Back to top

Így védjük meg a hajtatott paradicsomot

Kihívásokkal teli év volt a tavalyi mind az időjárás, mind a növényvédelem terén. A károsítók elleni hatékony védekezés módját akkor is érdemes megismerni, ha a szükséges lépéseket elmulasztották az ősszel, mivel kevéssé sikeres védekezés esetén áttelelhetnek, és idén újra gondot okozhatnak, amire így időben fel lehet készülni.

Tavaly év elején a szokásosnál nagyobb hideg, aztán a fényszegény tavasz, nyáron pedig a hőség nehezítette a paradicsomhajtatók dolgát. A károsítók közül pedig a paradicsom levélaknázómoly, a levélatka és a pepino mozaik vírus ellen kellett védkezni, foglalta össze az előző évi termesztési tapasztalatokat Kovács Gábor, a Laurense Team Hungary Kft. tanácsadója.

Télen több helyen nem tudták felfűteni a növényházakat, augusztusban viszont 27-28 °C-ra emelkedett az átlaghőmérséklet a növényházakban, és az akkori túlkínálat a bogyók túltartására késztette a termelőket, amelynek minőségromlás is lehetett a következménye.

A paradicsomhajtatás tavalyi tapasztalatait Kovács Gábor foglalta össze
Fotó: Rimóczi Irén

Az utóbbi években észlelt, és mind égetőbb munkaerőhiány több kertészetben akadályozza a hajtatott paradicsom ápolási munkáinak megfelelő időzítését. A túlnőtt, összeborult kacsok árnyékolják a fürtöket és gyengítik a növényeket. Emellett súlyos növényvédelmi következményei is lehetnek, ha metszőollóval kell eltávolítani az erős oldalhajtásokat.

 

A paradicsomhajtatásban már bevett gyakorlat a biológiai növényvédelem. A paradicsom levélaknázómoly (Tuta absoluta) azonban még népes Macrolophus-állomány jelenlétekor is fölszaporodott, kénytelenek voltak a kertészek a biológiai növényvédelemben használható növényvédő szerrel permetezni.

 

Némelyik készítmény ellen azonban már kialakult a rezisztencia a kártevőben.

 

A megelőzéshez a szaktanácsadó azt javasolta, hogy a kultúra végén, az utolsó hetekben, amikor  már nem muszáj tekintettel lenni a természetes ellenségekre, fénycsapdákkal gyűjtsék össze a lepkéket és használjanak erősebb készítményt, amely gyéríti az imágókat és lárvákat is. Ha ugyanis a Tuta lárvái ősszel behúzódnak a fólia alá, a betonoszlopok tövéhez vagy a csatornákhoz, és ott bebábozódnak, akkor a fertőtlenítő szerekkel már nem érjük el őket. A következő szezon elején kikelnek, és befertőzik az új állományt.

 

A kertészek ne nyugodjanak meg a sok Macrolophus (ragadozó poloska) láttán, hangsúlyozta a szaktanácsadó, a Tuta ellen mindenképpen célszerű beiktatni a záró permetezést. Ráadásul a rengeteg Macrolophus a bogyókat is szívogatja.

A rengeteg betelepített ragadozó poloska ellenére fölszapordott a paradicsom levélaknázómoly
Fotó: Kovács Gábor

A pepino mozaik vírus ellen mindinkább elterjedt vakcinázás alkalmazásának feltétele a higiéniai előírások betartása. A növényállomány betelepítése előtt fertőtlenítsük a növényházat, a személyi higiénia szabályainak követése (a dolgozók beöltözése, kesztyű, cipővédő, köpeny viselése) pedig a vírustól függetlenül alapvető elvárás.

 

A fertőzés észlelésekor még szigorúbb előírásokat kell betartani.

 

A telephely szerkezete miatt a kertészetek egy részében kockázatos a mesterséges befertőzés, ott pedig egyáltalán nem ajánlja a szaktanácsadó, ahol több mint 2 hét időeltéréssel ültetnek a növényházakban.

 

A növényekre juttatott legyengített kórokozó általában enyhe tüneteket vált ki, amelyet a növények túlnőnek, és kialakul bennük a vírussal szembeni ellenállóság. Ha azonban idő előtt, az ellenállósághoz szükséges 6-7 héten belül, kívülről másik vírustörzs kerül a növényekre, akkor az esetleges rekombinációból adódóan a korábban ismertnél erősebb tünetek is előfordulhatnak, ezzel számottevő anyagi kárt okozva. Az ebédlőben vagy az udvaron találkozó dolgozók közvetítésével a védőruházat ellenére is átkerülhet a vírus az egyik állományból a másikba. A vírus elleni védekezés gyenge pontjai a göngyölegek is, főként a szabad piacra értékesítéskor nem lehet tudni, hogy előzetesen mit szállítottak bennük.

A pepino mozaik vírus fertőzésének össze nem téveszthető tünete bogyón
Fotó: Kovács Gábor

Aki lazán kezeli a higiéniát, nem tartja tisztán a telephelyet – és ez a növényházak környékére is vonatkozik – végképp ne alkalmazza ezt a vírus elleni eljárást, mondta Kovács Gábor.

(A szaktanácsadó tapaszalatairól bővebben a Kertészet és Szőlészet 2018. 1. számában olvashatnak.)

A telephely rendje, tisztasága alapvető higiéniai elvárás
Fotó: Kovács Gábor

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az utolsó permetezés

A növényvédőszer-maradvány kérdése mind a termelők, mind a borászok, mind a fogyasztók szempontjából kardinális kérdés. A kijuttatott növényvédő szereknél az élelmezés-egészségügyi és munkaegészségügyi várakozási idők betartása kötelező nemcsak az egészség és a környezet veszélyeztetése miatt, hanem az erjedés és a bor minősége szempontjából is.

Megúsztuk az évet: a halászati ágazat tavalyi eredménye

Magyarország hosszú évtizede jelentős szerepet tölt be Európa édesvízi haltermelésében. Ennek legfőbb oka, hogy országunk kedvező vízrajzi adottságokkal és nagy termelési hagyományokkal rendelkezik. Kiemelkedő halas múltunk ellenére mára az ágazat nehezen alkalmazkodik a nemzetközi kihívásokhoz, kevésbé igazodik a fogyasztói szokások, az értékesítési csatornák változásához.

Növényvédelmi előrejelzés – mindenki a moníliára panaszkodik

Zajlik a szőlő- és gyümölcsszüret, de már a következő idényre is gondolni kell, egyebek között azzal, hogy nem hagyjuk a fán a moníliás termést, és szükség esetén őszi olajos lemosó permetezést is bevetünk. Puszpángmoly-fronton sem árt az éberség.

Aprítjuk a metélőket: levélzöldségek betakarítása

A levélzöldségek közé tartoznak a különböző, színben és formában eltérő saláták (fejes saláta, madársaláta, tépősaláta, rukkola), továbbá a spenót, a sóska, a mángold, a kapor, a levélpetrezselyem, a metélőpetrezselyem, a metélőzeller és a metélőhagyma. Betakarításukra speciális vágógépeket alkalmaznak.

Szőlőtermelés permetezés és betegségek nélkül

Amellett, hogy nem terheljük vegyszerekkel a környezetünket, a permetezés elhagyásával, minimalizálásával a szőlőtermelés költségeit is csökkentjük, ha a rezisztens fajták mellett tesszük le a voksunkat. Igaz, a gyümölcs, illetve a belőle készült bor minőségén még van mit „csiszolni”, de a szakemberek jó úton járnak.

Százezer tonna ipari paradicsom

Szinte egymást érik az ipari paradicsommal megrakott szerelvények az Univer Product Zrt. kecskeméti telepén. A két lépcsőben több, mint 9 milliárd forintból megvalósított műszaki, infrastrukturális, építési és technológiai fejlesztésnek köszönhetően idén már több mint 100 ezer tonna ipari paradicsomot dolgoznak föl az üzemben. Ezzel a 37. helyre kerültek a paradicsomföldolgozók világrangsorában.

Ha a fele védett, az egész védett

Hatékonyan vissza lehet szorítani a burgonya fitoftórás betegségét, ha regionális szinten megszervezik, melyik parcellákon teremjenek rezisztens fajták. A teljes régió akkor tekinthető kellően védettnek, ha összességében a termőterület ötven százalékán fitoftórarezisztens burgonyát ültetnek – állítja doktori disszertációjában a Wageningen Egyetem kutatója, Francine Pacilly.

Növényvédelmi előrejelzés – gyorsan a szőlőszürettel

Szeptember első napjaiban gyökeresen megváltozott az időjárás a korábbi időszakhoz képest: a Dunántúlon és Közép-Magyarországon néhány nap alatt a sokévi átlag másfél-kétszerese hullott csapadékból, helyenként jéggel társulva, ami a szüret alatti gyümölcsösöket és szőlőt károsította. Csapadékos vidékeken a szőlőt a szürkepenészes rothadás, a gyümölcsféléket pedig a gyümölcsmonília-fertőzés veszélyezteti, különösen a jégjárta helyeken.

Molyok, atkák az őszi almáskertben

A szüret előtti időszakban az almában súlyos gondokat okozó kártevők közül kiemelkedő az almamoly, az aknázó- és sodrómolyok, a kaliforniai pajzstetű és a takácsatkák utolsó nemzedékei. Szükség esetén a szedés előtt egy alkalommal még védekezzünk ellenük!

Növényvédelmi előrejelzés – még mindig a molyok

A betakarítási munkák szántóföldön és kertészeti kultúrákban folyamatosan tartanak, néhol a torlódás jelei mutatkoznak, mert minden területen hetekkel korábban érnek a termények. Szinte minden növénykultúrában általánosnak mondható a túlzott UV-sugárzás okozta napégés, mely a még fákon levő gyümölcs mellett a szüretelésre váró szőlőt, fűszerpaprikát, de a kukorica leveleit sem kímélte.