Back to top

Különlegesen kiképzett kutyák segítik a parlagi sasokat

Bemutatkozott a sajtó képviselőinek Samu és Carlo, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) két új méreg- és tetemkereső kutyája. A madármérgezéses esetek visszaszorítása és megelőzése céljából a nemzeti parkok közül elsőként a KNPI működési területén áll szolgálatba speciálisan képzett kutyás egység a Természetvédelmi Őrszolgálat kötelékében.

A világszerte veszélyeztetett parlagi sasok védelme érdekében tett intézkedések sikerei ellenére a ragadozó-mérgezések még mindig komoly természetvédelmi károkat okoznak itthon és külföldön egyaránt. Az MME és partnerei, köztük a KNPI, az Európai Unió támogatása révén a 2017-2021 közötti időszakban tovább folytathatják a ragadozó-mérgezéses esetek visszaszorításáért tett erőfeszítéseiket. A 3 583 577 euró összköltségvetésű, „A parlagi sasok védelme a Pannon régióban az ember okozta pusztulás visszaszorításával” című LIFE Nature projektben Magyarország mellett Szlovákiában, Csehországban, Ausztriában és Szerbiában is jelentős akciók indultak ennek érdekében.

Carlo, a belgajuhász, és Falco, a "veterán" németjuhász kiképzőjükkel, Deák Gáborral
Carlo, a belgajuhász, és Falco, a "veterán" németjuhász kiképzőjükkel, Deák Gáborral
Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
A program részeként a KNPI és az MME két új méreg- és tetemkereső kutyát vásárolt és képzett ki. Ilyen speciálisan képzett kutya eddig csak egy volt az országban, sőt az egész régióban: Falco, aki vezetőjével, Deák Gáborral az MME alkalmazásában nagyban hozzájárult a ragadozómadarakat pusztító illegális mérgezéses esetek felderítéséhez és visszaszorításához. A páros az elmúlt 4 évben 547 keresés alkalmával 201 bűncselekménnyel kapcsolatos találattal segítette a hatóságok sikeres felderítő munkáját. Az eredmények alátámasztották, hogy indokolt az újabb kutyás egységek létrehozása. Az egyik frissen kiképzett négylábú, a Carlo névre hallgató belga juhászkutya az egyesület csapatát fogja erősíti. A másik különleges német juhászkutya, Samu pedig az állami természetvédelemben, Gálos Anna természetvédelmi őr mellett teljesít majd szolgálatot a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén 2017 decemberétől.

Samu hangos ugatással jelzi, ha tetemet talál.
Samu hangos ugatással jelzi, ha tetemet talál.
Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
A kutyákat több hónapon keresztül képezték méreg- és tetemkeresésre, majd az ORFK Kiképző Központjában sikeres hatósági vizsgát tettek az ősz folyamán és „szolgálati keresőkutya” minősítést kaptak. Mostantól folyamatosan járőrözhetnek a jelentős madár-élőhelyeken, valamint a ragadozó-mérgezések helyszínein. Feladatuk a mérgezés és egyéb bűncselekmény áldozatául esett védett és fokozottan védett madarak tetemeinek és a mérgezett csalétkek felkutatása, valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda speciális nyomozócsoportjának segítése.

A mérgezéses esetek többségében az EU-ban már 2008-ban betiltott karbofurán tartalmú növényvédőszerek okozzák a pusztulást. A karbofurán szándékos mérgezésre történő felhasználása védett madarak ezreinek pusztulását okozta Európa-szerte az elmúlt években. Természetvédelmi szempontból a parlagi sas és a rétisas esetében a legaggasztóbb a helyzet, hiszen 2012 és 2017 között összesen 56 rétisas és 36 parlagi sas lett mérgezés áldozata. Ha hosszú távon folytatódik ez a tendencia, akár a sasok közép-európai fennmaradását is veszélyeztetheti.

A KNPI és az MME azt reméli, hogy a három kutya és a képzett vezetőik jelentős előrelépést fognak hozni a hazai illegális mérgezések visszaszorításában és a tettes(ek) személyének felderítésében.

Forrás: 
FM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán.

Egy okostelefon is elég a hétvégi bagolyszámláláshoz

A múlt hétvégi sas-szinkron után a mostanin a baglyokat számlálják az országban. Az évente ismétlődő erdei fülesbagoly telelőhely felmérésben bárki részt vehet. Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.

Párt találtak Rómeónak, a világ legmagányosabb békájának - videóval!

A tudósok versenyfutása az idővel úgy tűnik, véget ért. Egy expedíció során ugyanis öt Sehuencas-vízibékát (ejtsd: széjuenkássz) találtak, melyek jelenleg a Rómeónak is otthont adó természettudományi múzeumban, karanténban várják a nagy találkozást.

A termeszek, mint az esőerdő megmentői

Ugyan hazánkban nem élnek, de valószínűleg mindenki hallott már arról, mekkora kárt képesek okozni a termeszek a fából készült tárgyakban. Ebből arra következtethetnénk, hogy az erdőben a jelenlétük a fáknak inkább gond, sem mint segítség. Azonban úgy tűnik, mégiscsak hasznosak ezek a rovarok az erdőnek.

Végig megőrizte vezető pozícióját a szavazáson az év vadvirága

A beérkezett szavazatok alapján az év vadvirága 2019-ben a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum). A szavazatok 47 százalékával maga mögé utasította a tündérfátyolt (32 százalék) és a macskaherét (21 százalék) is.

Agrárterületek madártani jelentősége

A kukoricatermesztés évek óta növekvő tendenciát mutat világszerte. Például míg Németországban 2005-ben csupán 1,7 millió hektáron termesztettek kukoricát, addig 2014-ben már 2,6 millió hektárt tett ki e növényi kultúra részesedése, ami az ország teljes területének 7,2 százalékának felel meg. A jövőben várható termőterület-növekedés és az intenzív művelés drasztikus hatással lehet madárvilágra.

Misztikumokkal övezett az idei év kétéltűje

Hűvös erdeink egzotikus küllemű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben. A látványos színezetű állathoz kötődő számtalan mendemonda rengeteg példány vesztét okozta. De mi a valóság?

Pacsmagol az Év Emlőse

A Vadonleső facebook oldalán jelentették be a hírt, hogy megvan az év emlőse. Az idei év "nyertese" a titokzatos eurázsiai hiúz lett.

A vállalatok több mint 70%-a ismeri a fenntartható fejlődési célokat

A PwC tanulmánya szerint a szervezetek közel háromnegyede (72%-a) tesz említést a fenntartható fejlődési célokról az éves vállalati vagy fenntarthatósági jelentésében, ami az elmúlt évhez képest 10%-os növekedést jelent.

„Magyar nyulakkal” népesítik be a háromszéki vadászterületeket

Mintegy száz, Magyarországon befogott vadnyulat telepített a háromszéki vadászterületekre a Kovászna megyei Halász-Vadász Egyesület, számolt be László Béla.