Back to top

„Bizakodó vagyok a jövőt illetően”

Elégedett a tavalyi év növénytermesztési eredményeivel Fazekas Sándor, aki biztatónak tartja, hogy az időjárási szélsőségek közepette is évről évre nő a szektor kibocsátása. A földművelésügyi miniszter ugyanakkor elismeri: főként külső okok miatt az állattenyésztés több ágazata is komoly válságokat élt meg tavaly.

Az előrelépést a feldolgozás erősítésében látja a tárcavezető, aki kemény tárgyalásokra számít a támogatási rendszert illetően, már nem bízik az orosz embargó feloldásában, és aki a választások utáni egyik fő kérdésnek tartja az agrár-felsőoktatás átalakítását.

✦ A tavalyi, 2017-es év némileg szélsőségesebb volt, mint az azt megelőző, szerencsésnek mondható 2016. Összességében hogyan értékelné a tavalyi esztendőt a mezőgazdaság szempontjából?

– Alapvetően jó év volt a tavalyi, bár természetesen nem tudta felülmúlni az előzőt. A 2016-os egy évszázados rekordév volt, és minden évben nem lehet rekordról beszámolni. Azonban így sincs okunk panaszkodni: immáron ötödik éve ötmillió tonna felett van az éves búzatermés. Ennek a hozama egyébként 1988-ban volt a csúcson, ettől a 2017-es hozam csupán 10 kilogrammal marad el. A kukorica termése nem sikerült kiemelkedően, 6,7 millió tonnás lett a tavalyi produktum, amely persze a 2016- os, 9 millió tonnát is meghaladó rekordhoz képest visszaesés. A napraforgó termése ugyanakkor 1,8 millió tonnánál is több lett.

Ha nem az előző évi rekordhoz viszonyítunk, akkor látni kell, hogy az elmúlt 5–10 éves időtávban folyamatosan növekszik a növénytermesztés kibocsátása. A gazdák szakmailag, illetve a technológiát tekintve folyamatosan előrelépnek, javult a hazai gépesítés helyzete, nagyobb szakértelemmel használnak növényvédő szereket, tehát egyre hatékonyabban termelnek. Mindezt ráadásul úgy sikerül elérni, hogy az időjárási szélsőségek egyre gyakoribbak. Tavaly is többféle csapás érte a mezőgazdaságot, volt viharkár, jégkár, helyenként csapadékhiány, de a jelek szerint ezekhez sikerült alkalmazkodni.

✦ A növénytermesztés országosan valóban nem alakult rosszul, de az állattenyésztés már több problémáról számolhat be. A hagyományos nehézségeken túl tavaly kifejezett válságot élt meg több ágazat. Túl vagyunk már a nehezén?

– Valóban, az állattartókat komoly kihívások érték a tavalyi évben. A tejválság rányomta a bélyegét az év első felére, gondban volt a sertéságazat is, valamint a madárinfluenza is sok kárt okozott. Mindazonáltal abban bízom, hogy már túl vagyunk ezeken a problémákon, legalábbis a nehezén. A tejválság hatására ráadásul több országban 10–20 százalékkal esett vissza a tejtermelés, nálunk azonban mindössze 1,2 százalék volt a csökkenés. A szarvasmarha-állomány is növekedett.

✦ A baromfiágazat, legalábbis egyes részei már nem tudtak így lavírozni. Mekkora a baj?

– Sajnos valóban nem. Különösen a víziszárnyas-állományt érintette súlyosan a madárinfluenza. A kacsa 40, a libaállomány pedig 21 százalékkal esett vissza, bár talán ez kezd helyreállni ezekben a hónapokban. Az egész Európát sújtó tojásbotrány ugyanakkor nem tudott érdemi károkat okozni a magyar tojóállományban, miközben például Hollandiában az ellátást biztosító állományt is veszélybe sodorta.

✦ A baromfiágazat szereplői között, ha máshol nem, akkor a szűk körű beszélgetésekben rendszeresen elhangzik, hogy a madárinfluenzát néhány trehányabb, felelőtlenebb termelő szabadítja rá az egész ágazatra azzal, hogy nem tartanak be bizonyos szabályokat. Ön egyetért ezzel?

– Tény: ha egy telepet valaki kellő szakértelemmel működtet, és a higiéniai, állategészségügyi előírásokat betartja, akkor kicsi az esély arra, hogy ott felüsse a fejét a madárinfluenza. Mindazonáltal kizárni így sem lehet, hiszen emberi influenza is évről évre megjelenik, jóllehet ennek leküzdésén világszerte dolgoznak az orvosok és a kutatólaboratóriumok. Az állategészségügy is ilyen, amíg állat van, addig állatbetegség is lesz. Igyekszünk mindent megtenni a madárinfluenza ellen, de sajnos ez a jövőben is okoz majd problémákat.

✦ Szó lehet majd egy szigorúbb fellépésről azokkal szemben, akik esetleg hanyagul kezelik az elővigyázatossági szabályokat?

– Annyit tehetünk, hogy világos szabályokat írunk elő, és persze erélyes hatósági fellépésre is szükség van. De ezen felül kellene egy szakmai, ágazati szolidaritás is, vagyis egy olyan hozzáállás, hogy az egyik termelő a könnyelműségével ne veszélyeztesse a másikat.

✦ A sertéságazat is nagyon kemény időszakon van túl, az állatlétszám 3 millió alá csökkent újra. Van ebből kiút?

– A sertéspiaci válság kétségkívül komoly gondokat okozott a termelőknek. Talán a számokat tekintve már jobbra fordul a helyzet, ez ügyben meg kell várni az utolsó negyedéves adatokat. Azt is figyelembe kell venni, hogy a sertéspestis még okozhat problémákat. Több országban is jelen van a kór, így például a balti államokban, Lengyelországban, Belorussziában, Oroszországban. Ez egy olyan veszély, amely problémát jelenthet a jövőben.

✦ Ha már Oroszországnál tartunk: a több éve élő embargó miatt komoly gondok adódtak Európa-szerte, ám mintha mostanra mindenki hozzászokott volna a tilalomhoz. Sem politikai, sem vállalati szinteken nem hallani olyan véleményeket, amelyek a beviteli tilalom feloldását eredményeznék. Ön mit gondol, van arra reális esély, hogy a közeljövőben Oroszország részlegesen vagy teljesen feloldja az embargót?

– Ez egy geopolitikai helyzet eredménye, amelynek Magyarország az elszenvedője. Egyébként itt jegyezném meg, hogy az előbb említett problémák egyike sem magyarországi gyökerű, mindegyik esetben arról van szó, hogy a rajtunk kívül álló nehézségek hatnak ránk is. Ugyanilyen az orosz embargó is.

Jelenleg úgy látom, hogy Oroszország ezen aligha enyhít majd, hiszen a politikai helyzet sem javult érdemben, és most már az oroszok célja az önellátás. Nem várok javulást ezen a téren, ezért azokra a területekre érdemes koncentrálni, amelyeket nem érint az embargós intézkedés. Ilyen a technológiák exportja, például tartástechnológia kivitele, takarmánykeverők, fejőházak építése, szaporítóanyag, vetőmag kivitele. Középtávon ebben lehet előrelépés, az embargó feloldására nem számítok.

✦ Eközben a hazai agrárkivitel jól teljesít, bár a legtöbb szakértő megjegyzi, hogy lehetne ennél jobb eredmény is, a magyar élelmiszergazdaságban nagyobb potenciál van. Hol vannak a tartalékok a mezőgazdasági- és élelmiszer-kivitel értékének növelésében?

– Az agrárkivitel 2010 és 2017 között mintegy kétharmadával nőtt, és az export aktívuma is bővült csaknem 70 százalékkal. Ez is mutatja, hogy erősödött az élelmiszergazdaság. Persze nem ennyivel többet termelünk, a kivitel értékének bővülése mögött az áll, hogy magasabb szinten feldolgozott termékeket exportálunk. Ebbe az irányba kell továbbmennünk.

Például Magyarország hagyományosan jelentős mennyiségű kukoricát exportál, azonban az izocukor-gyártásban is jelentős kapacitásaink vannak. Ha a kukoricából készült izocukrot visszük ki, akkor az lényegesen magasabb értéket jelent, hiszen egy feldolgozott termékről van szó. A feldolgozás melléktermékei is ilyenek, takarmány- alapanyagokat és sok egyebet gyártanak így, ezért az lenne a jó, ha nem is kukoricát, hanem ilyen termékeket adnánk el külföldre. Ebben látok előrelépési lehetőséget, hiszen a korábbi pályázatok nyomán jelenleg jónéhány beruházás zajlik, amelyek a feldolgozást erősítik majd. Ezek termőre fordulnak, amely tovább növelheti a valamilyen fokon feldolgozott termékek kivitelét, így az agrárexport értékét is.

✦ Manapság viszonylag keveset lehet tudni arról, hogy milyen lesz a 2020 utáni Közös Agrárpolitika, jóllehet nyilatkozatok már bőven akadnak, és az Európai Bizottság is elfogadott egy kiindulási alapnak tekinthető álláspontot. Hogy látja ezt a folyamatot? Milyen lehet a következő egy-két év tárgyalássorozata?

– Ezen a téren bőven vannak még kérdőjelek. A Brexit, a migrációs válság, és több más probléma is azt jelzi, hogy bizonyos dolgokat képtelen megfelelően kezelni az Európai Unió. Ebben a környezetben kell tárgyalni a következő uniós ciklus támogatási rendszeréről, és így kellene elérnünk azt, hogy nagymértékben ne változzon a Közös Agrárpolitika, hogy megmaradjon a kétpilléres rendszer. Azt szeretnénk világossá tenni, hogy nem támogatjuk azt a felvetést, hogy az agrárpénzekből vegyenek el más feladatokra. Ha plusz feladatokat szeretnénk, ahhoz plusz forrásokat is kell adni.

✦ Ezen a téren a visegrádi országok már tavaly év elején közös nyilatkozatot adtak ki, ez ügyben nincs lényeges nézetkülönbség a V4-ek között. Vannak más szövetségeseink ebben a vitában?

– Nemrégiben tárgyaltunk erről Franciaországgal, pontosabban Stéphane Travert miniszter úrral, és arra jutottunk, hogy nincsenek érdemi eltérések a francia és a magyar álláspontot illetően. Talán nem túlzó leegyszerűsítés azt mondani, hogy a Közös Agrárpolitika álláspontját illetően két nagy országcsoport van az Európai Unión belül. Az egyik az, ahol erős élelmiszerfeldolgozási hagyományok, erős nemzeti konyha van, és ahol a minőség elsődleges szempont. A másik csoport, jellemzően az északi országok pedig azok, ahol a gazdaságosságra helyezik a hangsúlyt.

✦ Ha a 2020 utáni támogatási rendszerről van szó, akkor általában a zöld szempontokat emeli ki minden kommentátor. Mi az, amit már most lehet tudni az új KAP-ról? Mennyire lesz „zöld” az új rendszer?

– A környezetvédelmi kérdések biztosan nagy hangsúllyal esnek majd latba, a kulcskérdés az, hogy milyen formában. Mi azt gondoljuk, hogy ez nem csupán, sőt, nem elsősorban mezőgazdasági kérdés, hiszen más ágazatok is erősen hatnak a környezetre. Az ipar, a közlekedés, a kereskedelem és számos más terület is komoly környezeti hatással rendelkezik, igazságtalan ebből a körből az agráriumot kiemelni. Ahogy azonban az Európai Uniónak létezik a Közös Agrárpolitikája, úgy nincs ezzel párhuzamos pl. közös környezetpolitikája. Márpedig mi azt mondjuk, hogy a környezeti kérdések megoldását nem az agrárkeretből kellene finanszírozni.

✦ Hogy látja az újév legfontosabb feladatait? Mi lesz a szaktárca legfontosabb munkája 2018-ban?

– Először választásokat kell nyerni, és utána jöhet a többi munka. Ugyanakkor bizakodó vagyok a jövőt illetően, hiszen komoly érdeklődés mutatkozott a fiatal gazda pályázatok iránt, és a meghirdetett állami földek 38 százalékát is ők vitték el. Ráadásul a szakiskolások körében is egyre nő az érdeklődés. Míg korábban évente 1200 diák választotta a mezőgépész képzést, addig tavaly már 2700-an kezdték meg ezen a területen a szakmai tanulmányaikat. Ennek már látható hatást kell eredményeznie, ez érződik majd a szakemberellátáson is.

✦ Ha már szakemberellátásról van szó: a hazai agrár-felsőoktatás átalakítása napirendre kerül 2018-ban?

– Ez is a választások utáni időszak kérdése lesz. Hogy ezzel kapcsolatban mi lesz, azt most még nem tudom megmondani, hiszen több koncepció is napirendre kerül, amelyeket társadalmi vitára kell majd bocsátani. Mindenesetre az tény, hogy egy hatékony, magas színvonalú hazai agrár-felsőoktatásra van szükség.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/01 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Oroszország meghosszabbította a mezőgazdasági termékekre kivetett embargót

Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt héten meghosszabbította a nyugatról származó élelmiszerekre kivetett embargót egészen 2019 végéig.

A génektől a gépekig: Magyartarka szakmai nap

A jövő állattenyésztését a precíziós gazdálkodás szolgálatába kell állítani – összegezhetnénk a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének teveli szakmai napján elhangzottakat. Tíz év múlva már csak az a fajta lesz versenyképes, aminek küllemi és a belső tulajdonságai lehetővé teszik a termelés szinte teljes gépesítését.

Nem többet, hanem jobban: a precíziós felé fordulnak a gazdák

A modernizáció kerül előtérbe a fejlesztéseknél a kapacitásbővítés helyett – derül ki egy nemrég publikált felmérésből, amely az agrárberuházási szándékot vizsgálja. Az adatok szerint a termelők pontosan tudják, hogy előre kell lépniük, és azt is világosan látják, hogy hogyan: az eddigi termelés fokozása helyett annak hatékonyabbá tétele a fő szempont.

Mégsem tűnik el a magyar málna

Szomorú hírrel volt tele a magyar sajtó néhány napig: eszerint kiveszőfélben van hazánkból a málna. Venyimen rácáfolnak, ahol Rendkívül finom termést hoznak az új nemesítésű málnafajták.

Tovább növelnék a kínai exportot

Hivatalában fogadta hétfőn Nagy István agrárminiszter Duan Jielongot, Kína Magyarországra akkreditált nagykövetét.

Mi kell a növényvédő-szerek felhasználásához?

A szakirányú továbbképzésben megszerezhető szakképzettség neve Növényvédelmi szakmérnök, amely feljogosít az I. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő-szerek teljes körű felhasználására.

Egy párjához hűséges gyönyörű víziszárnyas

A mandarinréce gácsérja kétségkívül a világ egyik leggyönyörűbb szárnyasának számít. Nem véletlen tehát, hogy már hosszú évszázadok óta tartják őshazájában is, Ázsiában mint díszréce. Európába az 1840-es években importálták először.

Már van, ahol virágzik a parlagfű

Az időjárási viszonyoknak megfelelően egy-két aszályos területtől eltekintve a szántóföldi kultúrák jól fejlődnek. A zárt kukorica és napraforgó állományokban a parlagfű csak a szegélyeken tud megtelepedni. Azokon a tarlókon, ahol a hónap elején csapadékot kapott, intenzív fejlődésnek indult a gyomnövény. A pollenjét alacsony koncentrációban már napok óta észlelik négy mérőállomáson is.

Nehéz embert találni dinnyeszedésre

A földeken maradhat a termés, mert nincs, aki leszedje a dinnyét. A termelők kétségbeestek, a szezon ugyanis jó lenne, ha be tudnák takarítani a gyümölcsöt. A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete szerint, úgy kell összevadászni a munkásokat.

A hortobágyi pásztorok titkos kincse: a sinka

A sinka egy rövid, sima szőrű, hegyes, felálló fülű kutyafajta kunkorodó farokkal. A fajta neve küllemére utal, a sinka szó simát jelent a hortobágyi tájnyelvben. Bár a fajtának kialakultak a meghatározó külső jegyei, a sinkatenyésztés és szelekció elsődleges szempontja napjainkban is a terelőképesség.