Back to top

Napóleon is ezekért a lovakért rajongott

A Spanyol Királyi Lovasiskola állatainak legszebb példányaival tartottak káprázatos bemutatót 2017 decemberében a Papp László Sportarénában, Andalúz fiesta címmel. Az esemény több volt egy egyszerű lovas bemutatónál. A rendezvény kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy közelebbről is megismerjük a spanyol, vagy más néven andalúz lovat.

Andalúzia Spanyolország déli területén található, a történelmi kutatások szerint itt ült először az ember lóháton. Olyan – mintegy 6000 éves – barlangrajzokat találtak, melyen lovagló alakok egyértelműen felismerhetők.

Természetesen a rajzokon szereplő lovak nemigen hasonlítanak a mostani spanyol lovakra, inkább a tarpánra, illetve a sorraira pónira, mely napjainkban különösen Portugáliában elterjedt. Egy biztos, amikor az i. sz. VIII. században a mór hódítók elfoglalták az Ibériai-félsziget déli részét, akkor az ibériai lovak keveredtek a hódítók berber lovaival. Ennek a keveredésnek lettek eredményei a mai andalúz lovak, melyek igen látványos, energikus állatok, s melyek gyakorta nagy hódítókat is rabul ejtettek.

Fotó: Tóth Zsigmond
Így például Napóleon nagy rajongója volt a fajtának. De szinte minden királyi és nagyúri udvarban tartották a középkorban a spanyol lovat, illetve olyan lovat, melyben magas vérhányadban spanyol vér csörgedezett. Nemcsak mint felvonulások dísze, hanem harci lóként is kedvelt volt kontinensünkön a lovagok korában. Ezért az andalúzok tenyésztése stratégiai tényezőnek is számított, állami irányítás alatt is állt, így talán nem annyira meglepő, hogy a Cartujano vérvonalat egészen az 1400-as évekig vissza lehet vezetni, amit írásos emlékek tanúsítanak.

1492-ben, amikor az Ibériai-félsziget utolsó muzulmán állama, Granada is újra keresztény kézre került, Spanyolország politikai helyzete emelkedett, s ezzel a spanyol ló népszerűsége is növekedett. A lovak tenyésztését elsősorban kolostorokból, leginkább a karthauziak irányították. Emellett az igen nagy befolyással bíró nagyúri családoknak is megvoltak a magánméneseik, melyekben szintén magas színvonalú tenyésztés folyt.

II. Fülöp király azonban, aki szintén rajongott ezekért a lovakért, 1570-ben – nemcsak lószeretettől vezérelve, hanem politikai és hadászati okokból is – megalapította a Córdobai Spanyol Királyi Istállót. Az immár közel 450 éves intézmény falai között nemcsak a lovak tenyésztése folyik, hanem az intézmény szakemberei a klasszikus spanyol lovasiskola hagyományait folytatva különleges bemutatókkal is várják a közönséget.

Forrás: 
Kistermelők Lapja/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A génektől a gépekig: Magyartarka szakmai nap

A jövő állattenyésztését a precíziós gazdálkodás szolgálatába kell állítani – összegezhetnénk a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének teveli szakmai napján elhangzottakat. Tíz év múlva már csak az a fajta lesz versenyképes, aminek küllemi és a belső tulajdonságai lehetővé teszik a termelés szinte teljes gépesítését.

Egy párjához hűséges gyönyörű víziszárnyas

A mandarinréce gácsérja kétségkívül a világ egyik leggyönyörűbb szárnyasának számít. Nem véletlen tehát, hogy már hosszú évszázadok óta tartják őshazájában is, Ázsiában mint díszréce. Európába az 1840-es években importálták először.

Farkaslaka lovasa nyerte az idei Székely Vágtát

Farkaslaka lovasa, Tamás Csaba nyerte Fiber nevű lován a 2018-as Székely Vágtát, melyet szombaton és vasárnap a háromszéki Óriáspince-tetőn szerveztek meg immár nyolcadik alkalommal.

A hortobágyi pásztorok titkos kincse: a sinka

A sinka egy rövid, sima szőrű, hegyes, felálló fülű kutyafajta kunkorodó farokkal. A fajta neve küllemére utal, a sinka szó simát jelent a hortobágyi tájnyelvben. Bár a fajtának kialakultak a meghatározó külső jegyei, a sinkatenyésztés és szelekció elsődleges szempontja napjainkban is a terelőképesség.

A szarvastej az új-zélandi séfek új kedvence

A különleges italból készült ételek egyelőre csak Auckland és Wellington öt felsőkategóriás éttermében érhetőek el. Az új, szokatlan alapanyag már díjat is nyert és a szakácsok az egekig magasztalják.

Kényszerből fogott bele, mára díjakat nyer vele

Godó Oszkár, helyi lakos nyolcéves kora óta foglalkozik különféle nyulakkal. Ez a tevékenység azóta is végigkíséri életet, mindennapjainak részévé vált, és saját bevallása szerint ez idő alatt bele is szeretett ezekbe az állatokba.

Kezdődik a kecskék szerelmi időszaka

Közeleg a nyár vége, amikor a kecskéknél megkezdődik a „szerelem időszaka”. Jól gondoljuk meg, melyik gödölyét, melyik anyát nem érdemes fedeztetni. Bármily szomorú ugyan, de a nem megfelelőket ki kell selejtezni.

Nagy István: A büdzsé garantálja az agrárium biztonságos növekedését

A jövő évi költségvetés garantálja a magyar agrárium erősödését, biztonságos növekedését és újabb áfacsökkentéssel segíti a családokat - mondta az agrárminiszter.

Diákmunkások a sertéstelepen

Egyre nyilvánvalóbb és égetőbb probléma a munkaerőhiány a mezőgazdaságban. A kétkezi munka tisztelete átalakult az elmúlt évtizedekben, kevesebb fiatal látja a jövőjét, a boldogulását ebben az ágazatban. Üdítő­ kivételek azonban mindig vannak. Találkoztunk olyanokkal, akik már a diákmunka adta lehetőséget megragadva úgy határoztak, egy sertéstelepen próbálják ki magukat.

Aflatoxin a tejben?

A tejben is megtalálható, potenciálisan közegészségügyi veszélyt jelentő aflatoxin felmérését és visszaszorítását tűzte ki célul az a program, melyre mintegy 300 millió forintot nyertek a NKFIH pályázatán a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kutatói.