Back to top

Jelentősen átalakult az ország agrárszerkezete 2010 óta

Folytatódott az egyéni gazdaságok ezredforduló óta tartó csökkenése, közben nőtt a mezőgazdasággal foglalkozó gazdasági szervezetek száma – állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a hazai mezőgazdaság regionális különbségeiről készült kiadványában.

Magyarországon mintegy 9,4 ezer gazdasági szervezet foglalkozott mezőgazdasággal a 2016-os összeírás idején – olvasható a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a hazai mezőgazdaság regionális különbségeiről készült kiadványában. A tanulmány szerint e szervezetek száma minden megyében emelkedett 2010 és 2016 között, de a legnagyobb, 44-44 százalékos növekedés Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyében volt.

Az egyéni gazdaságok száma viszont minden megyében csökkent 2010-hez képest, főleg Közép-Magyarországon (36 százalékkal), a számuk 422 ezer volt.

Az egy gazdaságra jutó mezőgazdasági terület kiugróan alacsony Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol 5,6 hektár az átlag, míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében 25 hektár. A legtöbb megyében 10-15 hektár volt a jellemző. A gazdálkodási terület a vizsgált időszakban mindenhol nőtt, a legnagyobb mértékben Közép-Magyarországon.

A gazdasági szervezetek 2016-ban átlagosan 248 hektáron dolgoztak. Azon szervezetek száma, amelyek 2500 hektárnál nagyobb területet használnak, száztizenkettőről hatvanegyre csökkent.

A mezőgazdasági földterület nagyobb részben az egyéni gazdaságok használatában volt: a földek 58, a szántóterületek 56 százalékát művelték. Egy egyéni gazdálkodó 2016-ban átlagosan közel 7,6 hektáron gazdálkodott.

Az étkezési szokások és a kereslet változása, valamint a termeléshez kötött agrártámogatások több növénycsoport esetében is változásokat hoztak. Így kukorica helyett tavaly például tönköly- és durumbúzát, őszi árpát, repcét, napraforgót és szóját vetettek nagyobb arányban. A Közép-Dunántúlon három év alatt több mint kétszeresére nőtt a zöldség vetésterülete.

Az állategységben számolt állatpopuláció 2016-ban az ország 262 ezer gazdaságában több mint 2,4 millió volt, ami 1,1 százalékos csökkenés 2010-hez viszonyítva. (Az állategység az EU-ban használt, összehasonlíthatóságot segítő mértékegység.) Az állatállomány 2010 és 2016 között annak köszönhetően emelkedett, hogy az állattartási kedv növekedése ellensúlyozta az egyéni gazdaságok csökkenését.

A legtöbb szarvasmarhát, a teljes populáció 13 százalékát Hajdú-Bihar megyében tartották 2016-ban; e megye a sertéstartásban is meghatározó, annak ellenére, hogy az állomány hat év alatt 83 ezerrel csökkent. A fogyatkozás országos szinten is jellemző volt: az egyéni gazdaságokban kevesebben, kisebb állományt tartanak.

A tyúkpopuláció Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyében volt a legnagyobb. A lúdállomány 37 százalékát Hajdú-Bihar megyében, a kacsáé 61 százalékát Bács-Kiskun, a pulykáé 20–20 százalékát Győr-Moson-Sopron és Vas megyében tartották. Hajdú-Bihar megyében van a legnagyobb, 229 ezres juhállomány, közel akkora, mint a Dunántúl egészéé.

A gazdasági szervezetek 97 ezer állandó, valamint 57 ezer időszaki alkalmazottról számoltak be 2016-ban. Ez az állandó alkalmazottak 21 százalékos növekedését jelenti 2010 óta, valamint az időszakiak megduplázódását.

Az egyéni gazdaságokban közel 18 ezer állandó és 71 ezer időszaki alkalmazott volt a 2016 júniusát megelőző egy évben. Az állandó alkalmazottak száma a 2010. évi érték majdnem kétszerese lett, míg az időszakiaké 15 ezerrel nőtt.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Száraz nyarak slágernövényei

Tikkasztó nyarainkon parkjaink slágernövényei a kakastaréjok vagy más néven celóziák. Vajon miért csak a parkokban terjedtek el, miért nem találkozhatunk velük az egynyárivirág-palánták kínálatában?

Milyen a jó galambdúc?

Húsgalambjaink életének minősége, jólléte (welfare) nemcsak fontos állatvédelmi szempont, de a sikeres galambhús-előállítás alapja is. Az első komoly hiba, amit elkövethetünk a sikeres húsgalambtartás ellen, az a nem megfelelően kialakított dúc.

„Szociális csirkefarm” a tanácselnök kertjében

Először csak kicsiben, néhány közmunkással kezdődött el pár éve az a program a faluban, amely idén egy virágzó, mintegy tucat helyinek munkát adó, a környéket friss baromfi hússal ellátó vállalkozássá nőheti ki magát.

Már drágábban is nehéz termőföldet venni

A 2015. őszén meghirdetett Földet a gazdáknak program egy évvel későbbi lezárása látványos visszaesést okozott 2017-ben a forgalomban a termőföld piacán. A forgalom 70 százalékos csökkenése mellett azonban az árak továbbra is emelkednek.

Jó tanuló a szamár!

A szamár hazánkban meglehetősen mostoha sorsú volt, mondhatni, csak a megtűrték a ló mellett – de nem csak a Kárpát-medencében volt így, hanem a világ számos országában is. Nálunk igazán csak a juhászok értékelték sokra ezt a jobb sorsra érdemes állatot.

Generációváltás kellene, de a fiatalokat nem érdekli a mezőgazdaság

A mezőgazdaság sosem tartozott a legkönnyebb munkával és legstabilabb bevételi forrással kecsegtető szakterületek közé. Az időjárás, a kártevők és a váratlanul felbukkanó betegségek, valamint a változó piaci viszonyok mellett manapság egyre inkább komoly kihívásként merül fel a generációváltás, a fiatalítás kérdése is.

Birkanyírás A-tól Z-ig

Tavasszal, az ellések befejeztével kezdetét veszi a birkanyírási szezon. Évente legalább egyszer, de még jobb, ha kétszer szabadítják meg az állatot a gyapjától annak érdekében, hogy az energiáját ne a teste hűtésére, hanem a megevett takarmány hasznosítására fordítsa. Így a legtöbb helyen nyáron is megnyírják a birkákat.

Öt köbméternyi állatbőrt dobtak ki Pápán

Mintegy 50-60 haszonállat, elsősorban birka lenyúzott bőrét rakták le ismeretlenek a pápai Határ utcának a Szabó Dezső utcához közeli, fákkal és bokrokkal körbevett egyik földútján az előző héten. A város a környezetszennyezés péntek délutáni észlelését követően néhány órán belül elszállíttatta a maradványokat. A rendőrség vizsgálja az ügyet.

Korábban indult a betakarítás, de nem sok jót ígér

Az elmúlt napokban több országos sajtóorgánum is megkongatta a vészharangot, és az időjárás szélsőségességére hivatkozva olyan mértékű terméshozam csökkenésről ír, illetve olyan megdrágult betakarításról beszél, amely a vizionált kép szerint egyenes utat jelent a kenyérár emelkedéséhez.

Kiheverték a növények is az áradást Szentgotthárdon

Hetekkel ezelőtt jelentős áradás vonult végig a Rába vasi szakaszain. Többek között Szentgotthárdnál is, ahonnan a Vas megyei hírportál olvasója fotókat küldött arról, hogyan regenerálódtak a növények.