Back to top

A Festetics-kastély lovas kincsei

A keszthelyi kastély a 18. század közepétől 200 éven keresztül a Festetics család tulajdonát képezte. Napjainkban Helikon Kastélymúzeum néven működik: a Festetics-kastély épületében a főúri életforma-kiállítás és a Helikon Könyvtár tekinthető meg. A kastélyparkban található a pálmaház és madárpark, valamint a hintókiállításnak helyet adó korábbi kocsiház.

Maga a kastélypark szabadon látogatható természetvédelmi terület. A park hátsó kijáratával szemben áll a vadászati kiállításnak és történelmi modellvasút-kiállításnak helyet adó új épület. A kastély mellett, a Kastély utcában álló Amazon Ház Látogatóközpont ad helyet a „Főúri utazások, úti kalandok” című kiállításnak.

A kastély épületének belső terei eredeti vagy korhűen rekonstruált formában mutatják be a 18-19. századi főúri élet sajátosságait. A Festetics család lószeretete, lóhoz való kötődése több helyiségben is tetten érhető. A Festetics család tulajdonában állt Fenékpuszta kiváló ménesnek adott otthont 1797-től. A Festetics I. György által alapított Georgikonon belül 1807-től ménesmesteri és lovászképzés folyt, ezzel is megalapozva a Festetics-ménes hírnevét. A fenéki ménes Festetics II. Tasziló idejében élte aranykorát az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig.

A Tasziló-szobában számos emlékét láthatjuk ennek a sikeres lótenyésztési és telivérfuttatási időszaknak.

A terem dísztárgyai mind lovakkal kapcsolatosak. Olyan remek lovak portréi díszítik a falakat, mint az epsomi derbyt nyert Kisbér, Bulgar és Fenék. A pej angol telivér mén, Fenék 1883-ban látta meg a napvilágot Fenékpusztán, Festetics II. Tasziló tenyészetében. Kora kiemelkedő telivére volt: 1886-ban 50 hosszal nyerte a berlini derbyt. Később a kisbéri félvér egyik vonalalapítója lett. De több emlék maradt a híres Patience után is, akit Kincsem utódának tekintettek, miután kilenc versenyéből kilencet megnyert. Leghíresebb díja, az 1905-ben nyert Király-díj ma is megtekinthető a kastélyban.

A Tasziló-szobában látható lovaregyleti nagydíjak 1894-ből és 1903-ból származnak. A festményeken és díjakon túl a kor lovas szakirodalmi gyűjteménye is fellelhető – többségük német vagy angol nyelven.

A hintókiállításnak helyet adó épületet az 1883–1887 közötti kastélybővítéssel egy időben építtette Festetics II. Tasziló istálló- kocsiház céljaira. Eredetileg itt tartották a család 20-25 lovát, melyeket a mindennapi közlekedés céljaira használtak. Illetve itt kaptak helyet a család fogatainak kocsijai és hintói. Az emeleten a lovászokat és a kastély személyzetét szállásolták el.

Coupe-szán 1860 körül
Coupe-szán 1860 körül
A hintókiállítás 2004 januárjában nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.

Az épületben szépen felújított, restaurált 18-19. századi fogatolt kocsikat, hintókat és szánokat láthat az érdeklődő, de a lovas élethez tartozó eszközök, tárgyak is megtekinthetők itt.

A falakat régi lovas fényképek, leírások, rajzok ékesítik, melyeket érdemes aprólékosan áttanulmányozni. Az archív fényképeken megelevenednek a kiállított hintók, melyeket pompás szerszámba öltöztetett remek kondíciójú, fénylő szőrű lovak húztak a képek tanúsága szerint.

Menyasszonyi hintó 1770-ből
Menyasszonyi hintó 1770-ből
Az első teremben a fogatolási kultúra kialakulását bemutató darabokat láthatunk. A terem két különlegessége a fonottkasos kocsiszekér és az 1770-ből származó díszes menyasszonyi hintó. Több különleges darab is megtalálható itt a Kölber testvérek budapesti kocsigyártó üzeméből. A terem bemutatja a magyar fogatkultúrát címerező legismertebb kocsitípusokat: az Esterházy-, a Károlyi-, és a Cziráky-kocsit, melyek elnevezései közismert nemesi családokhoz köthetőek, hiszen az ő egyedi megrendeléseik és igényeik szerint készültek e kocsik prototípusai. Ilyen kocsikkal találkozhatunk napjainkban is a fogathajtó versenyeken.

A magyar fogatolási stílus az egyik meghatározó a fogathajtás világában, mely a kocsik kialakításán túl a lovak szerszámzatában, befogásában és a hajtótechnikában is megnyilvánul.

A másik meghatározó fogatolási stílus az angolszász. Így a hintókiállításnak is részét képezik az angol fogatos járművek, valamint az angol fogatolásra jellemző kumethámok. De találunk itt amerikai buggy-t is, mely könnyű és gyors közlekedési eszköznek számított a maga korában.

A főúri hintók pompáját a lovak díszes szerszáma, a hajtók elegáns díszegyenruhája egészítette ki. A nyergek és szerszámok termében láthatók a főbb nyeregtípusok: dáma-vagy női nyereg, angol sportnyergek, katonai bock-nyergek, barokk nyereg, patrac stb. A szerszámtartókon angol kumethámok és magyar szügyhámok, sallangos vagy kagylóval kirakott kantárak mutatják be a lovas szerszámok sokszínűségét.

Érdemes tehát ellátogatni Keszthelyre, ahol ezek az érdekes kiállítások felelevenítenek fel egy dicsőbb lovas korszakot.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2017/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Idén is látogatható a velencei növény- és talajvédelmi kiállítás a múzeumok éjszakáján

Talán kevesen tudják, hogy Velencén, a Fejér Megyei Kormányhivatal épületegyüttesében létezik egy Európában is egyedülálló kiállítás a növény- és talajvédelem 60 éves történetéről. Az eredetileg magángyűjteményként indult tárlatanyag mára alaposan kibővült.

Múzeumok Éjszakája 2018: az agrárium számos csodája látható, érezhető lesz

Június 23-ára esik az idén a Múzeumok Éjszakája, és ismét sokszorosan meghaladja a programkínálat az egyetlen éjszaka alatt bejárható mennyiséget. Még akkor is, ha az „éjszaka” már délelőtt tizenegykor elkezdődik.

Túl a záróvizsgán

Lezajlott a Talent Program záróvizsgája, azt megelőzően pedig megtartottuk a szezon harmadik díjugrató és díjlovagló edzőtáborát. Ebben a szezonban már új lehetőségekkel is élhettek a résztvevők a programszabályzat módosításának köszönhetően.

Keresettek a végzős ménesgazdák

Az utolsó éves hallgatók többsége már állásajánlattal a zsebében teljesítette az államvizsgát a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ménesgazda képzésén.

Nemzetközi fogathajtóverseny és Magyar Derby Mélykúton

A hétvégén zajlott a II. Nemzetközi Fogathajtó Verseny (CAI2*) és 55. Magyar Derby Mélykúton, a magyar és a Bács-Kiskun megyei fogathajtás egyik bölcsőjében. Az egyes-, kettes- és négyesfogathajtóknál is magyar győzelem született.

Új közösség épül

Lezajlott az alakuló közgyűlés, így immár hivatalosan is megalakult a Szabadidős Szakág. Régóta felmerült igényre fogalmazott meg megoldást a Magyar Lovassport Szövetség, amikor létrehozta 2017-ben a Szabadidőlovasok Ügyvivő Bizottságát.

„Egy álmot, egy vágyat kell megfogalmazni”

Újabb négy évre szavaztak bizalmat Lázár Vilmosnak. A terveiről és a megoldandó feladatokról kérdeztük újbóli megválasztását követően.

Mesteredző a megújult lovardában

A magyar lovassport örökös bajnoka, Dallos Gyula tart edzőtábort a Debreceni Egyetem Lovasakadémiáján június elején. Az elmúlt hónapokban újabb felújítások történtek a lovardában, a szociális helyiségek korszerűsítésével európai színvonalúvá vált a komplexum.

Évszázadok a Vértes déli oldalán

Néha ránézek a múzeum falán lógó korabeli képre, amelynek hátoldalán a következő olvasható: uradalmi erdészek éves vadászata, Csákvár, 1881. A képen csoportba összeállt erdész urak néznek a kamera felé, előttük fácán-, nyúl- és fogolyteríték. Vajon nekik milyen gondjaik lehettek nap mint nap? Bizonyára mások, mint a mai erdésznemzedéknek. Talán rosszabb életük volt, talán jobb, ki tudja?

A magyarok itthon tartották az aranyakat...

Mezőhegyesen rendezett nemzetközi fogathajtó verseny keretében a világkupa pontszerző magyarországi fordulójában a királyi kategóriában egyéniben a vecsési világbajnok Dobrovitz József nyert Jeromi Voutaz (SUI) és Móró Lajos (HUN) előtt, csapatversenyben Magyarország (Dobrovitz József, Móró Lajos, ifj Dobrovitz József) végzett nagy fölénnyel az élen a csehek és az osztrákok előtt.