Back to top

Mi lesz a Sauska borászat sorsa?

Semmi és túl sok minden egyaránt belelátható azokba a magyarázatokba, melyekkel a neves villányi vörösborok piaci kivonását indokolta az ellenőrző hatóság, és az érintett Sauska borászat. A hvg.hu végigvette a lehetséges variációkat.

Alakulóban egy újabb hangos borhamisítási botrány, vagy tényleg csak adminisztrációs mulasztások miatt vonták ki azonnali hatállyal a forgalomból a villányi Sauska-borportfólió javát jelentő 30 féle bort? Ezt találgatják a szakmabeliek és a műértők is azt követően, hogy hétfőn este (december 4-i dátummal) az e borok nagykereskedője által kiküldött körlevél behullott a médiába. A Bortársaság a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által készített (de azóta sem nyilvános) jegyzőkönyvéből idézve azt közölte a partnerekkel, hogy le kell venniük a boltok polcairól több mint kéttucat-féle villányi Sauskát, mert azokkal nem lehet kereskedni tovább.

A visszavont tételek között ott van a borászat zászlóshajójának tekinthető, egyébként 13 900 forintos áron jegyzett 2012-es évjáratú Merlot Kopár, a 2012-es és 2013-as Konkoly, de a 2014-es és 2015-ös Kempinski, plusz még a siklósi és villányi cuvée évjáratszériák színe-java.

A megjelent hír előtt értetlenül állók zavarát csökkentette ugyan, hogy a vállalkozás sajtósai gyorsan kiadtak egy rendkívüli közleményt, amelyben „a fogyasztói azonosítók pontatlanságára vonatkozó, engedélyezéstechnikai jellegű problémát” neveztek meg a szokatlan rendelkezés indokaként, és az is csillapító hatással bírt, hogy a hírt elsőként közlő Szabad Pécs információi gyorsan körbejártak a médiában, ami további magyarázatra késztette a Nébihet. Az azonban, hogy az Indexből délután már részleteket is tudni lehetett (azt, hogy a hivatal emberei „november 29-én tartottak ellenőrzést a Sauska és Társa Kft. villányi borászati üzemében. Mivel a pincészet többek között több borászati tétel nyomon követését nem tudta hitelt érdemlően igazolni, ezért a hatóság – a vizsgálat lefolytatásáig – elrendelte az érintett tételek zárolását és forgalomból történő visszahívását”), valójában csak a felszínen rendezte a helyzetet.

Kedden este a hvg.hu elért egy olyan nébihes alkalmazottat, akinek elmondása szerint éppen a délutáni hatósági közlemény után kezdett igazán sűrűn csörögni a telefonja. A hatósági munkára és a borászatok működésére rálátó hozzáértők ugyanis éppen arra nem kaptak választ, hogy mit is jelent pontosan az, hogy a Nébih több tételt nem tudott leigazoltatni a pincészetnél, illetve hogy mégis mi minden lehet még a visszahívási döntést előidéző hibalistán, ha ez csak a „többek között”.

Villányi és nem villányi borászokkal, hivatali és hatósági forrással is sikerült beszélnie a hvg.hu-nak; a tanácstalanságuk mellett az is közös jellemzőjük, hogy egyikük sem gondolja azt, hogy a hivatal valamilyen jelentéktelen adminisztrációs vétségek miatt szánta volna el magát ilyen drasztikus lépésre. Nem csak azért gondolják így, mert a visszahívásról döntő legfelső szintű szakmai ember (a Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóságát évek óta vezető Mészáros Kálmán) maga is villányi borász. Hanem azért is, mert az ügy annak ellenére kipattant, hogy a hatóság pinceellenőrzései során szinte minden esetben lehetőség van a döntés meghozatala előtti hiánypótlásra, a talált probléma feloldására, megmagyarázására. Márpedig a Nébih ezzel együtt is olyan jegyzőkönyvet készített, melynél talán csak az volna szigorúbb hatású, ha bezáratják a pincét. Vagyis: a villányi Sauska ezt az egérutat valamiért nem tudta használni.

A Sauska-birodalom színfalak mögötti életét is ismerő szakember kizárta annak lehetőségét, hogy a pinceellenőrzés időzítése vagy célzása mögött bármilyen megrendelt, intézményi vagy személyes bosszú, revans állna, mivel úgy látja,

„Sauskának alapvetően nincsenek ilyen fajsúlyú ellenlábasai a borász szakmában”

A hvg.hu által megkérdezettek közül azonban többen is céloztak arra, hogy a villányi pincészetben feltételezhetően olyan dolgot találhattak (vagy nem találtak meg) az ellenőrök, ami miatt az ügyet nem lehetett negligálni, korrigálni vagy a szőnyeg alá seperni, a 30 tételes visszahívás pedig inkább arra utal, hogy nem egy borral volt baj, hanem valamilyen generálisabb hibára bukkantak az ellenőrök. (Abból kiindulva, hogy a tokaji, fehérboros tételeket rendben találták, feltételezhető, hogy csak a vörösborokhoz köthető tényező(k)ről van szó.) Egy, a villányi Sauskához hasonló méretű birtok vezetője viszont úgy látja, hogy az is „benne van a pakliban, hogy azért szaladtak bele a késbe, mert néhány dologtól – amit régóta nem kértek rajtuk számon – egyszerűen elszoktak”. A szakember elmondása szerint a pincészeti ellenőrzéseket a Nébih évek óta sokkal inkább és gyakrabban végzik el az olcsóbb, dömping borokat készítő borászatokban, mint a nagy presztízsű piaci szereplőknél.

Elvileg amiatt is vissza lehet rendelni akár egy teljes pincényi kínálatot is a kereskedelemből, ha a palack címkéjéről valamilyen, akár csak jogszabályban előírt adat, paraméter, jelzés is hiányzik vagy hibásan szerepel, de ezt nehéz elképzelni egy presztízsborászatról, ráadásul úgy, hogy a visszahívás nem egy frissen a piacra került termékről szól, hanem 2012 és 2015 között minden évjáratra vonatkozik. Vannak olyan előírások, melyek a fogyasztó számára nem is érezhetők, de a gyártó számára mellbevágó hatásuk lehet, ha például nincs rendben a származási bizonyítvány, vagy a címkéről pl. jogszabályi előírásnak meg nem felelésre bukkannak, szinte automatikus a visszahívás.

Az is elképzelhető, hogy olyan technológia alkalmazásának a nyomára bukkantak az ellenőrzés során, melyről nincsenek meggyőződve a Nébih emberei, hogy a borvidéki előírásoknak maradéktalanul megfelelnek, ezért tovább vizsgálódnak. A „több borászati tétel nyomon követését nem tudta hitelt érdemlően igazolni” kitétel jelentheti azt is, hogy a pincekönyvben találtak valamilyen anomáliát, megmagyarázatlan tételt és/vagy mennyiséget, de azt is, hogy a pincében volt olyan tétel, segédanyag stb., aminek az eredetét és felhasználási területeit nem tudták bizonyítani.

Habár meglehetősen kemény feltételezés, de az is egy opció, hogy az ellenőrök nem találták a pincekönyvet (bár véletlenül nem szokták elhagyni a pincekönyvet, és ekkora birtokméret mellett ez a nyilvántartás szinte biztosan digitalizáltan és ahol lehet, automatizáltan működik) – és az is, hogy abból akár csak egy, a folyamatosságot és így a teljes eredetkontrollt biztosító bejegyzés hiányzott csupán. Minden szóba kerülő hipotézissel az a baj, hogy a 61 hektáron működő, évi 540 ezer palackra beállított pincészetről eddig kialakult képbe egyik se illik bele, mivel a Sauska márkát a borok tisztaságára és minőségére építették fel.

Nincs uniós riasztás magyar borügyben

Sokatmondó, hogy semmi olyan lépés nem történt, ami arra utalna, a Sauska borai élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenének a fogyasztók számára. Ebben az esetben ugyanis nem csak a Nébih ad ki azonnal tájékoztatást a termékek pontos megnevezésével, de azok felkerülnek az EU belső piacának veszélyes élelmiszereket tartalmazó RASFF gyorsriasztási rendszerébe is. Itt azonban cikkünk írásáig soha nem jelzett magyarországi borral kapcsolatos problémát a rendszer, illetve a nálunk forgalmazott veszélyes termékek listájára sem került fel.

Az nem biztos, hogy jót jelent, hogy a Nébih vizsgálata nem zárult még le. Nem csak azért, mert az év végi kereskedelmi szezont így a borászat (legalább is a vörösboros vonalat) vélhetően kénytelen kihagyni. Hanem azért is, mert minél tovább tart a vizsgálódás, annál nagyobb a piaci kényszer, hogy ez ügyben mindent alaposan el kellene magyarázni. A találgatások ugyanis nem azért veszélyesek, mert sorra veszik a fehéren hagyott foltok helyére beilleszthető variációkat, hanem mert a Sauska sikere és rangja a folyamatosan biztosított makulátlan borból és borkészítésből táplálkozik – és most már ez forog kockán.

Forrás: 
hvg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A magyar bor a külföldi turisták kedvence

Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy 850 palack bor fogy el egyetlen nap alatt a budapesti repülőtér duty-free üzleteiben. Késői szüretelésű tokaji édes fehérborból fogy a legtöbb a Liszt Ferenc Repülőtér duty-free üzleteiben, mert ez legnépszerűbb bor a magyar fővárost repülőgépen elhagyó utazók körében.

Határtalan Kárpát-medencei borünnep

Idén 2. alkalommal kerül megrendezésre a BORmedence Kárpát-medencei borünnep.

Nem úszta meg Tokaj-hegyaljai borvidéken a Nébih ellenőrzést

Négynapos ellenőrzés-sorozatot tartott Nébih a Tokaj-hegyaljai borvidéken. A szakemberek az ellenőrzés során két esetben tapasztaltak olyan súlyos adminisztratív hiányosságokat, amelyek miatt az érintett egységek működését felfüggesztették.

Jó évjáratra számítanak a szekszárdi borvidéken

A tavalyihoz hasonló, kiemelkedő évjáratra számítanak a szekszárdi borvidéken, ahol a végéhez közeledik a szüret. A 2400 hektáros területen egyes pincéknél már csak kevés kékfrankos, merlot és cabernet-fajták, a válogatás- és prémiumborok alapanyagai vannak a tőkéken - mondta Bősz Adrián, a borvidék elnöke szerdán az MTI-nek.

Tömeges ételmérgezés: nem fertőtlenített a fertőtlenítő?

Egyre többet tudunk meg az utóbbi évek legnagyobb tömeges ételmérgezéséről. A legújabb hír szerint a fertőtlenítőszerek nem fertőtlenítettek rendesen, s ennek is szerepe lehetett az ételmérgezésben.

A tejbe kerülő aflatoxint kutatják a Debreceni Egyetemen

Kutatási program kezdődött a Debreceni Egyetemen a tejbe kerülő, közegészségügyi veszélyt jelentő aflatoxin meghatározásáról és csökkentéséről - közölte az egyetem pályázati központja az MTI-vel.

Repülőn hurcoljuk be a veszélyes betegségeket

A NAV és a Nébih munkatársai négy alkalommal ellenőrizték az utasok csomagjait a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A közös akció célja az volt, hogy felmérjék a személyi forgalommal járó növény-egészségügyi kockázatokat

2030-ig a felére csökkentenék az élelmiszer-pazarlás mértékét

„2020-ig 8%-kal szeretnénk csökkenteni a magyar háztartások által termelt élelmiszer-hulladék mennyiségét” – mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Európai Unió a témával foglalkozó, Food Waste Platform konferenciájának sajtótájékoztatóján. A probléma ugyanakkor általános jellegű: az EU-ban egy évben egy ember mintegy 130 kiló élelmiszer-hulladékot halmoz fel.

Veszélyes betegség a szőlőben - kis mértékben, de tovább terjedt

A Nébih szakmai irányításával idén is folyamatos felderítést végeznek az illetékes megyei kormányhivatalok a rendkívül veszélyes, szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség jelenlétének felmérésére. Az eddigi felderítő munka tapasztalatai szerint a betegség elterjedési területe csak kis mértékben haladta meg a tavalyit, új fertőzési gócot a vizsgálatok nem tártak fel.

Az olasz borok idén is letarolják a világot

A tavalyi évhez képest 2018-ban várhatóan 15 százalékkal több bor készül Olaszországban. Összesen 49 millió hektoliter borral Olaszország megőrzi vezető szerepét a világ borpiacán.