Back to top

Versengenek a magyar bárányokért

Jó árakat kaptak az juhtenyésztők az év végén a bárányokért. Emelkedtek az árak, de ezt nem a nemzetközi piac alakulása okozta, sokkal inkább az, hogy nagyobb lett a verseny a hazai piacon – állítja Jávor András, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnöke. Javult az exportszerkezet, már Japánba is eljut a magyar bárányhús, de a tenyésztés hatékonyságán még van mit javítani.

Van egy-két nagyobb piaci szerepelő, akik most erősíteni próbálják a pozícióikat, és ki akarják szorítani azokat az alkalmi kereskedőket, akik csak időnként jelennek meg, és mindig jócskán bezavartak a piaci folyamatokba. Új kereskedők is beléptek erre a piacra, s reményeink szerint korszerűbb kereskedelmi módszerekkel, marketinggel segítik majd az ágazatot.

A terméktanács is nyert egy nemzetközi promóciós pályázatot, próbáljuk elérni ennek segítségével is, hogy a piac jobban megismerjen bennünket. Remélem, hogy az együttes hatásuk fejlődést fog generálni – mondja Jávor András.

Jávor András, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnöke
Fotó: www.unideb.hu
Korábban szinte kizárólag csak Olaszországba szállítottunk, gyakorlatilag az összes kivitelünknek a 95 százaléka az olasz piacra került. Most ezt a maradék öt százalékos egyéb részesedést sikerült 20 százalékra növelni még úgy is, hogy pont ebben a karácsonyi időszakban nem jöttek a török vevők.

Sikerült elérni, hogy néhány kereskedő már sokkal szélesebben terít, mint az elmúlt években, mennek az arab országokba, Izraelbe, Horvátországba, Svájcba, sőt még Franciaországba is értékesítenek, pedig ott nagyon intenzív, szervezett termeltetés folyik.

Az egyik vágóhídról még Japánba is szállítanak már. Minimális mennyiséget ugyan, de jó áron, s ha megszeretik a japánok a magyar bárányt, akkor jelentősen bővülhet ez a most még csekély export. Persze soha nem lesz olyan uralkodó piac a hazai termelők számára, mint az olasz, vagy valamikor az arab piac volt, ez biztos. Én ígéretesnek látom a bosnyák piacot is, mert ott sertést nem fogyasztanak. Jól fizetnek, nagy fogyasztók, a nagy súlyú állatot szeretik. És persze van még jó néhány ilyen ország.

Azt elértük már, hogy a kereskedelmi munka nem csupán arra korlátozódik, hogy kiajánlunk egy-egy terméket, amit aztán a partnerek olyan áron vesznek meg tőlünk, amit ők szabnak meg. El kell jutni a fejlett országok gyakorlatához. Ott a kereskedelem onnan indul, hogy felmérik a piacon, hogy mire van szükség, a termelés pedig ehhez igazodik.

A termelői oldalról is megtervezett piac csökkenti a juhászok kiszolgáltatottságát, stabilabbá teszi az árakat, és biztonságot is ad.

Van tehát előre lépés. Amiben viszont továbbra sem haladtunk előre, az a hazai vágások számának növekedése. De azért a két vágóhíd, ahol juhot vágnak, igen intenzíven működött az év folyamán.  

Az elmúlt évben először kaptak támogatást a tenyészkost és tenyészbakot tartók. Mennyire segítette, illetve segíti ez a fejlődést?

Miután mesterséges termékenyítés nem létezik, így messze nem annyira hatékony, mint lehetne. De azt nem lehet mondani, hogy nincsen hozadéka, mert természetesen van. Annyit hoz is, mint amennyit beleteszünk, de ha a biotechnológia, a biotechnika, vagy legalább a mesterséges termékenyítés jobban elterjedne, akkor gyorsabb előrehaladást lehetne elérni.

Sajnos, a magyar köztenyésztés sokat nem fejlődött az elmúlt időszakban. A koncentráció nem hogy növekedett volna, inkább csökkent. Ma már átlagosan 110 juh van egy tenyészetben, ezzel meg mit lehet kezdeni? Arra alkalmatlan ez a létszám, hogy olyan jövedelmet lehessen vele megtermelni, amivel fejlődést lehet elérni. Rossz, hogy meg van merevedve a termelési struktúra, és ez nagyon gátolja a fejlődést.

Pár évvel ezelőtt három egyetem a napi gazdálkodáshoz segítséget nyújtó képzést szervezett a juhászok számára. A nyolcvan órás oktatás az állattartás, a legelőgazdálkodás, a takarmányozás, a tartástechnológia korszerű ismereteit kínálta a résztvevőknek. Mennyire éltek vele a juhászok, tart-e még ez a képzés?

Ez fizetős képzés volt. A nagyobb juhászdinasztiák el is küldték egy-egy tagjukat, de a kezdeti lelkesedés, mára kimerült. Kezdetben száz körüli létszámmal indítottuk a tanfolyamot, tavaly már csak néhány jelentkező volt. Nem hozta meg azt az áttörést, amit vártunk tőle.  Pedig van tudáshiány.  A juhász felkészültségének kéne a legnagyobbnak lennie, mert itt van a leginkább az állat és az ember egymásra utalva. Kell a felkészültség az intenzív tartástechnológiát működtető ágazatokban dolgozóknak is, hiszen óriási értékek vannak rájuk bízva, a juhtartónak azonban óriási szüksége van arra, hogy önállóan is meg tudjon állni a saját lábán. Ehhez pedig kell a tudás.

Sajnos, országos tenyésztési programok nem indultak az elmúlt években, és a technológia javítása kevéssé sikerült. A pályázatoknál a juhágazat az intenzív ágazatokkal, a baromfisokkal és a sertéstartókkal versenyezik. Az pedig látható, hogy a pénzkihelyezéseknél, a banki szimpátiánál mindig a juhászat marad alul.

Mi javasoltuk a pályázatoknál az ágazat elkülönítését, el is indult ez a folyamat, de mire a célhoz értünk, elég jelentősen leapadt az a forrás, ami csak a juhászatnak volt elérhető.

Sajnos, be kell vallani, nem versenyképes az ágazat, de dolgozunk rajta, hogy jobb legyen. Reméljük, hogy a hazai fogyasztás is emelkedni tud majd, mert erre nagy szükség lenne. Nem lesz könnyű ezt a növekedést elérni, hiszen ha egy jó báránypörköltet szeretnénk elkészíteni, igencsak ki kell nyitnunk a pénztárcánkat. Egy kiló csontos hús 3-4, de inkább 5 ezer forintba is belekerül. Már pedig ebből húsz-harminc deka ehető hús lesz a pörköltben.  Egy kiló csirke-, vagy sertéscomb vásárlása ennél sokkal gazdaságosabb és olcsóbb.

A közelmúltban az agrártárca egyik vezetője azt mondta, hogy ez a jövő ágazata.

Hát igen, csak a fékeket kéne kiszedni.  Óriási támogatás van, 30-40 százalék a juhászatok szintjére levetítve. Ez mindenféle követelmény nélkül adott támogatás, ami a véleményem szerint elkényelmesít és lustává tesz.

Szüksége van az ágazatnak a támogatásra, ez nem vitás, csak bizonyos paraméterekhez, minőségi fejlesztésekhez kellene kötni, mert csak így tudunk előre lépni. Mi elkészítettük a javaslatainkat, például, hogy adjunk jerketámogatást bizonyos fajtákra, ezeken még vitázunk. Az idén ezek már biztos nem realizálhatók, talán 2019-ben.

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ismét akadálytalan a szarvasmarhák és juhok exportja Törökországba

A magyar állategészségügyi hatóság járványügyi intézkedései nyomán hazánk az idei évben teljesítette az Állategészségügyi Világszervezet kéknyelv betegségtől való mentességre vonatkozó feltételeit.

A jövő állattenyésztési ágazata lehetne a juhtenyésztés

Magyarország természeti adottságai kiválóak a juh- és kecsketenyésztésre, ám jelenleg még nagyon sok kiaknázatlan lehetőség van az ágazatban – fogalmazott az agrárminiszter hétfőn, az Agrárminisztériumban megrendezett juhtenyésztési fórumon. Nagy István hozzátette, világszerte növekszik a juhhús fogyasztása, ennek kiszolgálására érdemes felkészülnie a juhászoknak.

Mudikat vet be a Körös-Maros Nemzeti Park

A természetvédelmi feladatok ellátása mellett a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság – a másik kilenc hazai nemzeti parkkal karöltve – szerepet vállalt az ősi magyar kutyafajták génmegőrzésében is. Apacs, Adu, Árnyék, Vándor és Üzér munkája a Sóstói telephelyen élő, legelő állatállomány tartásában jelent nagy segítséget.

A juhászati fejlesztés mint a vidékfejlesztés eszköze

Egy tipikusan környezetminőséget javító a lakosságmegtartásban pozitív szerepet játszó, ugyanakkor mégiscsak extenzív állattenyésztési ágazat, nevezetesen a juhászat – amely mintegy 8000 tenyészetben, egységben működik – fejlődése hogyan hathat a juhászok sorsára, jövedelemtermelésére, életminőségére.

Kékfejű juhok Debrecenben

Az idei FarmerExpo egyik legemlékezetesebb momentuma a kékfejű húsjuh vagy más néven Bleu du Maine fajta első magyarországi bemutatása volt. Ezt Dr. Molnár Tamásnak köszönhettük, aki a Borsod megyei Tiszakesziről hozta el nyájának legszebb példányait a cívisvárosba.

Rekord árverés: 45 ezer juh került kalapács alá Ausztráliában

Ausztráliában 50 éve nem tombolt olyan aszály, mint idén. A helyi gazdák jelentős része nem tudja fenntartani háziállat-állományát. A héten egy aukción rekord mennyiségű, 45 ezer juhot adtak el.

Ahová messziről köszön a farkas

Aki próbált már délben egy álmos nyájat kitessékelni a tikkadt legelőre, átérezheti­ a két kuvasz nyűgjét, amikor a festői fotók készítésére vonatkozó botor tervemmel beállítottam Puzsikék bekölcei portájára. Betyár és Bobó, ha kelletlenül is, de bemutatkozott, gazdájuk személyében pedig a környék egy nagy reményű fiatal földbirtokosát ismerhettem meg.

Zsinórban ötödször nagydíj: a juhtenyésztés élvonalában

A Vad Andrea-Barna Miklós házaspár története arra utal, nincs igaza a közmondásnak, ők „próféták lehettek a saját hazájukban”. Hódmezővásárhely melletti tanyájukban juhokat tenyésztenek, és az idén sorrendben ötödször nyerték el a gazdanapok Juhtenyésztési Nagydíját.

Kékfejű juh Franciaországból

Hazánkban még kevésbé ismert juhfajtáról adunk rövid összefoglalót, amely felkeltheti az új iránt fogékony tenyésztők figyelmét. Kissé szokatlan küllemével, megjelenésével, nagy rámájával tarthat érdeklődést számunkra, nem szólva ikerellő képességéről. Ez egyre növekvő elterjedésével, idegen országok gazdáinak érdeklődésével nyer igazolást.

Az inszeminátorok rémálma a mesterséges megtermékenyítés

Nem épp romantikus, ahogy a kismalacok vagy a bocik fogannak, de hatékony. Fantomkoca, műhüvely, spermahűtés, fedezési balesetek – a mesterséges termékenyítés a modern állattenyésztés nélkülözhetetlen eljárása. Manapság minden fejlettebb gazdaság ezt az összetett tenyésztéstechnikai módszert alkalmazza. Bemutatunk néhány alapvetést, és eloszlatunk pár tévhitet is a témában.