Back to top

Közel 100 milliárd forint a hazai vetőmag-kereskedelem éves forgalma

Többet költöttek vetőmagra idén a gazdálkodók, a tonnánkénti átlagár tavasszal csaknem 3 ezer forinttal haladta meg a 2016. őszi szintet. A vetőmag-forgalmazók évente csaknem 100 milliárd forint értékű árut értékesítenek a hazai piacon. A magyar termelők körében a honi fajták mellett a nyugat-európai nemesítésűek a legnépszerűbbek.

Búzából elsősorban a hazai nemesítésű fajtákat választják a gazdálkodók, az őszi árpából azonban három európai fajta áll a dobogó első három fokán – derült ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentéséből. Tavaszi árpából szinte kizárólag európai uniós fajtákat vetnek a magyar gazdák, míg tavaszi búzából és zabból az európaiak mellett hazait is használnak. A hibrid növények esetében elsősorban a Nyugat-Európából, illetve az Egyesült Államokból származó szaporítóanyagok a kelendőek.

Az összesített adatok alapján kukoricából, napraforgóból és őszi káposztarepcéből szinte kizárólag hibrid fajtákat használnak a gazdák. Az AKI statisztikája szerint a magyar gazdálkodók jelentős része a kalászos gabonaféléket még mindig az árutermelésből származó gabona magjáról veti, a pia­con kapható, úgynevezett fémzárolt vetőmagok aránya sok esetben a harminc százalékot sem éri el.

A hazai vetőmag-kereskedelem éves szinten mintegy 100 milliárd forintos forgalmat bonyolít.

Az eladások felét a kukorica, a napraforgó és az őszi káposztarepce teszi ki, a forgalmazók évente közel száz faj ezerötszáz fajtáját értékesítik.

A Vetőmag Szövetség minden évben közzéteszi a kalászos gabonákra meghatározott tájékoztató árakat. Ettől a kereskedők eltérhetnek, a gazdák számára viszont irányadó a költségeik kialakításakor. A tájékoztató ár 2016 őszén 89 600 forint volt tonnánként, 2017 tavaszára azonban már 92 200 forintra becsülték a vetőmagok értékét. Az elmúlt években az árak jelentősen ingadoztak, míg 2009-ben 62 ezer forintba került egy tonna vetőmag, 2012-ben 115 ezer forintot kértek érte a kereskedők.

A nemesítőházak, illetve fajtatulajdonosok célja olyan fajták előállítása, amelyek kiváló alkalmazkodóképességükkel tolerálják az időjárás viszontagságait, a talajadottságok különbségeit, valamint a kórokozók és a kártevők okozta kártételeket.

Évente átlagosan 25-30 szántóföldi faj 850-900 fajtajelöltje kerül kísérleti fázisba. A nemesítésnek idehaza nagy hagyományai vannak, az elmúlt 125 évben 7515 fajtát törzskönyveztek az országban. Magyarország a világ hatodik legjelentősebb vetőmag-előállítója, évente közel százezer tonna vetőmagot értékesítünk külpiacokon. Az export a teljes vetőmagtermelés valamivel több mint egyharmadát adja.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar márka az első a jegestea piacon

A hazai jegestea piacon szerzett vezető pozíciót az idén 5. születésnapját ünneplő, fiatal magyar brand, a XIXO. A márka jegesteái és szénsavas italai tavaly szeptembertől már az iskolai büfékben is kaphatók.

Áprilisban is többet költöttünk a boltokban

Áprilisban a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 4,4 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva - főként a húsvéthatás miatt - 6,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az év első négy hónapjában a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 6,9 százalékkal emelkedett.

Egyre népszerűbb a mobilfizetés Magyarországon

A magyar kártyabirtokosok május végéig jóval több alkalommal használtak mobiltelefont egyérintéses fizetésre, mint tavaly az első öt hónapban, az új belépőknek köszönhetően 2018 elején huszonhatszoros volt a növekedés – közölte a Mastercard.

Nálunk is súlyos következményei lehetnek az amerikai vámháborúnak

Donald Trump amerikai elnök mára gyakorlatilag teljesen szétzilálta a világkereskedelmet. Bár régen sem működött minden olajozottan, ami most van, az teljes káosz, amelyben minden szereplőnek újra kell keresnie a helyét.

Vegyszerek helyett emberek védik a növényeket Nemesbődön

A biotermékek egyre népszerűbbek Magyarországon, mégis kevesen vállalkoznak arra, hogy vegyszermentes gazdálkodásba fogjanak, a szigorú szabályok és a kevesebb termés sokakat elriaszt. Vas megye egyik legnagyobb biogazdaságában sikeresen folyik a munka.

Magyarország a kóser élelmiszerek világpiacának fontos szereplője lehet

Magyarország fontos szereplője lehet a kóser élelmiszerek jelentős értékű világpiacának - hangsúlyozta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kétnapos izraeli tárgyalásait követően.

Durum Nap Nádasdon

Egy termékpálya, így a durumbúza jövőjét is az határozza meg, hogy a szereplői jól tudnak-e együtt dolgozni, piaci és szakmai alapon jövedelmezően gazdálkodni. A támogatási rendszer ugyanis csak kiegészítő pénzforrás a fejlesztésekhez, hangsúlyozta Feldman Zsolt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az Első Magyar Durumbúza Termelési Rendszer által szervezett nádasdi Durum Napon.

Közel száz kutyakölyköt csempésztek volna Spanyolországba

Spanyolországba szánt kutyaszállítmányt ellenőriztek közérdekű bejelentés alapján a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal és a Nébih szakemberei. Állatjóléti szempontból megfelelő körülmények között szállították a kölyköket, a szükséges állategészségügyi dokumentumok azonban hiányoztak. Emellett több állat életkora nem érte el a szállíthatóság feltételeként meghatározott 8 hetes kort.

Az e-kereskedelem rossz az üzletnek

Az online kereskedelem már érezhetően rontja a hagyományos üzletláncok bevételeit. Azonban az cégeknek muszáj lenyelni a békát és a romló teljesítmény mellett kell tovább működniük – legalábbis a Marshoek kiskereskedelmi tanácsadó cég felmérése szerint.

A piacok jövője: minőség és személyes kapcsolat

Megváltozott a piacok szerepe. A mezőgazdasági termékeket üzletláncokban vesszük egyrészt kényelmi, másrészt anyagi szempontok alapján. A kistermelők helyzetéről és a piacok jövőjéről a NAK Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke készített elemzést.