Back to top

Agrármunkások után is jár munkahelyvédelmi adókedvezmény

A munkahelyvédelmi akcióban a múlt évben októberig 91,8 milliárd forint adókedvezményt kaptak a versenyszférában azok a cégek, amelyek munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűeket, így pályakezdőket, 25 év alattiakat, tartós álláskeresőket, 55 év felettieket, kisgyermekeseket vagy épp 25–55 év közötti agrármunkásokat alkalmaztak, utóbbira 2015. július 1-jétől van lehetőség.

A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint a legnagyobb adókedvezményben, 33,41 milliárd forintban a több mint 355 ezer 55 év feletti munkavállaló foglalkoztatásáért részesültek a cégek. A szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozók után 27,68 milliárdot kaptak a vállalkozások, ez 2017 októberéig 316 ezer ember foglalkoztatását segítette.

A 180 napnál hosszabb munkaviszonnyal rendelkező 25 év alattiak foglalkoztatásáért októberig 13,52 milliárd forintot söpörtek be a cégek; e körbe 142 ezren tartoztak. A gyes, gyed, gyet mellett dolgozó 33 ezer fő után a vállalkozások 5,95 milliárdos adókedvezményhez jutottak.

Az üzleti szférában a munkahelyvédelmi kedvezmények 916 ezer munkavállaló foglalkoztatásához nyújtottak segítséget 9,4 milliárd forint összegben csak 2017 októberében. A kedvezménnyel foglalkoztatott munkavállalók száma 2,3 ezer fővel csökkent az előző év azonos időszakához képest. A kedvezménytömeg a szociális hozzájárulási adó kulcsának mérséklése és a kedvezmények egységesítése miatt elmarad az előző év azonos időszakától. Egyébként 2013-tól 2017 októberéig a versenyszférában összesen 591 milliárd forint munkahelyvédelmi adókedvezményt vettek igénybe a foglalkoztatók: 2013-ban 97 milliárd, 2014-ben 124,7, 2015-ben 135,5, 2016-ban 142,1 milliárd forintot.

A munkahelyvédelmi akció 2018-ra vonatkozó szabályai értelmében a pályakezdő (25 év alatti, legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkező) foglalkoztatása esetében a cégek a szociális hozzájárulási adóból (szocho) és a szakképzési hozzájárulás terhéből legfeljebb 21 ezer forint adókedvezményt kaphatnak bruttó 100 ezer forintig. Éves szinten ez már 252 ezer forintot jelent.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adataiból kiderül, hogy az első két évben ugyanilyen kedvezmény illeti meg azokat a vállalkozásokat is, amelyek kisgyermekes, illetve tartósan munkanélküli dolgozót alkalmaznak. Nem pályakezdő, de 25 év alatti, 55 év feletti, illetve mezőgazdaságban dolgozó esetében a munkáltató évente maximum 117 ezer forint adókedvezményt kap a programban.

 

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Béremelés és adócsökkentés jövőre, de miből?

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége nem gondolkozik két számjegyű béremelésben 2019 vonatkozásában, már jövő januártól 2 százalékkal csökkentené a szochót, és optimalizálná a cafeteriát érintő adóterheket.

Az EU-ban 25 százalékos lehet a legfelső áfakulcs

Az Európai Parlamentben a képviselők szerdán támogatták az áfaszabályok Európai Bizottság által javasolt reformjának jó részét, néhány módosítással – köztük a legfelső áfakulcs meghatározásával.

A minőségért helybe jönnek

Frissdiplomás fiatalok vidéken kezdtek el gazdálkodni. Hamar hírük ment: minőségű tejtermékeik, állattenyésztő tevékenységünk, eladó tenyészállataink és kecsketenyészetük sokak érdeklődését felkeltette. Számtalan kérdést kaptak vállalkozószellemű érdeklődőktől, miként lehet elindítani egy vállalkozást. Ezzel kapcsolatos tapasztalataikat velünk is megosztották.

Jelentősen csökkent az illegálisan foglalkoztatottak száma

A mezőgazdaságban jelentősen csökkent a feketén foglalkoztatott munkavállalók aránya az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva a 2017. I. félévhez képest – közölte a Pénzügyminisztérium foglalkoztatás-felügyeleti főosztálya.

A juhászati fejlesztés mint a vidékfejlesztés eszköze

Egy tipikusan környezetminőséget javító a lakosságmegtartásban pozitív szerepet játszó, ugyanakkor mégiscsak extenzív állattenyésztési ágazat, nevezetesen a juhászat – amely mintegy 8000 tenyészetben, egységben működik – fejlődése hogyan hathat a juhászok sorsára, jövedelemtermelésére, életminőségére.

Átalakulnak a munkaügyi központok

A munkaügyi hivatalok foglalkoztatási osztályai hatékonyságának növelésére, az álláskeresők és a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiacra való visszatérésének segítésére indított programot az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (Ofa) Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú Bihar megyében, a projekt 656 millió forint értékű, költségvetési forrásból valósul meg.

Őstermelők és élelmiszeriparban dolgozók figyelem: számít az Ön véleménye!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) és a Hétfa Kutatóintézettel (HKI) közös felmérésében az őstermelőket kérdezik a járulékfizetési gyakorlatról, az élelmiszer-gazdasági vállalkozások esetében pedig a foglalkoztatási nehézségeit és piacra jutási problémáit igyekeznek feltárni - ehhez kérik az érintettek segítségét.

A nyugdíjasokra is építhetnének a munkaadók

A magyar nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet, de mintegy félmillió nyugdíjas valamilyen formában törekszik a munkavállalásra, ebből negyedmillió részmunkaidőben, 50 ezer teljes munkaidőben - derül ki a GKI Gazdaságkutató legfrissebb, MTI-nek hétfőn küldött reprezentatív kutatásából.

Így kéne átalakítani az agráradózást

„Merész tervek: teljes reform előtt az agráradózás?” című beszélgetés során a NAK egyik közelmúltbeli javaslatát vitatták meg szakemberek Hajdúböszörményben. Az áfacsökkentés folytatását és a családi mezőgazdasági vállalkozási forma bevezetését egyöntetűen kedvezően fogadták.

Migránsok dolgoznak a földeken

Meghosszabbítják és jelentősen kiterjesztik Svájcban a menekülteket a mezőgazdaságban alkalmazó programot, miután többségében pozitív tapasztalatokkal zárult a termelők és a szaktárca korábbi kezdeményezése.