Back to top

Legendák övezik a tüskevári képesfát

A tüskevári erdő szélén található Képesfa zarándok­helyet a Bakonyerdő Zrt. a település önkormányzatával közösen újította fel. Bár az egykor ott magasodó tölgymatuzsálem már nem él, a helyén nőtt fa a rajta elhelyezett szentképpel ma is megnyugvást és vigaszt nyújt a zarándoklóknak.

Fotó: Bánné Czili Kármen
A tüskevári képesfa legendája Szűz Máriához, a magyarok nagyasszonyához fűződik. A monda szerint a török hódoltság idején rabláncon vánszorgó sereg érkezett a Somló lábától nem messze fekvő erdei tisztásra, a képesfa mellé, hogy egy időre megpihenjen. A fára függesztett Szűz Mária képhez két rab fordult fohászkodva: Berzsenyi László, aki az észak-dunántúli várak leverésekor került fogságba, és Ibrahim, a magyar anyától származó török hadapród, akit azért fűztek rabláncra, mert szabadon engedte a sebesülésében őt ápoló magyar asszonyt, akiről később kiderült, hogy Berzsenyiné volt.

Konstantinápolyba érve rabságuk tizenkét évig tartott, de a reményt nem adták fel, és a Szűzanyához intézett imáik végül meghallgatásra találtak: a pestis idején szerencsésen kiszabadultak börtönükből. Útban hazafelé, barátságuk kezdetének helyszínén ismét megpillantották az Erdő Madonnáját, és a felismeréstől mélyen meghatódva megköszönték jóságát és végtelen irgalmát. Azt is tudták, mindketten a „Nagy patróna” országában élik le az életüket…

Fotó: Bánné Czili Kármen
A tüskevári képesfa a 8-as főútról néhány percnyire, Tüskevártól alig egy kilométerre található (GPS: 519219, 197521). Elsősorban a környékbeliek zarándokhelye, akik ma is látogatják, gondozzák.

Az idén megvalósult felújítás során a képesfa környezetének rendbetétele mellett új virágtartó-állvány és kerítés is épült, fából készült padokat és asztalokat helyeztek ki, az érdeklődők pedig a tájékoztató táblán is olvashatják a legendás történetet.

Az országban sokfelé fellelhető képesfák nemzeti kultúránk egyedülálló részét képezik: különlegességük, hogy az önmagukban is nagy tájképi és természeti értékű faóriásoknak a néphagyomány szakrális jelentőséget is tulajdonított. A szokás vélhetően ősi, pogány eredetű, de átöröklődött és beépült a keresztény népi hitéletbe is.

A képes fa egyesíti a vallási és a természeti értékek tiszteletét; egy olyan világkép megnyilvánulása, amelyben az ember még szoros harmóniában él a természettel.

Általában idős fára, vagy a fa odvába helyezték a szobrot vagy a szentképet, melyek idővel a helyi közösségek hitéletének részei lettek. Gyakran legendákkal, csodatévő erővel is felruházták őket, vagy csodás gyógyulások emlékét kötötték hozzájuk. Többségük zarándok- és búcsújáró utak mentén található.

Összeállította: Rosta Katalin

Bakonyerdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új korszak nyílik a Borsodi Sörgyár történetében

Negyvenöt éves fennállásának két legnagyobb beruházásba vágott bele idén a Borsodi Sörgyár bőcsi gyárában. A palack- és doboz-töltőgépsor fejlesztésének köszönhetően az üzem kapacitása várhatóan mintegy 700 000 hektoliterrel, éves szinten 2,5 millió hektoliterre bővül, ami lehetővé teszi, hogy Bőcs legyen a Molson Coors vállalat egyik regionális központja.

A lakosság nélkül nem sikerülhet az özönfajok visszaszorítása

Szeptember elején a Visegrádi-hegység több pontján erdészek és természetvédők közösen léptek fel a védett erdőkben megjelenő inváziós fajok ellen. Ez esetben a lágyszárúka közül a japánkeserűfű és a selyemkóró visszaszorításán dolgoztak. A kezelések sikerültek, de a Visegrádi-hegység őshonos növénytakarójának fennmaradásához a helyi lakosság segítségét is kérik.

Magyar fejlesztés: új állategészségügyi és takarmányozási rendszer

Új állategészségügyi, szaporodásbiológiai és takarmányozási rendszert fejlesztett ki a komáromi Solum Zrt. és a balatonfüredi Adexgo Kft. 555 millió forintos beruházással - tájékoztatta a komáromi társaság vezérigazgatója az MTI-t.

Esőben is felfedezték az erdőt az erdészekkel

Az Erdők Hetén ötödik alkalommal rendezte meg a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolája a „Fedezd fel az erdőt az erdészekkel!” elnevezésű programot. A nyíregyházi Sóstói-erdőben két nap alatt csaknem 1100 gyerek és mintegy 110 kísérőjük ismerkedett az erdészek tevékenységével.

Zöldség-gyümölcs logisztikai központ épül

Agrárlogisztikai központ, vásártér és hűtőház alapkövét tették le pénteken Nemesvámoson. Az összességében mintegy 260 millió forint értékű létesítmény várhatóan jövő májusra készül el.

Öt éven belül Magyarország legjobb gazdasága lesz

Öt éven belül Magyarország legjobb, tíz éven belül Európa első öt agrárüzemének egyike szeretne lenni a Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. – jelentette be Lázár János kormánybiztos. A mintegy tízezer hektáron gazdálkodó cég két évvel ezelőtt került vissza állami tulajdonba, a korábbi menedzsmenttől 2 milliárd forintért vásárolta vissza a magyar állam.

Vasárnapig tart az Erdők hete programsorozat

Szórakoztató, erdészeti ismeretterjesztő programsorozattal várják országszerte 60 helyszínen a gyermekeket a XXII. Erdők hetén, október 1. és 7. között - mondta el Elmer Tamás, az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) projektfelelőse.

A rossz idő ellenére is népszerű volt a NYÍRERDŐ Nap

Tizenegyedik alkalommal rendezte meg a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete a NYÍRERDŐ Napot a szabolcsi megyeszékhelyen. Szombaton a hűvös, borongós idő ellenére is sokan voltak a Sóstói-erdőben, az erdei tornapályánál lebonyolított programon: a Süni Futáson és a NYÍRERDŐ Családi Futáson összesen több mint 250-en vettek részt.

Ismét kinyitották az erdő kapuját

Jövőnk és az erdő jövőjének alapjai a gyermekek, ezért az erdészek nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekek környezeti nevelésére. Az EGERERDŐ Zrt. 2011-ben indította el az erdészeti nyílt nap rendezvényét szlovák és lengyel társerdőgazdaságok ötletei alapján. Akkor még nem is hittük, hogy ez a gyerekeknek szóló program ekkora sikert fog aratni.

Növekvő erdeink a reflektorfényben

„Az erdészek kinyitották a természetkedvelők felé azt az ajtót, aminek nincs is kulcsa”- köszöntötte Visegrádon a résztvevőket Nagy István agrárminiszter, ahol a 30 éves jubileumát ünneplő Madas László Erdészeti Erdei Iskolában nyitotta meg a XXII. Erdők Hete rendezvénysorozatot.