Akár újévi találós kérdés lehetne, hogy mennyi a hal, a sertésbelsőségek és vágási melléktermékek, valamint az internet közös nevezője. A helyes megoldás az öt, ugyanis január elsejétől – a sertés- és a baromfihús, a friss tej, valamint a tojás után – ezen élelmiszerek, illetve szolgáltatás is az ötszázalékos áfakörbe tartozik. A korábbi 27 százalékról csökkent le a fogyasztási célú halak, illetve a sertés vágási mellékterméke (például a köröm és a láb – csülök nélkül), illetve belsőség (nyelv, máj, velő) áfakulcsa.
Az áfacsökkentéssel a kormány célja, hogy bővüljön a hazai fogyasztás, a legfontosabb élelmiszerekhez pedig az emberek olcsóbban jussanak hozzá, és több belföldi, jó minőségű, egészséges környezetből származó magyar élelmiszer kerüljön a családok asztalára. Az internet áfájának mostani 13 százalékos mérséklése pedig olcsóbb szolgáltatási díjakat és több előfizetőt eredményezhet.
Régen várt lépés
Amikor a sertés-, majd a csirkehús áfája csökkent 27-ről 5 százalékra, a halasok szó szerint versenyhátrányba kerültek, úsztak az árral és fogták a fejüket, hiszen azt látták, a fogyasztói árakban is érvényesülő csökkenés hatására egyre kevesebb hal fogy.
– Valóban traumaként éltük meg ezt, ezért örülök a döntésnek. Fontos, és az ágazatban régóta várt lépés volt, hogy a halat és halhúst is csak öt százalékos áfa terhelje – erősítette meg idősebb Radóczi János, a Szabolcsi Halászati Kft. ügyvezetője.
– Egy négy és félezer tagot számlaló horgászegyesület elnöke vagyok, tudom hogy az általunk kezelt vizekbe olcsóbban fogjuk kapni a halat. A magyarországi horgásztársadalom, amely körülbelül 400 ezer tagból áll, a hazai termésnek 20–25 százalékát vásárolja meg, ott is egyértelműen érvényesülni fog a csökkenés kedvező hatása – folytatta a szakember.
Radóczi János hozzátette azt is: nem biztos, hogy az elmúlt évi hal árához képest jelentős lesz a változás, mert az ár szezonális, sőt évente változik, hiszen függ a termés mennyiségétől, a kereslet-kínálat kiegyenlítődésétől.
Az ügyvezető megjegyezte: az áfacsökkentés nagy hatással lehet a kereskedelemnek arra a részére, ami a szürke- vagy feketegazdaságot érinti, mert ez kevéssé fogja inspirálni a kereskedőket, hogy ne szabályos módon akarjanak hozzájutni a halhoz.
Radóczi János szerint a tisztességes verseny eredményezhet áresést, ami a jelenlegi halfogyasztás növekedését hozhatja magával. Saját cégük tapasztalataiból tudják és látják: a lengyel és román piacon nagyobb a kereslet a kiváló minőségű magyar hal iránt, mint itthon.
– Közös érdek, és az egészség szempontjából is lényeges, hogy több halat, s ne csak az ünnepekhez kapcsolódva együnk – hangsúlyozta Radóczi János.
Olcsóbb lesz a kocsonya is
Varga Balázs szerint a sertésvágóhídi mellékterméket érintő áfacsökkentés pozitív hatásait mind a vásárlók, mind a kereskedők érezni fogják. A Mada-Hús Kft. tulajdonosa szerint a boltokban olcsóbban kaphatunk majd többek között májat, vesét, szívet, nyelvet, fejet vagy fejhúst, illetve sertéslábat.
Hozzátette: személy szerint ő is örül a változásnak, hiszen a cége által forgalmazott termékek ezentúl egy áfakörbe tartoznak majd, ami megkönnyíti a napi munkamenetet, ahogy ezzel párhuzamosan a megyében négy húsboltot is működtető Mada-Hús Kft. forgalma is növekedhet, de ennek az intézkedésnek nem lesz jelentős gazdaságfehérítő hatása.
– Amit az év eleji áfaváltozásokból azonnal érzékelni fogok, hogy kevesebb lesz az internetes előfizetésünk, a többi az még csak kérdőjel – fogalmazott lapunknak Szilágyi Istvánné. Arra a kérdésünkre, hogy miért a pesszimizmus, annyit mondott, hogy amikor a sertéshús adóját csökkentették, még hónapokig ugyanannyit fizetett a vasárnapi ebédre vett combért, mint korábban, de ugyanígy járt a csirkével is.
– A piac törvényei érvényesültek sokáig. Mondtam is a férjemnek, a kapzsi boltosok úgyis lenyeletik velünk az árat, a hasznot meg elteszik. Idővel ezektől elpártoltak a vevők, ott vásároltak, ahol olcsóbban jutottak hozzá a jó minőséghez. Aki életben akart maradni, követte őket. Hogy ez a halpiacon is így lesz-e, kiderül.