Back to top

Különlegesen kiképzett kutyák segítik a parlagi sasokat

Bemutatkozott a sajtó képviselőinek Samu és Carlo, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) két új méreg- és tetemkereső kutyája. A madármérgezéses esetek visszaszorítása és megelőzése céljából a nemzeti parkok közül elsőként a KNPI működési területén áll szolgálatba speciálisan képzett kutyás egység a Természetvédelmi Őrszolgálat kötelékében.

A világszerte veszélyeztetett parlagi sasok védelme érdekében tett intézkedések sikerei ellenére a ragadozó-mérgezések még mindig komoly természetvédelmi károkat okoznak itthon és külföldön egyaránt. Az MME és partnerei, köztük a KNPI, az Európai Unió támogatása révén a 2017-2021 közötti időszakban tovább folytathatják a ragadozó-mérgezéses esetek visszaszorításáért tett erőfeszítéseiket. A 3 583 577 euró összköltségvetésű, „A parlagi sasok védelme a Pannon régióban az ember okozta pusztulás visszaszorításával” című LIFE Nature projektben Magyarország mellett Szlovákiában, Csehországban, Ausztriában és Szerbiában is jelentős akciók indultak ennek érdekében.

0m1m23977crm_resize.jpg

Carlo, a belgajuhász, és Falco, a "veterán" németjuhász kiképzőjükkel, Deák Gáborral
Carlo, a belgajuhász, és Falco, a "veterán" németjuhász kiképzőjükkel, Deák Gáborral
Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
A program részeként a KNPI és az MME két új méreg- és tetemkereső kutyát vásárolt és képzett ki. Ilyen speciálisan képzett kutya eddig csak egy volt az országban, sőt az egész régióban: Falco, aki vezetőjével, Deák Gáborral az MME alkalmazásában nagyban hozzájárult a ragadozómadarakat pusztító illegális mérgezéses esetek felderítéséhez és visszaszorításához. A páros az elmúlt 4 évben 547 keresés alkalmával 201 bűncselekménnyel kapcsolatos találattal segítette a hatóságok sikeres felderítő munkáját. Az eredmények alátámasztották, hogy indokolt az újabb kutyás egységek létrehozása. Az egyik frissen kiképzett négylábú, a Carlo névre hallgató belga juhászkutya az egyesület csapatát fogja erősíti. A másik különleges német juhászkutya, Samu pedig az állami természetvédelemben, Gálos Anna természetvédelmi őr mellett teljesít majd szolgálatot a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén 2017 decemberétől.

0m1m23027crm_resize.jpg

Samu hangos ugatással jelzi, ha tetemet talál.
Samu hangos ugatással jelzi, ha tetemet talál.
Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
A kutyákat több hónapon keresztül képezték méreg- és tetemkeresésre, majd az ORFK Kiképző Központjában sikeres hatósági vizsgát tettek az ősz folyamán és „szolgálati keresőkutya” minősítést kaptak. Mostantól folyamatosan járőrözhetnek a jelentős madár-élőhelyeken, valamint a ragadozó-mérgezések helyszínein. Feladatuk a mérgezés és egyéb bűncselekmény áldozatául esett védett és fokozottan védett madarak tetemeinek és a mérgezett csalétkek felkutatása, valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda speciális nyomozócsoportjának segítése.

A mérgezéses esetek többségében az EU-ban már 2008-ban betiltott karbofurán tartalmú növényvédőszerek okozzák a pusztulást. A karbofurán szándékos mérgezésre történő felhasználása védett madarak ezreinek pusztulását okozta Európa-szerte az elmúlt években. Természetvédelmi szempontból a parlagi sas és a rétisas esetében a legaggasztóbb a helyzet, hiszen 2012 és 2017 között összesen 56 rétisas és 36 parlagi sas lett mérgezés áldozata. Ha hosszú távon folytatódik ez a tendencia, akár a sasok közép-európai fennmaradását is veszélyeztetheti.

A KNPI és az MME azt reméli, hogy a három kutya és a képzett vezetőik jelentős előrelépést fognak hozni a hazai illegális mérgezések visszaszorításában és a tettes(ek) személyének felderítésében.

Forrás: 
FM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A lepke volt előbb vagy a virág?

Már legalább 200 millió éve élnek lepkék a Földön, derítette ki egy amerikai-német-holland kutatócsoport németországi ősi kőzetekben talált kitinpikkely-fosszíliák elemzése alapján. Ez azt jelenti, hogy az eddig véltnél 70 millió évvel korábban éltek pikkelyesszárnyúak bolygónkon, írja a BBC-re hivatkozva az MTI.

Baglyok a városban

Az erdei fülesbaglyok megjelenése a belvárosban szokványos jelenségnek számít a téli időszakban. A lakott területek kedvezőbb mikroklímája és a baglyokra is veszélyt jelentő ragadozók hiánya komoly vonzerőt jelent ennek az éjjeli ragadozó madárnak. Általában a belterületek parkjaiban találnak nappalozásra alkalmas örökzöldeket.

Vigyáznak az év madarára Baranyában

Az év madarának választott vándorsólyom Baranyában jó ideje megtelepedett, fiókákat is rendszeresen nevelnek ezek a ritka ragadozók. A különös értéke miatt azonban hétpecsétes titokként őrzik a fészkelőhelyek adatait a természetvédők, alapos okuk van az óvatosságra.

Fejlesztik az ökoturisztikai szolgáltatásokat a Bükkben

Január elején elindult a Bükki Nemzeti Park (BNP) komplex turisztikai minőségfejlesztési programja - közölte a park igazgatósága az MTI-vel szerdán.

A hétvégén számolják a sasokat

Pénteken kezdődik és vasárnapig tart a Magyarországon telelő ragadozó madarak éves számlálását végző Országos Sasszinkron, amelynek keretében elkészülhet a Kárpát-medence első "sastérképe" is.

A vidra, aki félt a víztől

Két hétig volt a kifutóban és még csak a víz közelébe sem merészkedett. A minap azonban először az orrát dugta a vízbe, majd meg is mártózott a néhány fokos medencében a petesmalmi kis vidra, Kinga.

Gyepégetés: jó vagy sem?

Milyen lehetőségeket kínál a természetvédelem számára a gyepek kontrollált égetése? Mi a különbség az európai és az észak-amerikai gyakorlat között? Egyebek mellett ezekre a kérdésre ad választ a Debreceni Egyetemen működő MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos munkatársa.

Egyre több a fekete réce hazánkban

Az utóbbi hetekben egyre több helyen találkozhatunk fekete récékkel. Így például a Dunán a Pilismaróti-öbölnél is láthatjuk néhány egyedből álló kisebb csapatát. Akik szeretnének ilyen ritka tengeri vendéget megfigyelni, azoknak érdemes kilátogatniuk a Duna és a Balaton partjára.

Európai farkas-mese: mi lesz a happy end?

A farkasok visszatértek Európába, hála a komoly törvényi védelemnek. Azonban ennek nem mindenki örül, és a politikusok nehezen lavíroznak a természetvédelem és az állattenyésztők érdekeinek védelme között.

Agancsukért és nyelvükért mészárolják az orosz rénszarvasokat

Vadorzás fenyegeti a vadon élő rénszarvasok egyik legnagyobb utolsó populációját, az oroszországi Tajmir-félszigeten élő hatalmas csordákat – közölte a WWF Németország, amely gyűjtést indított, hogy segíthesse a súlyosan veszélyeztetett rénszarvasok megmentését.