Back to top

Jelentősen átalakult az ország agrárszerkezete 2010 óta

Folytatódott az egyéni gazdaságok ezredforduló óta tartó csökkenése, közben nőtt a mezőgazdasággal foglalkozó gazdasági szervezetek száma – állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a hazai mezőgazdaság regionális különbségeiről készült kiadványában.

Magyarországon mintegy 9,4 ezer gazdasági szervezet foglalkozott mezőgazdasággal a 2016-os összeírás idején – olvasható a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a hazai mezőgazdaság regionális különbségeiről készült kiadványában. A tanulmány szerint e szervezetek száma minden megyében emelkedett 2010 és 2016 között, de a legnagyobb, 44-44 százalékos növekedés Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyében volt.

Az egyéni gazdaságok száma viszont minden megyében csökkent 2010-hez képest, főleg Közép-Magyarországon (36 százalékkal), a számuk 422 ezer volt.

Az egy gazdaságra jutó mezőgazdasági terület kiugróan alacsony Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol 5,6 hektár az átlag, míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében 25 hektár. A legtöbb megyében 10-15 hektár volt a jellemző. A gazdálkodási terület a vizsgált időszakban mindenhol nőtt, a legnagyobb mértékben Közép-Magyarországon.

A gazdasági szervezetek 2016-ban átlagosan 248 hektáron dolgoztak. Azon szervezetek száma, amelyek 2500 hektárnál nagyobb területet használnak, száztizenkettőről hatvanegyre csökkent.

A mezőgazdasági földterület nagyobb részben az egyéni gazdaságok használatában volt: a földek 58, a szántóterületek 56 százalékát művelték. Egy egyéni gazdálkodó 2016-ban átlagosan közel 7,6 hektáron gazdálkodott.

Az étkezési szokások és a kereslet változása, valamint a termeléshez kötött agrártámogatások több növénycsoport esetében is változásokat hoztak. Így kukorica helyett tavaly például tönköly- és durumbúzát, őszi árpát, repcét, napraforgót és szóját vetettek nagyobb arányban. A Közép-Dunántúlon három év alatt több mint kétszeresére nőtt a zöldség vetésterülete.

Az állategységben számolt állatpopuláció 2016-ban az ország 262 ezer gazdaságában több mint 2,4 millió volt, ami 1,1 százalékos csökkenés 2010-hez viszonyítva. (Az állategység az EU-ban használt, összehasonlíthatóságot segítő mértékegység.) Az állatállomány 2010 és 2016 között annak köszönhetően emelkedett, hogy az állattartási kedv növekedése ellensúlyozta az egyéni gazdaságok csökkenését.

A legtöbb szarvasmarhát, a teljes populáció 13 százalékát Hajdú-Bihar megyében tartották 2016-ban; e megye a sertéstartásban is meghatározó, annak ellenére, hogy az állomány hat év alatt 83 ezerrel csökkent. A fogyatkozás országos szinten is jellemző volt: az egyéni gazdaságokban kevesebben, kisebb állományt tartanak.

A tyúkpopuláció Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyében volt a legnagyobb. A lúdállomány 37 százalékát Hajdú-Bihar megyében, a kacsáé 61 százalékát Bács-Kiskun, a pulykáé 20–20 százalékát Győr-Moson-Sopron és Vas megyében tartották. Hajdú-Bihar megyében van a legnagyobb, 229 ezres juhállomány, közel akkora, mint a Dunántúl egészéé.

A gazdasági szervezetek 97 ezer állandó, valamint 57 ezer időszaki alkalmazottról számoltak be 2016-ban. Ez az állandó alkalmazottak 21 százalékos növekedését jelenti 2010 óta, valamint az időszakiak megduplázódását.

Az egyéni gazdaságokban közel 18 ezer állandó és 71 ezer időszaki alkalmazott volt a 2016 júniusát megelőző egy évben. Az állandó alkalmazottak száma a 2010. évi érték majdnem kétszerese lett, míg az időszakiaké 15 ezerrel nőtt.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A belföldi piacra megy a körte Kanizsáról

Lassan befejeződik a körte betakarítása a Gyümölcskert Zrt.-nél. A termés túlnyomó többségét ma már a belföldi piacokon értékesíti a cég.

Kutyás programok az örökbe fogadott állatok napján

Szeptember 23-án rendezik meg a VI. Örökbe fogadott Állatok Napját a Népligetben, a Planetárium mögött. A programon részt vevők nemcsak élményekkel, de a helyes állattartással kapcsolatos ismeretekkel is gazdagodhatnak – olvasható közleményükben.

Olcsó a kávé, ezért egyre kevesebben termesztik

A kávétermesztők segítésére szólították fel a legnagyobb feldolgozókat, miután a termék ára 12 éves mélypontra esett, és már költségeiket sem fedezi.

Kevesebb takarmánykeveréket gyártottak tavaly

Magyarországon 3,526 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő 2017-ben, amely közel 4 százalékkal maradt el a 2016. évi mennyiségtől – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet.

Szeptember 17-e ezentúl a földművesek emléknapja

Valamennyi parlamenti frakció támogatta kedden az Országgyűlésben, hogy szeptember 17-ét, Nagyatádi Szabó István egykori földművelésügyi miniszter születésnapját nyilvánítsák a földművesek emléknapjává.

Melyik a legszebb dió?

Először rendeznek Országos Dió Szépségversenyt Somogyapátiban a Diós Kertvendéglőben, ahol évek óta Diófesztivált tartanak. A bírálatra bárki beküldheti szépnek, értékesnek vélt gyümölcseit október 1-6. közt a Diós Kertvendéglőbe. A minták számától függően több zsűri bírálja el szakmai szempontok szerint a diófajtákat, az eredményhirdetésre október 6-án, szombaton 14 órakor kerül sor.

Ikercsikók születtek Egyházasrádócon

Két hét eltelt az előrejelzett időponthoz képest, mikor megindult az ellés, de végül minden rendben ment. A tulajdonos nagyon büszke vagyok a lovára, hogy könnyen, egyedül a világra hozta az ikreket.

Modellértékűek a mezőgazdasági kapcsolataink Laosszal

Magyarország elkötelezett a Laosszal megkötött, mezőgazdasági tárgyú együttműködések folytatásában – jelentette ki a mezőgazdaságért felelős államtitkár, amikor az Agrárminisztériumban fogadta a délkelet-ázsiai ország küldöttségét. Feldman Zsolt kiemelte, hazánk már a harmadik kötött segélyprogramot indította el Laoszban.

Súlyos hiba a piacnyitás a NAK szerint

Súlyos hátrányokat lennének kénytelenek elviselni az európai agrártermelők az Európai Unió és a dél-amerikai közös piac, az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt tömörítő Mercosur között tervezett szabadkereskedelmi szerződés életbelépése következtében – állítja az uniós agrártermelési modell sérülését elfogadhatatlannak tartó Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

A tojás árát is felfelé hajtja az aszály

Az aszály miatt dráguló takarmányok hajthatják felfelé a tojás árát a hazai piacon. Az ágazati szereplőket összefogó szervezet szerint a termelőknek a megnövekedett költségeik miatt emelniük kell az átadási árakon, a fogyasztók ugyanakkor ennél kisebb mértékű drágulással találkozhatnak majd a boltokban.