Back to top

Szakszerű kezeléssel, odafigyeléssel meg lehet állítani az inváziót!

Szerintem mindenkinek hő vágya a boldog öregkor megélése. Sokan szeretnénk együtt játszani, erdőben sétálni unokáikkal. Megpihenni egy faóriás árnyékában, miközben fiatal korunkról mesélünk nekik. Ahhoz, hogy 50 év múlva is tölgyes erdőbe tudjunk pihenni, bizony hatalmas odafigyelésre van szükség az erdészek részéről, hiszen az őshonos erdeinket agresszíven terjedő idegen fafajok veszélyeztetik.

Erre és sok más, az egész társadalmat érintő veszélyre hívták fel a figyelmet egyetemi kutatók, szaktekintélyek az EGERERDŐ Zrt. és az Országos Erdészeti Egyesület közös rendezvényén, Felsőtárkányban.

A december 12-ei programra összegyűltek az Északi-középhegység erdeit kezelő erdőgazdálkodó szervezetek képviselői és a munkájukat felügyelő erdészeti és természetvédelmi hatóság képviselői.

A bálványfa jól sarjadzik, így elnyomja az őshonos fákat.
A bálványfa jól sarjadzik, így elnyomja az őshonos fákat.
Az első előadáson Szidonya István erdészeti növényvédelmi szakmérnök kiemelte, hogy az agresszíven terjedő bálványfa és akác elterjedésében az egész társadalomnak hatalmas szerepe van.

Nálunk a bálványfa még csak kopogtat, de számos dunántúli negatív példát tudott említeni a szakember.

Ott az erdővel szomszédos területekről fertőződött meg az erdőbelső, így nagyon fontos, hogy az erdő melletti területek, utak ezektől a fajoktól mentesek legyenek. Az agresszív akác és bálványfa rendkívül jó sarjadzó képessége, gyorsabb növekedése miatt elnyomja a lassan növő őshonos fafajokat.

Ellenük az egyetlen hatásos védekezési mód a speciális vegyszeres kezelés.

Fotó: EGERERDŐ Zrt.
Szidonya István által vezetett munkacsapat több kezelési eljárást fejlesztett ki, köztük a drónos permetezést, hiszen erre a nehéz, erdei munkára is egyre kevesebb ember kapható.

Egyetemi kutatók közül az első előadást a Szegedi Tudományegyetemről dr. Gulyás Ágnes tartotta, melyben kifejtette, hogy a klímaváltozás mérséklésében a lakott környezetek klímatudatos tervezésének is fontos szerepe van.

A városfejlesztésnél nagyobb figyelmet kellene fordítani a zöld felület növelésére, hiszen a nagy nyári forróságban a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk a fa hűsítő árnyékának pozitív hatásait.

Emellett kiemelte, hogy nagyobb odafigyeléssel kellene a közműhálózat, és új út tervezését végezni a városi fák védelmére, beleértve a gyökérzóna megóvását is.

A szakmai programot Dr. Kárász Imre, a Eszterházy Egyetem tanára zárta, előadásában a növények allelopatikus tulajdonságát részletezte.

De mi is az az allelopátia?

Talán kiskertünkből mi is ismerünk olyan növényeket, amiket nem érdemes egymás mellé ültetni, mert egyik faj csak sínylődik a másik társaságában. Ugyanis vannak olyan növények, amik szerves vegyületeket bocsátanak ki a talajba és ezektől a környezetében élő szervezetek növekedése csökken, de serkenhet is, azaz kifejti allelopatikus hatását. A dió és tölgyfajok egymásra gyakorolt negatív hatása már rég ismert és a kutatások már 6 fafaj allelopatikus tulajdonságát igazolták.

Az agresszív fajok elleni védekezésben is vizsgálják az allelopátia jelentőségét, de egyelőre a leghatásosabb mód - a kutató szerint is - a folyamatos odafigyelés és vegyszerezés.

Mi erdészek, az állami erdők gondos gazdájaként állunk az új kihívások elé, felhasználva a legmodernebb technológiákat, kutatási eredményeket, hogy azokat hasznosítva megőrizzük az erdőt unokáinknak.

Forrás: 
EGERERDŐ Zrt. sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Spontán jelent meg a poloskák ellensége

Az ázsiai márványpoloska az amerikai gyümölcsösökben is rengeteg kárt okoz. Mivel ott is inváziós fajnak számít, nincs természetes ellensége. A tudósok ezért eredeti otthonából, Ázsiából próbáltak behozni egy apró darázs-fajt, mely felveheti a versenyt a bűzös rovarral.

A lakosság nélkül nem sikerülhet az özönfajok visszaszorítása

Szeptember elején a Visegrádi-hegység több pontján erdészek és természetvédők közösen léptek fel a védett erdőkben megjelenő inváziós fajok ellen. Ez esetben a lágyszárúka közül a japánkeserűfű és a selyemkóró visszaszorításán dolgoztak. A kezelések sikerültek, de a Visegrádi-hegység őshonos növénytakarójának fennmaradásához a helyi lakosság segítségét is kérik.

Méhlegelő-fejlesztés mezővédő erdősávokkal I.

Hazánk több mint 66%-a mezőgazdasági terület. Ez a fontos nemzetgazdasági ágazat egyben súlyos környezetvédelmi problémák forrása is: az eróziónak kitett terület eléri a 2,3 millió hektárt, és több mint 1,3 millió hektárt sújt a defláció. Az intenzív gazdálkodás jelentős terhelést jelent az élővilágra, a nagyüzemi szemlélet következményeként pedig az Alföldön több száz kilométer fasort irtottak ki.

Esőben is felfedezték az erdőt az erdészekkel

Az Erdők Hetén ötödik alkalommal rendezte meg a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolája a „Fedezd fel az erdőt az erdészekkel!” elnevezésű programot. A nyíregyházi Sóstói-erdőben két nap alatt csaknem 1100 gyerek és mintegy 110 kísérőjük ismerkedett az erdészek tevékenységével.

Vasárnapig tart az Erdők hete programsorozat

Szórakoztató, erdészeti ismeretterjesztő programsorozattal várják országszerte 60 helyszínen a gyermekeket a XXII. Erdők hetén, október 1. és 7. között - mondta el Elmer Tamás, az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) projektfelelőse.

Vastagabbak a növények levelei a klímaváltozás miatt

Vastagabb levelet növeszt a növények nagy része a légkör növekvő szén-dioxidszintje miatt. Ennek a fiziológiai elváltozásnak komoly következményei lehetnek a Washingtoni Egyetem kutatói szerint. Felfedezték, hogy a vastagabb levelű növények súlyosbíthatják a klímaváltozás hatásait, mivel kevésbé hatékonyak a légköri szén megkötésében.

A rossz idő ellenére is népszerű volt a NYÍRERDŐ Nap

Tizenegyedik alkalommal rendezte meg a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete a NYÍRERDŐ Napot a szabolcsi megyeszékhelyen. Szombaton a hűvös, borongós idő ellenére is sokan voltak a Sóstói-erdőben, az erdei tornapályánál lebonyolított programon: a Süni Futáson és a NYÍRERDŐ Családi Futáson összesen több mint 250-en vettek részt.

Fenyvespuszta: nem csak gyerekeket várunk

A Mátra nyugati kapujában, Tartól 5 kilométerre az erdő mélyén bújik meg a Fenyvespusztai Erdészeti Erdei Iskola. Messze a város zajától és a hétköznapok rohanásától egész évben várja az iskolásokat, és a nyugodt, csendes környezetre vágyó érdeklődőket.

Ismét kinyitották az erdő kapuját

Jövőnk és az erdő jövőjének alapjai a gyermekek, ezért az erdészek nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekek környezeti nevelésére. Az EGERERDŐ Zrt. 2011-ben indította el az erdészeti nyílt nap rendezvényét szlovák és lengyel társerdőgazdaságok ötletei alapján. Akkor még nem is hittük, hogy ez a gyerekeknek szóló program ekkora sikert fog aratni.

Növekvő erdeink a reflektorfényben

„Az erdészek kinyitották a természetkedvelők felé azt az ajtót, aminek nincs is kulcsa”- köszöntötte Visegrádon a résztvevőket Nagy István agrárminiszter, ahol a 30 éves jubileumát ünneplő Madas László Erdészeti Erdei Iskolában nyitotta meg a XXII. Erdők Hete rendezvénysorozatot.