Back to top

Nem elég leporolni - a gépek téli tárolása, karbantartása

A télbe haladunk. Most aztán egy tekintetben megint kiderülhet, hogy a jó gazda gondosságával zártuk-e az elmúlt évet. A kérdés az lehet: megbecsüljük-e, hogyan tároljuk tavaszig a kisebb-nagyobb értékű gépeinket? Még semmi sem késő!

Mit kell, kellett volna tenni az ősszel, illetve a tél elején? Ezt azáltal is nyomon követhetjük, hogy látszanak- e rozsdafoltok a gépek felületén, különösen azokon az alkatrészeken, részegységeken, amelyek fél éve még a talajmunkák közben a jó anyafölddel érintkeztek. Ezek azok a szerkezetek – kormánylemezek, kultivátorkapák, tárcsalapok stb. –, amelyek felületét gyárilag sem, a gazdaságban sem szükséges festegetni, de a rozsdától megvédeni, igen. Viszont ezek használaton kívül – így a téli tárolás 5-6 hónapos időszaka alatt – a korróziónak leginkább kitettek.

Csak pótcselekvés

Mit kellett volna velük tenni, mielőtt jó esetben fedett helyre tároltuk be, esetleg valamelyest letakartuk a téli csapadék elől, vagy éppen a „csillaggarázsba”, a szabad ég alá sorakoztattuk? Természetesen célszerű volt – ha talajművelő, vagy ha, mondjuk szálas betakarító, talajelmunkáló gép stb. – a sártól, portól megtisztítani. A legkisebb gazdaságban is adódhatott némi fáradt olaj, vagy olcsóbb zsír, amivel a fényes felületeiket le kellet volna kenni.

Azért érdemes ezt még ilyenkor is szóba hozni, mert ha mulasztottunk,

néhány esetben a gépmegóvás egy-két fázisa utólag is elvégezhető.

Persze ez csak némi haszonnal járó pótcselekvés. A rozsda ugyanis a tavaszi, nyári munkákig még hátralévő hónapokban „bevésheti” magát az ekevasak, a kormánylemezek, a gyűrűs hengerek, a kaszálógépek, vagy éppen a vágóasztalok munkaközben tavaly kifényesedett felületeibe. Ha pedig a rozsda ezt már megtette, akkor számos gépelem, alkatrész munkája – szó szerint! –, kevésbé indul simán tavasszal, nyáron.

Rágcsáló a gépben

Akár gondosak, akár kevésbé gondosak voltunk, érdemes ilyentájt „körülszimatolni” az értékesebb gépeket, kombájnokat, vetőgépeket, de még az erőforrással rendelkező egyéb motoros gépeket is. Miért? Ha például csak úgy „letettük”, félretettük a gépszínben, vagy a gépudvarban az arató-cséplőt, a bálázót, vagy a vetőgépet úgy, hogy nem tisztítottuk meg belsejüket ősszel gondosan, mostanra beléjük fészkelhetett néhány rágcsáló. Miközben ezek az ott maradt terményből lakmározhatnak, hajlamosak az ékszíjakat, vagy a szövetalapú részeket, gyenge vezetékeket elrágni. Nézzünk, „szimatoljunk” utána, (netán kihelyezett egyszerű csapdával kontrolláljuk a jelenlétüket), mert a rágcsálók károkozása csak fokozódhat, például aratásig.

Az ékszíjak helyzetének átnézése persze külön is fontos lehet. Nem lett volna szabad a munkából kiállított gépeken üzemi feszítettségre beállított ékszíjakat úgy hagyni. Ha nem is szereltük le, nem akkora vétek, mintha totál feszesen végig teleltetjük ezeket a gépeken. Különösen, ha nagyon spanoltak, még nem késő engedni a feszességükből.

Fontos az alátámasztás

Hasonló a helyzet a gumiabroncsokkal. A mezőgazdaságban ritkán esik szó arról, hogy ezeket, a terhelésnek, olykor a túlterhelésnek többnyire alaposan kitett, „feszülő” járószerkezeti részeket még a nyári használaton kívül is, de télire mindenképpen kezeljük le: mondjuk szilikon alapú anyaggal (mint, ahogy ezt a személygépkocsiknál is nagyon fontosnak tartjuk).

Viszont azért kell szólnunk róla, mert a gyakorlatban a gumiabroncsokat sokan a több mázsás, vagy a több tonnás munkagépeken, felfújt állapotban tartják, „tárolják”. Ez eleve helytelen! Hát még az – s ezt érdemes ilyentájt szintén megnézni –, hogy ha már a félretett pótkocsikon, kombájnokon, traktorokon, magajárókon rajta vannak is a kerekek, alá vannak-e támasztva a tengelyeik? Azért, hogy a nagy súly ne terhelje hónapokig a köpenyek anyagát, szöveteit ugyanazon a felületen. A keréknyomások csökkentésével, a terhelt kerekek átfordításával kímélhetjük a gumiabroncsokat. A tökéletes, a legszakszerűbb megoldást persze az követte, aki a köpenyeket zárt, viszonylag száraz helyen tartja tavaszig.

A gazdautód is tudja

S ha már a zárt helyet említettük: minimális követelmény volt és lesz a gép indító és működtető „különleges” erőforrásainak, akkumulátorainak állapotát megnézni. Így még jóval a szezonkezdet előtt mindenképpen ellenőrizzük állapotukat. Főként akkor, ha eddig még „rájuk se néztünk”, holott a jó szakember ez utóbbiról sem feledkezhet meg a hideg napokban. Az ősszel félig lefáradt, netán kimerült akkumulátorok feszültségét, áramleadási készségét megállapító mérést akár már a szakiskolán némi műszaki ismeretre szert tett gazdautódra is rábízhatjuk. Persze, ha a legkisebb gondot észleltük a szezon végén az akkumulátorokkal, ellenőrzésüket, gondozásukat képzett, gyakorlott szakemberre célszerű bízni.

Természetesen az is kérdés lehet, hogy egyáltalán elindul-e gép, a motor, van-e fedél mindegyik fölött a nagy havazások idején? Vagy csak éppen annyi fedett tárolóval rendelkezik-e a gazdaság, amennyi alatt a termények tárolását megoldhatta. Sajnos vegyes a kép, sok az elhanyagolt gép, nem kell más bizonyíték, mint vonatból, vagy autóból kinézni a tanyákra, gépudvarokra.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2017/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vessünk direktbe!

Még gyakorlott francia gazdák is azt vallják, hogy a forgatás nélküli talajművelés minden évben egy-egy újabb kísérlet. Egészen más hozzáállást igényel egy csapadékosabb, mint egy szárazabb évjáratban. Az Agri Szerviz Kft. szervezésében Somogyfajszon, Berend Ferenc birtokán mutatták be a francia Sky MaxiDrill mulcs vetőgépet.

Oros Divízió: fél évszázados tapasztalat a betakarító adapterek gyártásában

Az Oros márkanév jó ideje ismerős lehet a gazdáknak: a cég ötven éve készít mezőgazdasági gépeket és azokhoz használatos adaptereket, illetve részegységeket. Az orosházi székhelyű vállalat 92 óta a kanadai Linamar Corporation-höz tartozik, így nemcsak a hazai, a kelet-, vagy éppen a nyugat-európai, hanem például az észak-amerikai és az észak-afrikai piacokra is fejleszt és értékesít termékeket.

Hiába röpködnek a drónok, az ekére mindig szükség lesz

Összesen 19 fiatal mérte össze tudását pénteken a 9. Középiskolás Szántóversenyen: két kategóriában – ágyeke és váltva forgató eke – gyűjtötték a pontokat. A zsűri szerint erős volt a mezőny, s lelkesedésből sem volt hiány: diáktársak szurkoltak az agráros tanulóknak.

Állami pénzből pörgetnék fel az orosz mezőgéppiacot

Megemelték a támogatásintenzitást, és Oroszország egyes térségeiben az eddigi 10 százalék helyett már 25, sőt akár 30 százalék ártámogatás is jár a mezőgazdasági termelőknek, ha hazai gyártású gépet vásárolnak – írja az osztrák agrárhír-iroda.

A mezőgazdaság szolgálatában

A hazai mezőgazdasági gépgyártás történetét néhány nagyobb mezőgazdasági gépeket előállító vállalat fémjelzi. Ezek közé tartozott az Első Magyar Gazdasági Gépgyár (EMAG) Rt., a Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth (HSCS) Gépgyár és a mosoni Kühne gyár. Számos tőkés nagyvállalkozás alapítását más cél vezérelte eredetileg, ennek ellenére jelentős részt vállaltak a hazai mezőgazdasági gépgyártásban.

Gépújdonságok a gyakorlatban

A Bábolnai Gazdanapok egyik legnézettebb programja a gyakorlati gépbemutató volt. A mintegy 200 fős szakmai közönség előtt hét gépkapcsolás vonult fel, és közben az érdeklődőket szakszerűen tájékoztatták a gépek paramétereiről, munkájáról és teljesítményéről.

Közös úton a gépesítésért

Stratégiai megállapodást kötött Mezőhegyesen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – NAK – és a Mezőgazdasági Gépgyártók Szövetsége - MEGOSZ - a második alkalommal megrendezett Szántóföldi Napok és AgrárgépShow pénteki napján.

"Hosszú idő után ismét fontos tényező lehet az agráriumban Mezőhegyes"

A legkülönbözőbb gépekkel, hasznos előadásokkal és fajta-, illetve növénytermesztési bemutatókkal várják a gazdákat a II. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow szervezői. Az esemény megnyitóján felszólalok szerint a helyszínt adó Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság számára ez egy nagy lépés afelé, hogy hosszú évtizedek után ismét meghatározó mezőgazdasági vállalkozás váljon belőle.

Aprítjuk a metélőket: levélzöldségek betakarítása

A levélzöldségek közé tartoznak a különböző, színben és formában eltérő saláták (fejes saláta, madársaláta, tépősaláta, rukkola), továbbá a spenót, a sóska, a mángold, a kapor, a levélpetrezselyem, a metélőpetrezselyem, a metélőzeller és a metélőhagyma. Betakarításukra speciális vágógépeket alkalmaznak.

Brexit: a használt mezőgépek felé fordultak a brit gazdák

A Nagy-Britannia EU-s tagságának megszűnésével együtt járó bizonytalanság arra ösztönzi a briteket, hogy az új gépek helyett a használt modelleket válasszák. A vásárlók leginkább a prémium modelleket keresik a használtpiacon, mivel így alacsonyabb áron juthatnak hozzá a jól felszerelt gépekhez.