Back to top

Most már Egyiptomba is exportálhatunk búzát

A 2012 óta folyamatban levő egyeztetések eredményeként Egyiptom Mezőgazdasági és Talajvédelmi Minisztériuma 2017. december 10-én kiadta az engedélyt a magyar búza észak-afrikai országba irányuló exportjára - adta hírül a Földművelésügyi Minisztérium. Ezzel elhárultak a búzakivitelünk előtt álló akadályok, növényegészségügyi korlátozások. Viszont csak Konstatcán és Koperen keresztül szállíthatunk.

Egyiptom növényegészségügyi import előírásai alapján a búza behozatala külön engedélyköteles. Az engedélyezési eljárást Egyiptom növényegészségügyi hatósága károsító kockázat elemzés (PRA) keretében folytatta le, amelyhez a részletes szakmai dokumentációt a Földművelésügyi Minisztérium szakértői állították össze a búza magyarországi károsítóiról és az ellenük történő védekezés gyakorlatáról.

Az öt évig tartó szakmai és diplomáciai egyeztetések eredményeként az Egyiptomba irányuló búzaszállítások ezt követően megkezdődhetnek.

A hivatalos tájékoztatás alapján a tengeri szállítások kizárólag a romániai Konstanca, illetve a szlovéniai Koper kikötőjéből lehetségesek.

Forrás: 
FM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mézhamisítás: újratanulni Kínát

Magyarországon a méhészek körében a „kínai hamisított méz" egyfajta szitokszóvá vált, aminek már a közvéleményben is érzékelhető hatása van. Számos fogyasztó és méhész egyaránt úgy véli: a magyar méz értékesítésének egyik akadálya, hogy kínai méz „jön be" az országba. Ez persze jórészt a figyelem elterelése más, égetőbb gondokról.

Új fejezet nyílik a magyar-libanoni agrár-külkereskedelmi kapcsolatokban

Kétoldalú egyeztetést folytatott Nagy István agrárminiszter a Libanoni Köztársaság agrárminiszterével Budapesten, az Agrárminisztériumban. A felek mezőgazdasági együttműködésről szóló tárcaközi egyetértési szándéknyilatkozatot is aláírtak, valamint megnyitották az első Magyarországon rendezett libanoni termékbemutatót.

Vannak még lehetőségek az exportban

Kedvező kamatozású hitelkonstrukciók, biztosítások és egyéb eszközök érhetők el azon a termékkörön belül, amelyekkel az EXIM igyekszik bátorítani a hazai mező- és élelmiszergazdaság résztvevőit az exportpiacokra való kilépésre – hangzott el a témában megrendezett szakmai konferencián Bábolnán.

Külföldön is keresettek a magyar borok

Egyre kelendőbb a magyar bor külföldön, az idén augusztus végéig mintegy 64 százalékkal több palackos, illetve folyóbor került a nemzetközi piacokra. A kivitel várhatóan a jövőben is emelkedni fog.

A sikergyáros szója magyar specialitás lehet

Miközben egyes növények termesztésében évről évre ingadozások tanui lehetünk, a szója népszerűsége világszerte nő. Míg tavaly 331-333 millió tonnát állítottak elő, idén ez a mennnyiség legalább 20 százalékkal fogja azt meghaladni.

Édesebb függés és legalább legális: koka helyett kakaó

Megtérülni látszanak az amazóniai erőfeszítések a kokain visszaszorítására: egyre több gazda hagy fel a kokacserjével, és kezd inkább kakaó termesztésbe.

Verseny a műtrágyapiacon

Elsősorban az energiahordozók, főképp a földgáz ára határozza meg a műtrágyák árát, és a terményárakkal való együtt mozgásuk arra utal, hogy mindkét áruféleségre befolyásoló tényező az energiaár, derült ki a siófoki Agrárszektor Konferencia első napján rendezett kerekasztal-beszélgetésen.

Meglehetősen "gumósra" sikerült az idei burgonyaszezon

Az idei szélsőséges időjárás a magyar burgonyatermesztőket is megizzasztotta. Szárazság itt, túl sok csapadék ott – az ország különböző részeinek eltérő viszonyaihoz nehéz volt alkalmazkodni. Erről és ennek következményeiről esett szó a Solanum Kft. évek óta megrendezett berzencei Burgonyás Napján, amit idén is nagy érdeklődés kísért.

Kedvező volt a napraforgó- és a kukoricatermés

A Nemzeti Agrárkamara (NAK) közreműködésével begyűjtött adatok alapján az AKI elkészítette az őszi mezőgazdasági munkák állásáról szóló tájékoztatóját. Napraforgóból és kukoricából több termett, mint 2017-ben.

EY: a gazdaság további növekedésére számít a cégvezetők többsége

Optimistábbak lettek a magyar gazdaság jövőjével kapcsolatban a vállalatvezetők: 66 százalékuk növekedéssel számol és mindössze 5 százalékuk vár visszaesést.