Back to top

Versengenek a magyar bárányokért

Jó árakat kaptak az juhtenyésztők az év végén a bárányokért. Emelkedtek az árak, de ezt nem a nemzetközi piac alakulása okozta, sokkal inkább az, hogy nagyobb lett a verseny a hazai piacon – állítja Jávor András, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnöke. Javult az exportszerkezet, már Japánba is eljut a magyar bárányhús, de a tenyésztés hatékonyságán még van mit javítani.

Van egy-két nagyobb piaci szerepelő, akik most erősíteni próbálják a pozícióikat, és ki akarják szorítani azokat az alkalmi kereskedőket, akik csak időnként jelennek meg, és mindig jócskán bezavartak a piaci folyamatokba. Új kereskedők is beléptek erre a piacra, s reményeink szerint korszerűbb kereskedelmi módszerekkel, marketinggel segítik majd az ágazatot.

A terméktanács is nyert egy nemzetközi promóciós pályázatot, próbáljuk elérni ennek segítségével is, hogy a piac jobban megismerjen bennünket. Remélem, hogy az együttes hatásuk fejlődést fog generálni – mondja Jávor András.

Jávor András, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnöke
Fotó: www.unideb.hu
Korábban szinte kizárólag csak Olaszországba szállítottunk, gyakorlatilag az összes kivitelünknek a 95 százaléka az olasz piacra került. Most ezt a maradék öt százalékos egyéb részesedést sikerült 20 százalékra növelni még úgy is, hogy pont ebben a karácsonyi időszakban nem jöttek a török vevők.

Sikerült elérni, hogy néhány kereskedő már sokkal szélesebben terít, mint az elmúlt években, mennek az arab országokba, Izraelbe, Horvátországba, Svájcba, sőt még Franciaországba is értékesítenek, pedig ott nagyon intenzív, szervezett termeltetés folyik.

Az egyik vágóhídról még Japánba is szállítanak már. Minimális mennyiséget ugyan, de jó áron, s ha megszeretik a japánok a magyar bárányt, akkor jelentősen bővülhet ez a most még csekély export. Persze soha nem lesz olyan uralkodó piac a hazai termelők számára, mint az olasz, vagy valamikor az arab piac volt, ez biztos. Én ígéretesnek látom a bosnyák piacot is, mert ott sertést nem fogyasztanak. Jól fizetnek, nagy fogyasztók, a nagy súlyú állatot szeretik. És persze van még jó néhány ilyen ország.

Azt elértük már, hogy a kereskedelmi munka nem csupán arra korlátozódik, hogy kiajánlunk egy-egy terméket, amit aztán a partnerek olyan áron vesznek meg tőlünk, amit ők szabnak meg. El kell jutni a fejlett országok gyakorlatához. Ott a kereskedelem onnan indul, hogy felmérik a piacon, hogy mire van szükség, a termelés pedig ehhez igazodik.

A termelői oldalról is megtervezett piac csökkenti a juhászok kiszolgáltatottságát, stabilabbá teszi az árakat, és biztonságot is ad.

Van tehát előre lépés. Amiben viszont továbbra sem haladtunk előre, az a hazai vágások számának növekedése. De azért a két vágóhíd, ahol juhot vágnak, igen intenzíven működött az év folyamán.  

Az elmúlt évben először kaptak támogatást a tenyészkost és tenyészbakot tartók. Mennyire segítette, illetve segíti ez a fejlődést?

Miután mesterséges termékenyítés nem létezik, így messze nem annyira hatékony, mint lehetne. De azt nem lehet mondani, hogy nincsen hozadéka, mert természetesen van. Annyit hoz is, mint amennyit beleteszünk, de ha a biotechnológia, a biotechnika, vagy legalább a mesterséges termékenyítés jobban elterjedne, akkor gyorsabb előrehaladást lehetne elérni.

Sajnos, a magyar köztenyésztés sokat nem fejlődött az elmúlt időszakban. A koncentráció nem hogy növekedett volna, inkább csökkent. Ma már átlagosan 110 juh van egy tenyészetben, ezzel meg mit lehet kezdeni? Arra alkalmatlan ez a létszám, hogy olyan jövedelmet lehessen vele megtermelni, amivel fejlődést lehet elérni. Rossz, hogy meg van merevedve a termelési struktúra, és ez nagyon gátolja a fejlődést.

Pár évvel ezelőtt három egyetem a napi gazdálkodáshoz segítséget nyújtó képzést szervezett a juhászok számára. A nyolcvan órás oktatás az állattartás, a legelőgazdálkodás, a takarmányozás, a tartástechnológia korszerű ismereteit kínálta a résztvevőknek. Mennyire éltek vele a juhászok, tart-e még ez a képzés?

Ez fizetős képzés volt. A nagyobb juhászdinasztiák el is küldték egy-egy tagjukat, de a kezdeti lelkesedés, mára kimerült. Kezdetben száz körüli létszámmal indítottuk a tanfolyamot, tavaly már csak néhány jelentkező volt. Nem hozta meg azt az áttörést, amit vártunk tőle.  Pedig van tudáshiány.  A juhász felkészültségének kéne a legnagyobbnak lennie, mert itt van a leginkább az állat és az ember egymásra utalva. Kell a felkészültség az intenzív tartástechnológiát működtető ágazatokban dolgozóknak is, hiszen óriási értékek vannak rájuk bízva, a juhtartónak azonban óriási szüksége van arra, hogy önállóan is meg tudjon állni a saját lábán. Ehhez pedig kell a tudás.

Sajnos, országos tenyésztési programok nem indultak az elmúlt években, és a technológia javítása kevéssé sikerült. A pályázatoknál a juhágazat az intenzív ágazatokkal, a baromfisokkal és a sertéstartókkal versenyezik. Az pedig látható, hogy a pénzkihelyezéseknél, a banki szimpátiánál mindig a juhászat marad alul.

Mi javasoltuk a pályázatoknál az ágazat elkülönítését, el is indult ez a folyamat, de mire a célhoz értünk, elég jelentősen leapadt az a forrás, ami csak a juhászatnak volt elérhető.

Sajnos, be kell vallani, nem versenyképes az ágazat, de dolgozunk rajta, hogy jobb legyen. Reméljük, hogy a hazai fogyasztás is emelkedni tud majd, mert erre nagy szükség lenne. Nem lesz könnyű ezt a növekedést elérni, hiszen ha egy jó báránypörköltet szeretnénk elkészíteni, igencsak ki kell nyitnunk a pénztárcánkat. Egy kiló csontos hús 3-4, de inkább 5 ezer forintba is belekerül. Már pedig ebből húsz-harminc deka ehető hús lesz a pörköltben.  Egy kiló csirke-, vagy sertéscomb vásárlása ennél sokkal gazdaságosabb és olcsóbb.

A közelmúltban az agrártárca egyik vezetője azt mondta, hogy ez a jövő ágazata.

Hát igen, csak a fékeket kéne kiszedni.  Óriási támogatás van, 30-40 százalék a juhászatok szintjére levetítve. Ez mindenféle követelmény nélkül adott támogatás, ami a véleményem szerint elkényelmesít és lustává tesz.

Szüksége van az ágazatnak a támogatásra, ez nem vitás, csak bizonyos paraméterekhez, minőségi fejlesztésekhez kellene kötni, mert csak így tudunk előre lépni. Mi elkészítettük a javaslatainkat, például, hogy adjunk jerketámogatást bizonyos fajtákra, ezeken még vitázunk. Az idén ezek már biztos nem realizálhatók, talán 2019-ben.

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bárány napok a hétvégén

A bárány- és juhhúst igyekszik népszerűsíteni országszerte a péntektől vasárnapig tartó Bárány napok elnevezésű kezdeményezés - közölték a szervezők az MTI-vel.

Drágulhat a bárányhús karácsonyig

Az év második felében emelkedett a bárányhús ára, ezt a folyamatot pedig tovább erősíti a közeledő ünnepkör, amikor külföldön és itthon egyaránt megnő a kereslet a bárányhús iránt, így karácsonyig további drágulás várható - írta a Magyar Idők csütörtökön.

Könyvhősből világpolgár: a skót juhászkutya

A skót juhászkutya legendás hűségének Eric Knight „Lassie hazatér” című könyvében örök emléket állított. A fajta származásáról írásos adatok nem maradtak fenn, a feltételezések szerint Angliába a rómaiak, esetleg a vikingek vihették be a collie őseit. Ezek a kutyák kerülhettek el a Skót-felföldre, ahol az emberek birkatenyésztéssel foglalkoztak.

A méret a lényeg: kecskék és a klímaváltozás

Az elmúlt hónapokban testközelből érezhettük, milyen az, ha megbolondul az időjárás. De mit hoz a jövő, hogyan készülhetünk, tudunk-e készülni a változásokra? A kis kérődzők metángáz kibocsátása sokkal kisebb, mint a szarvasmarháké, ugyanakkor tej és hús előállítására éppúgy képesek.

Állatorvoslás és vállalkozás

Az állatorvosi pályán is mind nagyobb szükség van a szaktudás mellett üzletviteli ismeretekre. E felismerés jegyében rendezte meg december 17-én a 12. Praxismenedzsment konferenciát az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. az Állatorvostudományi Egyetemen (ÁTE).

Miniszteri előadás és elnökválasztás a MÁSZ küldöttgyűlésen

Erős magyar mezőgazdaság nincs erős szuverén magyar állattenyésztés és fejlett tenyészállat-előállítás nélkül, emelte ki Nagy István agrárminiszter Herceghalmon, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) küldöttgyűlésén, ahol Zászlós Tibort a szervezet elnökévé választották.

Védett állatokra költöttek 447 millió forint támogatást

A Körös-Maros Nemzeti Park gépeket és berendezéseket vásárolt 447 millió forintos uniós támogatásból védett állatállományának téli tartásához, a védett terület állapotának fenntartásához - közölte a park az MTI-vel.

A franciáktól tanulták a tejfeldolgozást

Gyakorlatorientált franciaországi tanulmányúton vett részt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében 12 magyar kecsketej- és juhtejtermelő illetve feldolgozó. A szakemberek a gyártástechnológia mellett a termelői összefogásról is hasznosítható tapasztalatokat szereztek.

Nők és a juhászat

„Kerítsenek a juhásznak feleséget!” – hangzott a felszólalás a NAK egyik tavaly nyári juhos rendezvényén, a megszokott kérdések sorát megtörve. Csend, fejfordítás, némi mosoly és csodálkozás voltak a jelenlévők első reakciói. Pedig jobban belegondolva és összefüggéseiben nézve pontosan a problémák közepébe talált a kérdés!

Már a gyapjú sem a régi

Hetek óta esik a gyapjú ára Ausztráliában, amely mára a 20 dolláros lélektani határ alá is benézett. A nagy birkatartónak számító ország egyre komolyabb versenytársakkal néz szembe.