Back to top

Szúrósak, ám szépek

A borbolyákhoz nem feltétlenül a legkellemesebb képzet társul. A hazai sóskaborbolya (Berberis vulgaris) sokaknak „csak” szúrós, kusza bokor valahol a bozótban. Meg kell védenem a borbolyákat, hiszen a változatos és népes nemzetségben sok olyan faj van, amelyik kertészeti szempontból jóval több figyelmet érdemelne.

A sóskafa- vagy borbolyafélék családjának 17 nemzetségéhez mintegy 650 faj tartozik. Túlnyomórészt az északi félteke mérsékelt és szubtrópusi területein terjedtek el, lágyszárú évelők, ritkán kisebb fák, de többnyire cserjék. Örökzöldek és lombhullatók is lehetnek.

Néhány nemzetség tagjai dísz- és gyógynövények. A díszkertészetben elsősorban a püspöksüvegek (Epimedium), a mahóniák (Mahonia), a nandina (Nandina) és a borbolyák (Berberis) játszanak szerepet. Közülük is legfontosabbak a borbolyák. A Berberis nemzetség mintegy 500 tagja örökzöld és lombhullató cserje, kevés dél-amerikai és afrikai fajt kivéve az északi féltekén élnek. Kelet-Ázsiában gyakoriak, csak Kínában 215 borbolyafaj él, köztük 197 endemikus. Ágaikon a levelek hónaljában rendszerint 3-5 ágú levéltövisek nőnek, de tövistelenek is lehetnek.

Hajlamosak a spontán kereszteződésre. Közös jellemzőjük a főleg a kéregben és a gyökerekben található berberin nevű alkaloida. Ebből az élénksárga anyagból régen sokfelé készítettek gyapjú- és bőrfestéket.

A tangut borbolya tömött terméságazata
A tangut borbolya tömött terméságazata
Fotó: Fráter Erzsébet
Sok faj termése savanykás, fanyar ízű, magas a C-vitamin-tartalma. Sokfelé és sokféleképpen fogyasztják a terméseit. A borbolyák elterjedési területükön világszerte fontos szerepet játszottak a népi gyógyászatban.

Régi, fontos és gyakori szereplői a hazai díszkertészetnek, rendkívüli változatosságuk ellenére azonban a japán borbolyát kivéve kevés faj és fajta vásárolható meg itthon, és felhasználásuk is többnyire a talajtakaró vagy sövény kategóriára szorítkozik. A Nemzeti Botanikus Kert borbolyagyűjteményéből most három érdekes fajt mutatok be.

Tangut

A tangut borbolya (Berberis dasystachya) 2-3 méter magas, feltörekvő ágrendszerű, lombhullató cserje. Ágai sárgásbarnák, hajtásai liláspirosak. Tövisei rendszerint egyszerűek, 5-15 milliméter hosszúak, néha háromágúak, 4 centiméteresek is lehetnek, vagy akár hiányozhatnak is. Szórt állású, szokatlanul nagy levelei kerekdedek vagy széles elliptikusak, sötétzöldek, a fonákuk világosabb sárgászöld. A virágzata 4-7 centiméter hosszú, egyenesen felálló keskeny fürt, 15-30 élénksárga virág nyílik benne. A termése hosszúkás, piros, savanykás ízű bogyó. Április végétől június elejéig nyílik, a termések szeptember közepétől érnek be.

A tangut borbolya jellegzetes lapát alakú, nagy levelei és dús virágzatai
A tangut borbolya jellegzetes lapát alakú, nagy levelei és dús virágzatai
Fotó: Fráter Erzsébet
Eredeti élőhelyén, Észak-Kínában bozótosokban, erdőkben, erdőszegélyeken, patakpartokon, füves lejtőkön nő, 800–3400 méteres magasságban.

Amuri

Az amuri borbolya (Berberis amurensis) 2-3,5 méter magas lombhullató cserje. Ágai világossárgák vagy szürkék, tövisei rendszerint 3 ágúak, 1-2 centiméteresek. Szórt állású, viszonylag nagy, visszás tojásdad, tojásdad vagy elliptikus leveleinek felszíne sötét-, a fonáka világoszöld. 4-10 centiméter hosszú, csüngő fürtvirágzatában 10-25 jellegzetes, kissé kellemetlen szagú sárga virág nyílik április–májusban. Erősen savanyú bogyótermései szeptemberben érnek, élénkpirosak, nem hamvasak.

Az amuri borbolya vöröslő őszi levelei
Az amuri borbolya vöröslő őszi levelei
Fotó: Fráter Erzsébet
A természetben igen nagy területen – Észak-Kínában, Mandzsúriában, Koreában, Japánban és az orosz Távol-Keleten – megtalálható. Bozótok, ligetes erdők, erdőszegélyek, sziklás lejtők, patakpartok növénye 1100–2900 méter magasságban.

Rövidkocsányú

A rövidkocsányú borbolya (Berberis brachypoda) lombhullató, 1-3 méter magas cserje. Ágai sárgásszürkék, kopaszok, fiatal hajtásai szögletesek, gyengén molyhosak, ritkán fekete szemölcsökkel tarkítottak. Az 1-3 centiméteres tövisek hármasak, néha egyszerűek. Elliptikus vagy visszás tojásdad, vaskos leveleinek enyhén ráncos felszíne sötétzöld, fonáka sárgászöld. A tömött, 5-12 cm hosszú, csüngő fürtvirágzatot 20-50 sárga virág alkotja. Savanyú termései hosszúkás-szögletesek, fénylő skarlátpirosak, nem hamvasak. Május–júniusban nyílik, a bogyói szeptember–októberben érnek be.

Virágzatait tömötté teszik a névadó rövid kocsányok
Virágzatait tömötté teszik a névadó rövid kocsányok
Fotó: Fráter Erzsébet
A természetben bozótosok, erdők, erdőszegélyek, patakpartok, útszélek, nyirkos völgyek növénye 800–2500 méter magasságban, Észak- és Közép-Kínában.

Könnyen nevelhetők

A három borbolyafaj gyakorlatilag kórokozó- és kártevőmentes és teljesen télálló. Rozsdagomba-betegséget nem láttam még rajtuk, és a lisztharmatra sem érzékenyek. A Nemzeti Botanikus Kertben, Vácrátóton mindegyikből több helyre is ültettem, könnyen nevelhetők és tarthatók, jól fejlődnek a kert viszonylag száraz körülményei között és a meszes talaj sem okoz nekik gondot. Jól tűrik a félárnyékos fekvést, rendszeresen és bőségesen virágoznak és teremnek.

Az amuri borbolya virágos ága
Az amuri borbolya virágos ága
Fotó: Fráter Erzsébet
Az amuri borbolya első példányait az észak-koreai Pektu-hegységben az 1980-as években gyűjtött magokról neveltem, a többiek is több évtizedes ültetések. A tangut borbolya nagy kedvencem, különösen mutatósak a nemzetségnél szokatlan, fölfelé álló, keskeny virágzatai, különleges, lapát alakú, hosszú nyelű levelei. A rövidkocsányú borbolya tömött virágzatai és termésfürtjei miatt érdemel figyelmet. Az amuri borbolyát a nemzetségben nem gyakori, nagyméretű levelei és laza, felálló, merev, tetszetős ágrendszere miatt szeretem. Mind a háromnak szép az őszi lombja, a tangut borbolya inkább aranysárgára színeződik, a másik kettő a vörös különböző árnyalataira. Mindhármuk kiváló dísznövény, terméseik is sokáig az ágakon maradnak.

A többi borbolyafajhoz hasonlóan nem válogatósak, legjobban azonban jó vízáteresztő képességű laza talajokon nőnek. Jó szárazságtűrők, a metszést jól bírják, de nem igénylik, legföljebb esetenkénti alakító metszésre van szükségük.

A rövidkocsányú borbolya terméses ága
A rövidkocsányú borbolya terméses ága
Fotó: Fráter Erzsébet
Magvetéssel könnyen és eredményesen szaporíthatók. A termésekből kimosott magokat a tél végén, kora tavasszal hidegágyba vagy szabadföldbe vessük, számítsunk arra, hogy elfeküdhetnek. A megfelelő méretű magoncokat még az évben tűzdeljük szét. Ősszel szedett, szakított vagy kalapácsos dugvánnyal (a töviseket és a leveleket távolítsuk el) is eredményt érhetünk el szintén hidegágyban. A nyár második felében szedett félfás dugványaik is jól gyökereznek.

A bemutatott borbolyafajok lombjukkal, virágzataikkal és terméseikkel díszítenek, ezért szoliterként vagy kisebb csoportokba ültethetők. Így érvényesül legjobban a díszértékük. A hazai faiskolai forgalomban sajnos nem kaphatók, de Nagy-Britanniában a kertészeti kultúra részei. Nagyon sok dísznövényfaj kezdte pályafutását botanikus kerti gyűjteményekben, remélem, a bemutatott borbolyák is ebbe a csoportba tartoznak majd. Melegen ajánlom őket!

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2017/11-12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyorsan élő növények

Mi az oka annak, hogy bizonyos növények „gyorsan élnek és fiatalon pusztulnak”, míg mások hosszú és egészséges életet élnek?

A svájci Toszkána

Nedves, meleg szubtrópusi éghajlatú, mediterrán mikroklímája miatt Svájc Toszkánájának is nevezik Luganót. Az éves átlaghőmérséklet 12,4 °C, fagypont alatti vagy 30 °C fölötti értéket ritkán mutat a hőmérő. A napsütéses órák száma magas, meghaladja az évi 2000 órát és jelentős a csapadék mennyisége. Az éghajlati tényezőknek köszönhetően burjánzik a vegetáció.

Friss zöldség egész évben a jeges Izlandon

Izlandon a geotermikus energiának köszönhetően – mely a szigetországban termelt elektromos energia negyedének forrása is – egész évben képesek friss zöldséget termelni.

Szakmaközi szervezet lett a Magyar Díszkertészek Szövetsége

A dísznövény ágazatban évek óta kiemelkedő teljesítménnyel dolgozó Magyar Díszkertészek Szövetsége olyan szervezettséget és képviseleti szintet ért el, amely alkalmassá tette a miniszteri elismerés elnyerésére. Az erről szóló dokumentumot Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkár adta át az Agrárminisztériumban.

Emelkedtek a karácsonyfa árak, nem is kevéssel

Megkezdődött a karácsonyfavásár, a fő kérdés pedig nyilván minden médiumban az, hogy mennyibe fog kerülni az idén, drágább lesz-e mint tavaly. Erre évek óta az volt a válasz, hogy nem. Az idén azonban némi áremelkedésről kell beszámolnunk.

Küszöbön az év eleji kiállítási szezon

Az év végi tempóban nem könnyű erre gondolni, ám hamarosan mégis itt a január, és megnyitnak a híres és nagy nemzetközi kertészeti kiállítások Európa-szerte. Ajánlunk néhány érdekes úti célt, kisebb és nagyobb szabású rendezvényt az év első heteire.

Többet kapnak vissza a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák

Nagyobb arányú visszatérítést kapnak idén a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák, mivel idén nyáron 4 milliárd forintról 5 milliárd forintra emelték az agrárbiztosítások díjtámogatási keretét - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Fákat ajándékoz Cserkeszőlő erdésze a helyieknek

Egy helyi erdész önszorgalomból gyűjtött magokat, melyeket a saját portáján nevelt fává. Már három évesek a csemeték, és ideje, hogy végleges helyükre kerüljenek.

Így választja ki a csiga, mit egyen meg a kiskertben

A kertészek már évek óta találgatják, miért szeretik jobban a csigák egyes növények palántáit. A tudósok feltételezése szerint a kártékony puhatestűek a fiatal növények által kibocsátott szag alapján döntenek: enni vagy nem enni.

Minden adott a biokultúra továbbfejlődéséhez

A Magyar Biokultúra Szövetség megalapításának 35 évére emlékeztek szombaton, Budapesten, a 31. Biokultúra Tudományos Napon. Sok más mellett az ökológiai gazdálkodás szerepéről mindennapi életünkben, a jelenlegi és várható támogatásokról és az új EU-s ökorendeletről is szó esett a tanácskozáson. Kiosztották az Év Bioterméke szakmai és közönségdíjat, valamint a Pro Biokultúra díjakat is.