Back to top

Egy könyv, melyre évtizedeket vártunk: A magyar hidegvérű ló

„A sok ismeretlen dunántúli parasztember emlékének, akik fél évszázadon át csendes harcot vívtak a gazdasági ló terjedéséért. Küzdelmük eredménye, hogy pár évtizede a hidegvérű ló tenyésztése általános tenyésztési szabadságot kapott.” Ezzel az ajánlással jelent meg idén Mihók Sándor szerkesztésében A magyar hidegvérű ló című összefoglaló mű.

A hazai lótenyésztési szakirodalom igen szegényes volt mindezidáig a magyar hidegvérűről szóló szakkönyvek tekintetében. Napjainkig csak egy jelent meg Ócsag Imre tollából A gazdasági ló címmel. Így nem kétséges, hogy a most megjelent rendkívül sokoldalú alkotás igen nagy hiányt pótol. A mű tizennyolc szakember közös munkája. Ők az állattenyésztési szakma és az állattenyésztési szakirodalom kiváló képviselői, ha közülük nem is mindenki a legszorosabban a lótenyésztés területén munkálkodik. Ez nem is baj, sőt igen hasznos, hiszen így szakmai elfogultság nélkül rendkívül sokoldalúan tudják megközelíteni a témákat.

Mindez nagy segítséget nyújt abban, hogy nemcsak magát a hidegvérű lovat, hanem a különféle tenyésztési, tartási, hasznosítási módszereket is jobban meg tudjuk ismerni.

Akik napjainkban rutinszerűen dolgoznak e lovakkal, azok számára is sok gondolatébresztő rész található a műben. Különösen nagy értéke ennek a dekoratív, „kézbe kívánkozó” könyvnek, hogy rendkívül sok régi fényképet is láthatunk benne, melyek eredeti példányai nagyrészt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum birtokában vannak. Így például hajdani OMÉK-ok sok évtizeddel ezelőtti szereplőit éppúgy láthatjuk, mint a Várpalotán felszíni bányamunkában dolgozó magyar hidegvérűeket. De tanulságos az a kép is, amikor az aknajáratban láthatjuk a hidegvérű lovat három bányász társaságában. Az embert már a képanyag is elgondoltatja, amikor régmúlt idők lovait, lovasait láthatjuk – hogyan is alakult az ő életük?

A művet olvasva jól érezzük azt a lelkesedést, mellyel a szerzők a könyvet mi is a magyar hidegvérű bűvkörébe kerülünk, ha eddig nem voltunk benne. Valószínűleg sokunkban felébred a vágy, hogy portánkon magyar hidegvérűek éljenek.

A mű fejezetei nemcsak általános állattenyésztés-történelmi kalandozásra hívnak, hanem részletesen kifejtik azt a folyamatot is, melynek során a magyar hidegvérű ló kialakult. A szerzők kitérnek a muraközi lóra is, különösen rekonstruálására, illetve elismertetésének folyamatára.

A hazai hidegvérűló- állomány értékmérő tulajdonságai taglalása során a fajta vonóereje és ügetőképessége mellett hústermelő-képességéről, sőt tejtermelő-képességéről, és az erre alapozott árutermelés termeléstechnológiájáról szerezhetünk információt.

Az erre vonatkozó fejezetben nemcsak a fejhető tej mennyiségéről vagy a kancatej összetételéről, hanem a tejelő kancák takarmányozásáról és a kancák fejéséről is kaphatunk a gyakorlatban is jól hasznosítható ötleteket, tanácsokat. De a szerzőgárda felvállalta annak a kérdésnek megválaszolását is, hogyan lehet napjainkban a lóhúst hasznosítani, sőt a lóhúsból készült termékek marketingjéről is szó esik.

Hogy a különböző népeknél a nagyvilágban a lóhús milyen szerepet tölt be, arról is bővíthetjük tudásunkat. Az ezzel kapcsolatos fejezet azért is kiemelkedően fontos, mert nem egy lovakkal foglalkozó szakkönyv érzelmi okokból egyszerűen megfeledkezik arról, hogy a ló mint haszonállat emberi táplálékként is szolgálhat. Tény, hogy a lóhús 46 százalékát Ázsiában, s csak 18 százalékát Európában állítják elő. Pedig kontinensünkön hajdanán nagy jelentősége volt úgy a lóhús, mint a lótej fogyasztásának is, hiszen a régészeti kutatások szerint a ló háziasítása az időszámításunk előtti 4. évezred során zajlott, s hosszú évszázadok folyamán elsősorban az emberi táplálkozás fontos összetevőjeként szerepelt, majd igavonásra is hasznosították, de hátas állatként csak jóval később, Kr. e. 1500-1000 körül kezdett szolgálni. Később kontinensünkön vallási, társadalmi és kulturális okokból egyre ritkábbá vált a lóhúsfogyasztás. Így nem meglepő, hogy gyakran a szegényebb társadalmi osztályok eledelének tartották. Az nálunk is köztudott, hogy Olaszországban jelentős a lóhúsimport, s a helyi fogyasztás is számottevő, de az már nem, hogy Oroszország is ugyanakkora mennyiségű lóhúst importál, mint Itália. S hogy mekkora lehetőség van a lóhústermelésben, termelésben, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy 2012-ben az Oroszországi Föderációban 47 652 tonna, Olaszországban 18 125 tonna lóhúst állítottak elő. Nálunk a lóhústermelés mennyiségének tekintetében még igencsak kihasználatlanok a lehetőségek: mindössze 93 tonna lóhúst termeltünk az említett évben.

A magyar hidegvérű ló tenyésztésének stratégiája című fejezetben olvashatunk a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület megalapításáról éppúgy, mint az állományon belüli típusdifferenciálási törekvésekről, valamint az egyesület tenyésztési programjáról. A magyar hidegvérű ló fajta genetikai változatosságának jellemzése, populációgenetikai mérőszámokkal, illetve molekuláris genetikai vizsgálatokkal a XXI. századi modern módszerek eredményeit teszik közkinccsé.

A fajta jövőképéről, az alapító vonalak megőrzéséről és a hidegvérű lovak jelen- és jövőbéli sokrétű hasznosításának módjairól is olvashatunk a könyvben, melynek helye van minden magyar lókedvelő polcán.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2017/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A jövő állatorvosai a Nemzeti Lovardában

A felújítás óta először vehettek részt gyakorlati oktatáson az Állatorvostudományi Egyetem hallgatói a Nemzeti Lovardában.

Arab telivérek a befutók a mezőgazdasági versenyen

Már középiskolában kitűnnek a jövő szakemberei. A Guba Sándor-emlékversenyen – melyet a Kárpát-medence középfokú mezőgazdasági intézményei tanulói számára rendeznek –, egy lótenyésztés, lótartás, lovas hagyományok témakörben született tanulmány nyert.

Óvjuk kacsáinkat az alkoholtól!

Köztudott, hogy a kacsa sokféle takarmányt elfogyaszt, s az is, hogy a változatos takarmánnyal való ellátását igencsak meghálálja. Általában tavasztól őszig a gazdának inkább munkát szokott adni változatos táplálásuk, míg ősztől tavaszig inkább a pénztárcáját terheli meg.

Kártojás és balkéz

Sokan vannak, akik a tavasz beköszöntével baromfiudvarukat jércékkel népesítik be, s izgatottan várják, mikor jelenik meg munkájuk gyümölcse, az első tojás. Nem volt ez másképp a régmúlt idők gazdasszonyai esetében sem, ahol a jércetojáshoz különös babona is társult.

Hova tűntek a lovasok?

Egyre nehezebben találnak már nemcsak kvalifikált, hanem bármilyen munkaerőt a magyar trénerek. Az elmúlt években tucatjával költöztek külföldre a munkalovasok, a lovászok és a zsokék, a tenyésztésben dolgozókról nem is beszélve. A fő célország jelenleg Anglia, de Németországban is sok magyar lovas dolgozik, illetve Írország népszerűsége is növekszik.

Idénynyitó Nemzetközi Fogathajtóverseny Mezőhegyesen

A 234 éves Ménesbirtok Európa tenyésztésének meghatározó, évszázados bölcsője, sok éven át irányítója volt. Az utóbbi évek fejlesztéseinek eredményeképpen ismét felkerült a hazai és a nemzetközi lovasélet térképére. A mostani, idénynyitó nemzetközi versenyre hét nemzet 57 fogata nevezett, és számos világbajnokot is láthatunk majd a startnál.

Folyamatosan nő a mangalicák száma hazánkban

Az áfacsökkentés óta tíz százalékkal nőtt a sertéshús fogyasztása. Ezzel párhuzamosan a mangalicák száma is megugrott. Magyarországon jelenleg 220 gazdaságban foglalkoznak e fajta tenyésztésével, a korábbi hatezres tenyészkoca-állomány is megközelíti a tízezret. Hazánkban évente 60–70 ezer mangalica hízót nevelnek.

Rekord mennyiségű haszonállat Bács-Kiskunban

A KSH a legutóbbi állatszámlálás alkalmával az évtized eddigi legnagyobb szarvasmarha- és tyúkállományát regisztrálta Bács-Kiskun megyében. Országos összehasonlításban csaknem minden tizedik tehenet hazánk legnagyobb agrármegyéjében fejik nap mint nap.

Könnyítések az anyatehén és a tejhasznú tehéntartási támogatásoknál

Idén az egységes kérelem benyújtásakor már nem kell csatolni a járási vagy hatósági állatorvos által aláírt igazolást a hármas-mentességről. Ezután a szaporítási adatok esetleges hiánya sem eredményez azonnali elutasítást.

Rekordszinten az agrárium hitelállománya

Az agrárgazdaság hitelállománya az elmúlt év végére elérte az 1084 milliárd forintot. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint az egyéni gazdaságok hitelállománya az előző évhez képest 20,6 százalékkal, 309,7 milliárd forintra nőtt 2017-ben - írta a Magyar Idők.