Back to top

Egy könyv, melyre évtizedeket vártunk: A magyar hidegvérű ló

„A sok ismeretlen dunántúli parasztember emlékének, akik fél évszázadon át csendes harcot vívtak a gazdasági ló terjedéséért. Küzdelmük eredménye, hogy pár évtizede a hidegvérű ló tenyésztése általános tenyésztési szabadságot kapott.” Ezzel az ajánlással jelent meg idén Mihók Sándor szerkesztésében A magyar hidegvérű ló című összefoglaló mű.

A hazai lótenyésztési szakirodalom igen szegényes volt mindezidáig a magyar hidegvérűről szóló szakkönyvek tekintetében. Napjainkig csak egy jelent meg Ócsag Imre tollából A gazdasági ló címmel. Így nem kétséges, hogy a most megjelent rendkívül sokoldalú alkotás igen nagy hiányt pótol. A mű tizennyolc szakember közös munkája. Ők az állattenyésztési szakma és az állattenyésztési szakirodalom kiváló képviselői, ha közülük nem is mindenki a legszorosabban a lótenyésztés területén munkálkodik. Ez nem is baj, sőt igen hasznos, hiszen így szakmai elfogultság nélkül rendkívül sokoldalúan tudják megközelíteni a témákat.

Mindez nagy segítséget nyújt abban, hogy nemcsak magát a hidegvérű lovat, hanem a különféle tenyésztési, tartási, hasznosítási módszereket is jobban meg tudjuk ismerni.

Akik napjainkban rutinszerűen dolgoznak e lovakkal, azok számára is sok gondolatébresztő rész található a műben. Különösen nagy értéke ennek a dekoratív, „kézbe kívánkozó” könyvnek, hogy rendkívül sok régi fényképet is láthatunk benne, melyek eredeti példányai nagyrészt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum birtokában vannak. Így például hajdani OMÉK-ok sok évtizeddel ezelőtti szereplőit éppúgy láthatjuk, mint a Várpalotán felszíni bányamunkában dolgozó magyar hidegvérűeket. De tanulságos az a kép is, amikor az aknajáratban láthatjuk a hidegvérű lovat három bányász társaságában. Az embert már a képanyag is elgondoltatja, amikor régmúlt idők lovait, lovasait láthatjuk – hogyan is alakult az ő életük?

A művet olvasva jól érezzük azt a lelkesedést, mellyel a szerzők a könyvet mi is a magyar hidegvérű bűvkörébe kerülünk, ha eddig nem voltunk benne. Valószínűleg sokunkban felébred a vágy, hogy portánkon magyar hidegvérűek éljenek.

A mű fejezetei nemcsak általános állattenyésztés-történelmi kalandozásra hívnak, hanem részletesen kifejtik azt a folyamatot is, melynek során a magyar hidegvérű ló kialakult. A szerzők kitérnek a muraközi lóra is, különösen rekonstruálására, illetve elismertetésének folyamatára.

A hazai hidegvérűló- állomány értékmérő tulajdonságai taglalása során a fajta vonóereje és ügetőképessége mellett hústermelő-képességéről, sőt tejtermelő-képességéről, és az erre alapozott árutermelés termeléstechnológiájáról szerezhetünk információt.

Az erre vonatkozó fejezetben nemcsak a fejhető tej mennyiségéről vagy a kancatej összetételéről, hanem a tejelő kancák takarmányozásáról és a kancák fejéséről is kaphatunk a gyakorlatban is jól hasznosítható ötleteket, tanácsokat. De a szerzőgárda felvállalta annak a kérdésnek megválaszolását is, hogyan lehet napjainkban a lóhúst hasznosítani, sőt a lóhúsból készült termékek marketingjéről is szó esik.

Hogy a különböző népeknél a nagyvilágban a lóhús milyen szerepet tölt be, arról is bővíthetjük tudásunkat. Az ezzel kapcsolatos fejezet azért is kiemelkedően fontos, mert nem egy lovakkal foglalkozó szakkönyv érzelmi okokból egyszerűen megfeledkezik arról, hogy a ló mint haszonállat emberi táplálékként is szolgálhat. Tény, hogy a lóhús 46 százalékát Ázsiában, s csak 18 százalékát Európában állítják elő. Pedig kontinensünkön hajdanán nagy jelentősége volt úgy a lóhús, mint a lótej fogyasztásának is, hiszen a régészeti kutatások szerint a ló háziasítása az időszámításunk előtti 4. évezred során zajlott, s hosszú évszázadok folyamán elsősorban az emberi táplálkozás fontos összetevőjeként szerepelt, majd igavonásra is hasznosították, de hátas állatként csak jóval később, Kr. e. 1500-1000 körül kezdett szolgálni. Később kontinensünkön vallási, társadalmi és kulturális okokból egyre ritkábbá vált a lóhúsfogyasztás. Így nem meglepő, hogy gyakran a szegényebb társadalmi osztályok eledelének tartották. Az nálunk is köztudott, hogy Olaszországban jelentős a lóhúsimport, s a helyi fogyasztás is számottevő, de az már nem, hogy Oroszország is ugyanakkora mennyiségű lóhúst importál, mint Itália. S hogy mekkora lehetőség van a lóhústermelésben, termelésben, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy 2012-ben az Oroszországi Föderációban 47 652 tonna, Olaszországban 18 125 tonna lóhúst állítottak elő. Nálunk a lóhústermelés mennyiségének tekintetében még igencsak kihasználatlanok a lehetőségek: mindössze 93 tonna lóhúst termeltünk az említett évben.

A magyar hidegvérű ló tenyésztésének stratégiája című fejezetben olvashatunk a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület megalapításáról éppúgy, mint az állományon belüli típusdifferenciálási törekvésekről, valamint az egyesület tenyésztési programjáról. A magyar hidegvérű ló fajta genetikai változatosságának jellemzése, populációgenetikai mérőszámokkal, illetve molekuláris genetikai vizsgálatokkal a XXI. századi modern módszerek eredményeit teszik közkinccsé.

A fajta jövőképéről, az alapító vonalak megőrzéséről és a hidegvérű lovak jelen- és jövőbéli sokrétű hasznosításának módjairól is olvashatunk a könyvben, melynek helye van minden magyar lókedvelő polcán.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2017/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nyugat-nílusi láz lovaknál

Hazánkban lovaknál a nyugat-nílusi láz vírusát először 2007-ben izolálták, majd 2008-ban 18 ló betegedett meg, melyből 5 elhullott, és a betegséget átvészelt állatokból három egyednek maradandó idegrendszeri elváltozása maradt fent. A helyzet nem javul, hiszen napjainkig a vírus nagy utat tett meg, számos országban kimutatták jelenlétét.

Új biológiai hulladéktechnológiát fejleszt a Profikomp Zrt.

Új, integrált biológiai hulladék feldolgozó technológiát fejleszt ki a gödöllői székhelyű Profikomp Környezettechnika Zrt. vezette konzorcium, amellyel elsősorban állattartó telepek állíthatnak elő új típusú szerves trágyát - közölték az MTI-vel.

Felejthetetlen világjátékok

A 2018-as Lovas Világjátékokra sokan örökre emlékezni fognak. Van, aki a Florence hurrikán okozta bonyodalmak, van, aki a szervezés hiányosságai miatt, és persze van, aki élete legnagyobb eredményét érte el 2018-ban. Legjobb hazai eredményünk a lovastornász Bence Balázs előkelő 10. helye.

A juhágazat hiányosságainak pótlása és új ismeretek szerzése a cél

"A hazai juhtartás eredményessége, termelékenysége, állategészségügyi helyzete, technológiai színvonala, és sajnos a juhtenyésztésé is elmarad az európai szinttől. Egy kutatóintézetnek nem feladata, hogy a hiányosság kialakulásának okát keresse. A mi feladatunk releváns megoldási javaslatok kidolgozása a felmerülő problémákra" - Dr. Monori István összefoglalóját olvashatják.

A bírálat nem hibakeresés

A ló törzskönyvezésének első lépése (a származásellenőrzés után) a küllemi és mozgás bírálat. Ezzel a munkával, szinte minden tenyésztő találkozik, aki törzskönyvezett lovat tart.

Hagyományos macskafajtáké a főszerep

Immár több mint másfél évtizedes hagyománya van annak, hogy a Magyar Macskamánia egyesület a Lurdy Házban rendezi meg kiállításait. Az idei első őszi seregszemlén különösen sok szép hazai tenyésztésű, fiatal állatot láthattunk. Ezek általában azon állatok leszármazottai, melyeket jellemzően 2005 és 2013 között pénzt, időt és fáradságot nem kímélve importáltak tulajdonosaik.

Magyar fejlesztés: új állategészségügyi és takarmányozási rendszer

Új állategészségügyi, szaporodásbiológiai és takarmányozási rendszert fejlesztett ki a komáromi Solum Zrt. és a balatonfüredi Adexgo Kft. 555 millió forintos beruházással - tájékoztatta a komáromi társaság vezérigazgatója az MTI-t.

Pincefeltörést is megakadályoznak a lovas polgárőrök

Lovas polgárőrök gyakorlati továbbképzését tartották a mögöttünk hagyott hétvégén, péntektől vasárnapig Békésen. Az ilyen jellegű szolgálatot vállaló lovasok több területen tevékenykednek, például az illegális fakitermelések, illegális szemétlerakók és parlagfűvel szennyezett területek felszámolásában.

Egy igazán hosszú fülű nyúl Budapesten

Nem mindennapi élményben volt része annak, aki az elmúlt hétvégén ellátogatott a budapesti Lurdy Házba, ahol immár hagyományosan megrendezték a fővárosban és az agglomerációban élő nyulászok első őszi kiállítását. Ezúttal igen sok volt a törpenyúl, de a nagytestű fajtákból is bőséggel láthattunk.

Medveháború tört ki Franciaországban

A medve-ellenes gazdákkal szemben az állatbarátok győzedelmeskedtek múlt csütörtökön, amikor a francia hatóságok titokban, légi úton juttatták el új élőhelyére a Pireneusokban azt a nősténymedvét, mely Szlovéniából érkezett.