Back to top

Tavaszra eldől a legtöbb pályázat sorsa

Teljesíthető az a kormányzati célkitűzés, hogy a leszerződhető, főleg beruházási célú támogatásokról 2018 tavaszára döntés szülessen – mondta a Magyar Mezőgazdaságnak Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrárvidékfejlesztésért felelős államtitkára a 2017-es évet értékelve. Még úgy is, hogy év végéig két új pályázati felhívás megjelenése várható. De a beruházásoknál gond lesz az előlegfizetéssel.

✦ Az idei esztendő nemcsak a gazdáknak jelentett kihívást a földeken, de a vidékfejlesztési intézményrendszernek is, és meglehetősen kedvezőtlenül indult az év a pályázatok szempontjából. Mit sikerült megoldani az év eleji gondokból?

– Szinte a nulláról kellett felpörgetni a pályázati elbírálást, miközben intézményi átalakulás is nehezítette a munkát, de most tarthatónak látszik az a kormányzati célkitűzés, hogy a leszerződhető, főleg beruházási célú támogatásokról 2018 tavaszára döntés szülessen. Az előkészítő munka már 2016 végén gőzerővel zajlott annak érdekében, hogy 2017-re úgy tudjon ráfordulni az intézményrendszer, hogy a tervezett átalakítások és a korábbi Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megszűnésével létrejött jogutód szervezetek működése a pályázók szempontjából zökkenőmentesek legyenek.

A Magyar Államkincstár előbb a feltételes kifizető ügynökségi akkreditációt kapta meg az Európai Bizottságtól – majd őszre a véglegeset is –, a kormányhivatalok pedig új, közreműködő szervezeti szerepkörükben megkezdték a megyei MVH szervezetek feladatainak átvételét, illetve végrehajtását.

A következő nagy kihívás az volt, hogy március végéig, a kormányhatározatnak megfelelve, mind a 68 pályázati felhívás megjelenjen, a Vidékfejlesztési Program teljes keretére. Tény, hogy a pályázati döntésekről szóló tavaszi ütemtervet nem sikerült tartani, ezért is fordulhatott elő, hogy a nyárra tervezett bejelentések őszre csúsztak, azonban ez egyrészt nemcsak a Miniszterelnökségen és az Irányító Hatóságon múlt – az új rendszerben ugyanis a Kincstár és a kormányhivatalok is komoly szerepet, felelősséget kaptak –, másrészt azóta számos olyan döntés született, amely az eljárásrend és a döntéshozatal felgyorsítását célozza.

Ezeknek köszönhető, hogy tavasz óta közel 450 milliárd forint támogatás odaítéléséről sikerült dönteni, sok esetben úgy, hogy a többletforrásigényekre keretemeléssel reagált a Miniszterelnökség.

✦ Minden pályázati döntésnél elmondják, mekkora a túligénylés. Honnan tudják biztosítani a megfelelő forrást a keretemelésre?

– Valóban rendszeresek a 3–4–5-szörös túligénylések, de érdemes azt is figyelni, hogy hányan pályáznak, és hogy végül hány kedvezményezett lesz.

Amire igazán büszke vagyok, hogy általában minden második pályázó nyer, ez pedig annak köszönhető, hogy sikerült megvalósítani a 80–20 százalékos arányt a támogatások odaítélésében. A kedvezményezettek 80–90 százaléka kis- és közepes méretű agrárszereplő.

Egyébként folyamatosan figyeljük a pályázatok kihasználtságát, a maradványösszegeket, és a korábbi programok esetében több lehetőségünk is van átcsoportosításokra. Az öntözésfejlesztési felhívás egyik fókuszterületének kihasználatlan forrásai révén támogathattunk például több pályázót a szarvasmarha, a sertés, a baromfitartó telepek fejlesztését célzó pályázatoknál.

Persze fejlesztési célja válogatja, hogy mi lesz a maradványösszeg sorsa. Az energiahatékonyság javítása fontos része a Vidékfejlesztési Programnak, és számos pályázatban megjelenik szempontként, de azt láttuk, hogy a gazdák kevésbé gondoltak rá a beruházásaik tervezésekor, és nem is igényelték az e célra elérhető összeget. Ezért úgy döntöttünk, hogy a felhasználatlan összeget önálló pályázatként, de változatlan céllal újra meghirdetjük – igaz, annyi megkötés van, hogy 30 milliárdra mezőgazdasági üzemek, 5 milliárdra pedig élelmiszeripari kisvállalkozások pályázhatnak majd. A felhívás társadalmi egyeztetése véget ért, várhatóan még az idén megjelenik, és 2018 első negyedévében lehet pályázatot beadni rá.

✦ Várható-e egyéb új pályázat?

– Ugyancsak decemberben várható a borszőlőültetvények telepítését támogató felhívás meghirdetése. A társadalmi egyeztetés itt is lezárult, készül a végleges kiírás, a terveink szerint 4 milliárd forint lesz a kerete. A forrásra csak azok pályázhatnak, akik a borpiaci szabályozás szerinti telepítési engedéllyel rendelkeznek.

✦ Hol tart most a Vidékfejlesztési Program végrehajtása, hány pályázatot zártak le?

– Eddig összesen 36 pályázatot zártunk le, melyek keretösszege 982 milliárd forint. A beérkezett pályázatok elbírálása folyamatos. Közel 69 ezer kérelemről már döntés született, és 56 ezer esetben a támogatás odaítéléséről már értesítést kapott a pályázó. Elmondhatjuk, hogy megfeszített munkával az 1300 milliárd forintos teljes keret több mint 70 százalékát lekötöttük.

Mivel a döntéshozatal folyamatos – még az ősszel bejelentett, az állattartóknak, kertészeteknek, borászatoknak szóló felhívások esetében is tovább nőhet a nyertesek száma és a megítélt támogatás –, részben emiatt nő dinamikusan a kötelezettségvállalási arány, részben pedig azért, mert várhatóan még decemberben döntés születik több felhívásról is. A célunk az, hogy a kötelezettségvállalási arányt 2017 végére 85-95 százalékra emeljük, és az év végéig további mintegy 200 milliárd forintos igényt tervezünk feldolgozni.

✦ Mely pályázatoknál számíthatnak még az idén értesítésre a gazdák?

– Például a kertészetigép-beszerzési, a külterületi helyi közutak fejlesztését, a kisteljesítményű terménytároló, -szárító, -tisztító létesítését, korszerűsítését célzó felhívások első szakaszában pályázóknak érdemes az értesítést várni. Ugyancsak készülődhetnek az ültetvénytelepítésre, a gomba- és hűtőházak, valamint az üvegházak és fóliasátrak létesítésére, korszerűsítésére az e felhívások 2–4. szakaszában pályázó, valamint a gyógy- és a fűszernövény-ágazat fejlesztésére támogatást remélő kertészek, termelők is.

✦ Hány pályázatra lehet még kérelmeket beadni?

– Jelenleg még 33 nyitott pályázat van, amelyek keretében összesen 332 milliárd forint az elérhető támogatás. Ezek között a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésétől az ültetvénytelepítésen át a vízgazdálkodásig és a települési szennyvízkezelésig, az innovációs csoportok támogatásától a LEADER-pályázatokig nagyon sok terület támogatására van még lehetőség. Szeretnénk tavaszig meghozni a támogatási döntéseket a nagyobb keretű beruházási jellegűeknél is, a lehetőségek és a pályázói aktivitás függvényében.

A nyitott pályázatok között is akad még olyan, amelyeknél csak több év alatt lehet kötelezettséget vállalni, illetve kifizetést teljesíteni. Ide tartozik például az erdészeti genetikai erőforrások megőrzését célzó támogatás vagy a LEADER-pályázatok. A VP-ben, a korábban említett normatív jellegű támogatásokat is ide számolva összesen 22 több éves kifizetésű program van, amelyek keretösszege mintegy 650 milliárd forint. És persze olyanok is vannak, amelyekkel az újszerűségük miatt még csak ismerkednek a pályázók, és hosszabb előkészítést igényel, mire beadják a kérelmeiket. Ilyen például az agrárinnovációt, vagy a rövid értékesítési láncok létrehozását segítő program is.

✦ Ha már LEADER; ennél mi a legfontosabb változás az előző programozási időszakhoz képest?

Jobban odafigyelünk arra, hogy a korábbi programokhoz képest több településre eljussanak a források. A helyi akciócsoportoknak kifejezetten figyelniük kell a forráselosztás során, hogy egy-egy településre nem ítélhető meg több, mint a keretük 20 százaléka. Szeretnénk elkerülni, hogy a jobb alkupozícióban lévő vagy kivételes képességű polgármesterek vagy képviselők lobbiereje érvényesüljön egy-egy település érdekében.

Emellett a támogatások hasznosulásának ellenőrzésére is kiemelt figyelmet fordítunk majd, és bár ez alapvetően a kifizető ügynökség feladata, de visszaélésekről szóló hírek alapján az Irányító Hatóság is kérhet vizsgálatot. Szeretnénk olyan pályázatokat, célokat támogatni, amelyek nemcsak a fenntartási időszakban léteznek, hanem hosszabb távon is előmozdítják a vidéken élők boldogulását. Az elmúlt időszakban sajnos több visszaéléssel találkoztunk, és azt kell mondjam, olyanok is versenybe szállnak a pályázati pénzekért, akiknek a fantáziája végtelen. A próbálkozások kivédése komolyan próbára teszi a jogászokat és a döntéshozókat.

✦ Konkrét esetet tudna említeni?

– A mezőgazdasági tevékenység diverzifikálását segítő felhívásnál az egyik megyéből nagyon korán, már a benyújtási szakaszban jelezték, hogy visszaélést gyanítanak,

mivel mezőgazdasággal korábban nem foglalkozó, zömükben hátrányos helyzetű emberek hirtelen tömegével kezdtek termelőként regisztrálni a korábbi MVH megyei kirendeltségein, majd pályázni erre a támogatásra. Mivel ennél a felhívásnál tényleg a vidéken élők tevékenységikör-bővítésének támogatása volt a cél a lehető legegyszerűbb módon, átalánytámogatással, és a mintegy 12 millió forint elnyerhető összeg 75 százaléka előlegként odaítélhető, érthető, hogy valakik meglátták benne a lehetőséget a könnyű pénzszerzésre.

Értesüléseink szerint az újonnan regisztrált „termelőknek” fogalma sem volt a pályázat részleteiről, a nem teljesítés esetére szóló visszafizetési kötelezettségről, illetve csak az elnyerhető összeg töredékét ígérték oda nekik készpénzben. Az ügyben nyomozást rendeltek el, és elképzelhető, hogy emiatt az egész pályázat kudarcba fullad.

✦ Ez pontosan mit jelent?

– Napokon belül döntés születik arról, hogy mit lehet jogszerűen tenni: visszavonható- e a pályázat, illetve hogy segíthetünk-e valahogyan a tisztességes szándékkal pályázókon.

✦ Elég komoly visszhangja volt a fiatalgazda-pályázatoknál a teljes visszafizetésre kötelező határozatoknak. Várható-e bármilyen intézkedés ezzel kapcsolatban?

– Igenis egyértelműek voltak a kiírás szankciói a nem teljesítés esetére, már a kezdet kezdetén is, még ha a 2012. évinél erősebbek is voltak ezek, mint a többi hasonló felhívásnál. Az elején elmondtuk, hogy az ne is pályázzon, aki nem vállalja a főállású vállalkozóvá válást. Érdekes módon a pályázók 95 százalékának sikerült teljesítenie a feltételeket.

Ettől függetlenül a tárca jelenleg is dolgozik az ÚMVP teljes időszaka alatt meghirdetett, a fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatására vonatkozó valamennyi jogcímrendelet szankciórendszerének egységesítésén és enyhítésén. De nem fogunk mindenkit teljesen megmenteni, mert ez nem lenne fair azokkal szemben, akik azért nem pályáztak, vagy azért nem nyertek, mert valóban felmérték a feltételek teljesítésének következményeit, lehetséges hatását, és nem vállaltak mindent felelőtlenül.

✦ Hol tartanak a kifizetésekkel?

– Eddig összesen 186 milliárd forintot fizettünk ki. A VP normatív jellegű állat- és területalapú támogatásai esetében még Magyarországon belül is megosztott volt annak jogi megítélése, hogy lehet-e előleget fizetni, de az Európai Bizottság végül jóváhagyta, hogy gazdálkodási napló benyújtása nélkül is megkezdhessük a kifizetéseket. Ezekkel elég jól állunk: 2017. október 16. és november 27. között 27 milliárd forintot utalt a Kincstár 14 500 gazdálkodónak. A végkifizetéshez azonban ez utóbbi feltételnek teljesülnie kell.

Viszont a kifizetésig hátralévő idő lerövidíthető. Ennek érdekében módosítottuk úgy a szabályokat, hogy ennél az öt támogatásnál 2018. január végéig be kell nyújtani a gazdálkodási naplót. A határidő elmulasztása jogvesztő hatályú.

✦ Mi a helyzet a beruházásokhoz köthető kifizetésekkel?

– A nem közbeszerzésköteles beruházások esetében már érkeznek be a számlaalapú kifizetési kérelmek, sőt saját kockázatra megkezdett beruházással kapcsolatos végkifizetési igénnyel is találkoztunk már. Ugyanakkor a közbeszerzési törvény értelmében a legtöbb nagyobb volumenű támogatott fejlesztésnél kötelező közbeszerzési eljárás meghirdetése, aminek van időigénye, és csak ezt követően lehet nekilátni a megvalósításnak. Emiatt lassabban érkeznek be a kifizetési kérelmek is. Feltételes közbeszerzésekkel persze valamelyest meggyorsítható a folyamat, de akkor is van időigénye az eljárásoknak. Ezért arra számítunk, hogy nagyobb volumenű kifizetési igény majd csak 2018 végén jelentkezik.

✦ A fejlesztések meggyorsítása érdekében előlegfizetésre is van lehetőség. Ezzel hányan éltek eddig?

– Bár a 2018-as költségvetésben mintegy 300 milliárd forintot különítettünk el előlegfizetésre, tartok tőle, hogy ennek csak kis része fogyhat el.

Egy európai tanácsi rendelet értelmében ugyanis az agrárcélú fejlesztéseknél csak biztosíték nyújtása – jellemzően bankgarancia – mellett vehető igénybe az előleg. A bankok ugyan kidolgozták a szükséges bankgarancia-konstrukciókat, de ezek a jelenlegi feltételek mellett – beleértve az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány támogatott viszontgaranciáját is – többe kerülnek a pályázóknak, mint egy beruházási hitel.

A helyzet az, hogy jelenleg csak az önkormányzatok és az egyházak tudnak élni érdemben az előleglehívással. Az önkormányzatok azonban most azzal küszködnek, hogy sokan közülük „túlnyerték” magukat a különféle pályázatokon, és hirtelen nem is tudják, hogy melyik megvalósításának fogjanak neki először. Mindenesetre próbáljuk finomhangolni a rendszert a bankgaranciadíjak csökkentése érdekében. Vélhetőleg lesz megoldás a problémára, bár lehet, hogy többletmunkát igényel majd a pályázóktól. Addig is hamarosan megjelentetünk egy, az előlegigénylés lehetőségeiről és feltételeiről szóló tájékoztatót. (ez már meg is jelent. A szerk.)

✦ Milyen feladatokra számít még 2018-ban?

– A lezáratlan pályázatok menedzselése mellett folyamatosan figyeljük a beruházások megvalósulását, és az esetleg visszahulló források további felhasználásának meg tervezése is fontos feladat lesz. A szakmai igények és a visszajelzések kezelése szintén figyelmet kíván a felhívások feltételeinek esetleges átalakítása során.

Emellett szeretnénk a 2020 utáni időszak alapjait is letenni. Például fontos lenne elérni, hogy az előlegfizetéssel kapcsolatos tanácsi rendelet ne kezelje diszkriminatívan az agráriumot, mivel csak itt kötelező a biztosítéknyújtás, más szektorban nem. Persze minden 2020 utánra vonatkozó szakmai döntésnek az a feltétele, hogy tudjuk, mennyi pénzből gazdálkodhatunk. A magyar érdek az, hogy a KAP költségvetése, és azon belül is a közvetlenül a mezőgazdaságra fordítható normatív és beruházási támogatások összege ne csökkenjen. Ha szükségessé válik, akkor elsődlegesen a nemzeti költségvetés terhére kellene ellensúlyozni a Brexit hatását.

Maga a Brexit mintegy 8-10 százalékkal csökkenti a teljes uniós költségvetést – aminek a KAP is része –, azonban ha a GNI 1 százaléka helyett egységesen nagyobb összeget fizetnének a tagállamok, akkor a pozitív forgatókönyv esetén nem csökkenne a többéves pénzügyi keret. De még ha ezt sikerülne is uniós szinten keresztülvinni, akkor is küzdeni kell majd azért, hogy a KAP kerete se csökkenjen.

Személyes véleményem szerint, ha csökken a KAP kerete 2020 után, az csak akkor elfogadható, ha a megmaradó összeg csak a mezőgazdaságra jut, és minden jelenleg is innen finanszírozott, ámde nem szigorúan vett agrártevékenységet más uniós alapok terhére finanszíroznak.

✦ Várható-e további változás a pályázati rendszerben rövid távon?

– Januárban újabb intézményi átalakulás várható, amely a közreműködő szervezetként funkcionáló megyei kormányhivatalok működését érinti. Ennek eredményeképpen minden ügytípusban minden megyében lehetővé válik az ügyintézés, szemben a jelenlegi rendszerrel, ahol egyes ügytípusok – például a beruházási pályázatokkal kapcsolatosak – régiós szinten egy-egy kijelölt megyei kormányhivatal hatáskörébe voltak rendelve. Ez hatással lehet az ügyintézés sebességére, de bízom benne, hogy márciusig meg tudjuk hozni a legfontosabb döntéseket.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2017/50 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az önrész menti meg a vidékfejlesztési büdzsét

A tagállami önrész növelésével maradhat szinten a vidékfejlesztési források összege a következő uniós ciklusban – mondta el Mezei Dávid helyettes államtitkár szombaton Kiskunhalason.

Az ellenőrzést gyorsítja a négy drón Tolna megyében

Több mint száz drónt osztanak szét a megyei kormányhivatalok között.

Segítség az akvakultúra fejlesztési pályázathoz

Segítség a MAHOP-2.5-2017 kódszámú felhíváshoz kapcsolódó elszámolás (kifizetési kérelem) és szakmai beszámoló benyújtásához.

Fórumokon tájékoztat a NAK és a MÁK a VP-s kifizetésekről

A rendezvénysorozat célja, hogy a kedvezményezetteket tájékoztassa a Vidékfejlesztési Program keretében nyújtott támogatások kifizetési igényléséről. Az érintettek tájékozódhatnak a támogatások igénybevételéhez kapcsolódó szabályokról valamint a legfontosabb gyakorlati tudnivalókról is.

Rákaptak a Szigeten a halakra!

Egyebek közt pontychips-szel és harcsafasírttal várták az idei Sziget Fesztivál látogatóit a "Kapj rá!" standon, amely nyolc napig hirdette a halfogyasztás fontosságát s az abban rejlő megannyi lehetőséget a fiatalok számára. Az akció ugyanakkor hamarosan újra megtalálja őket - ezúttal immáron az online térben.

Pályázattal segítik a a genetikai változatosság fenntartását

A génmegőrzéssel kapcsolatos tevékenységek fontosságát elismerve az agrárminiszter a 2018. évi központi költségvetés terhére nyílt pályázati felhívást tett közzé, a pályázatban leírt támogatás fő célja a mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti termelés hazai növényi biológiai alapjainak, genetikai anyagainak megőrzése, fenntartása és fejlesztése.

Lovardát álmodott a gyerekeknek

Izgalmas kampányt hirdetett egy bank az idei évben, amelynek ezúttal nagyon komoly települési vonatkozása van. A fődíjat a perkátai fiatal lovasoktató nyerte el, és a pénzből régi álmát valósítja meg, amely egyben a gyermekek javát is szolgálja majd.

Közös Agrárpolitika 2020: mi vár ránk a következő ciklusban?

„Közös Agrárpolitika 2020 után – Segíti vagy hátráltatja a gazdákat az új közös agrárpolitika?” címmel tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kerekasztal-beszélgetést a XXIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében. Az esemény résztvevői hangsúlyozták, hogy a támogatáspolitika európai szinten ne változzon, a magyar gazdák pedig legalább a korábbi szintű forrásokat kaphassák meg.

Újabb 1,2 milliárd forint jut idén tanyafejlesztésre

Az idén is folytatódik az elmúlt években nagy sikerrel futó Tanyafejlesztési program. A 2011 és 2017 között megítélt közel kilencmilliárd forint után újabb 1,2 milliárd forint fordítható a tanyavilág megújítására. Az idén kiemelt figyelmet kapnak az induló tanyagazdaságok, a cél ugyanis az, hogy minél több fiatal helyben találja meg a boldogulását.

Újabb vidékfejlesztési források a borászoknak

A vidék, valamint a vidéken élő emberek gazdasági ereje Magyarország fejlődésének egyik legfontosabb pillére – hangsúlyozta Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési államtitkára Zalaszabaron, a Kányavári Borbirtok borászati üzemének avatóünnepségén.