Back to top

118 éves az agrárképzés a karcagi "földmíves iskolában"

A karcagi Szentannai Sámuel Középiskola és Kollégiumban 118 éve van agrárképzés. Már megalapításakor, 1899-ben iskolának szánták, az akkori kornak megfelelően „földmíves iskolaként” avatta fel Darányi Ignác földművelésügyi miniszter.

Az intézményben ma a szakmai oktatás elsődlegessége mellett általános gimnáziumi képzéssel is foglalkoznak. Az iskola 2011. szeptember 1-jétől a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában működik, és a 2013 augusztusától felállt Agrár-Szakképző Iskolák Hálózatának (ASzIH) tagja.

karcag_szentannai.jpg

Az iskola nagy előnye, hogy mind az elméleti oktatást szolgáló épületek, mind a gyakorlati képzés helyszínei a parkosított udvarban találhatók
Az iskola nagy előnye, hogy mind az elméleti oktatást szolgáló épületek, mind a gyakorlati képzés helyszínei a parkosított udvarban találhatók
Amint az intézmény igazgatója, Gyökeres Sándor elmondta, az iskolában 2008-tól nagyívű, folyamatos fejlesztés zajlik, amely még az önkormányzat támogatásával indult meg, és az FM-hez kerüléssel, 2011-től gyorsult fel, illetve teljesedett ki.

A 9 tantermes, minden igényt kielégítő új oktatási épületet 2010-ben adták át, a nevelő- oktató munka a 2010/2011-es tanévben kezdődött meg ebben az épületben. A 2013/2014 tanévben kiemelkedő fejlesztés valósult meg 450 millió forintos FM-támogatással: megújult a kollégium (nyílászáró cserék, hőszigetelés, szobák átalakítása stb.) és ugyancsak korszerűsítették a régi tanügyi épületet, a gazdasági igazgatási épületet és a konyhát is. Az új élelmiszeripari tanüzemi épületet 2015-ben adták át, 2017-ben pedig elkészült az új, műfüves focipálya is.

gyokeres_sandor.jpg

Gyökeres Sándor: a fejlesztések eredményeként az ország egyik legmodernebb és legjobban felszerelt tanügyi épülete áll a tanulók és oktatók rendelkezésére
Gyökeres Sándor: a fejlesztések eredményeként az ország egyik legmodernebb és legjobban felszerelt tanügyi épülete áll a tanulók és oktatók rendelkezésére
Jelenleg is tart a KEHOP 5.2.2 pályázat keretein belül négy épület energetikai felújítása, 360 millió forint értékben. Öt másik FM-fenntartású iskola élén (konzorciumi vezetőként) jelentkeztek be „a szakképzési intézményrendszer átfogó fejlesztése” című GINOP-6.2.3-17 pályázatra, amelynek fő célja az iskolai lemorzsolódás és a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése.

Komoly egyéb beruházások is megvalósultak az utóbbi években (a szakképzés eszközellátottságának növelése, diagnosztikai eszközök, aprómagvetőgép, arató-cséplőgép, árokásó adapter, traktoros gyümölcsfa permetezőgép, eszterga, marógép stb. beszerzése). Ezek mind a minőségi, korszerű szakmai oktatást szolgálják.

A beruházások közé sorolhatók a 21. század kihívásainak megfelelő oktatás-technológiai fejlesztések, berendezések is: minden tantermet számítógéppel és projektorral láttak el (összesen több mint 260 számítógépük van), 100 százalékos kiépítettségű az iskolai belső hálózat, a kollégiumban kialakítottak egy új, 13 géppel ellátott informatika termet, és a teljes területen elérhető a Wifi hálózat a diákok számára. Rendszerbe állítottak egy központi multimédia szervert is, amely lehetővé teszi az iskolában található digitális tartalmak megosztását a belső hálózaton. (Az iskola közel fél évszázados múlttal rendelkezik a saját készítésű és gyártású tananyagok fejlesztésében!) Emellett digitális térképek, interaktív táblák, digitális naplórendszer stb. is segítik a tanárok munkáját.

A fejlesztések eredményeként a tanulmányok folytatásához az ország egyik legmodernebb és legjobban felszerelt tanügyi épülete áll a tanulók és oktatók rendelkezésére szép, parkosított, biztonságos, őrzött környezetben.

A már említett „érettségi célú” általános gimnáziumi képzés során belügyi rendészeti orientációs képzést, illetve magas szintű informatikai képzési tagozatot, valamint emelt szintű német vagy angol nyelvi képzést lehet választani.

A 4 éves szakgimnáziumi agrárgépész ágazati képzésben a szakmai érettségivel a tanulók úgynevezett „érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítéshez” jutnak; a szakmai képzésen belül a tanulók széles alapokon nyugvó gyakorlatias ismereteket és készséget szereznek. További 1 év alatt kaphatnak mezőgazdasági gépésztechnikus szakképesítést (hiányszakma).

Dániel Csaba, ügyvezető igazgató, Karcagi Cserhát Kft.

Az iskola volt diákjának a cége a mezőgazdaság teljes vertikumát lefedi, az állattenyésztéstől a növénytermesztésen át a szolgáltatásokig.

Visszajáró diákként jó kapcsolatot tart az intézménnyel, még az oktatásban is részt vesz. A külső oktatási helyszínek egyikeként fogadja gazdaságában a diákokat, a megyében egyedülálló módon. A nála tartott gyakorlatokon a diákok nagyüzemi körülmények között ismerkedhetnek meg a mezőgazdasági tevékenységekkel és tehetnek szert értékes tapasztalatokra. Ezen kívül Dániel Csaba cége szolgáltatásokat is nyújt az iskolának.

A környezetvédelmi ágazati képzésben az érettségi után egy év tanulással környezetvédelmi technikus bizonyítvány szerezhető. A képzés célja: környezetvédelmi és természetvédelmi szervezetek, hatóságok, nemzeti parkok, önkormányzatok környezet-, természet- és tájvédelmi középvezetői feladatainak ellátására alkalmas szakemberek képzése, továbbá felsőfokú tanulmányokra való felkészítés.

elelmiszeripari_uzemi_konyha.jpg

Az élelmiszeripari technikusok korszerű üzemi körülmények között tanulhatnak
Az élelmiszeripari technikusok korszerű üzemi körülmények között tanulhatnak
Az élelmiszeripari ágazati képzésben az érettségit követően, plusz egy év tanulás után élelmiszeripari technikus szakképzettséget szerezhet a végzett diák, aki élelmiszeripari üzemekben, laboratóriumokban stb. helyezkedhet el. (Vizsgálja az élelmiszer alapanyagok minőségét, mennyiségét, fizikai sajátosságait és kémiai összetevőit, de – önállóan, vagy mérnöki irányítással – részt vesz ezek átvételében, osztályozásában, feldolgozásában, hűtésében, csomagolásában, tárolásában is).

A szintén az érettségivel együtt – rendészet és közszolgálat ágazatban – megszerezhető közszolgálati ügykezelő szakképzettséggel is munkába lehet állni (közszolgálati szerveknél), plusz egy év tanulással pedig közszolgálati ügyintéző szakképesítéshez lehet jutni, amely keresett a munkaerőpiacon, és szélesebb körű elhelyezkedést tesz lehetővé.

mezogepesz_kepzes.jpg

A mezőgazdaságigépész-képzésben részt vevő diákok nemcsak a gépek kezelését, hanem a javításukat és a karbantartásukat is megtanulják
A mezőgazdaságigépész-képzésben részt vevő diákok nemcsak a gépek kezelését, hanem a javításukat és a karbantartásukat is megtanulják
A szakközépiskolai (3 éves) képzésben a mezőgazdasági gépész szakmát (hiányszakma) tanulhatja ki a diák, aki a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjról szóló kormányrendelet szerint ösztöndíjban részesülhet. Mezőgazdasági gépész szakemberekből ma hiány mutatkozik a munkaerőpiacon, ezért a végzettek szinte biztosan el tudnak helyezkedni – elsősorban a mezőgazdaságban. Feladatuk (magasabb szinten a gépésztechnikusoké is) az alkalmazott erő- és munkagépek, önjáró betakarítógépek, mezőgazdasági rakodógépek üzemeltetésre történő előkészítése, beállítása, az agrotechnikai követelményeknek megfelelő üzemeltetése.

Az agrár- és élelmiszeripari szakmai gyakorlati képzések bázisát a tangazdaság és a tanüzemek biztosítják, amelyek lehetővé teszik, hogy – tanulószerződéssel – itt végezhessék a gyakorlataikat a diákok, és szerezzék meg a szükséges ismereteket, készségeket.

Nagy Zsolt József, mezőgazdasági gépészmérnök, mérnöktanár

A mezőgazdasági gépész-képzés több mint 50 éves múltra tekint vissza. Több gépgyártó vállalat segíti az iskolát. A munkagépek részeit a műhelyben külön erre a célra beállított gépeken ismerhetik meg a diákok. A gyakorlatokon az erő- és munkagépek kezelését, beállítását és karbantartását tanulhatják meg. Az elméletben megtanult ismereteket a gyakorlatban a legkorszerűbb eszközökön sajátíthatják el, minden fontos munkagépet használhatnak. A diákok az iskola területein a tápanyag-utánpótlástól a betakarításig minden munkát el tudnak végezni.

A gépész gyakorlati oktatás helyszínei a jól felszerelt gépműhelyek, ezen a téren szakosított műhelyrendszert alakítottak ki. A növénytermesztési gépi munkákat (gépüzemeltetés, gépkapcsolatok) a 65 hektáros szántóterületen (búza, kukorica, napraforgó termesztéssel) gyakorolhatják a diákok. A gépésztanulók a nyári összefüggő gyakorlatukat – a tanműhelyi foglalkozásokon túl – duális képzés keretében külső cégeknél (választás szerint) is végezhetik; ebben a legtöbb tanulót a karcagi „Cserhát Kft.” foglalkoztatja, amelynek ügyvezetője, Dániel Csaba, aki ebben az iskolában végzett.

Szitár Anikó, az élelmiszeripari tanüzem vezetője

Az élelmiszeriparitechnikus-képzés keretében minden héten egyszer az élelmiszeripari tanüzemben dolgoznak a diákok. Itt megismerhetik az alapanyagok, a félkész termékek és a késztermékek vizsgálati módszereit. Az egymásra épülő fizikai, kémiai és analitikai módszerekkel együtt sajátítják el a diákok a jó alapanyagok és késztermékek ismérveit. Ottjártunkkor almát szárítottak az üzemben, illetve almalét és száraztésztát készítettek.

Az élelmiszeripari technikusok gyakorlati oktatásának helyszíne az élelmiszeripari tanüzem, amely magába foglalja a laboratóriumi helyiséget, valamint a tésztakészítő üzemet, a gyümölcsfeldolgozót (aszaló, lé-présgép, lekvárfőző, pálinkafőző) és a növényolaj- ütőt. A gyümölcsfeldolgozó alapanyagát a mintegy 2 hektáros gyümölcsös biztosítja. A növényolaj-üzem a szántóterületen termelt napraforgót dolgozza fel. A lisztkészítés oktatására egy kis teljesítményű berendezés, úgynevezett „minimalom” szolgál.

A tanüzemben készült tésztát, gyümölcsleveket, lekvárt, étolajat értékesítik, a pálinkafőző pedig bérfőzést vállal. (Az üzem termékeit elsősorban a konyha hasznosítja.) Szolgáltatásként még szálláshely-kiadást, étkeztetést végez az iskola, a tanüzemben pedig hozott nyersanyag (gyümölcs, cefre) feldolgozására is lehetőség van. A kisüzemi technológiával készített termékek a város boltjaiban és az iskolában is megvásárolhatók.

Karas Elvira, okleveles környezetkutató, mérnöktanár

Az iskola volt diákja a környezetvédelmi szakmacsoportban oktat. A környezetvédelmitechnikus- képzésben a környezeti elemek vizsgálatával foglakoznak a diákok. Magukat a mintákat laborban vizsgálják, de lehetőség van terepgyakorlatokra is, amelyeken terepi mérésre alkalmas műszerekkel vizsgálják a mintákat. A jól felszerelt laborban az összes fontos környezetvédelmi analízis elvégezhető. A cél olyan környezetvédelmi szakemberek képzése, akik egyrészt alkalmasak az önkormányzati munka segítésére, másrészt tájvédelmi és természetvédelmi feladatokat láthatnak el.

Az iskola jelenlegi tanulólétszáma 425 fő, de ennél többet is tudnának fogadni, ezért különösen nagy gondot fordítanak a beiskolázásra.

Ide tartozik a pályaválasztási börzéken (Szolnok, Karcag stb.), kiállításokon, szülői értekezleteken való részvétel, előadások tartása, általános iskolák meglátogatása, és a két alkalommal is megtartott nyílt nap, amelyre legközelebb január 10-én, várják a szülőket, tanulókat, az iskola iránt érdeklődőket.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MMG - Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium

 

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/01 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Folytatódik a turistaházak látványos megújítása

Hat állami erdőgazdaság területén mintegy hárommilliárd forintból a következő két évben számos turistaház, erdei szállás fog megújulni az ország több pontján – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Révész Máriusz, a kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos.

Hogyan alkalmazkodjanak a gazdák a klímaváltozáshoz?

Csökkenthető az aszálykár? – címmel mutattak be szakemberek talajnedvesség-megőrző módszereket a Földművelésügyi Minisztériumban. A konferencia során kulcsszerepet kaptak az ágazat szempontjából rendkívül fontos, éghajlati változásokat érintő kérdések, nem utolsó sorban pedig az innovatív ötleteket felkaroló nemzetközi programok és pályázati lehetőségek is.

420 millió forint a határon túli falugazdász hálózat kiterjesztéséhez

A magyar kormány támogatást nyújt a határon túli falugazdász hálózat kiterjesztéséhez - közölte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kolozsvári sajtótájékoztatóján pénteken.

Könyvbe foglalt eredmények

A magyar mezőgazdaság Európa egyik leggyorsabban fejlődő agráriuma, az elmúlt 8 évben kibocsátása a másfélszeresére nőtt, több mint 70 ezer munkahelyet teremtett - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Szövetségben a magyar mezőgazdaságért című kiadvány bemutatóján. A kiadványt a kormányzat agrárpolitikusai országjáráson mutatják be a gazdáknak.

A biztonságos termelés megfelelő a növényvédelemmel kezdődik

A növényvédelem a mezőgazdaság kiemelt fontosságú területe - mondta Nagy István, az agrártárca parlamenti államtitkára a Növényvédelmi Bizottság ülésén a Földművelésügyi Minisztériumban.

Egyszerűsítik a műtrágyák csomagolását

Több ponton módosította a Földművelésügyi Minisztérium azt a rendeletet, amely többek között a műtrágyák csomagolásán feltűntetett információkat szabályozza. A cél az egyszerűsítés volt, de továbbra is számos adatot kell rögzíteni a kiszerelésen.

Új határidőre kell figyelniük az anyatehén tartóknak

Január 31-re módosul az anyatehéntartás támogatási jogcímnél a szaporítási esemény bejelentése - figyelmezteti az érintetteket a Földművelésügyi Minisztérium. A módosítás a 2017-es támogatási évben benyújtott kérelmekre is vonatkozik.

A csávázott vetőmagot is tiltják a zöldítésben

2018-tól a termelő ökológiai jelentőségű területeken tilos a növényvédő szerek használata. Egy most napvilágot látott új bizottsági állásfoglalás szerint ez a tilalom a csávázott vetőmagok használatára is kiterjed. Itt az FM tájékoztatója a részletekről.

„Bizakodó vagyok a jövőt illetően”

Elégedett a tavalyi év növénytermesztési eredményeivel Fazekas Sándor, aki biztatónak tartja, hogy az időjárási szélsőségek közepette is évről évre nő a szektor kibocsátása. A földművelésügyi miniszter ugyanakkor elismeri: főként külső okok miatt az állattenyésztés több ágazata is komoly válságokat élt meg tavaly.

Január végéig pályázhatnak a zártkertek fejlesztésére az önkormányzatok

A program fő célja az elhanyagolt zártkertek újbóli gondozásba vétele – a kormány ehhez 2 milliárd forintot különített el, amiből projektenként legfeljebb 10 millió forintot bocsát a sikeresen pályázó önkormányzatok részére.