Back to top

Közel 100 milliárd forint a hazai vetőmag-kereskedelem éves forgalma

Többet költöttek vetőmagra idén a gazdálkodók, a tonnánkénti átlagár tavasszal csaknem 3 ezer forinttal haladta meg a 2016. őszi szintet. A vetőmag-forgalmazók évente csaknem 100 milliárd forint értékű árut értékesítenek a hazai piacon. A magyar termelők körében a honi fajták mellett a nyugat-európai nemesítésűek a legnépszerűbbek.

Búzából elsősorban a hazai nemesítésű fajtákat választják a gazdálkodók, az őszi árpából azonban három európai fajta áll a dobogó első három fokán – derült ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentéséből. Tavaszi árpából szinte kizárólag európai uniós fajtákat vetnek a magyar gazdák, míg tavaszi búzából és zabból az európaiak mellett hazait is használnak. A hibrid növények esetében elsősorban a Nyugat-Európából, illetve az Egyesült Államokból származó szaporítóanyagok a kelendőek.

Az összesített adatok alapján kukoricából, napraforgóból és őszi káposztarepcéből szinte kizárólag hibrid fajtákat használnak a gazdák. Az AKI statisztikája szerint a magyar gazdálkodók jelentős része a kalászos gabonaféléket még mindig az árutermelésből származó gabona magjáról veti, a pia­con kapható, úgynevezett fémzárolt vetőmagok aránya sok esetben a harminc százalékot sem éri el.

A hazai vetőmag-kereskedelem éves szinten mintegy 100 milliárd forintos forgalmat bonyolít.

Az eladások felét a kukorica, a napraforgó és az őszi káposztarepce teszi ki, a forgalmazók évente közel száz faj ezerötszáz fajtáját értékesítik.

A Vetőmag Szövetség minden évben közzéteszi a kalászos gabonákra meghatározott tájékoztató árakat. Ettől a kereskedők eltérhetnek, a gazdák számára viszont irányadó a költségeik kialakításakor. A tájékoztató ár 2016 őszén 89 600 forint volt tonnánként, 2017 tavaszára azonban már 92 200 forintra becsülték a vetőmagok értékét. Az elmúlt években az árak jelentősen ingadoztak, míg 2009-ben 62 ezer forintba került egy tonna vetőmag, 2012-ben 115 ezer forintot kértek érte a kereskedők.

A nemesítőházak, illetve fajtatulajdonosok célja olyan fajták előállítása, amelyek kiváló alkalmazkodóképességükkel tolerálják az időjárás viszontagságait, a talajadottságok különbségeit, valamint a kórokozók és a kártevők okozta kártételeket.

Évente átlagosan 25-30 szántóföldi faj 850-900 fajtajelöltje kerül kísérleti fázisba. A nemesítésnek idehaza nagy hagyományai vannak, az elmúlt 125 évben 7515 fajtát törzskönyveztek az országban. Magyarország a világ hatodik legjelentősebb vetőmag-előállítója, évente közel százezer tonna vetőmagot értékesítünk külpiacokon. Az export a teljes vetőmagtermelés valamivel több mint egyharmadát adja.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem tett jót az enyhe tél a tűzifa kereskedelemnek

Piaci körképünkben erdőgazdaságokat és tüzépeket kérdeztünk meg arról, hogy az időjárási viszonyok miatt hogyan alakult a termelés, a kereslet és az árak. Az erdészetek országszerte küzdenek az enyhe idő miatti kisebb-nagyobb kitermelési lemaradásokkal, de igyekeznek tartani a vállalásokat. A tavalyi kétszeri áremelkedés óta stagnál a tüzifa ára, igaz, az enyhe tél visszavetette a keresletet is.

Az élelmiszerfogyasztás is táplálta a kiskereskedelmi forgalom növekedését

Az elemzőket meglepte, hogy az élelmiszerértékesítés növekedése is hozzájárult a kiskereskedelmi forgalom tavaly novemberi dinamikus emelkedéséhez, amely prognózisuk szerint az idén is folytatódik.

Tényleg bio a biobanán

22 banántételt vizsgáltatott meg a német Öko-Test Magazin a legkülönfélébb növényvédő szerek maradékait keresve, és sajnos talán nem lepődünk meg a laborvizsgálatok eredményén: a konvencionális termesztésből származók tele vannak szermaradékkal.

Bátran megkerülhetik a kasszát

A holland Albert Heijn lánc egyik üzletében már élesben tesztelik a „tap to go” technológiát, amelynek lényege, hogy a vevők a kiválasztott terméket a pultnál azonnal kifizethetik, és a pénztárazás teljes mellőzésével távozhatnak a boltból.

Hoz-e árcsökkenést az áfaváltozás?

Akár újévi találós kérdés lehetne, hogy mennyi a hal, a sertésbelsőségek és vágási melléktermékek, valamint az internet közös nevezője. A helyes megoldás az öt, ugyanis január elsejétől azonos áfakulcs alá tartoznak. A feldolgozók alapvetően örülnek, bár a kiskereskedelmi hatásokkal kapcsolatban szkeptikusak, ahogy az egyszeri fogyasztó is - derül ki a haon.hu összefoglalójából.

A hagyományosból a minőségi a sláger szilveszterkor

Az áruházlánc éves pezsgő, illetve bor forgalmának 20 százalékát  novemberben és decemberben realizálja, de az év vége adja az Auchannál az éves virsliforgalom ötödét is. A hiedelmek szerint gazdagságot hozó lencse sem hiányozhat a magyarok szilveszteri asztaláról, amit jól mutat, hogy az Auchan áruházakban az éves lencseforgalom felét a szilveszter előtti időszakban értékesítik - közölte a cég.

Átalakuló almapiac Kelet-Európában

Az orosz piachoz való hozzáférés befolyásolta a kelet-európai országok almaágazatának fejlődését. A térségben nagy felületen korszerű ültetvények jöttek létre, ahol jó minőségű asztali alma terem. Újfehértón, a FruitVeB és az ÉKASZ szakmaközi szervezetek által rendezett tanácskozáson Pzremyslaw Badowski, az AgroFresh kelet-európai igazgatója mutatta be a régió helyzetét.

Közösségi kistermelők

Korábban már írtunk arról, hogy a karácsony eljövetelével az élelmiszeripari vállalatok hogyan fokozzák a Facebook kommunikációjukat, most egy olyan szegmensbe „látogattunk el”, ahol még a weboldalak az uralkodók. Szerzőnk annak járt utána, hogy a jövőben hogyan érdemes a vállalkozóknak megjelenniük az internetes térben.

Pontosították, mi az a piaci erőfölény

Nincs arról szó, hogy fel kellene darabolni a nagy áruházláncokat – magyarázta a hvg.hu-nak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára Lázár János bejelentését, amely szerint ha egy napi fogyasztási cikkeket árusító üzletlánc árbevétele meghaladja az évi százmilliárd forintot, az automatikusan piaci erőfölényt jelent.

Radioaktív gombák nyomában

A közelmúltban cézium fertőzött gombákat találtak Franciaországban, amelyről nem lehetett tudni, hogy pontosan mi okozta. Utánajártunk a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatalnál (NÉBIH), hogy az esetnek van-e köze a nemrégiben mért, Oroszországból származó légköri ruténium szennyeződéshez. A hivatal szerint nem szigorítottunk a behozott élelmiszerek ellenőrzésén.