?

Amíg az Egyesült Királyság kormányának székhelyén, a Downing Street 10. előtt valódi fenyőfát állítottak az idei karácsonyon is, addig a dél-angliai Portsmouth Városi Tanácsa környezetbarátnak közel sem nevezhető műfenyő állítását ösztönzi az újrahasznosítás jegyében. Pedig a szakértők szerint az élő karácsonyfa teljes életciklusa alatt ugyanannyi szén-dioxidot használ föl, mint amennyit termel.

A Portsmouth Városi Tanács plakátokon arra buzdít, hogy a lakosok válasszanak inkább műfenyőt, amit minden évben újra és újra fel tudnak állítani. Aki mégis élő karácsonyfát állít, az az ünnepek után saját kertjében hasznosítsa, vagy szállítsa el a városi hulladékudvarba. Céljuk, hogy csökkentsék a kidobott fenyőfák begyűjtési költségét, és megváltoztassák az adófizető polgárok vásárlási szokásait.

Az önkormányzati megszorítások miatt egyre több angliai városban igyekeznek csökkenteni az utcára kidobott fenyők mennyiségét. Portsmouth-ban továbbra is elszállítják és hőerőművekben hasznosítják azokat. Ám hulladékcsökkentési és újrahasznosítási kampányukban a környezetbarát megoldások között a műfenyő állításának népszerűsítése is szerepel, amit többen erősen vitatnak.

A londoni Downing Street 10. elé minden évben a nyertes díszfaiskola karácsonyfája kerülhet
A londoni Downing Street 10. elé minden évben a nyertes díszfaiskola karácsonyfája kerülhet
Fotó: itv.com

Harry Brightwellt, a Brit Karácsonyfa Termesztők Szövetségének titkárát mélyen megdöbbentette ez az akció. A vállalatok és intézmények kibocsátás-csökkentését segítő független tanácsadó szervezet, a Carbon Trust vizsgálatai szerint ugyanis az élő fenyő életciklusa alacsonyabb károsanyag-kibocsátással jár, mint a műanyag fenyőé.

Amennyiben a hulladék fenyő megfelelő helyen és módon kerül újrahasznosításra, szinte karbonsemlegesnek mondható. Egy műfenyő tíz év alatt hozza be az élő fenyőnek ezt az előnyét.

Tájékoztatása szerint egyre nagyobb a kereslet az élő karácsonyfák iránt, mivel az emberek, Portsmouth önkormányzatával ellentétben, tisztában vannak a karácsonyfa-ültetvények kedvező környezeti hatásával.

A Carbon Trust szerint a károsanyag-kibocsátás szempontjából sokkal lényegesebb az, hogy hogyan hasznosítjuk újra az élő fenyőt, mint az, hogy honnan származik, és mennyi üzemanyagot használnak föl a szállításához.

Egy két méter magas vágott fenyő karbon-lábnyoma, azaz CO2-kibocsátása 16 kilogramm, amennyiben a szeméttelepen végzi. Ugyanis a lebomlása során metán képződik, amely 25-ször erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Ha azonban a karácsonyfát elégetik a kertben, vagy felaprítva szétterítik, komposztálják, 80 százalékra, 3,5 kilogrammra csökken a CO2-kibocsátása.

A hulladék karácsonyfa elégetésével nagyjából ugyanannyi széndioxid keletkezik, mint amennyit élete folyamán felhasznál.

A Carbon Trust szerint egy ugyanekkora műfenyő karbon-lábnyoma 40 kilogramm, ami több mint a kétszerese a szeméttelepre vitt és a tízszerese az elégetett fenyőnek.

A The Gardens Group termelői szövetkezetnél a karácsonyfa-vásárlásnál kupont adnak, aminek felmutatásával január hónap folyamán ingyenesen begyűjtik, aprítják és komposztálják a fákat. Amit az önkormányzatok beszüntetnek, ők elkezdik.

A Brit Karácsonyfa Termesztők Szövetsége tagjai közül évente kiválasztja a legjobb karácsonyfa-termelőt, akinek abban a megtiszteltetésben lehet része, hogy ő karácsonyfáját állítják föl a Downing Street 10. előtt. Az idén ezt a dél-wales-i Gower Fresh Christmas Trees vállalkozás teheti meg. A 6 méter magas fenyő ünnepi fényeit Theresa May miniszterelnök gyújtja meg.

Ez az egyik legnagyobb reklám a brit karácsonyfa-termesztő ágazatnak, amelyben több ezer ember dolgozik és évente több mint 200 millió angol font (kb. 68 milliárd forint) nemzeti értéket termel.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Horticulture Week

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Együttélési kisokos az emberért és a medvéért

Az utóbbi időkben gyakoribbá váltak a medveészlelések hazánk területén. Bár ez alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyarország ezért egy szórakoztató infografika-sorozatot indít, amelyből mindannyian tanulhatunk.

Fénylik, mint a Salamon töke

Az ősz rengeteg magával ragadó színt hoz, és azok mind visszaköszönnek a különféle alakú színes dísztökök látványában. A mélyzöld, az őszi barna, a narancs, a citromsárga és a piros terméseket akár a lakásba is bevihetjük, és a négy fal között is élvezhetjük az évszak különleges hangulatát.

Hogyan védjük meg a dáliáinkat?

A dália az egész világon ismert és kedvelt gumós dísznövény. Több mint 200 éve került Mexikóból Franciaországba, onnan pedig Európa többi államába. A nemesítők munkájának köszönhetően napjainkban több ezer, változatos színű és formájú fajtában gyönyörködhetünk a fagyok beálltáig. Újabban vágottvirágként is hasznosítják.

Tovább bonyolódnak az uniós agrárkifizetések?

Az Európai Unió 2021-2027 közötti Közös Agrárpolitikájában (KAP) az uniós kifizetések szerkezete nem, viszont az igénybevételi, valamint a végrehajtási szabályok várhatóan bonyolultabbá válnak - mondta Feldman Zsolt.

Névtáblát cseréltek a NAIK-ban

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetében (NAIK) rendezett Kováts Zoltán Emléknapon több kiemelt eseményre került sor. Felavatták az intézet új névtábláját, Kováts Zoltán emlékművét, valamint együttműködési megállapodást írt alá a NAIK a Magyar Díszkertészek Szövetségével.

Tizenöt tagállam tovább szigorítaná az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseit

Tizenöt tagállam tovább szigorítaná az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseit, amelyek értelmében a következő évtized végéig összességében 40 százalékkal kellene visszaszorítani az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

Mikroalga, a csodaszer

Évtizedek óta foglalkozik a mikroalga szaporításának és felhasználásának lehetőségeivel Tőzsér Béla. A szekszárdi bioipari mérnök nemzetközi megbecsültségnek örvend. Szakmai szervezetek tagja, szakértője, külföldi egyetemisták is érkeznek hozzá nyári gyakorlatra. A mikroalga sok mindenre használható: táplálkozás, takarmányozás, talajjavítás, kozmetikumok, gyógyászat.

Madármegfigyelésben verhetetlenek vagyunk

Immár negyed évszázados hagyomány, hogy október 1. hétvégéjén Európában madármegfigyelő napokat rendeznek. Napjainkban a rendezvény már túlmutat kontinensünk határain – Közép-Ázsiában is megtartják ezt e jeles eseményt. Összesen 41 ország madártani szervezete koordinálja a munkát, melynek adatai egy központi adatbázisba kerülnek.

A víz metamorfózisa, azaz veszélybe kerülhet a kedvenc sörünk

Vizeink állapota egyre romlik, és most veszélybe került a legfontosabb európai eszköz is, mely a vizek védelmét célozza. Az Európai Unió egyik ambiciózus szabályozása, a Víz Keretirányelv került célkeresztbe – elképzelhető, hogy a vizek megóvása helyett döntéshozóink a szabályozás gyengítése mellett döntenek.

Holnapután Kováts Zoltán emléknap

Emlékműavatással és szakmai tanácskozással emlékeznek a nagy magyar dísznövény-nemesítőre, Dr. Kováts Zoltánra október 10-én volt munkahelyén, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetében. A 2010-ben elhunyt Kováts Zoltán a hazai klímához alkalmazkodó, könnyen és olcsón fenntartható, hosszan virágzó egynyári dísznövények létrehozásán dolgozott egy életen át.