Back to top

Genetikai programozással irtanák az invazív muslicát Kaliforniában

Drasztikus, de a rovarölőszereknél bizonyos szempontból kíméletesebb módszerrel védekeznének az amerikai tudósok az invazív foltos- vagy pettyesszárnyú muslica kártétele ellen. Európa még csak retteg, de az Egyesült Államokban már évi 700 millió dolláros kárt okoz az ázsiai jövevény.

A Drosophila suzukii 2008-ban szállt partra az USA-ban. A magyarul a foltos- vagy pettyesszárnyú muslica néven emlegetett rovar feltehetően gyümölcsszállítmányok potyautasaként érkezett az Észak-Amerikai kontinensre, hol rövidesen a cseresznye- és meggyültetvények réme lett.

Más, őshonos vagy európai eredetű gyümölcslegyekkel ellentétben ez a faj elsősorban nem a már károsodott vagy rothadó gyümölcsöt, hanem az egészséges, érésben lévő termést támadja meg. Az először a múlt század közepén Japánban leírt, feltehetőleg a Koreai-félsziget, illetve Kína területén őshonos muslica ugyanis az egészséges gyümölcsökbe rakja tojásait, a kikelő lárvák pedig a gyümölcshúson nevelkednek bebábozódásukig. 

„Az intenzív lárvakártétel nyomán másodlagosan – gomba- vagy baktériumfertőzés
következtében – rothadás alakul ki. A Drosophila suzukii már rothadófélben levő gyümölcsből rajzik” – olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján. Az Indiától Dél-Szibériáig Ázsia szinte egész területén fellelhető muslica Amerika meghódítása után ugyanis 2009-ben Dél-Európában is megjelent, és 2013-ban már Magyarországon is fogták be példányait. Az invazív muslica nem válogatós: gazdanövénye lehet minden termesztett és vadon élő bogyós gyümölcsű (szamóca, málna, szeder, bodza, áfonya, ribiszke, egres), de a csonthéjasok is (cseresznye, őszibarack, kajszi, szilva), továbbá szőlő és kivi, de előfordulhat a már károsodott almán és körtén is. 

Európa még csak retteg, de az Egyesült Államokban már évi 700 millió dolláros kárt okoznak a szemtelenségnél jóval durvább cselekményekre vetemedő gyümölcslegyek. A Technology Review most arról ír, hogy sikerült megoldást találni az USA mezőgazdaságát érzékenyen érintő problémára: kaliforniai cseresznye- és meggyterméktanács (a cherry angolul meggy és cseresznye is, a California Cherry Board mindkét csonthéjas gyümölcs termesztőit egyesíti) biztatására a University of California kutatói genetikai atombombával vennék fel a harcot a foltosszárnyú muslicákkal.

A génrohamra, vagy génkampányra magyarítható – a 444.hu-n terjedelmes anyagban ismertetett – gene-drive technológia nem a korábbi génmódosítások srófjára jár. Inkább a természetes öröklésmenet felgyorsításáról és a program átírásáról van szó.

A klasszikus genetika szabályai alapján ugyanis egy új gén csak nagyon lassan képes elterjedni a természetben. Gregor Mendel borsókísérletei nyomán tudható, hogy az eltérő szülői génállomány átvétele és továbbörökítése nem automatikus. A legtöbb behurcolt örökítőanyag ezért nem is jelenik meg az adott populációban, a megragadás után pedig sok generációs út vezet az elterjedésig.

Két évvel ezelőtt azonban a University of California kutatóinak sikerült olyan, módosított genetikai programmal bíró maláriaszúnyog-populációkat kitenyészteni, amelyekben a maláriát kiváltó Plasmodium vivax, Plasmodium ovale, Plasmodium malariae és Plasmodium falciparum nevű egysejtű paraziták előbb elpusztulnak, mint hogy a csípéssel az ember vérébe kerülnének. (Egy évvel később brit, olasz és francia kutatók csapata hasonló eljárással a maláriaszúnyogok nőstényeit sterilizáló drasztikusabb megoldással állt elő.)

A Technology Review cikke szerint a foltosszárnyú muslicák genetikai átprogramozása a fentiek alapján háromféle irányt vehet: ha sikerül megtalálni azt a gént, amely a szaporodási viselkedésüket változtatja meg, akkor a faj nem kerül veszélybe. (A gyümölcslégy lárvái a hullott gyümölcsben is megfelelően növekednek, a bebábozódáshoz pedig eddig sem volt szükségük a termésre.)

Ha ez nem megy, akkor a nőstények szaporodását lehetetlenítenék el.

A harmadik lehetőség, hogy kikapcsolják a muslica átteleléséért felelős a gént, így a tavaszt már nem éri meg. A biológiai sokféleségért aggódók megnyugtatására a terméktanács azt hozza fel, hogy így mégiscsak jobban járna mindenki, mint az amúgyis végveszélyben lévő beporzó rovarokat is pusztító rovarölőszerek alkalmazásával. 

Forrás: 
Quibit.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rohamosan terjednek a pettyesszárnyú muslicák

Rohamos tempóban terjedt el világszerte, és az idei enyhébb, csapadékosabb nyáron Magyarországon is jelentős károkat okozhat a bogyós gyümölcsökben a pettyesszárnyú muslica.

Mi kell a növényvédő-szerek felhasználásához?

A szakirányú továbbképzésben megszerezhető szakképzettség neve Növényvédelmi szakmérnök, amely feljogosít az I. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő-szerek teljes körű felhasználására.

Indul a harc a burgonyabogár ellen

Júliusban néhány igen szívós kártevővel is meg kell küzdenünk, ide tartozik a burgonyabogár, a meztelencsiga és a lótetű is.

Legyeskedünk a spárgaültetvény körül

A spárgalegyek annyiban veszélyesebbek a többi kártevőnél, hogy az értékesítendő sípokat támadják meg és teszik értéktelenné. E kétszárnyú rovarok rajzása ráadásul egybeesik a spárgaidénnyel, így a vegyszeres védekezés rendkívüli körültekintést igényel

Tömeges méhpusztulás hazánkban: a teljes ágazat kutatja a rejtély okát

Ahogy virágba borultak a napraforgótáblák, elkezdtek pusztulni a méhek – távol a kaptártól, a termőföldeken. A teljes körű vizsgálat elindult. Az agrárium minden szereplőjének érdeke, hogy kiderüljön, mi állhat az országos jelenség hátterében. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke foglalja össze a jelenlegi helyzetet és beszámol a következő lépésekről is:

Tolnában már augusztus közepén indulhat a szüret

Várhatóan augusztus közepén elkezdődik a szüret Tolna megye két borvidékén. A termelők azt mondják, ilyen korai betakarításra nem is emlékeznek. Már színesedik az oportó, a Néró és egy-egy színes szemet már a később érő fajtákon is lehet találni. A termés szépnek ígérkezik, legalábbis ott, ahol a szőlőt meg tudták védeni a lisztharmattól.

Növényvédelmi előrejelzés – a szüret után sem fogytunk ki a teendőkből

Június hava többségében bőséges csapadékkal áldotta az egész országot, bár mennyiségében nagyok voltak az eltérések. Jelenleg nem szenvedünk vízhiánytól, mely meg is látszik a határ képén. Talpig zöldek a növények és ritkán látott méretű a napraforgó, illetve a kukorica. Több növény szüretelésével végeztek, de ettől még nem fogytunk ki a növényvédelmi teendőkből.

A szilva és a ringló nyári növényvédelme

A szilva és a ringló kedvelt gyümölcsfajunk. Változatosan hasznosítható termésének zöme még napjainkban is a házikertekben terem meg. Termesztésük csak akkor eredményes, ha következetesen betartjuk a legfontosabb agrotechnikai eljárásokat.

Helikopterrel védik a napraforgót

Helikopteres növényvédelmi munkát végeztek hétfőn a magyaratádi Barátság szövetkezet napraforgó tábláin: a gép néhány óra alatt tizenháromszor szállt fel, s több mint 80 hektárt érintett a légi beavatkozás.

Lisztharmat jött a peronoszpórára

Az elmúlt heti változékony időjárásban a betegségek a vártnál jobban előretörtek a szőlőkben.