Back to top

Különlegesen kiképzett kutyák segítik a parlagi sasokat

Bemutatkozott a sajtó képviselőinek Samu és Carlo, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) két új méreg- és tetemkereső kutyája. A madármérgezéses esetek visszaszorítása és megelőzése céljából a nemzeti parkok közül elsőként a KNPI működési területén áll szolgálatba speciálisan képzett kutyás egység a Természetvédelmi Őrszolgálat kötelékében.

A világszerte veszélyeztetett parlagi sasok védelme érdekében tett intézkedések sikerei ellenére a ragadozó-mérgezések még mindig komoly természetvédelmi károkat okoznak itthon és külföldön egyaránt. Az MME és partnerei, köztük a KNPI, az Európai Unió támogatása révén a 2017-2021 közötti időszakban tovább folytathatják a ragadozó-mérgezéses esetek visszaszorításáért tett erőfeszítéseiket. A 3 583 577 euró összköltségvetésű, „A parlagi sasok védelme a Pannon régióban az ember okozta pusztulás visszaszorításával” című LIFE Nature projektben Magyarország mellett Szlovákiában, Csehországban, Ausztriában és Szerbiában is jelentős akciók indultak ennek érdekében.

Carlo, a belgajuhász, és Falco, a "veterán" németjuhász kiképzőjükkel, Deák Gáborral
Carlo, a belgajuhász, és Falco, a "veterán" németjuhász kiképzőjükkel, Deák Gáborral
Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
A program részeként a KNPI és az MME két új méreg- és tetemkereső kutyát vásárolt és képzett ki. Ilyen speciálisan képzett kutya eddig csak egy volt az országban, sőt az egész régióban: Falco, aki vezetőjével, Deák Gáborral az MME alkalmazásában nagyban hozzájárult a ragadozómadarakat pusztító illegális mérgezéses esetek felderítéséhez és visszaszorításához. A páros az elmúlt 4 évben 547 keresés alkalmával 201 bűncselekménnyel kapcsolatos találattal segítette a hatóságok sikeres felderítő munkáját. Az eredmények alátámasztották, hogy indokolt az újabb kutyás egységek létrehozása. Az egyik frissen kiképzett négylábú, a Carlo névre hallgató belga juhászkutya az egyesület csapatát fogja erősíti. A másik különleges német juhászkutya, Samu pedig az állami természetvédelemben, Gálos Anna természetvédelmi őr mellett teljesít majd szolgálatot a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén 2017 decemberétől.

Samu hangos ugatással jelzi, ha tetemet talál.
Samu hangos ugatással jelzi, ha tetemet talál.
Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
A kutyákat több hónapon keresztül képezték méreg- és tetemkeresésre, majd az ORFK Kiképző Központjában sikeres hatósági vizsgát tettek az ősz folyamán és „szolgálati keresőkutya” minősítést kaptak. Mostantól folyamatosan járőrözhetnek a jelentős madár-élőhelyeken, valamint a ragadozó-mérgezések helyszínein. Feladatuk a mérgezés és egyéb bűncselekmény áldozatául esett védett és fokozottan védett madarak tetemeinek és a mérgezett csalétkek felkutatása, valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda speciális nyomozócsoportjának segítése.

A mérgezéses esetek többségében az EU-ban már 2008-ban betiltott karbofurán tartalmú növényvédőszerek okozzák a pusztulást. A karbofurán szándékos mérgezésre történő felhasználása védett madarak ezreinek pusztulását okozta Európa-szerte az elmúlt években. Természetvédelmi szempontból a parlagi sas és a rétisas esetében a legaggasztóbb a helyzet, hiszen 2012 és 2017 között összesen 56 rétisas és 36 parlagi sas lett mérgezés áldozata. Ha hosszú távon folytatódik ez a tendencia, akár a sasok közép-európai fennmaradását is veszélyeztetheti.

A KNPI és az MME azt reméli, hogy a három kutya és a képzett vezetőik jelentős előrelépést fognak hozni a hazai illegális mérgezések visszaszorításában és a tettes(ek) személyének felderítésében.

Forrás: 
FM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Együttélési kisokos az emberért és a medvéért

Az utóbbi időkben gyakoribbá váltak a medveészlelések hazánk területén. Bár ez alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyarország ezért egy szórakoztató infografika-sorozatot indít, amelyből mindannyian tanulhatunk.

Spontán jelent meg a poloskák ellensége

Az ázsiai márványpoloska az amerikai gyümölcsösökben is rengeteg kárt okoz. Mivel ott is inváziós fajnak számít, nincs természetes ellensége. A tudósok ezért eredeti otthonából, Ázsiából próbáltak behozni egy apró darázs-fajt, mely felveheti a versenyt a bűzös rovarral.

Mandulatej - pro és kontra

Szinte minden nap hallunk olyan új típusú ételekről, amelyek egészségesebbé teszik az életünket, mégis néhány trendi fittness élelmiszer sokkal bonyolultabb módon hat az életünkre, mint gondolnánk.

A lakosság nélkül nem sikerülhet az özönfajok visszaszorítása

Szeptember elején a Visegrádi-hegység több pontján erdészek és természetvédők közösen léptek fel a védett erdőkben megjelenő inváziós fajok ellen. Ez esetben a lágyszárúka közül a japánkeserűfű és a selyemkóró visszaszorításán dolgoztak. A kezelések sikerültek, de a Visegrádi-hegység őshonos növénytakarójának fennmaradásához a helyi lakosság segítségét is kérik.

Vessünk direktbe!

Még gyakorlott francia gazdák is azt vallják, hogy a forgatás nélküli talajművelés minden évben egy-egy újabb kísérlet. Egészen más hozzáállást igényel egy csapadékosabb, mint egy szárazabb évjáratban. Az Agri Szerviz Kft. szervezésében Somogyfajszon, Berend Ferenc birtokán mutatták be a francia Sky MaxiDrill mulcs vetőgépet.

Kószapocok, az ismeretlen ismerős

Különösen alkonyatkor találkozhatunk kószapocokkal, járjunk erdős, mocsaras területeken vagy akár a vizektől távolabb eső rengetegekben, ahová gyakorta elkószál. A felületes szemlélő patkánynak is nézheti az állatot.

Négy árva vidrakölyköt fogadtak be

Húsz éves születésnapját ünnepelte a hévégén a petesmalmi vidrapark. Erre az alkalomra meghívták a nagykorpádi Pöttömpark óvoda gyermekeit, akik a kemencénél színezhettek, fonalakkal kézműveskedhettek, miközben kétóránként azt is láthattak, hogyan eteti meg a gondozójuk a vidrákat.

Tizenöt tagállam tovább szigorítaná az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseit

Tizenöt tagállam tovább szigorítaná az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseit, amelyek értelmében a következő évtized végéig összességében 40 százalékkal kellene visszaszorítani az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

Madármegfigyelésben verhetetlenek vagyunk

Immár negyed évszázados hagyomány, hogy október 1. hétvégéjén Európában madármegfigyelő napokat rendeznek. Napjainkban a rendezvény már túlmutat kontinensünk határain – Közép-Ázsiában is megtartják ezt e jeles eseményt. Összesen 41 ország madártani szervezete koordinálja a munkát, melynek adatai egy központi adatbázisba kerülnek.

A víz metamorfózisa, azaz veszélybe kerülhet a kedvenc sörünk

Vizeink állapota egyre romlik, és most veszélybe került a legfontosabb európai eszköz is, mely a vizek védelmét célozza. Az Európai Unió egyik ambiciózus szabályozása, a Víz Keretirányelv került célkeresztbe – elképzelhető, hogy a vizek megóvása helyett döntéshozóink a szabályozás gyengítése mellett döntenek.