Back to top

Az uniós cukorkvóták megszűnése segíti a szerb gazdákat

Szerbia még csak tagjelölt, de külkereskedelmének kétharmadát az EU-tagországokkal bonyolítja le, ezért érzékenyen érinti, hogy közel fél évszázad után megszűnt az Európai Unió cukortermelését szabályozó kvótarendszer. Az országban évente átlagosan 3 millió tonna cukorrépát termesztenek, a szántóföldi kultúrák közül ennek a növénynek az ültetéséből lehet a legnagyobb hasznot kihozni.

Az agrárgazdasági szakemberek döntő többsége úgy véli, hogy az uniós kvóták megszüntetése nem okoz gondot a szerbiai cukortermelés szempontjából, sőt segítheti a gazdákat.

Arra is figyelmeztetnek azonban, hogy a jövőben a versenyhelyzet fokozódása várható, ezért törekedni kell a hozamok megnövelésére, és a minőségen is javítani kell. Az idén 54 ezer hektáron termesztettek cukorrépát, ez hat százalékkal kevesebb, mint az előző évben.

A termés betakarítása a végéhez közeledik, de úgy tűnik, az aszály ezúttal megfelezte a cukorrépatermést Szerbiában.

Hektáronként 20-30 tonnát takarítottak be a gazdák, míg a korábbi években átlagosan 55-60 tonnát szedtek ki a földből. Az egyébként kedvezőnek tekintett tonnánkénti 36 eurós ár ezúttal jó, ha fedezi a termelési költségeket. A termés zömét a helyi cukorgyárak vásárolják fel, de nagy mennyiségben exportálnak répát Horvátországba is. A horvát export döbbenetes mértékben nő, hiszen amíg 2013-ban még csupán 225 tonnányit szállítottak a határon túlra, addig tavaly már 99 ezer tonnát exportáltak az EU-tag szomszédos országba.

Ami a répából megtermelt cukor mennyiségét illeti, az Szerbiában évente 400 ezer tonna körül stabilizálódott. A cukorgyárak és a forgalmazók szerint a jövőben sem kell attól tartani, hogy nem lesz majd az árujukra vevő.

Az ország ugyanis vámmentesen szállíthat az EU-n kívül Oroszországba, Fehéroroszországba és Törökországba is.

Az Európai Unió a cukorkvótarendszert a közös agrárpolitika első cukorágazati szabályozásának részeként vezette be 1968-ban. A rendszer kivezetéséről a tagállamok 2006-ban döntöttek, majd Brüsszelben 2013-ban határozták meg az időpontját, 2017. szeptember 30-ra téve a dátumot.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megkezdődtek a szabadkereskedelmi tárgyalások Új-Zéland és az EU között

Hivatalosan is megkezdődtek a szabadkereskedelmi tárgyalások az Európai Unió és Új-Zéland között - jelentette be az Európai Bizottság. Különös figyelmet fordítanak ugyanakkor a sérülékenyebb ágazatok, köztük a mezőgazdaság oly módon való védelmére, hogy a piac megnyitása - de nem teljes liberalizációja - maximális előnyökkel járjon anélkül, hogy a helyi termelők hátrányba kerülnének.

Magyarország a negyedik legolcsóbb ország az EU-ban

Az élelmiszerek, és az alkoholt nem tartalmazó italok ára Magyarországon az EU-átlag 82 százalékát tette ki az Eurostat felmérése szerint.

Ellenzik a 20 százalékos adóemelést az érdekképviseletek

A népegészségügyi termékadó (neta) tervezett emelése tovább csökkenti az élelmiszeriparban az innovációra rendelkezésre álló forrásokat, ezáltal negatívan befolyásolja az élelmiszeripar versenyképességét, ráadásul veszélyezteti az ország beruházásvonzó képességét - közölték az élelmiszeripari érdekképviseletek miután Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette szándékát a neta emelésére.

Kutatási pénzeket akarnak a V4-ek

Közös stratégiát alkotnának a kelet-európai országok a balti tagállamokkal annak érdekében, hogy a következő ciklusban innovációra fordítható uniós forrásokat hatékonyabban tudják kiaknázni.

Elsorvad a magyar bogyósgyümölcs termesztés

A klimatikus viszonyok, a munkaerőhiány, valamint a lengyel és a szerb konkurencia miatt lassan megszűnhet itthon egyes bogyós gyümölcsök termesztése. Szakemberek szerint a málna és a szeder előtt sem áll különösebb fejlődési lehetőség, ahogyan a fekete ribiszke is kiszorulhat az ültetvényekről.

Költségvetési pénzzel is támogatja az EU a fogyasztóvédelmet 2020 után

Az Európai Bizottság a 2020 utáni uniós költségvetés keretében új, 4 milliárd eurós célzott programot javasol a fogyasztók védelmére és helyzetük megerősítésére, és arra, hogy az európai kkv-k teljes körűen élhessenek a jól működő egységes piac előnyeivel - jelentette be Elzbieta Bienkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos.

KAP: többet kérnének, de kevesebbet adnának?

Néhány prioritás és részlet kivételével többségében nem tartja elfogadhatónak az Európai Bizottság agrártámogatásokra vonatkozó javaslatait Kis Miklós Zsolt. A NAK-alelnök szerint a legfontosabb az lenne, hogy az elosztható pénz mennyiség ne csökkenjen.

Kötelező lesz a fő alapanyag eredetjelzése címkéken

Nem trükközhetnek tovább az élelmiszergyártók a termékek származási helyével. Egy uniós rendelet ugyanis arra kötelezi a feldolgozókat, hogy a származási hely mellett a fő összetevő eredetét is jelöljék az árukon, ha a két helyszín eltér egymástól. Az agrártárca is üdvözli a lépést, hiszen így megakadályozható a vásárlók félrevezetése a hazai és az uniós élelmiszerpiacon egyaránt.

Elfogadhatatlan a KAP forrásainak csökkentése

Magyarország szerint a Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására javasolt uniós költségvetés nem elegendő, különösen úgy, hogy a június elsején megjelent jogszabályi javaslatok lényegesen több terhet rónának a gazdákra és bonyolultabbá tennék a jelenleg működő rendszert - közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára az uniós mezőgazdasági miniszterek keddi, szófiai tanácskozása után.

Élesedik a kereskedelmi háború: itt vannak az uniós válaszlépések

Már júliusban hatályba lépteti válaszintézkedéseit az Európai Unió az importált acélra és alumíniumra kivetett amerikai védővámokra; a tervezett lépések keretében első körben nagyjából 2,8 milliárd eurónyi amerikai termékkel szemben vezetnek be 25 százalékos importvámot - jelentették be szerdán Brüsszelben.