Back to top

A rovarszívók új generációi

Nem új gondolat, hogy a káros rovarokat erős légárammal távolítsuk el a növényekről, az első kísérletek az 1950-es években indultak a pneumatikus növényvédő berendezésekkel az USA gyapotföldjein. A Physical Control Methods in Plant Protection című könyv alapján ismertetünk néhány új változatot.

Alapvetően szívó vagy fúvó légárammal dolgoznak, de kombinálható is a kétféle megoldás a növényállománytól és a károsító rovartól függően. Azok a rovarok például, amelyek könnyen szárnyra kapnak, ha megzavarják őket (például a liszteskék), inkább porszívó elven gyűjthetők össze, míg a burgonyabogár, a kukoricamoly vagy a kis káposztalégy nem távolíthatók el ezen a módon. Eltérő életmódjuk miatt vagy kifinomultabb módszerre van szükség, vagy, mint a növény belsejében károsító kukoricamoly-lárva esetében, pneumatikus gépekkel nem tudunk védekezni ellenük.

Az utóbbi években föléledt az érdeklődés a mechanikai védekezési eljárások iránt, mert a fogyasztók mindinkább szermaradék-mentes termékeket keresnek, nagy a növényvédő szerek környezeti kockázata és nem utolsó sorban több rovar is ellenállóvá vált a gyakran használt növényvédő szerekkel szemben.

A célszervezet eltávolításához szükséges légsebességet többek közt a rovar súlya, a légárammal elérhető felszínének mérete, gravitációs gyorsulása ismeretében lehet kiszámolni. Így például a kifejlett burgonyabogár „leszívásához” 9,4 m/sec, a második lárvafokozathoz csak 5,9 m/sec légsebesség szükséges.

Az 1990-es évek óta fejlesztenek ilyen „rovarszívókat”, ilyen például az amerikai Beetle Eater. A 45 kilowatt teljesítményű traktor vontatta szerkezetet munkasebessége 8-9,6 km/órás. Négy kombinált szívó-fújó feje van, a gyűjtőcsövekben 480 km/órás végsebességgel szívják be a levegőt és vele a fújó légárammal eltávolított burgonyabogarakat. A teljesítménye nem veszi föl a versenyt a vegyi növényvédelemmel, hiszen a burgonyabogarak legföljebb felét lehet eltávolítani vele.

A német Bio-Collector jóval hatékonyabb, gyártója szerint a kifejlett bogarak 95 százalékát lehet összegyűjteni a segítségével. Egy soron két fúvóka halad végig, és a sor túloldalán kialakított betétekre fújja a bogarakat, amelyek aztán lepottyannak a földfelszínhez közeli gyűjtőtálcára. A berendezés további előnye, hogy élve marad minden, a burgonyáról lefújt rovar, és a hasznos élő szervezetek kirepülhetnek, amikor a begyűjtött kártevőket eltávolítják a gépből. Kanadai vizsgálatok szerint azonban ez a gép is csak ötven százalékos hatékonysággal dolgozik, a helyi adottságokhoz, termesztési módszerekhez kell alakítani.

A Bug-Vac berendezést 1986-ban fejlesztették ki Kaliforniában, és a vegyi védekezéshez hasonlóan eredményesen használták burgonyabogár ellen. Szamócában viszont nem tudták használni a Lygus hesperus poloskafaj ellen. Időközben a berendezés újabb változatai születtek meg, már a 8. generációnál járnak.

Az USA-ban vizsgálták azt is, hogyan viseli el a burgonya az erős vízszintes légáramot. Kísérletekben különböző fajtákat 26, 40, és 58 cm növénymagasságnál vizsgáltak: 12,5 és 31 m/sec sebességű légáramot fújtak a növényekre 20 másodpercen keresztül és szemrevételezéssel állapították meg, mennyire sérült a lombozat. Kiderült, hogy a fajták közt nincs érdemi különbség, és a 40 cm-nél alacsonyabb növényállomány károsodás nélkül elviseli a 27,5 m/sec légsebességet is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Díjazták az Axiál dombóvári telephelyét

Az AXIÁL Kft. dombóvári kollégái 2018. január 12-én, péntek este vették át a korábban már beharangozott Service Award Agrartechnik díjat. A ceremónia ünnepélyes keretek között a Német Mezőgazdasági Napokon (LTU) zajlott Würzburgban.

Hogyan alkalmazkodjanak a gazdák a klímaváltozáshoz?

Csökkenthető az aszálykár? – címmel mutattak be szakemberek talajnedvesség-megőrző módszereket a Földművelésügyi Minisztériumban. A konferencia során kulcsszerepet kaptak az ágazat szempontjából rendkívül fontos, éghajlati változásokat érintő kérdések, nem utolsó sorban pedig az innovatív ötleteket felkaroló nemzetközi programok és pályázati lehetőségek is.

NAK: milliárdok tájékoztatásra

A falugazdász hálózatot nevezte Győrffy Balázs a NAK legfontosabb szolgáltatásának, hiszen a rendszer tavaly 120 ezer kérelem beadásában segédkezett. Az agrárkamara idén 7,8 milliárdot fordít a hálózat fenntartására, valamint tájékoztatásra.

80 milliárd forint a nemzeti gépfinanszírozási programra

Indul a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) nemzeti gépfinanszírozási programja, a kedvezményes kamatozással igényelhető hitel- és lízingprogramok kerete 80 milliárd forint, amelyből mezőgazdasági gépek gyártására, forgalmazására, vásárlására lehet igényelni- közölte az MFB hétfőn az MTI-vel.

Idénynyitó a növényvédelemben

Szadán tartották az első Pest megyei növényvédelmi rendezvényt a BASF, a Sharda Cropchem, a Saaten-Union és a YARA részvételével. Mindegyik cég új készítményekkel, fajtákkal készül a 2018-as idényre.

Nem tett jót az enyhe tél a tűzifa kereskedelemnek

Piaci körképünkben erdőgazdaságokat és tüzépeket kérdeztünk meg arról, hogy az időjárási viszonyok miatt hogyan alakult a termelés, a kereslet és az árak. Az erdészetek országszerte küzdenek az enyhe idő miatti kisebb-nagyobb kitermelési lemaradásokkal, de igyekeznek tartani a vállalásokat. A tavalyi kétszeri áremelkedés óta stagnál a tüzifa ára, igaz, az enyhe tél visszavetette a keresletet is.

A biztonságos termelés megfelelő a növényvédelemmel kezdődik

A növényvédelem a mezőgazdaság kiemelt fontosságú területe - mondta Nagy István, az agrártárca parlamenti államtitkára a Növényvédelmi Bizottság ülésén a Földművelésügyi Minisztériumban.

Milliárdos fejlesztések Mezőhegyesen

Jelentős, 12 milliárdos fejlesztéseket hajt végre a tavaly január elsejével ismét állami tulajdonba került mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet az államosítás óta eltelt egyéves időszak értékeléséről tartottak. Eddig 2,1 milliárd forintot fordítottak a cég megvásárlására, majd mostanáig 22 milliárdba került Mezőhegyes újjászervezése.

Változás az állatjóléti felelős bizonyítványoknál

Megszűnt az állatjóléti felelősök bizonyítványának öt évenkénti megújítási kötelezettsége, a korábban kiállított igazolásokat pedig ezentúl határozatlan időre kiadottnak kell tekinteni - adta hírül a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

Szakácsversenyek az egészséges táplálkozásért

„Kevesebb mesterséges, több természetes” – foglalta össze négy szóban a kormányzat közétkeztetést illető célkitűzéseit Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a „Magyarország étele 2018” és az „OKÉS” Országos Közétkeztetési Szakácsverseny közös sajtótájékoztatóján. A megmérettetések célja a hazai gasztrokultúra fejlesztése az egészséges táplálkozás jegyében.