A térségben húzódó erdőterületeket a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. kezeli, és az állami erdőgazdaság számos közjóléti fejlesztést valósított meg az utóbbi időszakban. Ezek kiegészítéseként fogalmazódott meg a terve egy nagyobb léptékű túraútvonal kiépítésének, ami felöleli a környékbeli értékeket, természeti és kultúrtörténeti emlékeket egyaránt.
A Hegyhát a Tolnai-dombság legsajátosabb arculatú tája, már az elnevezése is a változatosságára utal, löszborított hegyhátakból, völgyekkel és szurdokokkal sűrűn fölszabdalt elemekből áll. A Hegyhát szomszédságában húzódik, mintegy ellenlábasként a Völgység, arculata egészen más, lankás, völgyes látkép engedi a messzeségben gyönyörködni az idelátogatókat. Azonban nem csak a természet szépsége, a táj sokszínűsége, az erdők összetettsége határozza meg ezt a vidéket, a történelem is fölöleli. Elég csak azt említeni, hogy a Lengyel-Annafürdőn kialakított erdei iskola is az Apponyi grófok egykori üdülőhelyén működik. A térség sok kis faluból tevődik össze, és az itt élő emberek próbálják fenntartani hagyományaikat a mindennapjaik során.
Természeti értékek
Ezen értékekből merítve kezdődött el a közel 46 kilométeres túraútvonal kialakítása a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. területén a helyi termelőkkel, lakosokkal karöltve. A Lengyel, Kurd, Csibrák, Dúzs, Hőgyész, Mucsi és Závod településeket érintő túraút kerékpárral, gyalogosan, és a kényelmesebbek kedvéért, autóval is végigjárható, hiszen a falvakat műút köti össze.
Az útvonal mentén számos, a környékre jellemző értékkel ismerkedhetünk meg. A települések egyaránt bővelkednek vallási, történelmi, a grófi időkből ránk maradt emlékekben, és feltétlenül látogassunk el a helyi termelőkhöz is, akik a lehető legnagyobb gondossággal készítik portékáikat.
A terület növény- és állatvilága minden évszakban különleges látványt nyújt a nem mindennapi klímának köszönhetően. A természetes erdők nagyobb részben gyertyános- és cseres-tölgyesek, illetve bükkösök, a telepített erdők között pedig az akácosok, és kisebb súllyal a fenyvesek is képviseltetik magukat. A környezeti adottságok számos lágy szárú növényfajnak kedveznek, kiváló élőhelyet talált magának a sokrétű gyógynövény, a nagy virágú méhfű is.
A mecseki tea alapanyaga a meghűlés ellen hatékony, bár kellemes aromájának köszönhetően szinte bármikor jól esik. A védett növényfajok közül a bíboros kosbor kifejezetten jól érzi magát az erdőkben, és szép számban láthatunk illatos hunyort és gyógynövényfajokat is.
Lengyeli kultúra
A térség kultúrtörténeti értékekben is gazdag. Lengyel területén új kőkori emberi település nyomaira bukkantak. A leletek megtalálásának helyét a nép „török sáncnak” nevezte el, ma sánci tetőnek hívják. Itt ásatott Wosinsky Mór 1882-től 1888-ig, az általa talált leletek lengyeli kultúra néven lettek ismertek az egész világon.
Lengyel kiemelt értékeként tartják számon az Apponyi József által 1824-ben építtetett kastélyt, ma is gondozott park tartozik hozzá, számos különleges, az 1800-as években külföldről hozatott növényekkel. A kastély tervezése során Apponyi József azzal bízta meg az építészt, hogy az épület az évet szimbolizálja. A szakember ezt úgy teljesítette, hogy a négy évszakot jelképezve 4 bejáratot tervezett, a hónapok számára utalva 12 kémény díszíti a kastélyt, benne 52 szobát alakítottak ki, és 365 ablakon nézhettek ki a grófi család tagjai. A kastélyhoz tartozó nagyobb gazdasági épület a Svájceráj, azaz tehénistálló. A tetején kialakított lakosztályt a tehenészetet irányító személyzet számára tartották fent, azonban néha a főúri család tagjai is használták. A hiedelem szerint az istállóból felszálló tehénpára jó hatással volt a tüdőbetegekre, ezt használták ki a család tagjai.
A település különleges természeti adottságú területe Annafürdő, ahol az erdészeti erdei iskola működik. Annafürdőt szívesen látogatják az iskolás csoportok, gyerekes családok egyaránt, köszönhetően vadasparkjának és a 2015-ben elkészült interaktív kilátójának, ahonnan csodás kilátás nyílik a tolnai erdőkre. A környék kiemelt természeti értékei az Anna-forrás, amelynek története szintén az Apponyiakhoz köthető. Apponyi József az 1800-as években gőzfürdőként használta vizét, ami felszínre kerülve ma is iható.
Az örökös, Apponyi Rudolf feleségét Beckendorf Annát nagyon szerették a helyiek, hiszen rendszeresen tartott bálokat, majálisokat, az iskolás csoportoknak pedig kirándulásokat szervezett. Annafürdő az ő nevét viseli.
A Lengyelen gazdálkodó kistermelők szívesen kínálják termékeiket a településre érkezőknek. Akik frissen préselt gyümölcslevekre vágynak, bátran keressék fel az 1992 óta működő Herr Farm Fruit vállalkozást, ahol a 40 hektáron termesztett gyümölcsösből származó nedűket ihatnak. Akik pedig finomabbnál, finomabb borokat szeretnének kóstolni, látogassanak el az Apponyi pincébe.
Egyedülálló kincsek
Lengyelt elhagyva Kisvejkén át közelíthetjük meg Závodot. Kultúrtörténeti értékekben jócskán bővelkedik a falu. Az első írásos feljegyzés 1231-ből maradt fenn.
Závod egykor egyházi központ volt. A tisztán német ajkú település gyorsan, lendületesen fejlődött, lakói jól alkalmazkodtak a helyi adottságokhoz. Virágzó szőlő- és gyümölcstermesztést, állattenyésztést teremtettek, amely jó módúvá, gazdaggá tette a falut, határában ma is nagy gyümölcsösök húzódnak.
A szorgos méhek által összegyűjtött virágporból készült mézet kóstolhatjuk meg a Szabó Méhészetnél. A falu fölé magasodó Kálvária-hegyen nemrég újították fel a Krisztus kereszthalálát ábrázoló 14 stációt kőbe faragva. A települést jelenleg székelyek, németek és felvidékiek lakják, békés egymás mellett élésben.
Tovább haladva kis bekötő úton érjük el Mucsit. A község mai területén már az őskorban is éltek, ez volt a „lengyeli-kultúra” egyik központi helye. Korábban szinte csak németajkú népesség lakta, azonban az 1946-os kitelepítés során a lakosság 95 százalékát Németországba száműzték. A jellemzően parasztházakból álló faluban kevesen maradtak a sváb nemzetségből.
Mucsi nevét kevesen ismerik, pedig világviszonylatban is egyedülálló értékek bújnak meg a kis faluban. A római katolikus Szent László-templom főoltára alatt Valerius Felicianus keresztény vértanú ereklyéit és viasszal bevont csontvázát őrzik. Az egyedülálló kincset Apponyi Antal kapta, 1833-ban került a mai helyére. Noha Tolna megye egyik legnagyobb értékű ereklyéje, kevesen tudnak róla.
Csodatévő kút
A Mucsiban tett kitérő után jutunk el Hőgyészre, a település a Tolnai-Hegyhát központja. Nevét az itt élő hermelinvadászokról kapta, akiket hölgymenyét vadászoknak hívtak, vagyis hőlgyészeknek. Hőgyészen négy népcsoport él együtt, magyarok, székelyek, svábok és cigányok. Nevezetességei közé tartozik az 1799-ben Apponyi Antal által épített templom, ami szerkezetében és építészeti stílusában a környék egyik legszebb katolikus temploma. Hőgyészhez tartozik Csicsó puszta. A Szentháromság és Szűz Mária tiszteletére épített csicsói templomhoz és az ott lévő forráshoz páratlan környezetben juthatunk el.
Az elmondások szerint már a török hódoltság előtt is búcsújáró hely volt Csicsó, amelynek kútját remeték őrizték. A forráshoz több monda is tartozik, az egyikben például megemlítik, hogy aki iszik a kútból, gyermekáldás elé néz. Még ma sem bizonyított, hogy a forrás vizének van csodatévő ereje vagy a mellette található Szent Mária-képnek. Mindenesetre, az ott élő idősebb férfiak rendszeresen lesték azokat a fiatal lányokat, akik e csodatévő erőben bízva keresték fel a forrás környékét, hátha ők is segítségükre lehetnek a csoda beteljesülésében.
Híres trófeák
A Csicsón tett kirándulás után szívesen ajánljuk a Dúzson található Lehmann-pincét, hiszen „Borház ez itt nem kocsma, lélek lakik a borba.” Ezt mi sem példázza jobban, hogy Lehmann György maga készíti az ízletes borokat. Az egyik pajta padlásán két hálótermes, 18 férőhelyes turistaszállót alakítottak ki, ott pihenhetik ki a borkóstolás fáradalmait a vendégek.
Dúzs nevezetességei közé tartozik, hogy Apponyi Géza veje, a településhez közeli erdőben ejtette el a hatalmas terpesztése miatt magyar ökörnek nevezett szarvast. A II. világháború előtt a leghíresebb magyar trófea volt, azóta számos nagyobbnál, nagyobb trófea termett már ezekben az erdőkben. Nem csak Dúzs, de a környékbeli települések körüli erdők is messze földön híresek vadállományukról. Csibrák a nevét is a Kapos-menti mocsaras vidéket járó nemesi vadászoktól kapta, úgy tudni, hogy amikor az egyiket megcsípte egy rák, felkiáltott: „Csíp rák!” Az ott álló Szent Anna-templom bejárata szinte az erdőből nyílik. A Tolnai-Hegyháton a kiváló vadászterületekből nincs hiány. Kurd már az ősidőkben lakott volt, jó vadász- és halászterülete miatt. Jelenleg falumúzeummal, tűzoltószertárral, és egy 2010-ben kialakított geológiai bemutató hellyel várják a látogatókat.
Szabó Stefánia
Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.
