Back to top

Jelentősen átalakult az ország agrárszerkezete 2010 óta

Folytatódott az egyéni gazdaságok ezredforduló óta tartó csökkenése, közben nőtt a mezőgazdasággal foglalkozó gazdasági szervezetek száma – állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a hazai mezőgazdaság regionális különbségeiről készült kiadványában.

Magyarországon mintegy 9,4 ezer gazdasági szervezet foglalkozott mezőgazdasággal a 2016-os összeírás idején – olvasható a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a hazai mezőgazdaság regionális különbségeiről készült kiadványában. A tanulmány szerint e szervezetek száma minden megyében emelkedett 2010 és 2016 között, de a legnagyobb, 44-44 százalékos növekedés Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyében volt.

Az egyéni gazdaságok száma viszont minden megyében csökkent 2010-hez képest, főleg Közép-Magyarországon (36 százalékkal), a számuk 422 ezer volt.

Az egy gazdaságra jutó mezőgazdasági terület kiugróan alacsony Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol 5,6 hektár az átlag, míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében 25 hektár. A legtöbb megyében 10-15 hektár volt a jellemző. A gazdálkodási terület a vizsgált időszakban mindenhol nőtt, a legnagyobb mértékben Közép-Magyarországon.

A gazdasági szervezetek 2016-ban átlagosan 248 hektáron dolgoztak. Azon szervezetek száma, amelyek 2500 hektárnál nagyobb területet használnak, száztizenkettőről hatvanegyre csökkent.

A mezőgazdasági földterület nagyobb részben az egyéni gazdaságok használatában volt: a földek 58, a szántóterületek 56 százalékát művelték. Egy egyéni gazdálkodó 2016-ban átlagosan közel 7,6 hektáron gazdálkodott.

Az étkezési szokások és a kereslet változása, valamint a termeléshez kötött agrártámogatások több növénycsoport esetében is változásokat hoztak. Így kukorica helyett tavaly például tönköly- és durumbúzát, őszi árpát, repcét, napraforgót és szóját vetettek nagyobb arányban. A Közép-Dunántúlon három év alatt több mint kétszeresére nőtt a zöldség vetésterülete.

Az állategységben számolt állatpopuláció 2016-ban az ország 262 ezer gazdaságában több mint 2,4 millió volt, ami 1,1 százalékos csökkenés 2010-hez viszonyítva. (Az állategység az EU-ban használt, összehasonlíthatóságot segítő mértékegység.) Az állatállomány 2010 és 2016 között annak köszönhetően emelkedett, hogy az állattartási kedv növekedése ellensúlyozta az egyéni gazdaságok csökkenését.

A legtöbb szarvasmarhát, a teljes populáció 13 százalékát Hajdú-Bihar megyében tartották 2016-ban; e megye a sertéstartásban is meghatározó, annak ellenére, hogy az állomány hat év alatt 83 ezerrel csökkent. A fogyatkozás országos szinten is jellemző volt: az egyéni gazdaságokban kevesebben, kisebb állományt tartanak.

A tyúkpopuláció Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyében volt a legnagyobb. A lúdállomány 37 százalékát Hajdú-Bihar megyében, a kacsáé 61 százalékát Bács-Kiskun, a pulykáé 20–20 százalékát Győr-Moson-Sopron és Vas megyében tartották. Hajdú-Bihar megyében van a legnagyobb, 229 ezres juhállomány, közel akkora, mint a Dunántúl egészéé.

A gazdasági szervezetek 97 ezer állandó, valamint 57 ezer időszaki alkalmazottról számoltak be 2016-ban. Ez az állandó alkalmazottak 21 százalékos növekedését jelenti 2010 óta, valamint az időszakiak megduplázódását.

Az egyéni gazdaságokban közel 18 ezer állandó és 71 ezer időszaki alkalmazott volt a 2016 júniusát megelőző egy évben. Az állandó alkalmazottak száma a 2010. évi érték majdnem kétszerese lett, míg az időszakiaké 15 ezerrel nőtt.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy mozgékony perzsamacska-különlegesség

A csincsillaperzsák sokakat elkápráztatnak – ha részvételükkel macskaszépségversenyt rendeznének, bizonyára dobogós helyen végeznének. Ezek a gyönyörű, smaragdzöld szemű állatok fekete kontúrú pirosas orrukkal és sötét színű tappancsaikkal valóban elbűvölők. Hazánkban a csincsillaperzsák igen nagy ritkaságnak számítanak.

A húsgalamb legyen jó termelő, szemrevaló

Hús előállítására majd’ minden galambfajta alkalmas, a hústermelésre szakosodott haszonfajták közös jellemzőjük, hogy kifejezetten pecsenyegalambok előállítására tenyésztették őket. Jellemzőjük a kellően (de nem túlságosan) nagy test, az erőteljes fejlődési erély, a kedvező szaporodóképesség.

Elindult a nemzeti húsgalambprogram

Nemzeti galamb-, nyúl- és díszmadár-kiállítást rendeztek december 7. és 9. között Budapesten, a Hungexpo B pavilonjában. A rangos rendezvényt Dr. Nagy István agrárminiszter és Dr. Pintér József Zsolt, az MGKSZ elnöke nyitotta meg. Évtizedeken át hagyomány volt, hogy a budapesti vásárváros ad helyet a hazai kisállattenyésztés legrangosabb eseményének, mely egy bő évtizeddel ezelőtt megszakadt.

Emelkedtek a karácsonyfa árak, nem is kevéssel

Megkezdődött a karácsonyfavásár, a fő kérdés pedig nyilván minden médiumban az, hogy mennyibe fog kerülni az idén, drágább lesz-e mint tavaly. Erre évek óta az volt a válasz, hogy nem. Az idén azonban némi áremelkedésről kell beszámolnunk.

Küszöbön az év eleji kiállítási szezon

Az év végi tempóban nem könnyű erre gondolni, ám hamarosan mégis itt a január, és megnyitnak a híres és nagy nemzetközi kertészeti kiállítások Európa-szerte. Ajánlunk néhány érdekes úti célt, kisebb és nagyobb szabású rendezvényt az év első heteire.

Többet kapnak vissza a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák

Nagyobb arányú visszatérítést kapnak idén a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák, mivel idén nyáron 4 milliárd forintról 5 milliárd forintra emelték az agrárbiztosítások díjtámogatási keretét - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Nőtt a fizetési hajlandóság a mezőgazdaságban dolgozó cégeknél

Nőtt a határidőre kifizetett számlák aránya az idén, ugyanakkor az átlagos fizetési késedelem hossza emelkedett a Bisnode Magyarország Kft. harmadik negyedéves adatai alapján. Fizetési hajlandóságban idén októberig a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászati ágazatban működő cégek vezetnek, számláik több mint háromnegyedét rendezték határidőre.

Hamarosan gazdák vehetik birtokba az egykori lőteret

Befejeződött az egykori lőtér rehabilitációja a Hortobágyon, a legeltetésre alkalmassá tett területet a gazdák hamarosan igénybe vehetik. A 4400 hektár terület helyreállítása természetvédelmi területté három tárca - az Agrárminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium - együttműködésével valósult meg.

Új fejezet nyílik a magyar-libanoni agrár-külkereskedelmi kapcsolatokban

Kétoldalú egyeztetést folytatott Nagy István agrárminiszter a Libanoni Köztársaság agrárminiszterével Budapesten, az Agrárminisztériumban. A felek mezőgazdasági együttműködésről szóló tárcaközi egyetértési szándéknyilatkozatot is aláírtak, valamint megnyitották az első Magyarországon rendezett libanoni termékbemutatót.

Fákat ajándékoz Cserkeszőlő erdésze a helyieknek

Egy helyi erdész önszorgalomból gyűjtött magokat, melyeket a saját portáján nevelt fává. Már három évesek a csemeték, és ideje, hogy végleges helyükre kerüljenek.