Maga a kastélypark szabadon látogatható természetvédelmi terület. A park hátsó kijáratával szemben áll a vadászati kiállításnak és történelmi modellvasút-kiállításnak helyet adó új épület. A kastély mellett, a Kastély utcában álló Amazon Ház Látogatóközpont ad helyet a „Főúri utazások, úti kalandok” című kiállításnak.
A kastély épületének belső terei eredeti vagy korhűen rekonstruált formában mutatják be a 18-19. századi főúri élet sajátosságait. A Festetics család lószeretete, lóhoz való kötődése több helyiségben is tetten érhető. A Festetics család tulajdonában állt Fenékpuszta kiváló ménesnek adott otthont 1797-től. A Festetics I. György által alapított Georgikonon belül 1807-től ménesmesteri és lovászképzés folyt, ezzel is megalapozva a Festetics-ménes hírnevét. A fenéki ménes Festetics II. Tasziló idejében élte aranykorát az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig.
A terem dísztárgyai mind lovakkal kapcsolatosak. Olyan remek lovak portréi díszítik a falakat, mint az epsomi derbyt nyert Kisbér, Bulgar és Fenék. A pej angol telivér mén, Fenék 1883-ban látta meg a napvilágot Fenékpusztán, Festetics II. Tasziló tenyészetében. Kora kiemelkedő telivére volt: 1886-ban 50 hosszal nyerte a berlini derbyt. Később a kisbéri félvér egyik vonalalapítója lett. De több emlék maradt a híres Patience után is, akit Kincsem utódának tekintettek, miután kilenc versenyéből kilencet megnyert. Leghíresebb díja, az 1905-ben nyert Király-díj ma is megtekinthető a kastélyban.
A Tasziló-szobában látható lovaregyleti nagydíjak 1894-ből és 1903-ból származnak. A festményeken és díjakon túl a kor lovas szakirodalmi gyűjteménye is fellelhető – többségük német vagy angol nyelven.
A hintókiállításnak helyet adó épületet az 1883–1887 közötti kastélybővítéssel egy időben építtette Festetics II. Tasziló istálló- kocsiház céljaira. Eredetileg itt tartották a család 20-25 lovát, melyeket a mindennapi közlekedés céljaira használtak. Illetve itt kaptak helyet a család fogatainak kocsijai és hintói. Az emeleten a lovászokat és a kastély személyzetét szállásolták el.
A hintókiállítás 2004 januárjában nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.
A falakat régi lovas fényképek, leírások, rajzok ékesítik, melyeket érdemes aprólékosan áttanulmányozni. Az archív fényképeken megelevenednek a kiállított hintók, melyeket pompás szerszámba öltöztetett remek kondíciójú, fénylő szőrű lovak húztak a képek tanúsága szerint.
Az első teremben a fogatolási kultúra kialakulását bemutató darabokat láthatunk. A terem két különlegessége a fonottkasos kocsiszekér és az 1770-ből származó díszes menyasszonyi hintó. Több különleges darab is megtalálható itt a Kölber testvérek budapesti kocsigyártó üzeméből. A terem bemutatja a magyar fogatkultúrát címerező legismertebb kocsitípusokat: az Esterházy-, a Károlyi-, és a Cziráky-kocsit, melyek elnevezései közismert nemesi családokhoz köthetőek, hiszen az ő egyedi megrendeléseik és igényeik szerint készültek e kocsik prototípusai. Ilyen kocsikkal találkozhatunk napjainkban is a fogathajtó versenyeken.
A másik meghatározó fogatolási stílus az angolszász. Így a hintókiállításnak is részét képezik az angol fogatos járművek, valamint az angol fogatolásra jellemző kumethámok. De találunk itt amerikai buggy-t is, mely könnyű és gyors közlekedési eszköznek számított a maga korában.
A főúri hintók pompáját a lovak díszes szerszáma, a hajtók elegáns díszegyenruhája egészítette ki. A nyergek és szerszámok termében láthatók a főbb nyeregtípusok: dáma-vagy női nyereg, angol sportnyergek, katonai bock-nyergek, barokk nyereg, patrac stb. A szerszámtartókon angol kumethámok és magyar szügyhámok, sallangos vagy kagylóval kirakott kantárak mutatják be a lovas szerszámok sokszínűségét.
Érdemes tehát ellátogatni Keszthelyre, ahol ezek az érdekes kiállítások felelevenítenek fel egy dicsőbb lovas korszakot.
