Back to top

Dom Perignon csillaga - pezsgőkalauz az ünnepekhez

A francia királyokat a koronázás után is e nemes itallal köszöntötték, s az utóbbi két évszázadban már szinte az egész világon pezsgőt bontanak ünnepélyes alkalmakkor. Pezsgővel koccintanak a politikusok, pezsgővel emelik az ünnep fényét a családban, pezsgőben fürdenek a sportolók a győzelem után. Története mellett a választás, ízlelés és szervírozás praktikus tudnivalóit jártuk körbe.

Ha a XVIII. század végén egy jó kedélyű szerzetes, bizonyos Dom Pérignon a kolostor nyugalmában nem fedezi fel, hogy a pincében tárolt borok valamiért újra erjedésnek indulnak, akkor pezsgő helyett ma minden bizonnyal más itallal köszöntenénk az újévet és más fontos ünnepnapokat.

A barát a champagne-i Hautvillers város bencés apátságának pincemestereként folyton kísérletezett: a jobb minőség és az újszerűség érdekében tudatosan, rendszeresen és néha véletlenszerűen házasított borokat, melynek eredményeként hamar híressé vált egész Franciaországban.

Egy, a pincéjében felejtett borospalackban utóerjedt a nedű, s az erjedési szénsavat megtartva kellemes itallá változott. Mikor a gyöngyöző bort Don Pérignon megkóstolta, a legenda szerint így kiáltott fel: "A csillagokat iszom!"

Ünnepek itala a pezsgő

Miután a nagy titok az apátsági pincéből felszínre került, először egyes champagne-i borkereskedők, majd távolabbi gazdák is pezsgőkészítésre adták fejüket.

S hogy ez nem volt tipikusan férfimunka, arra a legjobb bizonyíték az özvegyek pezsgője elnevezés: a főleg angol nyelvterületen divatos pezsgőmárka azoknak a 18. században élt kiváló özvegyasszonyoknak (Madame Cliquot, M. Pomery, M. Bollinger) kívánt emléket állítani, akik férjük halála után is világszínvonalon tudták vezetni gyárukat. Legkedveltebb ilyen özvegyek pezsgője a "Veuve Cliquot-Ponsardin" volt.

Özvegyek pezsgője

Habzóbort természetesen ma már világszerte gyártanak, a pezsgőkészítés fellegvára azonban mindig is vitathatatlanul a névadó északnyugat-franciaországi régió, Champagne marad.

A helyi termelők és kereskedők persze mindezzel tökéletesen tisztában vannak, és a félreértések elkerülése végett le is védették a "Champagne" elnevezést, mely így kizárólag az e régióban termelt nedűket illeti meg. A helyi borászok nemcsak a konkurencia tevékenységét figyelik árgus szemekkel, hanem saját magukkal szemben is szigorú előírásokat támasztanak.

A borvidék határait 1927-ben rögzítették, s azt is megszabták, hogy pezsgő készítéséhez kizárólag három szőlőfajta - a Chardonnay, a Pinot Noir és a Pinot Meunier - használható fel. Egységesítették a metszési módokat, meghatározták a szőlőtőkék magasságát, egymástól való távolságát.

A címkefelirat rendszerint a pezsgők szénsavtartalmának forrására utal. A Méthode Champagnoise vagy Méthode Classique hagyományos, palackban érlelt pezsgőt jelent. A tartályban erjesztett ital, azaz a tankpezsgő jelölése Méthode Charmant vagy Cuvée Close. A Schaumwein, illetve a Sparkling Wine terminust azokra a borokra alkalmazzák, amelyekhez utólag, mesterséges úton adták a szénsavat.

A pezsgők másik jellemző tulajdonsága az édességi fok, melyet szintén fel kell tüntetni a palackon. Az ital tehát lehet

  • brut / trocken / nature - a lehető legszárazabb (cukor hozzáadása nélkül);
  • tres sec / extra dry / goűt anglais - igen száraz (kevés édesítéssel);
  • sec / dry / goűt américain - félszáraz (kevés édesítéssel);
  • demi sec / medium dry / halbtrocken / goűt français - félszáraz-félédes;
  • doux / very sweet / rich - édes.

A pezsgősüveg az idők során igen sok változáson ment keresztül: a forma, szájkiképzés, szín, nettó tömeg, nyomásállóság, űrtartalom mind-mind megváltozott. A pezsgőkészítésre használt vastag falú üvegpalackok kezdetben buzogány (hagyma) alakúak voltak, a ma is általános hengeres testű, benyomott fenekű típus a XIX. század elején vált ismertté. Színe sötét árnyalatú - legtöbbször sötétzöld -, hogy a lehető legjobban védje a nemes italt a fénytől.

Franciaországban a palack méretét már 1735-ben királyi rendelet szabályozta, s természetesen napjainkban sem lehet akármiben habzóbort árulni. A mai 0,8 literes champagne-i pezsgősüveg teljes űrtartalma (a légtérrel együtt) körülbelül 0,85 liter, nem sokkal kevesebb a mintegy 270 éves rendelkezés szerint előírtnál.

Jóllehet, más méretűek is forgalomba hozhatók, de a szabványtól csak szabványosan lehet eltérni: a Quart 0,2, a Demi 0,4, a Medium 0,6, a Bouteille 0,8, a Magnum 1,6, a Jéroboan 3,2, a Réhoboam 4,8, a Mathusalem pedig 6,4 liter italt rejt. A hazánkban szabványos palack űrtartalma 0,75, illetve a Magnum-palack esetében 1,5 liter. Az úgynevezett egész mellett feles (0,375-0,4 liter) és negyedes (0,2 liter) üvegekbe is töltenek pezsgőt.

Az ízlelés művészete

Sokan nem is gondolnák, hogy nemcsak a borkóstolásnak van külön művészete, a pezsgőt hasonlóan összetett szempontrendszer szerint lehet értékelni - és értékelik is a versenyeken. A habzóbor minőségének egyik legfontosabb értékmérője a gyöngyözés. Egy pezsgő annál értékesebb minél több és kisebb átmérőjűek a benne gyöngyöző gázgömbök, s ezek minél intenzívebben és hosszabb ideig, füzérszerűen törnek az ital felszínére.

Karakteréhez természetesen hozzátartozik még a szín, az illat és az aroma. Ahhoz, hogy az ember mindezt tökéletesen élvezhesse, egyáltalán nem mindegy, hogy miből kortyolgatja az italt. A pezsgőt az évszázadok során nagyon sokféle pohárból fogyasztották. Ami megegyezett a nagy változatosságban: az üvegből készült pohár mindig vízfehér és dísztelen volt, legfeljebb fehéren maratott márkajelzések szerepeltek rajta.

A pohár fala soha nem lehetett vastag (0,8-1 mm), űrtartalma pedig általában 100-125 ml-t tett ki. Az úgynevezett pincei poharat talp nélkül készítették, a talpas poharak közül a lapos, csésze alakút nevezték pezsgősnek. Ez utóbbit napjainkban már kimondottan az édes, illatos fajták szervírozására használják, mivel ilyenkor az ital különlegesen finom illata - a nagy, nyitott felületnek köszönhetően - könnyebben érvényesül.

Csak vékony falu pohár jöhet szóba

Manapság a legkedveltebbek a hosszú, fuvola formájú talpas kelyhek, melyekben a pezsgő finom füzérű gyöngyözése jobban megjelenik, és szemet gyönyörködtető látványt nyújt.

Mielőtt azonban kitöltené kedvencét, mindig győződjön meg, hogy a pohara teljesen száraz és tiszta. Ezt nemcsak az esztétikum, hanem a praktikum is indokolja: nedves pohárból ugyanis hamarabb távozik a szénsav.

A pezsgőt természetesen jól behűtve, de ne túl hidegen szervírozza. Az ital ideális fogyasztási hőmérséklete 6-10 Celsius fok, melynek eléréséhez 20-25 percig kell jéggel teli pezsgősvödörben, illetve három órán keresztül hűtőszekrényben tartania a palackot. Fagyasztóba azonban soha ne tegye az üveget!

S hogy mikor fogyasszon pezsgőt? Egyszerűen: bármikor!

Fontos azonban, hogy aperitifként mindig száraz pezsgőt igyon. Baromfihúsokhoz és sertésszeletekhez félszáraz, vadhúsokhoz inkább száraz vagy rosé, szárazsüteményekhez félédes, desszertekhez muskotályos, gyümölcsökhöz pedig félédes pezsgő illik.

Kávét pezsgő után már ne szolgáljon fel.

Ne durranjon, legfeljebb pukkanhat a palackbotáskor

Végül elérkeztünk a legkényesebb művelethez. Most már tényleg nem marad más hátra, mint a palack felnyitása, mely - az üvegben uralkodó 5-6 bar nyomás miatt - korántsem veszélytelen üzem. A zárófólia és a drótkosár eltávolítása után, a társaságnak háttal, a dugót folyamatosan lenyomva tartsa a palackot körülbelül 45 fokos szögben (ezzel megakadályozza a túlzott buborékképződést, az ital kifutását). Bal kézzel fogja erősen a dugót és az üveg nyakát, jobb kézzel pedig csavarja balra a palackot, s a dugó diszkrét(!) pukkanással távozik a helyéről.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Izgalmas boros- és gasztroprogram Tállyán

Tavasz- és szőlővirágköszöntő tállyai bormustrán vehetnek részt a tokaji borvidéken kirándulók a hosszú hétvége során, ahol a tállyai családi pincészetek borait lehet végigkóstolni, egy helyszínen. A nagyobb boros kiállítások és kóstoló események mintájára a tállyai pincék közössége sétáló kóstolót tart a gyönyörű egykori nemesi kiskastélyban.

Muzeális aszúkra licitáltak Tokajban

Rekordáron keltek el a Grand Tokaj Zrt. muzeális aszúi a Tokaji Borlovagrend hatodik alkalommal megrendezett Nagy Tokaji Borárverésén, szombaton Tokajban.

A NAV 200 milliós adócsalást leplezett le

A NAV gyanúja szerint 200 millió forint adót csalt el egy tizenegy emberből álló borral kereskedő és fuvarozással foglalkozó bűnszervezet. Ügyüket vádemelési javaslattal adták át a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségnek.

Szekszárdi Nyitott Pincék

Ahogy melegszik az idő, egyre vonzóbbak a szabadtéri programok, mind többen kerekednek fel, és látogatják meg hazánk különböző vidékeit. A Szekszárdi borvidék borászai tartják a hagyományt, és a pünkösdi hosszú hétvégén - 2018. május 18–21. között - nyitott pinceajtókkal és jó borokkal várják az érdeklődőket.

BorZsongás Villányban!

Már tizenharmadik alkalommal készülnek a Villányi borvidék pezsgő, vidám, barátságos fesztiváljára a BORZSONGÁSRA. Az idei évben hét településen tizenhét helyszínen várnak a szervezők mindenkit kedvenc majálisukra április 28-tól május 1-ig.

Több mint fröccs

Több mint fröccs – Fehér- és rozé borok nyárra címmel indít bortanfolyamot májustól a képzési kínálatát megújító Zsigmond Király Egyetem (ZSKE). Ez az első kurzus az egyetem Élményturizmus Akadémia sorozatában, amelynek célja, hogy izgalmas és korszerű gyakorlati ismereteket nyújtson az érdeklődők számára.

Konyári János lett 2018-ban a Borászok Borásza

Konyári János, a balatonboglári Konyári Pincészet alapítója nyerte el a Borászok Borásza címet, míg a Borászok Barátjának a brit Caroline Gilby borszakértőt választották. Konyári János 2017 májusában hunyt el, így borásztársai posztumusz díjjal ismerték el a balatonboglári bortermelő életművét.

Egy borászélet megkoronázása

Tiffán Ede, az Év Bortermelője-elismerés első, 1991-es díjazottja nélkül egész más lenne a hazai szakma, és Villány arculata. A Magyar Bor Akadémia 2017 áprilisában döntött arról, hogy a magyar bor ügyének egy életen át tartó kiemelkedő szolgálata elismeréseként Életmű díjat alapít, melynek első kitüntetettje Tiffán Ede, villányi borász.

Magyarországon járt a borturisztikai világ krémje

Több mint 300 borturizmusban érdekelt cég és szakember; 29 különböző ország; 23 előadás, kerekasztal-beszélgetés és szeminárium; 860 üzleti tárgyalás. Sikeresen zárult a világ legnagyobb szakmai eseménye, a Nemzetközi Borturisztikai Konferencia és Kiállítás Budapesten.

Négy magyar borászat mutatkozhat be a Vinitaly Expó-n

Újból önálló standdal mutatkoznak be a magyar borok a Vinitaly nemzetközi borászati rendezvényen és szakkiállításon, amely az olaszországi Veronában nyílt meg vasárnap. Az április 18-ig tartó Vinitaly a világ legnagyobb borászati témájú expójának számít. Az 1967 óta évente megrendezett szakkiállításon az idén mintegy 4300 kiállító vesz részt harminc országból.