Back to top

Klímavita a karácsonyfáról: az élő- vagy a műfenyő a jobb a bolygónak?

Amíg az Egyesült Királyság kormányának székhelyén, a Downing Street 10. előtt valódi fenyőfát állítottak az idei karácsonyon is, addig a dél-angliai Portsmouth Városi Tanácsa környezetbarátnak közel sem nevezhető műfenyő állítását ösztönzi az újrahasznosítás jegyében. Pedig a szakértők szerint az élő karácsonyfa teljes életciklusa alatt ugyanannyi szén-dioxidot használ föl, mint amennyit termel.

A Portsmouth Városi Tanács plakátokon arra buzdít, hogy a lakosok válasszanak inkább műfenyőt, amit minden évben újra és újra fel tudnak állítani. Aki mégis élő karácsonyfát állít, az az ünnepek után saját kertjében hasznosítsa, vagy szállítsa el a városi hulladékudvarba. Céljuk, hogy csökkentsék a kidobott fenyőfák begyűjtési költségét, és megváltoztassák az adófizető polgárok vásárlási szokásait.

Az önkormányzati megszorítások miatt egyre több angliai városban igyekeznek csökkenteni az utcára kidobott fenyők mennyiségét. Portsmouth-ban továbbra is elszállítják és hőerőművekben hasznosítják azokat. Ám hulladékcsökkentési és újrahasznosítási kampányukban a környezetbarát megoldások között a műfenyő állításának népszerűsítése is szerepel, amit többen erősen vitatnak.

A londoni Downing Street 10. elé minden évben a nyertes díszfaiskola karácsonyfája kerülhet
A londoni Downing Street 10. elé minden évben a nyertes díszfaiskola karácsonyfája kerülhet
Fotó: itv.com

Harry Brightwellt, a Brit Karácsonyfa Termesztők Szövetségének titkárát mélyen megdöbbentette ez az akció. A vállalatok és intézmények kibocsátás-csökkentését segítő független tanácsadó szervezet, a Carbon Trust vizsgálatai szerint ugyanis az élő fenyő életciklusa alacsonyabb károsanyag-kibocsátással jár, mint a műanyag fenyőé.

Amennyiben a hulladék fenyő megfelelő helyen és módon kerül újrahasznosításra, szinte karbonsemlegesnek mondható. Egy műfenyő tíz év alatt hozza be az élő fenyőnek ezt az előnyét.

Tájékoztatása szerint egyre nagyobb a kereslet az élő karácsonyfák iránt, mivel az emberek, Portsmouth önkormányzatával ellentétben, tisztában vannak a karácsonyfa-ültetvények kedvező környezeti hatásával.

A Carbon Trust szerint a károsanyag-kibocsátás szempontjából sokkal lényegesebb az, hogy hogyan hasznosítjuk újra az élő fenyőt, mint az, hogy honnan származik, és mennyi üzemanyagot használnak föl a szállításához.

Egy két méter magas vágott fenyő karbon-lábnyoma, azaz CO2-kibocsátása 16 kilogramm, amennyiben a szeméttelepen végzi. Ugyanis a lebomlása során metán képződik, amely 25-ször erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Ha azonban a karácsonyfát elégetik a kertben, vagy felaprítva szétterítik, komposztálják, 80 százalékra, 3,5 kilogrammra csökken a CO2-kibocsátása.

A hulladék karácsonyfa elégetésével nagyjából ugyanannyi széndioxid keletkezik, mint amennyit élete folyamán felhasznál.

A Carbon Trust szerint egy ugyanekkora műfenyő karbon-lábnyoma 40 kilogramm, ami több mint a kétszerese a szeméttelepre vitt és a tízszerese az elégetett fenyőnek.

A The Gardens Group termelői szövetkezetnél a karácsonyfa-vásárlásnál kupont adnak, aminek felmutatásával január hónap folyamán ingyenesen begyűjtik, aprítják és komposztálják a fákat. Amit az önkormányzatok beszüntetnek, ők elkezdik.

A Brit Karácsonyfa Termesztők Szövetsége tagjai közül évente kiválasztja a legjobb karácsonyfa-termelőt, akinek abban a megtiszteltetésben lehet része, hogy ő karácsonyfáját állítják föl a Downing Street 10. előtt. Az idén ezt a dél-wales-i Gower Fresh Christmas Trees vállalkozás teheti meg. A 6 méter magas fenyő ünnepi fényeit Theresa May miniszterelnök gyújtja meg.

Ez az egyik legnagyobb reklám a brit karácsonyfa-termesztő ágazatnak, amelyben több ezer ember dolgozik és évente több mint 200 millió angol font (kb. 68 milliárd forint) nemzeti értéket termel.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Horticulture Week

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Minden csepp vízért hálásak a madarak nyáron

A kánikula idején nem csak nekünk embereknek, hanem a körülöttünk él ő madaraknak is sok folyadékra van szükségük. A kertben a madarak gyülekező helye lehet egy jól elkészített itató.

Ki lehet tűnni tömegből a fenntartható gazdálkodással

Ausztria és Németország után Magyarországon is megkezdi működését a GREEN BRANDS független nemzetközi minősítő szervezet. A kitüntető címre többek között fenntarthatóan működő, termelő és szolgáltató, élelmiszeripari vállalatok, kkv-k jelentkezhetnek.

A Tiszafüredi Halas Napokon a pénzügyminiszter is a halfogyasztást népszerűsítette

A kormány számos intézkedéssel ösztönzi a hazai halfogyasztás emelését – hangsúlyozta Varga Mihály a Tiszafüredi Halas Napok megnyitóján.

Két óra alatt elfogyott a tizenöt mázsányi dinnye

Mi sem jelzi jobban az ormánsági dinnye népszerűségét, minthogy a kóstoltatásra Pécsre hozott tizenöt mázsa gyümölcs két óra alatt elfogyott.

Szakmakóstoló élményhét Kiskunfélegyházán a NAK szervezésében

Mezőgazdasági szabadulószoba, lekvárfőzés, lógondozás, talajvizsgálat és még megannyi érdekes program várja azokat a diákokat, akik részt vesznek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett nyári „Szakmakóstoló” héten. A kamara a „Gazda” és az „Állattartó szakmunkás” szakképzéseket népszerűsíti így az általános iskolások körében.

72 nagy zsák szemetet és 2 hűtőszekrényt "fogtak ki" az Ipolyból

A Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány Nógrádszakál térségében rendezte meg tizenegyedik szemétszedési akcióját az Ipoly folyón. A helyenként több méter magas szeméthalom eltakarítása idén is embert-próbáló feladat volt.

Egy ablakcsere lett a veszte a molnárfecske fiókáknak

Molnárfecske fiókákat mentett meg a fenékpusztai madármentő állomás. A kis jövevények egy napon keresztül éheztek, míg tojásban lévő testvéreik már nem élték túl a fészek elvesztését. A fecskefészkek leverését természetvédelmi törvény tiltja, így a tettesek ellen eljárás indul.

A környezet válsága mára tény

Ma már nem vitatható a természeti erőforrások túlhasználata, sem a környezeti problémák súlyossága, ami megoldandó feladatokat jelent az emberiség számára. A következmények természetvédelmi, biztonsági, egészségügyi és szociális problémák formájában jelentkeztek. Interjú Rácz Andrással, környezetügyért felelős államtitkárral.

Alig van jó állapotú tó vagy folyó hazánkban

Jelenleg az európai felszíni vizek csupán 40 százaléka egészséges, Magyarország vizeinek pedig kevesebb, mint 20 százaléka a van jó ökológiai állapotban – áll az Európai Környezetvédelmi Ügynökség friss tanulmányában. Az EU-tagállamok kevésbé foglalkoznak ezzel az üggyel.

Horgászni tilos: halpusztulás a Holt-Maroson, keresik az okokat

Újabb vízmintát vettek az újszegedi Holt-Maros második szakaszából, mert még vizsgálják, mi okozta a májusi kétnapos halpusztulást. Ha fel is oldják a horgászati tilalmat, etetni jó ideig biztosan nem lehet majd a halakat, hogy minél kevesebb szerves anyag kerüljön a vízbe.