Back to top

Hoz-e árcsökkenést az áfaváltozás?

Akár újévi találós kérdés lehetne, hogy mennyi a hal, a sertésbelsőségek és vágási melléktermékek, valamint az internet közös nevezője. A helyes megoldás az öt, ugyanis január elsejétől azonos áfakulcs alá tartoznak. A feldolgozók alapvetően örülnek, bár a kiskereskedelmi hatásokkal kapcsolatban szkeptikusak, ahogy az egyszeri fogyasztó is - derül ki a haon.hu összefoglalójából.

Akár újévi találós kérdés lehetne, hogy mennyi a hal, a sertésbelsőségek és vágási melléktermékek, valamint az internet közös nevezője. A helyes megoldás az öt, ugyanis január elsejétől – a sertés- és a baromfihús, a friss tej, valamint a tojás után – ezen élelmiszerek, illetve szolgáltatás is az ötszázalékos áfakörbe tartozik. A korábbi 27 százalékról csökkent le a fogyasztási célú halak, illetve a sertés vágási mellékterméke (például a köröm és a láb – csülök nélkül), illetve belsőség (nyelv, máj, velő) áfakulcsa.

Az áfacsökkentéssel a kormány célja, hogy bővüljön a hazai fogyasztás, a legfontosabb élelmiszerekhez pedig az emberek olcsóbban jussanak hozzá, és több belföldi, jó minőségű, egészséges környezetből származó magyar élelmiszer kerüljön a családok asztalára. Az internet áfájának mostani 13 százalékos mérséklése pedig olcsóbb szolgáltatási díjakat és több előfizetőt eredményezhet.

Régen várt lépés

Amikor a sertés-, majd a csirkehús áfája csökkent 27-ről 5 százalékra, a halasok szó szerint versenyhátrányba kerültek, úsztak az árral és fogták a fejüket, hiszen azt látták, a fogyasztói árakban is érvényesülő csökkenés hatására egyre kevesebb hal fogy.

– Valóban traumaként éltük meg ezt, ezért örülök a döntésnek. Fontos, és az ágazatban régóta várt lépés volt, hogy a halat és halhúst is csak öt százalékos áfa terhelje – erősítette meg idősebb Radóczi János, a Szabolcsi Halászati Kft. ügyvezetője.

– Egy négy és félezer tagot számlaló horgászegyesület elnöke vagyok, tudom hogy az általunk kezelt vizekbe olcsóbban fogjuk kapni a halat. A magyarországi horgásztársadalom, amely körülbelül 400 ezer tagból áll, a hazai termésnek 20–25 százalékát vásárolja meg, ott is egyértelműen érvényesülni fog a csökkenés kedvező hatása – folytatta a szakember.

– Tőlünk a forgalmazó ősszel biztosan kevesebbért fogja kapni a halat, de termelőként arra már nincs ráhatásunk, hogy a kereskedők mennyit érvényesítenek az áfacsökkentésből.

Radóczi János hozzátette azt is: nem biztos, hogy az elmúlt évi hal árához képest jelentős lesz a változás, mert az ár szezonális, sőt évente változik, hiszen függ a termés mennyiségétől, a kereslet-kínálat kiegyenlítődésétől.

Az ügyvezető megjegyezte: az áfacsökkentés nagy hatással lehet a kereskedelemnek arra a részére, ami a szürke- vagy feketegazdaságot érinti, mert ez kevéssé fogja inspirálni a kereskedőket, hogy ne szabályos módon akarjanak hozzájutni a halhoz.

Radóczi János szerint a tisztességes verseny eredményezhet áresést, ami a jelenlegi halfogyasztás növekedését hozhatja magával. Saját cégük tapasztalataiból tudják és látják: a lengyel és román piacon nagyobb a kereslet a kiváló minőségű magyar hal iránt, mint itthon.

– Közös érdek, és az egészség szempontjából is lényeges, hogy több halat, s ne csak az ünnepekhez kapcsolódva együnk – hangsúlyozta Radóczi János.

Olcsóbb lesz a kocsonya is

Varga Balázs szerint a sertésvágóhídi mellékterméket érintő áfacsökkentés pozitív hatásait mind a vásárlók, mind a kereskedők érezni fogják. A Mada-Hús Kft. tulajdonosa szerint a boltokban olcsóbban kaphatunk majd többek között májat, vesét, szívet, nyelvet, fejet vagy fejhúst, illetve sertéslábat.

– Érdekes, hogy ezekre az utóbbi hónapokban nagyobb a kereslet, főként a távol-keleti importra gondolok. A hazai fogyasztóknak pedig az a jó hírem, hogy olcsóbban készíthetünk ezután kocsonyát – fogalmazott Varga Balázs.

Hozzátette: személy szerint ő is örül a változásnak, hiszen a cége által forgalmazott termékek ezentúl egy áfakörbe tartoznak majd, ami megkönnyíti a napi munkamenetet, ahogy ezzel párhuzamosan a megyében négy húsboltot is működtető Mada-Hús Kft. forgalma is növekedhet, de ennek az intézkedésnek nem lesz jelentős gazdaságfehérítő hatása.

– Amit az év eleji áfaváltozásokból azonnal érzékelni fogok, hogy kevesebb lesz az internetes előfizetésünk, a többi az még csak kérdőjel – fogalmazott lapunknak Szilágyi Istvánné. Arra a kérdésünkre, hogy miért a pesszimizmus, annyit mondott, hogy amikor a sertéshús adóját csökkentették, még hónapokig ugyanannyit fizetett a vasárnapi ebédre vett combért, mint korábban, de ugyanígy járt a csirkével is.

– A piac törvényei érvényesültek sokáig. Mondtam is a férjemnek, a kapzsi boltosok úgyis lenyeletik velünk az árat, a hasznot meg elteszik. Idővel ezektől elpártoltak a vevők, ott vásároltak, ahol olcsóbban jutottak hozzá a jó minőséghez. Aki életben akart maradni, követte őket. Hogy ez a halpiacon is így lesz-e, kiderül.

Forrás: 
haon.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A belföldi piacra megy a körte Kanizsáról

Lassan befejeződik a körte betakarítása a Gyümölcskert Zrt.-nél. A termés túlnyomó többségét ma már a belföldi piacokon értékesíti a cég.

Elképesztő, 222 centis vízi szörnyet fogtak Tiszaszalkánál

Hatalmas harcsa került horogra Tiszaszalkán: 15 perc fárasztás után Tiszaszalkán a Tisza parton óriás harcsát emelt ki a folyóból Böjtös László helyi horgász.

Áremelkedés várható az élelmiszereknél

Az élelmiszerárak felfelé húzzák az idén az inflációt, de az élelmiszeripar és a termelők a gyengébb érdekérvényesítő képességük miatt a kereskedőknél kisebb mértékben lesznek képesek emelni áraikat – vetítette előre a Világgazdaságnak Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.

Megúsztuk az évet: a halászati ágazat tavalyi eredménye

Magyarország hosszú évtizede jelentős szerepet tölt be Európa édesvízi haltermelésében. Ennek legfőbb oka, hogy országunk kedvező vízrajzi adottságokkal és nagy termelési hagyományokkal rendelkezik. Kiemelkedő halas múltunk ellenére mára az ágazat nehezen alkalmazkodik a nemzetközi kihívásokhoz, kevésbé igazodik a fogyasztói szokások, az értékesítési csatornák változásához.

Hat mázsa ponty került két zalai tóba

Az őszi szezon megerősítéseként újabb telepítéseket végzett a kezelésében lévő zalai állóvizeken a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége. Ezúttal hat mázsa halat tettek a kerkaszentkirályi és a Kerkafalva melletti tavakba.

Búcsút intünk a műanyag zacskóknak

Várhatóan szeptember végén hozzák nyilvánosságra azt a jogszabálytervezetet, amelytől a forgalmazott műanyag zacskók jelentős csökkenését várja az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); a szaktárca hosszú távon a műanyag zacskók forgalmazásának teljes tiltását tervezi.

Az ASP bekavar a húspiac alakulásába

A Kínában megjelent afrikai sertéspestis (ASP) megmozgathatja a világpiacot – derül ki az Nemzeti Agrárgazdasági Kamara helyzetelemzéséből. A termelők és a feldolgozók költségeinek emelkedése itthon az árak számottevő emelkedését indokolná.

Kínai kistermelők: az ASP csak kamuhír

Kína-szerte már 14 helyen azonosították az afrikai sertéspestist házi sertésekben, röpke 1 hónap alatt. Azonban számos kisüzemi méretekben gazdálkodó farmer, mint Wang Wu, nem hiszi el, hogy a betegség valóban veszélyezteti a megélhetését.

Még tovább növekedne Csányi vágóhídja

Néhány éven beindulna a második műszak a mohácsi vágóhídon, amely már jelenleg is az ország legnagyobb ilyen jellegű üzeme. A mostani egyműszakos termelésben az idén 900 ezer állatot vágnak, hamarosan ez a duplájára nőhet.

A megelőzéssel lehet a legtöbbet tenni a halbetegségek ellen

A halbetegségek kórokozóinak 10-20 százalékát már ismerik az állatorvosok, a többit még nem. A halak a lehalászás, a szállítás és a lerakodás során könnyen megfertőződhetnek, de a gondatlan tógazdák saját maguk is elősegíthetik a betegségek kialakulását.