Back to top

Napóleon is ezekért a lovakért rajongott

A Spanyol Királyi Lovasiskola állatainak legszebb példányaival tartottak káprázatos bemutatót 2017 decemberében a Papp László Sportarénában, Andalúz fiesta címmel. Az esemény több volt egy egyszerű lovas bemutatónál. A rendezvény kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy közelebbről is megismerjük a spanyol, vagy más néven andalúz lovat.

Andalúzia Spanyolország déli területén található, a történelmi kutatások szerint itt ült először az ember lóháton. Olyan – mintegy 6000 éves – barlangrajzokat találtak, melyen lovagló alakok egyértelműen felismerhetők.

Természetesen a rajzokon szereplő lovak nemigen hasonlítanak a mostani spanyol lovakra, inkább a tarpánra, illetve a sorraira pónira, mely napjainkban különösen Portugáliában elterjedt. Egy biztos, amikor az i. sz. VIII. században a mór hódítók elfoglalták az Ibériai-félsziget déli részét, akkor az ibériai lovak keveredtek a hódítók berber lovaival. Ennek a keveredésnek lettek eredményei a mai andalúz lovak, melyek igen látványos, energikus állatok, s melyek gyakorta nagy hódítókat is rabul ejtettek.

Fotó: Tóth Zsigmond
Így például Napóleon nagy rajongója volt a fajtának. De szinte minden királyi és nagyúri udvarban tartották a középkorban a spanyol lovat, illetve olyan lovat, melyben magas vérhányadban spanyol vér csörgedezett. Nemcsak mint felvonulások dísze, hanem harci lóként is kedvelt volt kontinensünkön a lovagok korában. Ezért az andalúzok tenyésztése stratégiai tényezőnek is számított, állami irányítás alatt is állt, így talán nem annyira meglepő, hogy a Cartujano vérvonalat egészen az 1400-as évekig vissza lehet vezetni, amit írásos emlékek tanúsítanak.

1492-ben, amikor az Ibériai-félsziget utolsó muzulmán állama, Granada is újra keresztény kézre került, Spanyolország politikai helyzete emelkedett, s ezzel a spanyol ló népszerűsége is növekedett. A lovak tenyésztését elsősorban kolostorokból, leginkább a karthauziak irányították. Emellett az igen nagy befolyással bíró nagyúri családoknak is megvoltak a magánméneseik, melyekben szintén magas színvonalú tenyésztés folyt.

II. Fülöp király azonban, aki szintén rajongott ezekért a lovakért, 1570-ben – nemcsak lószeretettől vezérelve, hanem politikai és hadászati okokból is – megalapította a Córdobai Spanyol Királyi Istállót. Az immár közel 450 éves intézmény falai között nemcsak a lovak tenyésztése folyik, hanem az intézmény szakemberei a klasszikus spanyol lovasiskola hagyományait folytatva különleges bemutatókkal is várják a közönséget.

Forrás: 
Kistermelők Lapja/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A jövő állatorvosai a Nemzeti Lovardában

A felújítás óta először vehettek részt gyakorlati oktatáson az Állatorvostudományi Egyetem hallgatói a Nemzeti Lovardában.

Arab telivérek a befutók a mezőgazdasági versenyen

Már középiskolában kitűnnek a jövő szakemberei. A Guba Sándor-emlékversenyen – melyet a Kárpát-medence középfokú mezőgazdasági intézményei tanulói számára rendeznek –, egy lótenyésztés, lótartás, lovas hagyományok témakörben született tanulmány nyert.

Óvjuk kacsáinkat az alkoholtól!

Köztudott, hogy a kacsa sokféle takarmányt elfogyaszt, s az is, hogy a változatos takarmánnyal való ellátását igencsak meghálálja. Általában tavasztól őszig a gazdának inkább munkát szokott adni változatos táplálásuk, míg ősztől tavaszig inkább a pénztárcáját terheli meg.

Kártojás és balkéz

Sokan vannak, akik a tavasz beköszöntével baromfiudvarukat jércékkel népesítik be, s izgatottan várják, mikor jelenik meg munkájuk gyümölcse, az első tojás. Nem volt ez másképp a régmúlt idők gazdasszonyai esetében sem, ahol a jércetojáshoz különös babona is társult.

Hova tűntek a lovasok?

Egyre nehezebben találnak már nemcsak kvalifikált, hanem bármilyen munkaerőt a magyar trénerek. Az elmúlt években tucatjával költöztek külföldre a munkalovasok, a lovászok és a zsokék, a tenyésztésben dolgozókról nem is beszélve. A fő célország jelenleg Anglia, de Németországban is sok magyar lovas dolgozik, illetve Írország népszerűsége is növekszik.

Idénynyitó Nemzetközi Fogathajtóverseny Mezőhegyesen

A 234 éves Ménesbirtok Európa tenyésztésének meghatározó, évszázados bölcsője, sok éven át irányítója volt. Az utóbbi évek fejlesztéseinek eredményeképpen ismét felkerült a hazai és a nemzetközi lovasélet térképére. A mostani, idénynyitó nemzetközi versenyre hét nemzet 57 fogata nevezett, és számos világbajnokot is láthatunk majd a startnál.

Folyamatosan nő a mangalicák száma hazánkban

Az áfacsökkentés óta tíz százalékkal nőtt a sertéshús fogyasztása. Ezzel párhuzamosan a mangalicák száma is megugrott. Magyarországon jelenleg 220 gazdaságban foglalkoznak e fajta tenyésztésével, a korábbi hatezres tenyészkoca-állomány is megközelíti a tízezret. Hazánkban évente 60–70 ezer mangalica hízót nevelnek.

Rekord mennyiségű haszonállat Bács-Kiskunban

A KSH a legutóbbi állatszámlálás alkalmával az évtized eddigi legnagyobb szarvasmarha- és tyúkállományát regisztrálta Bács-Kiskun megyében. Országos összehasonlításban csaknem minden tizedik tehenet hazánk legnagyobb agrármegyéjében fejik nap mint nap.

Könnyítések az anyatehén és a tejhasznú tehéntartási támogatásoknál

Idén az egységes kérelem benyújtásakor már nem kell csatolni a járási vagy hatósági állatorvos által aláírt igazolást a hármas-mentességről. Ezután a szaporítási adatok esetleges hiánya sem eredményez azonnali elutasítást.

Rekordszinten az agrárium hitelállománya

Az agrárgazdaság hitelállománya az elmúlt év végére elérte az 1084 milliárd forintot. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint az egyéni gazdaságok hitelállománya az előző évhez képest 20,6 százalékkal, 309,7 milliárd forintra nőtt 2017-ben - írta a Magyar Idők.