0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Napóleon is ezekért a lovakért rajongott

A Spanyol Királyi Lovasiskola állatainak legszebb példányaival tartottak káprázatos bemutatót 2017 decemberében a Papp László Sportarénában, Andalúz fiesta címmel. Az esemény több volt egy egyszerű lovas bemutatónál. A rendezvény kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy közelebbről is megismerjük a spanyol, vagy más néven andalúz lovat.

Andalúzia Spanyolország déli területén található, a történelmi kutatások szerint itt ült először az ember lóháton. Olyan – mintegy 6000 éves – barlangrajzokat találtak, melyen lovagló alakok egyértelműen felismerhetők.

Természetesen a rajzokon szereplő lovak nemigen hasonlítanak a mostani spanyol lovakra, inkább a tarpánra, illetve a sorraira pónira, mely napjainkban különösen Portugáliában elterjedt. Egy biztos, amikor az i. sz. VIII. században a mór hódítók elfoglalták az Ibériai-félsziget déli részét, akkor az ibériai lovak keveredtek a hódítók berber lovaival. Ennek a keveredésnek lettek eredményei a mai andalúz lovak, melyek igen látványos, energikus állatok, s melyek gyakorta nagy hódítókat is rabul ejtettek.

Így például Napóleon nagy rajongója volt a fajtának. De szinte minden királyi és nagyúri udvarban tartották a középkorban a spanyol lovat, illetve olyan lovat, melyben magas vérhányadban spanyol vér csörgedezett. Nemcsak mint felvonulások dísze, hanem harci lóként is kedvelt volt kontinensünkön a lovagok korában. Ezért az andalúzok tenyésztése stratégiai tényezőnek is számított, állami irányítás alatt is állt, így talán nem annyira meglepő, hogy a Cartujano vérvonalat egészen az 1400-as évekig vissza lehet vezetni, amit írásos emlékek tanúsítanak.

1492-ben, amikor az Ibériai-félsziget utolsó muzulmán állama, Granada is újra keresztény kézre került, Spanyolország politikai helyzete emelkedett, s ezzel a spanyol ló népszerűsége is növekedett. A lovak tenyésztését elsősorban kolostorokból, leginkább a karthauziak irányították. Emellett az igen nagy befolyással bíró nagyúri családoknak is megvoltak a magánméneseik, melyekben szintén magas színvonalú tenyésztés folyt.

II. Fülöp király azonban, aki szintén rajongott ezekért a lovakért, 1570-ben – nemcsak lószeretettől vezérelve, hanem politikai és hadászati okokból is – megalapította a Córdobai Spanyol Királyi Istállót. Az immár közel 450 éves intézmény falai között nemcsak a lovak tenyésztése folyik, hanem az intézmény szakemberei a klasszikus spanyol lovasiskola hagyományait folytatva különleges bemutatókkal is várják a közönséget.

Forrás: Kistermelők Lapja/magyarmezogazdasag.hu