Back to top

Így védjük meg a hajtatott paradicsomot

Kihívásokkal teli év volt a tavalyi mind az időjárás, mind a növényvédelem terén. A károsítók elleni hatékony védekezés módját akkor is érdemes megismerni, ha a szükséges lépéseket elmulasztották az ősszel, mivel kevéssé sikeres védekezés esetén áttelelhetnek, és idén újra gondot okozhatnak, amire így időben fel lehet készülni.

Tavaly év elején a szokásosnál nagyobb hideg, aztán a fényszegény tavasz, nyáron pedig a hőség nehezítette a paradicsomhajtatók dolgát. A károsítók közül pedig a paradicsom levélaknázómoly, a levélatka és a pepino mozaik vírus ellen kellett védkezni, foglalta össze az előző évi termesztési tapasztalatokat Kovács Gábor, a Laurense Team Hungary Kft. tanácsadója.

Télen több helyen nem tudták felfűteni a növényházakat, augusztusban viszont 27-28 °C-ra emelkedett az átlaghőmérséklet a növényházakban, és az akkori túlkínálat a bogyók túltartására késztette a termelőket, amelynek minőségromlás is lehetett a következménye.

A paradicsomhajtatás tavalyi tapasztalatait Kovács Gábor foglalta össze
Fotó: Rimóczi Irén

Az utóbbi években észlelt, és mind égetőbb munkaerőhiány több kertészetben akadályozza a hajtatott paradicsom ápolási munkáinak megfelelő időzítését. A túlnőtt, összeborult kacsok árnyékolják a fürtöket és gyengítik a növényeket. Emellett súlyos növényvédelmi következményei is lehetnek, ha metszőollóval kell eltávolítani az erős oldalhajtásokat.

 

A paradicsomhajtatásban már bevett gyakorlat a biológiai növényvédelem. A paradicsom levélaknázómoly (Tuta absoluta) azonban még népes Macrolophus-állomány jelenlétekor is fölszaporodott, kénytelenek voltak a kertészek a biológiai növényvédelemben használható növényvédő szerrel permetezni.

 

Némelyik készítmény ellen azonban már kialakult a rezisztencia a kártevőben.

 

A megelőzéshez a szaktanácsadó azt javasolta, hogy a kultúra végén, az utolsó hetekben, amikor  már nem muszáj tekintettel lenni a természetes ellenségekre, fénycsapdákkal gyűjtsék össze a lepkéket és használjanak erősebb készítményt, amely gyéríti az imágókat és lárvákat is. Ha ugyanis a Tuta lárvái ősszel behúzódnak a fólia alá, a betonoszlopok tövéhez vagy a csatornákhoz, és ott bebábozódnak, akkor a fertőtlenítő szerekkel már nem érjük el őket. A következő szezon elején kikelnek, és befertőzik az új állományt.

 

A kertészek ne nyugodjanak meg a sok Macrolophus (ragadozó poloska) láttán, hangsúlyozta a szaktanácsadó, a Tuta ellen mindenképpen célszerű beiktatni a záró permetezést. Ráadásul a rengeteg Macrolophus a bogyókat is szívogatja.

A rengeteg betelepített ragadozó poloska ellenére fölszapordott a paradicsom levélaknázómoly
Fotó: Kovács Gábor

A pepino mozaik vírus ellen mindinkább elterjedt vakcinázás alkalmazásának feltétele a higiéniai előírások betartása. A növényállomány betelepítése előtt fertőtlenítsük a növényházat, a személyi higiénia szabályainak követése (a dolgozók beöltözése, kesztyű, cipővédő, köpeny viselése) pedig a vírustól függetlenül alapvető elvárás.

 

A fertőzés észlelésekor még szigorúbb előírásokat kell betartani.

 

A telephely szerkezete miatt a kertészetek egy részében kockázatos a mesterséges befertőzés, ott pedig egyáltalán nem ajánlja a szaktanácsadó, ahol több mint 2 hét időeltéréssel ültetnek a növényházakban.

 

A növényekre juttatott legyengített kórokozó általában enyhe tüneteket vált ki, amelyet a növények túlnőnek, és kialakul bennük a vírussal szembeni ellenállóság. Ha azonban idő előtt, az ellenállósághoz szükséges 6-7 héten belül, kívülről másik vírustörzs kerül a növényekre, akkor az esetleges rekombinációból adódóan a korábban ismertnél erősebb tünetek is előfordulhatnak, ezzel számottevő anyagi kárt okozva. Az ebédlőben vagy az udvaron találkozó dolgozók közvetítésével a védőruházat ellenére is átkerülhet a vírus az egyik állományból a másikba. A vírus elleni védekezés gyenge pontjai a göngyölegek is, főként a szabad piacra értékesítéskor nem lehet tudni, hogy előzetesen mit szállítottak bennük.

A pepino mozaik vírus fertőzésének össze nem téveszthető tünete bogyón
Fotó: Kovács Gábor

Aki lazán kezeli a higiéniát, nem tartja tisztán a telephelyet – és ez a növényházak környékére is vonatkozik – végképp ne alkalmazza ezt a vírus elleni eljárást, mondta Kovács Gábor.

(A szaktanácsadó tapaszalatairól bővebben a Kertészet és Szőlészet 2018. 1. számában olvashatnak.)

A telephely rendje, tisztasága alapvető higiéniai elvárás
Fotó: Kovács Gábor

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Organikus rovarriasztó a mezőgazdaságnak

A hagyományos inszekticidek nemcsak a kártevőket pusztítják, hanem veszélyt jelentenek a méhekre, a hasznos rovarokra és hatással vannak a talajok, felszíni vizek és tengerek biológiai sokféleségére. A Müncheni Műszaki Egyetem egyik kutatócsoportja egy alternatív lehetőséget fejlesztett ki erre a problémára: biológiai ágens, amely nem mérgezi, hanem távol tartja a kártevőket.

Műtrágyával a gyomok ellen

Egy újonnan kifejlesztett műtrágyázási rendszer tápanyaggal látja el a génmódosított gyapotot és eközben pusztítja a herbicidekre egyre rezisztensebbé váló gyomokat.

Idén is látogatható a velencei növény- és talajvédelmi kiállítás a múzeumok éjszakáján

Talán kevesen tudják, hogy Velencén, a Fejér Megyei Kormányhivatal épületegyüttesében létezik egy Európában is egyedülálló kiállítás a növény- és talajvédelem 60 éves történetéről. Az eredetileg magángyűjteményként indult tárlatanyag mára alaposan kibővült.

Növényvédelmi előrejelzés – Medárd után

Az elmúlt hét időjárása teljes mértékben a Medárdra jellemző csapadékos, párás, fülledt időt idézte. A gyümölcsféléket károsító molyfajok mellett a nedvességet igénylő kórokozók is megtalálták életfeltételeiket a gyors felszaporodáshoz.

Hogyan hűtsünk le egy egész „kocka” sört gyorsan?

Egyszerű, ötletes megoldással állt elő egy feltaláló arra a problémára, miként lehetne egy egész rekesz sört fél óra alatt jéghidegre hűteni. Az osztrák Interspar most bejelentette, hogy üzleteiben elkezdi forgalmazni ezt a hatalmas jégkockatartót.

Éjjel is beporzáson dolgoznak a drónok Amerikában

A méhek száma világszerte csökken. Gazdálkodók, természetvédők és kutatók egyaránt a megoldásokat keresik erre a problémára, de arra is, miként lehetne mesterségesen megoldani a virágok beporzását. Egy New York-i cég a legmodernebb technológiákat teszteli.

ProNutiva programot indít jövőre repcében az Arysta

Vácdukán jelentette be az Arysta LifeScience az induló ProNutiva programját, amit hazánkban először repcében vezetnek be jövőre. A program konkrét technológiai ajánlások révén több és jobb minőségű terméshez segíti a termelőket. A cég 40 éves algaalapú biológiai megoldásait és a hagyományos növényvédelmet ötvözik úgy, hogy az innovatív módszerrel mérhető eredményre lehessen jutni.

Növényvédelmi előrejelzés – rajzanak a molyok

Az elmúlt héten folytatódott a nyári meleg, melyet országszerte kiszámíthatatlanul szakítottak meg záporok, zivatarok. A fülledt, meleg idő most egyaránt kedvez a betegségeknek és kártevőknek is.

Innováció a repcetermesztésben

Sokan hitték, hogy a rendszerváltással a lejárt nagybemutatók ideje. Ennek cáfolata a Syngenta Kft. évek óta megrendezett Szershowja, amelyre tömegével járnak el az információra, az innovatív megoldásokra kiváncsi gazdák. Az idei Dombóvár, Szilfás-pusztán megtartott eseményre is százával voltak kíváncsiak annak ellenére, hogy a reggeli eső nem sok jót ígért a szabadföldi bemutató számára.

Később indult a spanyol dinnye

Spanyolország déli zöldségeskertjében, Almériában ezúttal a szokásosnál később kezdődött a dinnyeszezon, pedig bőven van kereslet az árujukra Európa-szerte. A görögdinnye árával elégedettek a termesztők, a sárgadinnyéével kevésbé.