Back to top

Így védjük meg a hajtatott paradicsomot

Kihívásokkal teli év volt a tavalyi mind az időjárás, mind a növényvédelem terén. A károsítók elleni hatékony védekezés módját akkor is érdemes megismerni, ha a szükséges lépéseket elmulasztották az ősszel, mivel kevéssé sikeres védekezés esetén áttelelhetnek, és idén újra gondot okozhatnak, amire így időben fel lehet készülni.

Tavaly év elején a szokásosnál nagyobb hideg, aztán a fényszegény tavasz, nyáron pedig a hőség nehezítette a paradicsomhajtatók dolgát. A károsítók közül pedig a paradicsom levélaknázómoly, a levélatka és a pepino mozaik vírus ellen kellett védkezni, foglalta össze az előző évi termesztési tapasztalatokat Kovács Gábor, a Laurense Team Hungary Kft. tanácsadója.

Télen több helyen nem tudták felfűteni a növényházakat, augusztusban viszont 27-28 °C-ra emelkedett az átlaghőmérséklet a növényházakban, és az akkori túlkínálat a bogyók túltartására késztette a termelőket, amelynek minőségromlás is lehetett a következménye.

A paradicsomhajtatás tavalyi tapasztalatait Kovács Gábor foglalta össze
Fotó: Rimóczi Irén

Az utóbbi években észlelt, és mind égetőbb munkaerőhiány több kertészetben akadályozza a hajtatott paradicsom ápolási munkáinak megfelelő időzítését. A túlnőtt, összeborult kacsok árnyékolják a fürtöket és gyengítik a növényeket. Emellett súlyos növényvédelmi következményei is lehetnek, ha metszőollóval kell eltávolítani az erős oldalhajtásokat.

 

A paradicsomhajtatásban már bevett gyakorlat a biológiai növényvédelem. A paradicsom levélaknázómoly (Tuta absoluta) azonban még népes Macrolophus-állomány jelenlétekor is fölszaporodott, kénytelenek voltak a kertészek a biológiai növényvédelemben használható növényvédő szerrel permetezni.

 

Némelyik készítmény ellen azonban már kialakult a rezisztencia a kártevőben.

 

A megelőzéshez a szaktanácsadó azt javasolta, hogy a kultúra végén, az utolsó hetekben, amikor  már nem muszáj tekintettel lenni a természetes ellenségekre, fénycsapdákkal gyűjtsék össze a lepkéket és használjanak erősebb készítményt, amely gyéríti az imágókat és lárvákat is. Ha ugyanis a Tuta lárvái ősszel behúzódnak a fólia alá, a betonoszlopok tövéhez vagy a csatornákhoz, és ott bebábozódnak, akkor a fertőtlenítő szerekkel már nem érjük el őket. A következő szezon elején kikelnek, és befertőzik az új állományt.

 

A kertészek ne nyugodjanak meg a sok Macrolophus (ragadozó poloska) láttán, hangsúlyozta a szaktanácsadó, a Tuta ellen mindenképpen célszerű beiktatni a záró permetezést. Ráadásul a rengeteg Macrolophus a bogyókat is szívogatja.

A rengeteg betelepített ragadozó poloska ellenére fölszapordott a paradicsom levélaknázómoly
Fotó: Kovács Gábor

A pepino mozaik vírus ellen mindinkább elterjedt vakcinázás alkalmazásának feltétele a higiéniai előírások betartása. A növényállomány betelepítése előtt fertőtlenítsük a növényházat, a személyi higiénia szabályainak követése (a dolgozók beöltözése, kesztyű, cipővédő, köpeny viselése) pedig a vírustól függetlenül alapvető elvárás.

 

A fertőzés észlelésekor még szigorúbb előírásokat kell betartani.

 

A telephely szerkezete miatt a kertészetek egy részében kockázatos a mesterséges befertőzés, ott pedig egyáltalán nem ajánlja a szaktanácsadó, ahol több mint 2 hét időeltéréssel ültetnek a növényházakban.

 

A növényekre juttatott legyengített kórokozó általában enyhe tüneteket vált ki, amelyet a növények túlnőnek, és kialakul bennük a vírussal szembeni ellenállóság. Ha azonban idő előtt, az ellenállósághoz szükséges 6-7 héten belül, kívülről másik vírustörzs kerül a növényekre, akkor az esetleges rekombinációból adódóan a korábban ismertnél erősebb tünetek is előfordulhatnak, ezzel számottevő anyagi kárt okozva. Az ebédlőben vagy az udvaron találkozó dolgozók közvetítésével a védőruházat ellenére is átkerülhet a vírus az egyik állományból a másikba. A vírus elleni védekezés gyenge pontjai a göngyölegek is, főként a szabad piacra értékesítéskor nem lehet tudni, hogy előzetesen mit szállítottak bennük.

A pepino mozaik vírus fertőzésének össze nem téveszthető tünete bogyón
Fotó: Kovács Gábor

Aki lazán kezeli a higiéniát, nem tartja tisztán a telephelyet – és ez a növényházak környékére is vonatkozik – végképp ne alkalmazza ezt a vírus elleni eljárást, mondta Kovács Gábor.

(A szaktanácsadó tapaszalatairól bővebben a Kertészet és Szőlészet 2018. 1. számában olvashatnak.)

A telephely rendje, tisztasága alapvető higiéniai elvárás
Fotó: Kovács Gábor

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyorsabban nőnek a pontyok

Harmadára rövidítették a pontyok tenyészidejét a Debreceni Egyetem agrárkarának kutatói. Az intézmény Halbiológiai Laboratóriumában olyan technológiát dolgoztak ki, amellyel 12-13 hónap alatt elérik az ivarérettséget és a piaci méretet az egyedek.

Amiről szőlész eleink nem is hallottak: tőkepótlás szőlőültetvényeinkben

Ha az interneten kutakodunk a tőkepótlás témakörében, azt tapasztaljuk, hogy a keresőprogramok általában gazdasági-pénzügyi oldalak felé irányítanak bennünket. Olvasóinkat – gyanítjuk – jobban érdekli a pótlás gyakorlata, így jelen írásunkban ezt szeretnénk körüljárni egy elismert szőlész kollégánk megjegyzéseivel, tanácsaival kiegészítve.

Új stratégiát jelentett be a BASF

Ludwigshafenben ismertette a BASF új stratégiáját dr. Martin Brudermüller, a cég igazgatótanácsának elnöke. A német vegyipari vállalat 2012 óta töretlenül fejlődik, jövedelemnövekedése meghaladta a globális vegyipari termelés évi 3,7%-os növekedését. Az új stratégia legfőbb célja az értékesítés és a volumen növelése.

Biogazdaságokban "használt elemmel" trágyáznak

Érdekes, első hallásra egyenesen megdöbbentő innovációval állt elő egy finn cég, amely egy veszélyes hulladékból, használt alkálielemekből vonja ki a cinket és a mangánt. Az így kinyert anyagokból lombtrágyát állít elő, amit már a világ számos országában sikerrel értékesítenek.

Amit eddig nem tudtunk a paradicsomléről

A paradicsomlé többek között káliumot tartalmaz, amely segíti az izmok és az idegrendszer megfelelő működését és támogatja a megfelelő vérnyomás fenntartását. 100 ml paradicsomlé 260 mg káliumot tartalmaz, ami a napi ásványi anyag bevitel referenciaértékének 13% -át biztosítja.

Precíziós gazdálkodási szakirányú továbbképzés indul

2019. februárjában újraindul a precíziós gazdálkodási szakirányú továbbképzés Székesfehérváron, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézetében.

Futurisztikus traktor már létező technológiákból összerakva

Futurisztikus MTZ modellt mutattak be a BelarusCrossway elnevezésű fehérorosz gazdasági fórumon november végén Minszkben. Az új MTZ modell érdekes koncepciójának kigondolója Alexander Nasyr, a Minszk Traktorgyár fiatal formatervezője.

Batátatermesztés: az első fecskék

A megújulási képesség és annak megőrzése: mezőgazdászaink számára ez a piacon maradás egyik fontos feltétele. Mindez korszerű technológiák bevezetésével vagy új termékek piacra juttatásával egyaránt lehetséges. Ez utóbbival próbálkozik egy tucat fiatal kárpátaljai gazda, akik a batátatermesztés meghonosításában látnak fantáziát.

Németország: egyre intenzívebb a drónhasználat

Egy, a közelmúltban végzett reprezentatív felmérés szerint tevékenysége során a Németországban működő mezőgazdasági üzemek 9 százaléka használ drónt.

A sikergyáros szója magyar specialitás lehet

Miközben egyes növények termesztésében évről évre ingadozások tanui lehetünk, a szója népszerűsége világszerte nő. Míg tavaly 331-333 millió tonnát állítottak elő, idén ez a mennnyiség legalább 20 százalékkal fogja azt meghaladni.