Back to top

Az uniós cukorkvóták megszűnése segíti a szerb gazdákat

Szerbia még csak tagjelölt, de külkereskedelmének kétharmadát az EU-tagországokkal bonyolítja le, ezért érzékenyen érinti, hogy közel fél évszázad után megszűnt az Európai Unió cukortermelését szabályozó kvótarendszer. Az országban évente átlagosan 3 millió tonna cukorrépát termesztenek, a szántóföldi kultúrák közül ennek a növénynek az ültetéséből lehet a legnagyobb hasznot kihozni.

Az agrárgazdasági szakemberek döntő többsége úgy véli, hogy az uniós kvóták megszüntetése nem okoz gondot a szerbiai cukortermelés szempontjából, sőt segítheti a gazdákat.

Arra is figyelmeztetnek azonban, hogy a jövőben a versenyhelyzet fokozódása várható, ezért törekedni kell a hozamok megnövelésére, és a minőségen is javítani kell. Az idén 54 ezer hektáron termesztettek cukorrépát, ez hat százalékkal kevesebb, mint az előző évben.

A termés betakarítása a végéhez közeledik, de úgy tűnik, az aszály ezúttal megfelezte a cukorrépatermést Szerbiában.

Hektáronként 20-30 tonnát takarítottak be a gazdák, míg a korábbi években átlagosan 55-60 tonnát szedtek ki a földből. Az egyébként kedvezőnek tekintett tonnánkénti 36 eurós ár ezúttal jó, ha fedezi a termelési költségeket. A termés zömét a helyi cukorgyárak vásárolják fel, de nagy mennyiségben exportálnak répát Horvátországba is. A horvát export döbbenetes mértékben nő, hiszen amíg 2013-ban még csupán 225 tonnányit szállítottak a határon túlra, addig tavaly már 99 ezer tonnát exportáltak az EU-tag szomszédos országba.

Ami a répából megtermelt cukor mennyiségét illeti, az Szerbiában évente 400 ezer tonna körül stabilizálódott. A cukorgyárak és a forgalmazók szerint a jövőben sem kell attól tartani, hogy nem lesz majd az árujukra vevő.

Az ország ugyanis vámmentesen szállíthat az EU-n kívül Oroszországba, Fehéroroszországba és Törökországba is.

Az Európai Unió a cukorkvótarendszert a közös agrárpolitika első cukorágazati szabályozásának részeként vezette be 1968-ban. A rendszer kivezetéséről a tagállamok 2006-ban döntöttek, majd Brüsszelben 2013-ban határozták meg az időpontját, 2017. szeptember 30-ra téve a dátumot.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csökkennek az agrárpénzek, és új uniós adókat javasolhat Brüsszel

Szinte biztos, hogy csökkennek 2020 után az uniós agrártámogatások, miután az EU biztosai egyetértettek abban, hogy két kivétellel valamennyi közösségi programot megkurtítják a következő ciklusban. Ennek értelmében csökkennek a kohéziós források is – írja a Bruxinfo.

Talajvédelemre fókuszál az unió

A következő Közös Agrárpolitika is prioritásként fogja kezelni a talajvédelmet az Európai Bizottság közelmúltban közzétett közleménye szerint, azonban a következő KAP célzottabb, ambiciózusabb, mégis rugalmasabb megközelítésre törekszik. 2017 tavaszán az EU előkészítette egy talaj- és vízhasznosítási tudományos központ létrehozását, amely 2018-ban kezdi meg működését.

Óriási az érdeklődés a Méz-jelentés iránt

Rendkívül nagy az érdeklődés az ágazat helyzetével foglalkozó Méz-jelentés iránt az Európai Parlamentben (EP) – mondta a Fidesz európai parlamenti képviselője, a jelentés előterjesztője vasárnap Budapesten, sajtótájékoztatón.

Tavaly mérséklődött az európai agrártermelés

Az Eurostat a közelmúltban nyilvánosságra hozott adatai szerint 2016-ban 2,8 százalékkal mérséklődött az unió huszonnyolc tagországának agrártermelése. Ezen belül az állati eredetű termékek esetében az átlagot meghaladó mértékű, 3,3 százalékos, míg a növényi eredetűeknél attól kisebb mértékű, 2,5 százalékos csökkenést regisztráltak.

Bírálat az agrárpolitikáról

A németországi természetvédelmi szövetség (Nabu) 25 közgazdászból, szociológusból és ökológusból álló csoportja egy, a közelmúltban Brüsszelben nyilvánosságra hozott tanulmányban a „rendkívül alacsony hatékonyságú és túlnyomórészt környezetkárosító” jelzőkkel jellemezte az Európai Unió közös agrárpolitikáját.

Jövőre máshogy kell beadni a tész-ek operatív programját

Tész-vezetőknek rendezett továbbképzést a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a Szent István Egyetem Budai Campusán. Új miniszteri rendelet szabályozza a termelői értékesítő szervezetek operatív programjának elkészítési módját, annak a részleteiről esett szó.

A juh és kecsketartás nagyon fontos a vidék szempontjából

A magyar juh- és kecsketartók javaslatait, egyebek mellett a kisállattartók egyösszegű átalánytámogatását, az állatjóléti nemzeti támogatások kiterjesztését és a zöldítésbe vonható legelőterületek bővítését is be kell építeni az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának az ágazatról készülő jelentésébe Erdős Norbert, a Fidesz EP-képviselője szerint.

Decembertől fizethetik vissza a gazdáknak a maradványpénzeket

Az Európai Bizottság 433 millió eurót térít vissza a mezőgazdasági termelők részére egy most közzétett rendelet szerint. Ez az összeg a 2017-es költségvetés mezőgazdaságiválság-tartalékából származik.

Túltermelés és árcsökkentés nezehíti a cukorrépatermesztők életét

A kvótaszabályozás megszűnése után három ütemben fizeti majd a felvásárló Magyar Cukor a cukorrépa vételárát. Az idén egyébként erős túltermelés volt a piacon: az EU cukorrépa termő területe közel 16 százalékkal bővült egy év alatt, a várható répacukor előállítás 3,6 millió tonnával haladhatja meg a 2016-os értéket.

Rossz hír az EU-nak: Oroszország búza-világhatalom lett

Alaposan megsínyli az EU búzaexportja az orosz rekordtermést. A Bloomberg hírügynökség összefoglalója azzal kezdődik, hogy amíg az orosz kivitel ötödével nőtt idén, addig EU exportja negyedével csökkent.