Back to top

Genetikai programozással irtanák az invazív muslicát Kaliforniában

Drasztikus, de a rovarölőszereknél bizonyos szempontból kíméletesebb módszerrel védekeznének az amerikai tudósok az invazív foltos- vagy pettyesszárnyú muslica kártétele ellen. Európa még csak retteg, de az Egyesült Államokban már évi 700 millió dolláros kárt okoz az ázsiai jövevény.

A Drosophila suzukii 2008-ban szállt partra az USA-ban. A magyarul a foltos- vagy pettyesszárnyú muslica néven emlegetett rovar feltehetően gyümölcsszállítmányok potyautasaként érkezett az Észak-Amerikai kontinensre, hol rövidesen a cseresznye- és meggyültetvények réme lett.

Más, őshonos vagy európai eredetű gyümölcslegyekkel ellentétben ez a faj elsősorban nem a már károsodott vagy rothadó gyümölcsöt, hanem az egészséges, érésben lévő termést támadja meg. Az először a múlt század közepén Japánban leírt, feltehetőleg a Koreai-félsziget, illetve Kína területén őshonos muslica ugyanis az egészséges gyümölcsökbe rakja tojásait, a kikelő lárvák pedig a gyümölcshúson nevelkednek bebábozódásukig. 

„Az intenzív lárvakártétel nyomán másodlagosan – gomba- vagy baktériumfertőzés
következtében – rothadás alakul ki. A Drosophila suzukii már rothadófélben levő gyümölcsből rajzik” – olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján. Az Indiától Dél-Szibériáig Ázsia szinte egész területén fellelhető muslica Amerika meghódítása után ugyanis 2009-ben Dél-Európában is megjelent, és 2013-ban már Magyarországon is fogták be példányait. Az invazív muslica nem válogatós: gazdanövénye lehet minden termesztett és vadon élő bogyós gyümölcsű (szamóca, málna, szeder, bodza, áfonya, ribiszke, egres), de a csonthéjasok is (cseresznye, őszibarack, kajszi, szilva), továbbá szőlő és kivi, de előfordulhat a már károsodott almán és körtén is. 

Európa még csak retteg, de az Egyesült Államokban már évi 700 millió dolláros kárt okoznak a szemtelenségnél jóval durvább cselekményekre vetemedő gyümölcslegyek. A Technology Review most arról ír, hogy sikerült megoldást találni az USA mezőgazdaságát érzékenyen érintő problémára: kaliforniai cseresznye- és meggyterméktanács (a cherry angolul meggy és cseresznye is, a California Cherry Board mindkét csonthéjas gyümölcs termesztőit egyesíti) biztatására a University of California kutatói genetikai atombombával vennék fel a harcot a foltosszárnyú muslicákkal.

A génrohamra, vagy génkampányra magyarítható – a 444.hu-n terjedelmes anyagban ismertetett – gene-drive technológia nem a korábbi génmódosítások srófjára jár. Inkább a természetes öröklésmenet felgyorsításáról és a program átírásáról van szó.

A klasszikus genetika szabályai alapján ugyanis egy új gén csak nagyon lassan képes elterjedni a természetben. Gregor Mendel borsókísérletei nyomán tudható, hogy az eltérő szülői génállomány átvétele és továbbörökítése nem automatikus. A legtöbb behurcolt örökítőanyag ezért nem is jelenik meg az adott populációban, a megragadás után pedig sok generációs út vezet az elterjedésig.

Két évvel ezelőtt azonban a University of California kutatóinak sikerült olyan, módosított genetikai programmal bíró maláriaszúnyog-populációkat kitenyészteni, amelyekben a maláriát kiváltó Plasmodium vivax, Plasmodium ovale, Plasmodium malariae és Plasmodium falciparum nevű egysejtű paraziták előbb elpusztulnak, mint hogy a csípéssel az ember vérébe kerülnének. (Egy évvel később brit, olasz és francia kutatók csapata hasonló eljárással a maláriaszúnyogok nőstényeit sterilizáló drasztikusabb megoldással állt elő.)

A Technology Review cikke szerint a foltosszárnyú muslicák genetikai átprogramozása a fentiek alapján háromféle irányt vehet: ha sikerül megtalálni azt a gént, amely a szaporodási viselkedésüket változtatja meg, akkor a faj nem kerül veszélybe. (A gyümölcslégy lárvái a hullott gyümölcsben is megfelelően növekednek, a bebábozódáshoz pedig eddig sem volt szükségük a termésre.)

Ha ez nem megy, akkor a nőstények szaporodását lehetetlenítenék el.

A harmadik lehetőség, hogy kikapcsolják a muslica átteleléséért felelős a gént, így a tavaszt már nem éri meg. A biológiai sokféleségért aggódók megnyugtatására a terméktanács azt hozza fel, hogy így mégiscsak jobban járna mindenki, mint az amúgyis végveszélyben lévő beporzó rovarokat is pusztító rovarölőszerek alkalmazásával. 

Forrás: 
Quibit.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növényvédelmi előrejelzés – Fertőz a monília, rajzanak a molyok

Az elmúlt napok átlagosnál kissé melegebb, mérsékelten csapadékos időjárása kedvezett a növények fejlődésének, de egyúttal számos gombafertőzés veszélye fenyegeti a gyümölcsfáinkat, és rajzanak a rovarkártevők is.

Hogyan védjük meg a károsítóktól a laskagombát?

Viszonylag zárt rendszerben termesztjük, mégis több károsító veszélyezteti laskagombát. Mivel egyetlen kémiai gomba- és rovarölő szer használata sem engedélyezett, csakis a fertőzések, károsítások megelőzésével, a helyes higiéniai gyakorlat betartásával kerülhetjük el a terméskiesést - hangsúlyozta Somosné Nagy Adrienn a Pilze-Nagy Kft. szakmai napján.

Tavaszi határszemle: jól teleltek a vetések, bizakodhatnak a gazdák

Az idei enyhe, általában hótakaró nélküli telet viszonylag jól átvészelték az őszi vetések. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérése szerint az 1,6 millió hektáros őszi vetésű kalászos gabona és őszi káposztarepce vetésterület 90 százalékán jó vagy közepes minőségűek a növényállományok.

Támadnak a repcekártevők

Az elmúlt napokban a hőmérséklet sok helyen megközelítette vagy meghaladta a 20 fokot. A Nádudvar térségében kihelyezett sárga ragacslapok már pénteken megfogták az első betelepülő példányokat.

Változott a használható növényvédőszer-hatóanyagok köre

Módosult az akg-kifizetés során 2018-ban korlátozott növényvédőszer-hatóanyagok listája.

Fertőzött alapanyagból vírusmentes szaporítóanyag

A Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének Biotechnológiai Laboratóriumában olyan módszereket fejlesztettek ki, amelyekkel a vírusfertőzött burgonya-alapanyagokból nagy hatékonysággal lehet vírusmentes szaporítóanyagot előállítani.

Ágelhalások a tuján

A tuján nyár közepe után kétéves oldalágak elszíneződésével, majd elbarnulásával, a tél kezdetétől pedig nagyobb ágrészek elhalásával, akár az egész növény egyszerre történő elszáradásával is találkozhatunk, aminek a hátterében általában rovarok állnak. Ezeket veszi górcső alá a Kerti Kalendárium áprilisi száma.

Új karanténkártevő

Az Európai és Földközi-tenger Melléki Növényvédelmi Szervezet, az EPPO felvette figyelmeztetési listájára a dél-amerikai gyümölcsormányost, amely gyümölcsszállítmánnyal kerülhetett a kontinensre.

Permetezzünk, de hogyan?

Both Gyula, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Vas Megyei Területi Szervezetének szakmérnöke a Speciálmix Kft. gödöllői rendezvényén a növényvédelmet érintő aktuális kérdésekről szóltszólt.

A gyom, melyből a jövő gyomirtója készülhet

Catia Bastioli vegyésznő, a Novamont cég alapítója, a vitatott glifozát gyomirtó helyett egy ígéretes alternatív megoldásra bukkant, melyre már több országban is engedélyt adtak. A bogáncsfélékből előállított pelargonsav alkalmas gyomirtásra és a kultúrnövények leveleinek kiszárítására.