0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

1867 óta a főváros szolgálatában

A kiegyezés évében, 1867-ben alapított Pesti Kertészet – mai nevén Főkert Nonprofit Zrt. – az ország legnagyobb kertészeti vállalata. A 150 éves társaság vezérigazgatóját, Szabó Józsefet a Főkert jelenéről, a közelmúlt eredményeiről és a jövő terveiről kérdeztük.

– Ma már talán nemcsak a főváros, de Magyarország legnagyobb kertészeti vállalata is a Főkert, nemde?

– A Főkert az akkori időben és ma is Magyarország legnagyobb kertészeti vállalata. Társaságunknál jelenleg 407 fő dolgozik, több mint 6 millió m2 zöldfelületet tartunk fönn intenzíven, mind kiemelten kezelt városi közparkokkal, emblematikus nagy parkokkal, turisztikailag látványos helyszínekkel. Ezen felül mintegy 17 millió m2 külterjes területet (zöldsávok, természetvédelmi területek stb.) extenzíven gondozunk. Az elmúlt években több olyan fejlesztést valósíthattunk meg, amire korábban pénzhiány vagy más szemlélet miatt nem kerülhetett sor. A főváros vezetése is folyamatosan támogatta az elképzeléseinket, megértették, hogy a frekventált helyek zöldfelületi fejlesztése, beruházása gyorsan megtérül a turizmusban, a városkép alakításában, és előremutat a hosszabb távú zöldfelületi programokban is.

– Szakmai körök is elismerően nyilatkoznak a Főkert utóbbi években elért, látványos eredményeiről. Ebben szerepet játszhat, hogy a vállalkozói szférából került a vezérigazgatói székbe?

– 2010-ben, amikor kineveztek a vállalat élére, az első hónapok azzal teltek, hogy minden szerződést felülvizsgáltunk, ha kellett, felbontottunk és újakat kötöttünk új, jobb, előnyösebb feltételekkel. Átvizsgáltuk és csökkentettük a költségeket, átszerveztük a vállalatot, felelősségi köröket határoztunk meg, piaci szemlélettel a hatékonyság és a munkaerő-kapacitás legjobb kihasználására törekedtünk. A fejekben is sikerült rendet tennünk. 

Nagyvállalatot vezetni nem könnyű, sokféle érdek mentén kell gondolkodni. A főváros pénzügyi vezetése igyekszik a lehető leghatékonyabban felhasználni a rendelkezésére álló költségvetési forrásokat, ugyanakkor megfelelő szakmai és lobbi tevékenységre is szükség van ahoz, hogy a kertészeti programjaink megvalósításához a szükséges forrásigény évről-évre elfogadásra, támogatásra kerüljön.

– Milyen nagyobb fejlesztések valósultak meg az utóbbi időben?

– Igazán büszkék lehetünk a gépparkunk megújítására, beleértve a komposzttelep feldolgozó- és rakodó gépeit, az emelőkosaras kocsiparkot, a szállítóeszközöket, az önrakodó gépeket, kis személyszállító furgonokat, fűnyírókat, az önjáró rézsűkaszát, sok olyan célgépet, amelyeknek szakmailag „kötelezően” lenniük kell egy ilyen közszolgáltató társaságnál. A kosaras emelők egyenként 60-70 millió forintba kerültek, és a komposzt-telep gépei is 100 millió fölötti összegre rúgtak, azaz nagyon komoly fejlesztések. A 150 éves múlthoz méltó szakmai elkötelezettségünket ezekkel a gépekkel is reprezentálni tudjuk.

– Decemberben mutatták be a nagy teljesítményű idősfa-átültető gépüket. Milyen munkákra szánják?

– Több mint egy éves, nyílt európai uniós közbeszerzési eljárás után vehettük át az idősfa-átültető gépünket. A 30 tonnás gép magas szakmai színvonalú munkát tesz lehetővé, akár, 3 m3-es földlabdával ültethetünk át nagy törzsátmérőjű fákat 90 százalék fölötti eredéssel. Így azonnal jelentős zöldtömeget adó, 15-17 éves, előnevelt, koros fákat is telepíthetünk, ami városképi szempontból nagy jelentőségű, de az egészséges fák parkon belüli mozgatását is megoldhatjuk.

A bruttó 134 millió forint értékű gépet elsősorban közszolgáltatási célokra használjuk majd, de bízom benne, hogy az elkövetkező években több olyan fővárosi fejlesztés megvalósulhat, ahol a gép kapacitásait versenyképes piaci áron kínált szolgáltatással kihasználhatjuk. Számításaink szerint külpiaci bevételből 7-8 évet vesz igénybe a megtérülés.

– A Városligetben is használják majd a gépet?

– A Városligetet az állami tulajdonú Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. üzemelteti, az ott tervezett fejlesztések kiemelt kormányzati beruházások, a cég 99 éven át látja el a vagyongazdálkodást. A Főkert számára a területen jelenleg is végzett fenntartási tevékenység egyedi megrendelésen alapuló külpiaci munkának számít. A szakmai kapcsolatunk korrekt, az együttműködésünk jó, és remélem, hogy a beruházások befejezése után a jövőben az üzemeltetésben is szerepet kapunk.

– Budapest szerte többször zajlottak olyan építési-, fejlesztési beruházások, melyek a meglévő faállomány egy részének kivágásával és a lakosság ellenkezésével jártak.

– Elengedhetetlennek tartjuk, hogy minél több idős fát mentsünk meg, akár átültetéssel, hisz a kivágott fa biológiai értékének pótlásához évtizedekre van szükség. A lakosokat és a környezetükért aggódó civileket is egyenrangú partnerként kezeljük. Amikor egységes utcakép kialakítására törekszünk, az adott helyszíneken lakossági fórumokat tartunk, elmagyarázzuk, miért kell fákat kivágni. Fényképes táblán mutatjuk be a beteg fa egészségügyi állapotát és a helyére kerülő új fa képét. Ezekkel az előre tájékoztatásokkal elértük, hogy mára már egyre kisebb lakossági ellenállásba ütközünk. Legutóbb a Dózsa György úti fasor cseréje is békében, nyugalomban zajlott.

– A munkaerőhiány már a kertészei vállalkozásokat is elérte. Elegendő létszámmal dolgoznak a fenntartásban?

– 300 „spártai harcossal” vívjuk a csatát a parkokban az év minden napján néha igen szélsőséges időjárási helyzetben. Úgy érzem, mindent elkövettem, roppant energiába és lobbi tevékenységbe került, hogy ne csak a gépparkot fejlesszük, hanem a dolgozói munkakörülményeket is javítsuk. 2011-ben kezdtük el felújítani 13 telephelyünk szociális helységeit, ebédlőit, öltözőit, és idén értünk a munka végére. Ezen a téren az elmúlt 30-40 évben nagy elmaradások voltak, ugyanakkor úgy vélem, a költségvetésünkbe ezeknek is bele kell férnie.

Sikerült a béreket is korrigálni, életpálya modelleket alakítottunk ki, mivel meg akarjuk tartani az évtizedek óta nálunk dolgozó szakembereket. Tavaly 16 főt iskoláztunk be faápoló tanfolyamra, munkatársaink rendszeres továbbképzésével igyekszünk a tudásukat gyarapítani, és még minőségibb munkát végezni. Korábban nem mindig mondhattuk el, de ma már nemcsak szakmai presztízs, de talán anyagilag is megéri a Főkertnél dolgozni.

– Hol tart a “10000 új fát Budapestre!” program?

– A 2016 novemberében indult és 2019 évig tartó fásítási programban eddig 4800 fát ültettünk el, ez közel 50 százalékos készültséget jelent. Az eltelepített növényanyag is több száz millió forint értékű. A telepítést hároméves fenntartással vállaltuk, jelenleg – a szakszerű telepítésnek és a gondozásnak is köszönhetően – ezrelékben mérhető a kipusztulás. A fák karói köré vont, a programot nevesítő szalag a névjegykártyánk is egyben. Mindig vállaljuk a munkánkért a felelősséget.

– A Tahi Faiskolától származik az ültetési anyag?

– Több éves kitartó munkával kivásároltuk a magántulajdonosokat, és így a Tahi Faiskola Kft. tavaly 100 százalékban visszakerült a Főkert tulajdonába. Jelenleg 47 hektáron tevékenykedik, stratégiailag és szakmailag is magunk őrködünk felette. A főváros fásítási növényszükségletének nagy részét ott neveljük majd, így jobban tervezhető a faj- és fajtaspecifikus termesztésük. A „10.000 új fát Budapestre!” hároméves program növénykiszolgálási hátterét is a Tahi Faiskola adja.

Két másik leányvállalatunknál is történtek változások. A korábbi Tervező Stúdiót Főkert Mérnökiroda Kft.-vé alakítottuk át és feltőkésítettük. Feladata a piaci tervezési munkák megszerzése és megvalósítása mellett a külpiaci munkák komplex lebonyolítása, illetve önálló projektekben történő nyereségorientált tevékenység. A Virágért Kft.-ben, amelynek jelenleg ingatlanhasznosítás a fő profilja, 88,7 százalékos tulajdonrészünk van. Szeretnénk az arányt tovább növelni és elérni, hogy a valamikori üzletek újra virágboltként működjenek.

– Mik a jövőbeni terveik?

– A 2018 első felében elkészül az új, korszerű fölszereltségű, négy egységből álló, 6 ezer m2 felületű növényházunk a Keresztúri úti termesztőtelepen. A kétrétegű fóliaházat zöld, megújuló energiával szeretnénk fűteni, a meglévő növényházunkat pedig hidegházként használjuk a továbbiakban. Szabadföldi területeinken új évelőtermesztő felületet alakítunk ki a biodiverz virágágyi programunk növényanyagának nevelésére.

Nemrég felvázoltunk a fővárosi döntéshozóknak egy mintegy 3 milliárd forint értékű zöldfelületi-fejlesztési koncepciós tervet, reméljük abból – a fővárosi költségvetés függvényében – minden évben néhány száz milliónyit megvalósíthatunk majd. Optimisták vagyunk és továbbra is próbálunk ezeknek a fejlesztéseknek érvényt és mindehhez forrást is szerezni.

Forrás: Kertészet és Szőlészet/magyarmezogazdasag.hu