Back to top

Szakszerű kezeléssel, odafigyeléssel meg lehet állítani az inváziót!

Szerintem mindenkinek hő vágya a boldog öregkor megélése. Sokan szeretnénk együtt játszani, erdőben sétálni unokáikkal. Megpihenni egy faóriás árnyékában, miközben fiatal korunkról mesélünk nekik. Ahhoz, hogy 50 év múlva is tölgyes erdőbe tudjunk pihenni, bizony hatalmas odafigyelésre van szükség az erdészek részéről, hiszen az őshonos erdeinket agresszíven terjedő idegen fafajok veszélyeztetik.

Erre és sok más, az egész társadalmat érintő veszélyre hívták fel a figyelmet egyetemi kutatók, szaktekintélyek az EGERERDŐ Zrt. és az Országos Erdészeti Egyesület közös rendezvényén, Felsőtárkányban.

A december 12-ei programra összegyűltek az Északi-középhegység erdeit kezelő erdőgazdálkodó szervezetek képviselői és a munkájukat felügyelő erdészeti és természetvédelmi hatóság képviselői.

A bálványfa jól sarjadzik, így elnyomja az őshonos fákat.
A bálványfa jól sarjadzik, így elnyomja az őshonos fákat.
Az első előadáson Szidonya István erdészeti növényvédelmi szakmérnök kiemelte, hogy az agresszíven terjedő bálványfa és akác elterjedésében az egész társadalomnak hatalmas szerepe van.

Nálunk a bálványfa még csak kopogtat, de számos dunántúli negatív példát tudott említeni a szakember.

Ott az erdővel szomszédos területekről fertőződött meg az erdőbelső, így nagyon fontos, hogy az erdő melletti területek, utak ezektől a fajoktól mentesek legyenek. Az agresszív akác és bálványfa rendkívül jó sarjadzó képessége, gyorsabb növekedése miatt elnyomja a lassan növő őshonos fafajokat.

Ellenük az egyetlen hatásos védekezési mód a speciális vegyszeres kezelés.

Fotó: EGERERDŐ Zrt.
Szidonya István által vezetett munkacsapat több kezelési eljárást fejlesztett ki, köztük a drónos permetezést, hiszen erre a nehéz, erdei munkára is egyre kevesebb ember kapható.

Egyetemi kutatók közül az első előadást a Szegedi Tudományegyetemről dr. Gulyás Ágnes tartotta, melyben kifejtette, hogy a klímaváltozás mérséklésében a lakott környezetek klímatudatos tervezésének is fontos szerepe van.

A városfejlesztésnél nagyobb figyelmet kellene fordítani a zöld felület növelésére, hiszen a nagy nyári forróságban a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk a fa hűsítő árnyékának pozitív hatásait.

Emellett kiemelte, hogy nagyobb odafigyeléssel kellene a közműhálózat, és új út tervezését végezni a városi fák védelmére, beleértve a gyökérzóna megóvását is.

A szakmai programot Dr. Kárász Imre, a Eszterházy Egyetem tanára zárta, előadásában a növények allelopatikus tulajdonságát részletezte.

De mi is az az allelopátia?

Talán kiskertünkből mi is ismerünk olyan növényeket, amiket nem érdemes egymás mellé ültetni, mert egyik faj csak sínylődik a másik társaságában. Ugyanis vannak olyan növények, amik szerves vegyületeket bocsátanak ki a talajba és ezektől a környezetében élő szervezetek növekedése csökken, de serkenhet is, azaz kifejti allelopatikus hatását. A dió és tölgyfajok egymásra gyakorolt negatív hatása már rég ismert és a kutatások már 6 fafaj allelopatikus tulajdonságát igazolták.

Az agresszív fajok elleni védekezésben is vizsgálják az allelopátia jelentőségét, de egyelőre a leghatásosabb mód - a kutató szerint is - a folyamatos odafigyelés és vegyszerezés.

Mi erdészek, az állami erdők gondos gazdájaként állunk az új kihívások elé, felhasználva a legmodernebb technológiákat, kutatási eredményeket, hogy azokat hasznosítva megőrizzük az erdőt unokáinknak.

Forrás: 
EGERERDŐ Zrt. sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Münchenben a Mátraparkett

2019. január 14-19 között megrendezésre kerül Közép-Európa egyik legjelentősebb Építkezési – Építészeti Kiállítása, a BAU 2019 München, melyen több, mint 200 ezer négyzetméteren várják az érdeklődőket.

Ahol a Kisalföld és a Bakony összeér

A Bakonyerdő Zrt.-ről elsőként a nevében szereplő hegyvidék, vagy a Balaton-felvidék jut legtöbbek eszébe, de területünk nem csupán e két tájra terjed ki. A hegyvidék lábánál, a Marcal folyó medencéjében fekvő Pápa–Devecseri síkság erdeinek jó részét is mi kezeljük, s e változatos, gyönyörű vidék számos fölfedezni valót tartogat az ide érkezőknek.

Téli erdei kalandok

A vízkereszt után beköszöntő farsangi időszak kemény fagyokkal, még több hóval érkezett, mely remek alkalmat teremhet egy téli erdei kalandra. Az erdő „láthatatlan” kapuját kitárva szeretettel várjuk a kirándulókat az állami erdőkbe, azonban felhívjuk a figyelmet a téli kirándulás legfontosabb íratlan szabályaira.

Fásítással jövedelmezőbb lehet a mezőgazdálkodás

Az agrárerdészeti rendszerek, fásítások számos előnyük ellenére még kevésbé elterjedtek hazánkban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a helyzet megváltoztatása érdekében kiadványt jelentetett meg és országos előadássorozatot indított a témában.

A kajszit is megütheti a guta

A kajszi, más néven sárgabarack rendszeres növényvédelmére a házikertekben általában igen kevés figyelmet fordítanak. Mivel fagyérzékeny faj, a termesztésére a védettebb, zárt udvarok, kertek a legalkalmasabbak. Tekintsük most át a legfontosabb kórokozóit.

Vajda Bertalan: Teliholdnál

Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részének szereplője pályafutását egy amatőr fotóstanfolyamon kezdte, azóta autodidakta módon tökéletesíti tudását. A telihold fényénél megörökített lecsapó villám saját megítélése szerint is az egyik legkülönlegesebb hangulatú fotója erről a természeti jelenségről.

Energia lesz a budapesti karácsonyfákból

Mintegy 500-600 ezer fenyőfát gyűjt össze és szállít el a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. (FKF) az ünnepek után.

Havas lesz az első újévi hétvége az erdőben

A december még sok napsütést és enyhe időt hagyott maga után, de hétvégétől már hóra, kemény nappali és éjszakai fagyokra is számíthatunk! A saját biztonsága érdekében egyedül, réteges ruházat, megfelelő lábbeli és feltöltött mobiltelefon nélkül senki ne vágjon neki az erdőnek.

A méhészek kedvelt fafaja lehet a kínai mézesfa

A Kína középső részéről származó kínai mézesfa a hársfa elvirágzása után biztosíthatja a további nektárgyűjtést, és alkalmas lehet arra is, hogy a méhek télire bespájzoljanak.

Karácsonyfából édesítőszer

A tűlevél magas lignocellulóz tartalma miatt nem túl vonzó biomasszaként, és ipari felhasználásra is teljesen alkalmatlan. Egy új eljárás segítségével azonban cukor- és fenol-vegyületekké bomlik le, melyek ipari alapanyagként sokrétűen felhasználhatók.