Back to top

Hoz-e árcsökkenést az áfaváltozás?

Akár újévi találós kérdés lehetne, hogy mennyi a hal, a sertésbelsőségek és vágási melléktermékek, valamint az internet közös nevezője. A helyes megoldás az öt, ugyanis január elsejétől azonos áfakulcs alá tartoznak. A feldolgozók alapvetően örülnek, bár a kiskereskedelmi hatásokkal kapcsolatban szkeptikusak, ahogy az egyszeri fogyasztó is - derül ki a haon.hu összefoglalójából.

Akár újévi találós kérdés lehetne, hogy mennyi a hal, a sertésbelsőségek és vágási melléktermékek, valamint az internet közös nevezője. A helyes megoldás az öt, ugyanis január elsejétől – a sertés- és a baromfihús, a friss tej, valamint a tojás után – ezen élelmiszerek, illetve szolgáltatás is az ötszázalékos áfakörbe tartozik. A korábbi 27 százalékról csökkent le a fogyasztási célú halak, illetve a sertés vágási mellékterméke (például a köröm és a láb – csülök nélkül), illetve belsőség (nyelv, máj, velő) áfakulcsa.

Az áfacsökkentéssel a kormány célja, hogy bővüljön a hazai fogyasztás, a legfontosabb élelmiszerekhez pedig az emberek olcsóbban jussanak hozzá, és több belföldi, jó minőségű, egészséges környezetből származó magyar élelmiszer kerüljön a családok asztalára. Az internet áfájának mostani 13 százalékos mérséklése pedig olcsóbb szolgáltatási díjakat és több előfizetőt eredményezhet.

Régen várt lépés

Amikor a sertés-, majd a csirkehús áfája csökkent 27-ről 5 százalékra, a halasok szó szerint versenyhátrányba kerültek, úsztak az árral és fogták a fejüket, hiszen azt látták, a fogyasztói árakban is érvényesülő csökkenés hatására egyre kevesebb hal fogy.

– Valóban traumaként éltük meg ezt, ezért örülök a döntésnek. Fontos, és az ágazatban régóta várt lépés volt, hogy a halat és halhúst is csak öt százalékos áfa terhelje – erősítette meg idősebb Radóczi János, a Szabolcsi Halászati Kft. ügyvezetője.

– Egy négy és félezer tagot számlaló horgászegyesület elnöke vagyok, tudom hogy az általunk kezelt vizekbe olcsóbban fogjuk kapni a halat. A magyarországi horgásztársadalom, amely körülbelül 400 ezer tagból áll, a hazai termésnek 20–25 százalékát vásárolja meg, ott is egyértelműen érvényesülni fog a csökkenés kedvező hatása – folytatta a szakember.

– Tőlünk a forgalmazó ősszel biztosan kevesebbért fogja kapni a halat, de termelőként arra már nincs ráhatásunk, hogy a kereskedők mennyit érvényesítenek az áfacsökkentésből.

Radóczi János hozzátette azt is: nem biztos, hogy az elmúlt évi hal árához képest jelentős lesz a változás, mert az ár szezonális, sőt évente változik, hiszen függ a termés mennyiségétől, a kereslet-kínálat kiegyenlítődésétől.

Az ügyvezető megjegyezte: az áfacsökkentés nagy hatással lehet a kereskedelemnek arra a részére, ami a szürke- vagy feketegazdaságot érinti, mert ez kevéssé fogja inspirálni a kereskedőket, hogy ne szabályos módon akarjanak hozzájutni a halhoz.

Radóczi János szerint a tisztességes verseny eredményezhet áresést, ami a jelenlegi halfogyasztás növekedését hozhatja magával. Saját cégük tapasztalataiból tudják és látják: a lengyel és román piacon nagyobb a kereslet a kiváló minőségű magyar hal iránt, mint itthon.

– Közös érdek, és az egészség szempontjából is lényeges, hogy több halat, s ne csak az ünnepekhez kapcsolódva együnk – hangsúlyozta Radóczi János.

Olcsóbb lesz a kocsonya is

Varga Balázs szerint a sertésvágóhídi mellékterméket érintő áfacsökkentés pozitív hatásait mind a vásárlók, mind a kereskedők érezni fogják. A Mada-Hús Kft. tulajdonosa szerint a boltokban olcsóbban kaphatunk majd többek között májat, vesét, szívet, nyelvet, fejet vagy fejhúst, illetve sertéslábat.

– Érdekes, hogy ezekre az utóbbi hónapokban nagyobb a kereslet, főként a távol-keleti importra gondolok. A hazai fogyasztóknak pedig az a jó hírem, hogy olcsóbban készíthetünk ezután kocsonyát – fogalmazott Varga Balázs.

Hozzátette: személy szerint ő is örül a változásnak, hiszen a cége által forgalmazott termékek ezentúl egy áfakörbe tartoznak majd, ami megkönnyíti a napi munkamenetet, ahogy ezzel párhuzamosan a megyében négy húsboltot is működtető Mada-Hús Kft. forgalma is növekedhet, de ennek az intézkedésnek nem lesz jelentős gazdaságfehérítő hatása.

– Amit az év eleji áfaváltozásokból azonnal érzékelni fogok, hogy kevesebb lesz az internetes előfizetésünk, a többi az még csak kérdőjel – fogalmazott lapunknak Szilágyi Istvánné. Arra a kérdésünkre, hogy miért a pesszimizmus, annyit mondott, hogy amikor a sertéshús adóját csökkentették, még hónapokig ugyanannyit fizetett a vasárnapi ebédre vett combért, mint korábban, de ugyanígy járt a csirkével is.

– A piac törvényei érvényesültek sokáig. Mondtam is a férjemnek, a kapzsi boltosok úgyis lenyeletik velünk az árat, a hasznot meg elteszik. Idővel ezektől elpártoltak a vevők, ott vásároltak, ahol olcsóbban jutottak hozzá a jó minőséghez. Aki életben akart maradni, követte őket. Hogy ez a halpiacon is így lesz-e, kiderül.

Forrás: 
haon.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Másfél tonnás fogással büszkélkedhet a szerencsés magyar horgász

Nyereményjáték-sorsolással zárult a Magyar Horgászkártya igénylésének opcionális időszaka: az addig regisztráltak egyebek mellett autóval és nagy értékű külföldi horgászutazásokkal gazdagodtak. A MOHOSZ adatai szerint eddig 163 500-an igényelték a januártól kötelezővé váló kártyát.

Menő a fair trade azaz a méltányos kereskedelem

Sosem látott növekedést produkált 2017-ben a méltányos kereskedelmi (fair trade)termékek forgalma hazánkban. A növekedés nyolcszoros az előző évhez képest – derül ki a Tudatos Vásárlók Egyesületének jelentéséből.

Több fémzárolt vetőmag került idén a földbe

A Magyarországon előállított, fémzárolt vetőmag mennyisége tavaly összesen 316,3 ezer tonnát tett ki – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI).

Beindulhatnak a dunai fuvarok

A Duna vízszintjének emelkedésével megugrott a kereslet a folyami áruszállítás iránt, ennek következtében magasak az árak is. Ám a szakma jó pozíciója ingatag: folyik a folyami fuvarozók piacvesztése – minderről Bencsik Attila, az MBFSZ elnöke nyilatkozott a Világgazdaságnak.

Saját sztorikkal jobban eladható a marhahús

Nagyszabású húsmarhatenyésztési tanácskozás zajlott Lengyelországban, amelyen a Magyar Állattenyésztők Szövetsége is képviseltette magát. A segítségükkel készült el az elhangzottakról szóló összefoglaló második része.

Újabb ASP fertőzés, de nincs szükség a fertőzött terület növelésére

Egy kilőtt, valamint egy elhullottan talált vaddisznóból származó mintából mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nébih laboratóriuma 2018. december 6-án. Az állatokra a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári külterületén találtak, amely – a korábbi, tarcali eset miatt kijelölt – fertőzött területen található.

A vegetarianizmus a jövő útja?

A vegetarianizmus területén listavezető Németország, ahol minden tizedik ember húsmentes diétán él. Európa sok országában népszerűek a növényekből készült termékek. Egy kutatás szerint a válaszadók 3,7%-a vallotta magát vegetáriánusnak, 1,6%-a pedig a vegán étrendet követi. Az élelmiszeripar intenzíven reagál erre.

Kína: úttörő mezőgazdasági fejlesztések egész során dolgoznak

A világ legnépesebb országának egyik legfőbb kihívása lakossága élelmiszer-ellátásának biztosítása. E célból olyan technológiákat alkalmaznak, amelyek például az afrikai országok élhetőbbé tételében is kulcsfontosságúak lehetnek. A fekete kontinens mezőgazdaság fejlesztését célzó kínai befektetések az elmúlt 15 évben közel ötszörösére nőttek – értékük eléri a 300 millió dollárt.

Különböző módokon folyik a marhahús-előállítás

Nagyszabású húsmarhatenyésztési tanácskozás zajlott Lengyelországban, amelyen a Magyar Állattenyésztők Szövetsége is képviseltette magát. A segítségükkel készült el az elhangzottakról szóló összefoglaló első része.

Mézhamisítás: újratanulni Kínát

Magyarországon a méhészek körében a „kínai hamisított méz" egyfajta szitokszóvá vált, aminek már a közvéleményben is érzékelhető hatása van. Számos fogyasztó és méhész egyaránt úgy véli: a magyar méz értékesítésének egyik akadálya, hogy kínai méz „jön be" az országba. Ez persze jórészt a figyelem elterelése más, égetőbb gondokról.