Back to top

Genetikai programozással irtanák az invazív muslicát Kaliforniában

Drasztikus, de a rovarölőszereknél bizonyos szempontból kíméletesebb módszerrel védekeznének az amerikai tudósok az invazív foltos- vagy pettyesszárnyú muslica kártétele ellen. Európa még csak retteg, de az Egyesült Államokban már évi 700 millió dolláros kárt okoz az ázsiai jövevény.

A Drosophila suzukii 2008-ban szállt partra az USA-ban. A magyarul a foltos- vagy pettyesszárnyú muslica néven emlegetett rovar feltehetően gyümölcsszállítmányok potyautasaként érkezett az Észak-Amerikai kontinensre, hol rövidesen a cseresznye- és meggyültetvények réme lett.

Más, őshonos vagy európai eredetű gyümölcslegyekkel ellentétben ez a faj elsősorban nem a már károsodott vagy rothadó gyümölcsöt, hanem az egészséges, érésben lévő termést támadja meg. Az először a múlt század közepén Japánban leírt, feltehetőleg a Koreai-félsziget, illetve Kína területén őshonos muslica ugyanis az egészséges gyümölcsökbe rakja tojásait, a kikelő lárvák pedig a gyümölcshúson nevelkednek bebábozódásukig. 

„Az intenzív lárvakártétel nyomán másodlagosan – gomba- vagy baktériumfertőzés
következtében – rothadás alakul ki. A Drosophila suzukii már rothadófélben levő gyümölcsből rajzik” – olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján. Az Indiától Dél-Szibériáig Ázsia szinte egész területén fellelhető muslica Amerika meghódítása után ugyanis 2009-ben Dél-Európában is megjelent, és 2013-ban már Magyarországon is fogták be példányait. Az invazív muslica nem válogatós: gazdanövénye lehet minden termesztett és vadon élő bogyós gyümölcsű (szamóca, málna, szeder, bodza, áfonya, ribiszke, egres), de a csonthéjasok is (cseresznye, őszibarack, kajszi, szilva), továbbá szőlő és kivi, de előfordulhat a már károsodott almán és körtén is. 

Európa még csak retteg, de az Egyesült Államokban már évi 700 millió dolláros kárt okoznak a szemtelenségnél jóval durvább cselekményekre vetemedő gyümölcslegyek. A Technology Review most arról ír, hogy sikerült megoldást találni az USA mezőgazdaságát érzékenyen érintő problémára: kaliforniai cseresznye- és meggyterméktanács (a cherry angolul meggy és cseresznye is, a California Cherry Board mindkét csonthéjas gyümölcs termesztőit egyesíti) biztatására a University of California kutatói genetikai atombombával vennék fel a harcot a foltosszárnyú muslicákkal.

A génrohamra, vagy génkampányra magyarítható – a 444.hu-n terjedelmes anyagban ismertetett – gene-drive technológia nem a korábbi génmódosítások srófjára jár. Inkább a természetes öröklésmenet felgyorsításáról és a program átírásáról van szó.

A klasszikus genetika szabályai alapján ugyanis egy új gén csak nagyon lassan képes elterjedni a természetben. Gregor Mendel borsókísérletei nyomán tudható, hogy az eltérő szülői génállomány átvétele és továbbörökítése nem automatikus. A legtöbb behurcolt örökítőanyag ezért nem is jelenik meg az adott populációban, a megragadás után pedig sok generációs út vezet az elterjedésig.

Két évvel ezelőtt azonban a University of California kutatóinak sikerült olyan, módosított genetikai programmal bíró maláriaszúnyog-populációkat kitenyészteni, amelyekben a maláriát kiváltó Plasmodium vivax, Plasmodium ovale, Plasmodium malariae és Plasmodium falciparum nevű egysejtű paraziták előbb elpusztulnak, mint hogy a csípéssel az ember vérébe kerülnének. (Egy évvel később brit, olasz és francia kutatók csapata hasonló eljárással a maláriaszúnyogok nőstényeit sterilizáló drasztikusabb megoldással állt elő.)

A Technology Review cikke szerint a foltosszárnyú muslicák genetikai átprogramozása a fentiek alapján háromféle irányt vehet: ha sikerül megtalálni azt a gént, amely a szaporodási viselkedésüket változtatja meg, akkor a faj nem kerül veszélybe. (A gyümölcslégy lárvái a hullott gyümölcsben is megfelelően növekednek, a bebábozódáshoz pedig eddig sem volt szükségük a termésre.)

Ha ez nem megy, akkor a nőstények szaporodását lehetetlenítenék el.

A harmadik lehetőség, hogy kikapcsolják a muslica átteleléséért felelős a gént, így a tavaszt már nem éri meg. A biológiai sokféleségért aggódók megnyugtatására a terméktanács azt hozza fel, hogy így mégiscsak jobban járna mindenki, mint az amúgyis végveszélyben lévő beporzó rovarokat is pusztító rovarölőszerek alkalmazásával. 

Forrás: 
Quibit.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Átláthatóbbá válhat a peszticidek uniós engedélyezési eljárása

A növényvédő szerek (peszticidek) uniós engedélyezési eljárását átláthatóbbá, a felelősségi területeket egyértelműbbé tévő tervet szavazott meg az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szerdán.

"Befogott" napsugarakkal a kártevők ellen

A gazdálkodóknak gyakran kell kémiai talajfertőtlenítőket használniuk. Ezek a szerek széles körű biocidek, ami azt jelenti, hogy a kártevők mellett a hasznos mikroorganizmusokat is pusztítják. Sok háztáji kertész ismeri a talajszolarizáció hatékonyságát. A nedves talajra terített átlátszó műanyag-fóliával befogható a napsugárzás, mely még a talajban élő kártevőket is elpusztítására.

Mezo- és mikroelemek hiánya a szőlőben

Házikertünk egyik kedvenc növénye a szőlő, amely csak rendszeresen trágyázott, jó minőségű talajban képes évente megfelelő mennyiségű és minőségű, jóízű termést adni. A szőlőben a tápanyag-utánpótlást szeptembertől március végéig terjedő időszakban érdemes elvégezni.

Mire figyeljünk tavasszal?

Évadnyitó növényvédelmi és termesztési tanácskozást tartott Szadán a BASF, az Arysta, a Sharda, valamint a YARA és a Saaten Union. Új termékek és technológiai újítások segítik a növénytermelőket az idén is.

A szója észszerű tápanyagellátása

A szakmabeliek tudják, hogy a mezőgazdasági termelésnek juttatott támogatások szerepe döntő jelentőségű a termelők számára. Mértéke jelentős, és egyben ijedelemre is okot ad.

Almavédelem poszméhekkel?

A növényvédelemben mind nagyobb gond lehet a tűzelhalás elleni védekezés, mert a melegedő időjárás miatt másodvirágzásra lehet számítani az almánál, amikor nagyobb a fertőzés veszélye, mint tavasszal. Belga kutatók kísérleteztek azzal, hogy poszméhekkel juttassanak antagonista élesztőgombát az alma és körte virágaira, amivel meg lehet előzni a tűzelhalás fertőzését.

A kajszit is megütheti a guta

A kajszi, más néven sárgabarack rendszeres növényvédelmére a házikertekben általában igen kevés figyelmet fordítanak. Mivel fagyérzékeny faj, a termesztésére a védettebb, zárt udvarok, kertek a legalkalmasabbak. Tekintsük most át a legfontosabb kórokozóit.

Szermaradékmentes technológia hagymában is

A magyar hagymatermesztés múltja szebb, mint a jelene, és hogy jövője is legyen, az alkalmazott technológia újragondolására van szükség. Ehhez kaptak ötleteket a termelők a FruitVeB és a ZFW Hortiservice Kft. közös rendezvényén.

Megbízható pritaminpaprikák

Régóta termesztett fajtatípus hazánkban a paradicsom alakú paprika, a bolgár kertészek honosították meg. A kezdetben termesztett szabad elvirágzású (konstans) fajtákat idővel fölváltották a nagyobb termőképességű, jobb bogyóminőségű hibridek.

Az ENSZ a növényegészségügy és az élelmiszerbiztonság mellett áll

Üdvözölte az ENSZ Közgyűlés az élelmiszerbiztonságot támogató új határozatait az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).