Back to top

Genetikai programozással irtanák az invazív muslicát Kaliforniában

Drasztikus, de a rovarölőszereknél bizonyos szempontból kíméletesebb módszerrel védekeznének az amerikai tudósok az invazív foltos- vagy pettyesszárnyú muslica kártétele ellen. Európa még csak retteg, de az Egyesült Államokban már évi 700 millió dolláros kárt okoz az ázsiai jövevény.

A Drosophila suzukii 2008-ban szállt partra az USA-ban. A magyarul a foltos- vagy pettyesszárnyú muslica néven emlegetett rovar feltehetően gyümölcsszállítmányok potyautasaként érkezett az Észak-Amerikai kontinensre, hol rövidesen a cseresznye- és meggyültetvények réme lett.

Más, őshonos vagy európai eredetű gyümölcslegyekkel ellentétben ez a faj elsősorban nem a már károsodott vagy rothadó gyümölcsöt, hanem az egészséges, érésben lévő termést támadja meg. Az először a múlt század közepén Japánban leírt, feltehetőleg a Koreai-félsziget, illetve Kína területén őshonos muslica ugyanis az egészséges gyümölcsökbe rakja tojásait, a kikelő lárvák pedig a gyümölcshúson nevelkednek bebábozódásukig. 

„Az intenzív lárvakártétel nyomán másodlagosan – gomba- vagy baktériumfertőzés
következtében – rothadás alakul ki. A Drosophila suzukii már rothadófélben levő gyümölcsből rajzik” – olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján. Az Indiától Dél-Szibériáig Ázsia szinte egész területén fellelhető muslica Amerika meghódítása után ugyanis 2009-ben Dél-Európában is megjelent, és 2013-ban már Magyarországon is fogták be példányait. Az invazív muslica nem válogatós: gazdanövénye lehet minden termesztett és vadon élő bogyós gyümölcsű (szamóca, málna, szeder, bodza, áfonya, ribiszke, egres), de a csonthéjasok is (cseresznye, őszibarack, kajszi, szilva), továbbá szőlő és kivi, de előfordulhat a már károsodott almán és körtén is. 

Európa még csak retteg, de az Egyesült Államokban már évi 700 millió dolláros kárt okoznak a szemtelenségnél jóval durvább cselekményekre vetemedő gyümölcslegyek. A Technology Review most arról ír, hogy sikerült megoldást találni az USA mezőgazdaságát érzékenyen érintő problémára: kaliforniai cseresznye- és meggyterméktanács (a cherry angolul meggy és cseresznye is, a California Cherry Board mindkét csonthéjas gyümölcs termesztőit egyesíti) biztatására a University of California kutatói genetikai atombombával vennék fel a harcot a foltosszárnyú muslicákkal.

A génrohamra, vagy génkampányra magyarítható – a 444.hu-n terjedelmes anyagban ismertetett – gene-drive technológia nem a korábbi génmódosítások srófjára jár. Inkább a természetes öröklésmenet felgyorsításáról és a program átírásáról van szó.

A klasszikus genetika szabályai alapján ugyanis egy új gén csak nagyon lassan képes elterjedni a természetben. Gregor Mendel borsókísérletei nyomán tudható, hogy az eltérő szülői génállomány átvétele és továbbörökítése nem automatikus. A legtöbb behurcolt örökítőanyag ezért nem is jelenik meg az adott populációban, a megragadás után pedig sok generációs út vezet az elterjedésig.

Két évvel ezelőtt azonban a University of California kutatóinak sikerült olyan, módosított genetikai programmal bíró maláriaszúnyog-populációkat kitenyészteni, amelyekben a maláriát kiváltó Plasmodium vivax, Plasmodium ovale, Plasmodium malariae és Plasmodium falciparum nevű egysejtű paraziták előbb elpusztulnak, mint hogy a csípéssel az ember vérébe kerülnének. (Egy évvel később brit, olasz és francia kutatók csapata hasonló eljárással a maláriaszúnyogok nőstényeit sterilizáló drasztikusabb megoldással állt elő.)

A Technology Review cikke szerint a foltosszárnyú muslicák genetikai átprogramozása a fentiek alapján háromféle irányt vehet: ha sikerül megtalálni azt a gént, amely a szaporodási viselkedésüket változtatja meg, akkor a faj nem kerül veszélybe. (A gyümölcslégy lárvái a hullott gyümölcsben is megfelelően növekednek, a bebábozódáshoz pedig eddig sem volt szükségük a termésre.)

Ha ez nem megy, akkor a nőstények szaporodását lehetetlenítenék el.

A harmadik lehetőség, hogy kikapcsolják a muslica átteleléséért felelős a gént, így a tavaszt már nem éri meg. A biológiai sokféleségért aggódók megnyugtatására a terméktanács azt hozza fel, hogy így mégiscsak jobban járna mindenki, mint az amúgyis végveszélyben lévő beporzó rovarokat is pusztító rovarölőszerek alkalmazásával. 

Forrás: 
Quibit.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Milyen kártevő ellen véd a sör?

Léteznek olyan növényvédő hatású anyagok, amelyek szinte minden háztartásban előfordulnak, vagy egyszerűen beszerezhetők, illetve erdőn-mezőn begyűjthetők. Ezek megújított listáját adta közre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Az Európai Unióban már 18 „egyszerű anyag” engedélyezett a növények védelmére.

Szőlővédelem: okos megoldások Badacsonyból

Hogyan biztosítható a környezetbarát szőlőművelés az amerikai szőlőkabóca karantén pufferzónájában? Milyen gépesítettség mellett lehet hatékony szőlőtermesztést végezni 120 hektárnyi szétszórt parcellás ültetvényen? - e kérdésekre is választ kaphattak a Biocont Kft. tanácskozásán.

Miért választotta a biológiai növényvédelmet?

Nyugat-Európában szinte korlátlan a bio-, és ökológiai termesztésből származó zöldségek és gyümölcsök iránti kereslet, de hazánkban is ez a kiskereskedelem egyik leggyorsabban fejlődő szegmense. A szermaradványokkal kapcsolatos szigorítások is a biológiai növényvédelem felé terelik a gazdákat, akik a Biocont Magyarország Kft. kecskeméti tanácskozásán a legújabb megoldásokkal találkozhattak.

Szigorúbban ellenőrzött faiskolák

Mikrobiológiai, szerológiai és molekuláris vizsgálattokkal óvja a Regionális Növény-egészségügyi Szolgálat a reneszánsz kor óta fejlődő, Pistoia környéki díszfaiskolákat az egyre veszélyesebben terjedő növénykóroktól. A toscanai tartományi kormány a kifogástalan növény-egészségügyi minőséget Pistoia védjegyévé tenné. Ezzel az exportáló cégeket segítenék európai vezető pozíciójuk megőrzésében.

Idénynyitó a növényvédelemben

Szadán tartották az első Pest megyei növényvédelmi rendezvényt a BASF, a Sharda Cropchem, a Saaten-Union és a YARA részvételével. Mindegyik cég új készítményekkel, fajtákkal készül a 2018-as idényre.

Cinkék kártétele a telelő kaptárakban

Faluba Zoltán, mindenki „Zoli bácsija" az egyik legérthetőbben, leggyakorlatiasabban író szakember volt a hazai méhészeti szakírók közül. Gyakran írt szaklapunkban, a Méhészetben. Az idei esztendőben régmúlt, de talán a mai napig aktuális írásai közül a cinkék kártételéről szólót közöljük. Telelési tapasztalatairól 1955-ben írt.

A biztonságos termelés megfelelő a növényvédelemmel kezdődik

A növényvédelem a mezőgazdaság kiemelt fontosságú területe - mondta Nagy István, az agrártárca parlamenti államtitkára a Növényvédelmi Bizottság ülésén a Földművelésügyi Minisztériumban.

Előrehozott lemosó permetezés javasolt

A hét végén már jöhet a lehűlés, de csak néhány fokkal süllyed fagypont alá a hőmérséklet. Figyeljük a hőmérséklet alakulását és gondoljunk rá, hogy érdemes korábbra hozni a tél végi lemosó permetezést, mert az áttelelő kártevőknek és kórokozóknak eddig nagyon kedvezően alakult az időjárás.

A mélynyugalmi állapot megvédi a legtöbb növényt a januári melegben

Aggódnak a gazdák az évszakhoz képest kimagaslóan meleg januári időjárás miatt, ez azonban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint a legtöbb növényre még nincs negatív hatással, mivel a természet ilyenkor javában "alszik", a szőlő és a gyümölcsök is úgynevezett mélynyugalmi fázisban vannak.

Így védjük meg a hajtatott paradicsomot

Kihívásokkal teli év volt a tavalyi mind az időjárás, mind a növényvédelem terén. A károsítók elleni hatékony védekezés módját akkor is érdemes megismerni, ha a szükséges lépéseket elmulasztották az ősszel, mivel kevéssé sikeres védekezés esetén áttelelhetnek, és idén újra gondot okozhatnak, amire így időben fel lehet készülni.