Back to top

Napóleon is ezekért a lovakért rajongott

A Spanyol Királyi Lovasiskola állatainak legszebb példányaival tartottak káprázatos bemutatót 2017 decemberében a Papp László Sportarénában, Andalúz fiesta címmel. Az esemény több volt egy egyszerű lovas bemutatónál. A rendezvény kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy közelebbről is megismerjük a spanyol, vagy más néven andalúz lovat.

Andalúzia Spanyolország déli területén található, a történelmi kutatások szerint itt ült először az ember lóháton. Olyan – mintegy 6000 éves – barlangrajzokat találtak, melyen lovagló alakok egyértelműen felismerhetők.

Természetesen a rajzokon szereplő lovak nemigen hasonlítanak a mostani spanyol lovakra, inkább a tarpánra, illetve a sorraira pónira, mely napjainkban különösen Portugáliában elterjedt. Egy biztos, amikor az i. sz. VIII. században a mór hódítók elfoglalták az Ibériai-félsziget déli részét, akkor az ibériai lovak keveredtek a hódítók berber lovaival. Ennek a keveredésnek lettek eredményei a mai andalúz lovak, melyek igen látványos, energikus állatok, s melyek gyakorta nagy hódítókat is rabul ejtettek.

andaluz_fieszta_2017_kep_jo.jpg

Fotó: Tóth Zsigmond
Így például Napóleon nagy rajongója volt a fajtának. De szinte minden királyi és nagyúri udvarban tartották a középkorban a spanyol lovat, illetve olyan lovat, melyben magas vérhányadban spanyol vér csörgedezett. Nemcsak mint felvonulások dísze, hanem harci lóként is kedvelt volt kontinensünkön a lovagok korában. Ezért az andalúzok tenyésztése stratégiai tényezőnek is számított, állami irányítás alatt is állt, így talán nem annyira meglepő, hogy a Cartujano vérvonalat egészen az 1400-as évekig vissza lehet vezetni, amit írásos emlékek tanúsítanak.

1492-ben, amikor az Ibériai-félsziget utolsó muzulmán állama, Granada is újra keresztény kézre került, Spanyolország politikai helyzete emelkedett, s ezzel a spanyol ló népszerűsége is növekedett. A lovak tenyésztését elsősorban kolostorokból, leginkább a karthauziak irányították. Emellett az igen nagy befolyással bíró nagyúri családoknak is megvoltak a magánméneseik, melyekben szintén magas színvonalú tenyésztés folyt.

II. Fülöp király azonban, aki szintén rajongott ezekért a lovakért, 1570-ben – nemcsak lószeretettől vezérelve, hanem politikai és hadászati okokból is – megalapította a Córdobai Spanyol Királyi Istállót. Az immár közel 450 éves intézmény falai között nemcsak a lovak tenyésztése folyik, hanem az intézmény szakemberei a klasszikus spanyol lovasiskola hagyományait folytatva különleges bemutatókkal is várják a közönséget.

Forrás: 
Kistermelők Lapja/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Importnyomás alatt a sertés termelői ára

Visszaesett Magyarország élősertés-kivitele 2017 első tíz hónapjában az egy évvel korábban exportált mennyiséghez képest, míg az élősertés-import ugyanebben az időszakban 45 százalékkal nőtt. Emellett az élősertés termelői ára is jelentősen csökkent.

Nyúlgyógyászat dióhéjban

Mostanában egyre többen kezdenek ház körüli nyúltartásba, melynek során némi nyúlgyógyászati alapismeretekre is szükségük lehet. Nem árt tisztában lenni a leggyakoribb betegségekkel, melyek akár komoly vámszedői is lehetnek az állatoknak. Essen szó a megelőzés fontosságáról is!

Az állati termékek jövőjéről tanácskoztak a világ legnagyobb agrárminiszter-találkozóján

A berlini Zöld Hét egyben a világ legnagyobb agrárdiplomáciai eseménye is. A kiállítás pénteki nyitónapját követően, szombaton 69 ország agrárminisztere tanácskozott zárt ajtók mögött: az idén az állattartás jövőjét járták körül.

A tehenek helyett a mandulát fejnék az amerikai gazdák

Az egyre látványosabban csökkenő amerikai tejtermék fogyasztás helyébe a növényi alapú „tejtermékek” lépnek, ezért mind több, korábban tejtermelő farmer igyekszik meglovagolni az új trendet. Egyre többen telepítenek mandulaültetvényeket, aminek eredményeként a mandulatermelés várhatóan triplájára nő 2021-re.

Folyamatosan fejlesztik az ANAS nyúltenyésztő telepét

A nyúlágazat nagyon kis szelete az agráriumnak, amely az elmúlt években teljesen átalakult. Mára csak a nagyobb telepek maradtak életképesek, háztáji körülmények között saját fogyasztásra és a termelői piacokon való értékesítésre, esetleg hobbiból tartanak nyulakat. A nyúltartásnak magasak a költségei: sokba kerül a takarmány, és az állatjóléti eszközök is jelentős összeget tesznek ki.

Megreformálnák a hazai struccágazatot

A Debreceni Egyetem Állattenyésztéstani Tanszéke több tenyésztő és az Országos Strucctenyésztők Egyesülete kezdeményezésére idén felméri a hazai struccállományt, annak genetikai hátterét, és az ágazat egyéb, a professzionális termeléshez, tenyésztésszervezéshez szükséges jellemzőit.

Minden, amit az állattenyésztési pályázatok kifizetéséről tudni kell

Az elmúlt hónapokban a Magyar Államkincstár (MÁK) megküldte a támogatói okiratokat a támogatásban részesülő pályázóknak, továbbá közzétett egy felhasználói kézikönyvet.

Egy mintaértékű húsmarha állomány

A most bemutatott húshasznú szarvasmarhát tenyésztő gazdaság méretét és termelési színvonalát alapvetően meghatározza a rendelkezésre álló gyepterület mérete és minősége. Tartástechnológiáját alkalmasnak tartjuk szélesebb körű alkalmazásra, a gazdaság mintául szolgálhat a kisebb állományú húsmarhát tartó vállalkozások számára.

Keletről is kopogtat a sertéspestis

A magyar-román határtól alig több mint 7 km-re afrikai sertéspestist (ASP) regisztrált egy háztáji állományban a Román Állategészségügyi Szolgálat. A betegség tényét múlt hét csütörtökön a laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették. A helyi hatóságok minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtettek az ASP terjedésének megakadályozása érdekében.

Galambmustra Rákospalotán

Még 1912-ben történt, hogy 51 galambtenyésztő megalakította Rákospalotán a galambtenyésztők helyi egyesületét, mely ma is működik B.15. Testvériség Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület néven. A szervezet évente kiállítást is rendez.