0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Hogyan alkalmazkodjunk a klímaváltozáshoz a kukoricatermesztésben?

A klímaváltozás hatásainak kivédése és a precíziós művelésben rejlő lehetőségek álltak a Kaposvári Egyetemen rendezett második Kukorica és búza konferenciasorozat középpontjában. A Magro.hu által szervezett tanácskozáson a tizenöt előadó hasznos ismeretekkel szolgált a kultúrák teljes technológiájáról, beleértve a fajtákat, a talajművelést, a növényvédelmet, a tápanyag-utánpótlást és a tárolást.

A klímaváltozás a mi régiónkban szélsőséges időjárási változékonyságot hoz magával, fokozódik a nyári meleg, a csapadék nem sokkal lesz kevesebb, de áttevődik a téli félévre, tehát aszályos nyarakra kell felkészülnünk, amit heves viharok és esőzések tarkítanak. Ezeknek a káros hatásoknak a kivédésére indított nemesítési programot a KWS, melynek során beltenyésztett szárazság- és hőtűrő vonalakat hoznak létre és a keresztezésükkel a kívánt tulajdonságú kukoricahibrideket tudnak létrehozni.

Jövőre három új kukoricahibridet vezetnek be a hazai piacra ebből a nemesítési programból.

A Limagrain olyan alkalmazást fejlesztett ki, amellyel a választott hibridet az előzőleg felmért adottságoknak megfelelően, optimális tőszámmal lehet kiültetni. Eddig száz magyarországi tábláról gyűjtötték be a szükséges adatokat, amelyek egy része műholdról, a többi a gazdálkodótól, illetve a kombájn hozamméréséből származik.

Hasonló fejlesztésről számolt be az Axiál is, kiemelve az adatkezelés és a modellkészítés fontosságát. Ugyanabból az adatsorból nagy különbségek adódhatnak, ha nem a megfelelő számítási modellt alkalmazzuk. Véleményük szerint sokféle mérésből tudjuk összeállítani a reális képet a táblánkról, hogy azután alkalmazkodhassunk az adottságaihoz. Nem kevésbé fontos az erő- és munkagépek pontos irányítása: ha az Axiál által fejlesztett precíziós optikai irányító rendszerrel dolgozik a traktor, mindössze 5 centiméteres átfedést lehet elérni a fordulók között, az átlagos 45 centiméterhez képest.

Ugyancsak magyar fejlesztés az Elcom Kft., a Kaposvári Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem talajnedvesség-változást monitorozó módszere. Sajnos hazánkban nagyon kicsi az öntözött terület, és nem várható, hogy ugrásszerűen nőne a közeljövőben, tehát a víz jobb hasznosítására más módszereket kell találni. Ha az alapos és részletes mérésekkel pontos képet kapunk a talaj 60 centiméteres rétegét érintő vízmozgásokról, lehatárolhatjuk azokat a területeket, ahol jellemzően szárazabb a talaj. Hazánkban amúgy is nagy táblákat alakítottak ki,

érdemes lenne a búza- vagy kukoricatermesztésre kevésbé alkalmas részeket leválasztani és alternatív növénnyel hasznosítani, ezáltal a biodiverzitás is nőne.

A vízmegőrzésben fontos szerepe van a jó talajművelésnek: az a cél, hogy 35-41 centiméteres lazult talajréteget alakítsunk ki és meg is tartsuk éveken keresztül. A Väderstad képviselője szerint az alapművelésre is mélyen művelő kultivátort kell használni, mert forgatás nélkül jobb talajállapot érhető el. Fontos, hogy növénymaradványok maradjanak a felszínen, amelyek óvják a talajt a kiszáradástól.

A fölmelegedés számos új kártevő megjelenésével is járt, bár a 16. században Európába került kukoricának nálunk még csak 15 potenciálisan veszélyes kártevője van, szemben az őshazájában élő 35-tel. Keszthelyi Sándor, a Kaposvári Egyetem docense sorolta fel a legújabb jövevényeket. Intenzív kukoricában van szükség rovarölő szeres permetezésre, főként a vegetációban megjelenő rágó kártevők, a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke ellen, amelyek a négyfoltos fénybogárral együtt a legnagyobb kárt okozhatják. Az egyetemen folytatott vizsgálatok szerint az alkalmas időben végzett permetezéssel 5-6 mázsa termést lehet megmenteni a kártevőktől. A beavatkozás legjobb időpontja június végén, július elején van.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu