Back to top

Közel 100 milliárd forint a hazai vetőmag-kereskedelem éves forgalma

Többet költöttek vetőmagra idén a gazdálkodók, a tonnánkénti átlagár tavasszal csaknem 3 ezer forinttal haladta meg a 2016. őszi szintet. A vetőmag-forgalmazók évente csaknem 100 milliárd forint értékű árut értékesítenek a hazai piacon. A magyar termelők körében a honi fajták mellett a nyugat-európai nemesítésűek a legnépszerűbbek.

Búzából elsősorban a hazai nemesítésű fajtákat választják a gazdálkodók, az őszi árpából azonban három európai fajta áll a dobogó első három fokán – derült ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentéséből. Tavaszi árpából szinte kizárólag európai uniós fajtákat vetnek a magyar gazdák, míg tavaszi búzából és zabból az európaiak mellett hazait is használnak. A hibrid növények esetében elsősorban a Nyugat-Európából, illetve az Egyesült Államokból származó szaporítóanyagok a kelendőek.

Az összesített adatok alapján kukoricából, napraforgóból és őszi káposztarepcéből szinte kizárólag hibrid fajtákat használnak a gazdák. Az AKI statisztikája szerint a magyar gazdálkodók jelentős része a kalászos gabonaféléket még mindig az árutermelésből származó gabona magjáról veti, a pia­con kapható, úgynevezett fémzárolt vetőmagok aránya sok esetben a harminc százalékot sem éri el.

A hazai vetőmag-kereskedelem éves szinten mintegy 100 milliárd forintos forgalmat bonyolít.

Az eladások felét a kukorica, a napraforgó és az őszi káposztarepce teszi ki, a forgalmazók évente közel száz faj ezerötszáz fajtáját értékesítik.

A Vetőmag Szövetség minden évben közzéteszi a kalászos gabonákra meghatározott tájékoztató árakat. Ettől a kereskedők eltérhetnek, a gazdák számára viszont irányadó a költségeik kialakításakor. A tájékoztató ár 2016 őszén 89 600 forint volt tonnánként, 2017 tavaszára azonban már 92 200 forintra becsülték a vetőmagok értékét. Az elmúlt években az árak jelentősen ingadoztak, míg 2009-ben 62 ezer forintba került egy tonna vetőmag, 2012-ben 115 ezer forintot kértek érte a kereskedők.

A nemesítőházak, illetve fajtatulajdonosok célja olyan fajták előállítása, amelyek kiváló alkalmazkodóképességükkel tolerálják az időjárás viszontagságait, a talajadottságok különbségeit, valamint a kórokozók és a kártevők okozta kártételeket.

Évente átlagosan 25-30 szántóföldi faj 850-900 fajtajelöltje kerül kísérleti fázisba. A nemesítésnek idehaza nagy hagyományai vannak, az elmúlt 125 évben 7515 fajtát törzskönyveztek az országban. Magyarország a világ hatodik legjelentősebb vetőmag-előállítója, évente közel százezer tonna vetőmagot értékesítünk külpiacokon. Az export a teljes vetőmagtermelés valamivel több mint egyharmadát adja.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mézhamisítás: újratanulni Kínát

Magyarországon a méhészek körében a „kínai hamisított méz" egyfajta szitokszóvá vált, aminek már a közvéleményben is érzékelhető hatása van. Számos fogyasztó és méhész egyaránt úgy véli: a magyar méz értékesítésének egyik akadálya, hogy kínai méz „jön be" az országba. Ez persze jórészt a figyelem elterelése más, égetőbb gondokról.

Emelkedtek a karácsonyfa árak, nem is kevéssel

Megkezdődött a karácsonyfavásár, a fő kérdés pedig nyilván minden médiumban az, hogy mennyibe fog kerülni az idén, drágább lesz-e mint tavaly. Erre évek óta az volt a válasz, hogy nem. Az idén azonban némi áremelkedésről kell beszámolnunk.

Új fejezet nyílik a magyar-libanoni agrár-külkereskedelmi kapcsolatokban

Kétoldalú egyeztetést folytatott Nagy István agrárminiszter a Libanoni Köztársaság agrárminiszterével Budapesten, az Agrárminisztériumban. A felek mezőgazdasági együttműködésről szóló tárcaközi egyetértési szándéknyilatkozatot is aláírtak, valamint megnyitották az első Magyarországon rendezett libanoni termékbemutatót.

Több tojás érkezik az unióba

Az Európai Bizottság adatai szerint az unió tojástermékimportja csaknem 70 százalékkal 22 ezer tonnára emelkedett, míg tojástermékexportja 3 százalékkal 158 ezer tonnára csökkent 2018. január–szeptember között az előző év hasonló időszakához képest – közölte baromfipiaci jelentésében az Agrárgazdasági Kutatóintézet.

Batátatermesztés: az első fecskék

A megújulási képesség és annak megőrzése: mezőgazdászaink számára ez a piacon maradás egyik fontos feltétele. Mindez korszerű technológiák bevezetésével vagy új termékek piacra juttatásával egyaránt lehetséges. Ez utóbbival próbálkozik egy tucat fiatal kárpátaljai gazda, akik a batátatermesztés meghonosításában látnak fantáziát.

Elindult a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

December 1-jén elkezdődött a már hagyományos téli élelmiszerlánc-ellenőrzés. A Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár által elrendelt akció egész az év végig tart és szinte minden, az ünnepekhez kötődő termékre és ilyenkor kiemelt forgalmat bonyolító vállalkozásra kitér.

Tanulságos esztendő a kiskertekben

Nincs két egyforma év, szokták mondani a mezőgazdaságban dolgozók. Ez abból adódik, hogy mindig vannak váratlan időjárási események, megjelennek újabb, még nem tapasztalt, nem ismert betegségek és kártevők, vagy ismétlődnek az elkövetett hibák, tévedések. Ilyenkor az év végén érdemes ezeket számba venni, és levonni belőlük a tanulságot, annak ellenére, hogy tudjuk; jövőre sem fog minden hibátlanul menni.

Biotojás a netről: app köti össze a kistermelőt a vevővel

A Microker elnevezésű webalkalmazás végeredményben egy térképes kereső rendszer. A segítségével az ország bármely területén élő termelő és kézműves díjtalanul meg tud jelenni termékeivel az interneten. Az internetes piacfelület létrehozásával az volt a cél, hogy a fogyasztók a lakóhelyükhöz legközelebb szerezhessék be a háztartásuk számára szükséges alapanyagokat, közvetlenül a termelőktől.

A sárgamellényes tüntetők veszélyeztetik az élelmiszerszállítást

Az Emmanuel Macron vezette francia kormány gazdaságpolitikája ellen már hetek óta változó intenzitással tüntető sárgamellényes demonstrálók jelentős veszteséget okoznak az élelmiszer-áruházaknak, és már-már veszélyeztetik az élelmiszer-ellátást.

Meglehetősen "gumósra" sikerült az idei burgonyaszezon

Az idei szélsőséges időjárás a magyar burgonyatermesztőket is megizzasztotta. Szárazság itt, túl sok csapadék ott – az ország különböző részeinek eltérő viszonyaihoz nehéz volt alkalmazkodni. Erről és ennek következményeiről esett szó a Solanum Kft. évek óta megrendezett berzencei Burgonyás Napján, amit idén is nagy érdeklődés kísért.