Back to top

Különlegesen kiképzett kutyák segítik a parlagi sasokat

Bemutatkozott a sajtó képviselőinek Samu és Carlo, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) két új méreg- és tetemkereső kutyája. A madármérgezéses esetek visszaszorítása és megelőzése céljából a nemzeti parkok közül elsőként a KNPI működési területén áll szolgálatba speciálisan képzett kutyás egység a Természetvédelmi Őrszolgálat kötelékében.

A világszerte veszélyeztetett parlagi sasok védelme érdekében tett intézkedések sikerei ellenére a ragadozó-mérgezések még mindig komoly természetvédelmi károkat okoznak itthon és külföldön egyaránt. Az MME és partnerei, köztük a KNPI, az Európai Unió támogatása révén a 2017-2021 közötti időszakban tovább folytathatják a ragadozó-mérgezéses esetek visszaszorításáért tett erőfeszítéseiket. A 3 583 577 euró összköltségvetésű, „A parlagi sasok védelme a Pannon régióban az ember okozta pusztulás visszaszorításával” című LIFE Nature projektben Magyarország mellett Szlovákiában, Csehországban, Ausztriában és Szerbiában is jelentős akciók indultak ennek érdekében.

Carlo, a belgajuhász, és Falco, a "veterán" németjuhász kiképzőjükkel, Deák Gáborral
Carlo, a belgajuhász, és Falco, a "veterán" németjuhász kiképzőjükkel, Deák Gáborral
Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
A program részeként a KNPI és az MME két új méreg- és tetemkereső kutyát vásárolt és képzett ki. Ilyen speciálisan képzett kutya eddig csak egy volt az országban, sőt az egész régióban: Falco, aki vezetőjével, Deák Gáborral az MME alkalmazásában nagyban hozzájárult a ragadozómadarakat pusztító illegális mérgezéses esetek felderítéséhez és visszaszorításához. A páros az elmúlt 4 évben 547 keresés alkalmával 201 bűncselekménnyel kapcsolatos találattal segítette a hatóságok sikeres felderítő munkáját. Az eredmények alátámasztották, hogy indokolt az újabb kutyás egységek létrehozása. Az egyik frissen kiképzett négylábú, a Carlo névre hallgató belga juhászkutya az egyesület csapatát fogja erősíti. A másik különleges német juhászkutya, Samu pedig az állami természetvédelemben, Gálos Anna természetvédelmi őr mellett teljesít majd szolgálatot a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén 2017 decemberétől.

Samu hangos ugatással jelzi, ha tetemet talál.
Samu hangos ugatással jelzi, ha tetemet talál.
Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
A kutyákat több hónapon keresztül képezték méreg- és tetemkeresésre, majd az ORFK Kiképző Központjában sikeres hatósági vizsgát tettek az ősz folyamán és „szolgálati keresőkutya” minősítést kaptak. Mostantól folyamatosan járőrözhetnek a jelentős madár-élőhelyeken, valamint a ragadozó-mérgezések helyszínein. Feladatuk a mérgezés és egyéb bűncselekmény áldozatául esett védett és fokozottan védett madarak tetemeinek és a mérgezett csalétkek felkutatása, valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda speciális nyomozócsoportjának segítése.

A mérgezéses esetek többségében az EU-ban már 2008-ban betiltott karbofurán tartalmú növényvédőszerek okozzák a pusztulást. A karbofurán szándékos mérgezésre történő felhasználása védett madarak ezreinek pusztulását okozta Európa-szerte az elmúlt években. Természetvédelmi szempontból a parlagi sas és a rétisas esetében a legaggasztóbb a helyzet, hiszen 2012 és 2017 között összesen 56 rétisas és 36 parlagi sas lett mérgezés áldozata. Ha hosszú távon folytatódik ez a tendencia, akár a sasok közép-európai fennmaradását is veszélyeztetheti.

A KNPI és az MME azt reméli, hogy a három kutya és a képzett vezetőik jelentős előrelépést fognak hozni a hazai illegális mérgezések visszaszorításában és a tettes(ek) személyének felderítésében.

Forrás: 
FM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Döntött az EU: illegálisan vágják a fát a Białowieża-erdőben

Az európai legfelsőbb bíróság döntése értelmében Lengyelország ikonikus Białowieża-erdejében illegálisan kezdték el kitermelni a faállományt. A harc azonban még közel sem ért véget. „Arról, hogy hogyan tovább, még csak most kezdődik a vita” nyilatkozta Przemek Chylarecki, a varsói Lengyel Tudományos Akadémia ornitológusa.

Különleges kökörcsinek

Magyarországon öt kökörcsinfajt tartanak számon, de ebből csak néggyel találkozhatunk, mert a tátogó kökörcsin eltűnt korábbi élőhelyéről. Erdélyben viszont még megtalálható.

Kimentették a „félárván” maradt gólyatojást

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértón áramütés ért egy gólyát, amelyik elpusztult. A gólyáról kiderült, hogy egy költőpár tojója, a fészek megfigyelése után a mályi Madármentő Állomás tagjai a tojás kimentése mellett döntöttek.

A Föld napja a Budatétényi Rózsakertben

Az idén a Budatétényi Rózsakertben rendezte meg a Föld napja programjait a Földművelésügyi Minisztérium, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ. Ragyogó időben sok diákcsoport látogatta meg a játékos ismeretterjesztéssel a természet szeretetére és környezetvédelemre nevelő rendezvényt.

Túzokdürgés kétezer hektáron

Áprilisban immár kétezer hektáron illegetik magukat a kiskunsági túzokkakasok. A hajnali és esti órákban megállás nélkül pózolnak: farktollaikat hátukra csapják, torokzacskójukat levegővel töltik, bajszuk égnek áll, fehér tollaikat pedig szétterjesztik. Előadásukkal mágnesként vonzzák a tyúkokat. Április második felében beköszönt a tojók számára a költés időszaka.

Baktériumok falhatják fel a felesleges műanyag-hulladékot

Egy japán szeméttelepen bukkantak rá a mutáns baktériumra, amely képes a PET műanyagot lebontó enzimet termelni. A műanyag csak körülbelül 50 éve van jelen meghatározó mennyiségben, ezért meglepő, hogy ilyen rövid idő alatt kialakult egy kifejezetten arra specializálódott mikroorganizmus.

Kesztyűs kézből eszik Ottó, a megmentett sasfióka

Stabil az állapota Ottónak, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi mentőhelyére került rétisas fiókának. Egy rétisasfejben végződő kesztyűbábbaletetik, a tervek szerint egy olyan fészekbe fogják visszarakni, ahol hasonló korú fiókák vannak.

A biohulladék is megmérgezi a természetet

Felsőörsön, a Malom-völgy környékén sokan a környező erdőkbe és rétekre hordják a biohulladék, mert azt hiszik, ezzel környezetbarátok. Pedig az igazság az, hogy tönkre teszik a talajt és veszélyeztetik az itt élő őshonos növény- és állatfajokat.

Ismét várják a fülesbaglyos adatokat

A januári telelő erdei fülesbagoly állományának felmérése rendkívül népszerű volt a lakosság körében. Tekintettel a nagy sikerre, most újra a lakosság segítségét kéri a Magyar Madártani Egyesület, ezúttal két, lakott területen is gyakori fészkelő bagolyfaj – elsőként az erdei fülesbagoly, májusban pedig majd a füleskuvik - kapcsán.

Csillagséták a nemzeti parkokban

Távoli galaxisok, bolygók és csillagok világába kalauzolnak a Magyar Nemzeti Parkok április 13-15-én. Szakképzett túravezetők segítségével az éjszakai égboltot tanulmányozhatják majd mindazok, akik részt vesznek tematikus túráink valamelyikén.