Back to top

Egy könyv, melyre évtizedeket vártunk: A magyar hidegvérű ló

„A sok ismeretlen dunántúli parasztember emlékének, akik fél évszázadon át csendes harcot vívtak a gazdasági ló terjedéséért. Küzdelmük eredménye, hogy pár évtizede a hidegvérű ló tenyésztése általános tenyésztési szabadságot kapott.” Ezzel az ajánlással jelent meg idén Mihók Sándor szerkesztésében A magyar hidegvérű ló című összefoglaló mű.

A hazai lótenyésztési szakirodalom igen szegényes volt mindezidáig a magyar hidegvérűről szóló szakkönyvek tekintetében. Napjainkig csak egy jelent meg Ócsag Imre tollából A gazdasági ló címmel. Így nem kétséges, hogy a most megjelent rendkívül sokoldalú alkotás igen nagy hiányt pótol. A mű tizennyolc szakember közös munkája. Ők az állattenyésztési szakma és az állattenyésztési szakirodalom kiváló képviselői, ha közülük nem is mindenki a legszorosabban a lótenyésztés területén munkálkodik. Ez nem is baj, sőt igen hasznos, hiszen így szakmai elfogultság nélkül rendkívül sokoldalúan tudják megközelíteni a témákat.

Mindez nagy segítséget nyújt abban, hogy nemcsak magát a hidegvérű lovat, hanem a különféle tenyésztési, tartási, hasznosítási módszereket is jobban meg tudjuk ismerni.

Akik napjainkban rutinszerűen dolgoznak e lovakkal, azok számára is sok gondolatébresztő rész található a műben. Különösen nagy értéke ennek a dekoratív, „kézbe kívánkozó” könyvnek, hogy rendkívül sok régi fényképet is láthatunk benne, melyek eredeti példányai nagyrészt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum birtokában vannak. Így például hajdani OMÉK-ok sok évtizeddel ezelőtti szereplőit éppúgy láthatjuk, mint a Várpalotán felszíni bányamunkában dolgozó magyar hidegvérűeket. De tanulságos az a kép is, amikor az aknajáratban láthatjuk a hidegvérű lovat három bányász társaságában. Az embert már a képanyag is elgondoltatja, amikor régmúlt idők lovait, lovasait láthatjuk – hogyan is alakult az ő életük?

A művet olvasva jól érezzük azt a lelkesedést, mellyel a szerzők a könyvet mi is a magyar hidegvérű bűvkörébe kerülünk, ha eddig nem voltunk benne. Valószínűleg sokunkban felébred a vágy, hogy portánkon magyar hidegvérűek éljenek.

A mű fejezetei nemcsak általános állattenyésztés-történelmi kalandozásra hívnak, hanem részletesen kifejtik azt a folyamatot is, melynek során a magyar hidegvérű ló kialakult. A szerzők kitérnek a muraközi lóra is, különösen rekonstruálására, illetve elismertetésének folyamatára.

A hazai hidegvérűló- állomány értékmérő tulajdonságai taglalása során a fajta vonóereje és ügetőképessége mellett hústermelő-képességéről, sőt tejtermelő-képességéről, és az erre alapozott árutermelés termeléstechnológiájáról szerezhetünk információt.

Az erre vonatkozó fejezetben nemcsak a fejhető tej mennyiségéről vagy a kancatej összetételéről, hanem a tejelő kancák takarmányozásáról és a kancák fejéséről is kaphatunk a gyakorlatban is jól hasznosítható ötleteket, tanácsokat. De a szerzőgárda felvállalta annak a kérdésnek megválaszolását is, hogyan lehet napjainkban a lóhúst hasznosítani, sőt a lóhúsból készült termékek marketingjéről is szó esik.

Hogy a különböző népeknél a nagyvilágban a lóhús milyen szerepet tölt be, arról is bővíthetjük tudásunkat. Az ezzel kapcsolatos fejezet azért is kiemelkedően fontos, mert nem egy lovakkal foglalkozó szakkönyv érzelmi okokból egyszerűen megfeledkezik arról, hogy a ló mint haszonállat emberi táplálékként is szolgálhat. Tény, hogy a lóhús 46 százalékát Ázsiában, s csak 18 százalékát Európában állítják elő. Pedig kontinensünkön hajdanán nagy jelentősége volt úgy a lóhús, mint a lótej fogyasztásának is, hiszen a régészeti kutatások szerint a ló háziasítása az időszámításunk előtti 4. évezred során zajlott, s hosszú évszázadok folyamán elsősorban az emberi táplálkozás fontos összetevőjeként szerepelt, majd igavonásra is hasznosították, de hátas állatként csak jóval később, Kr. e. 1500-1000 körül kezdett szolgálni. Később kontinensünkön vallási, társadalmi és kulturális okokból egyre ritkábbá vált a lóhúsfogyasztás. Így nem meglepő, hogy gyakran a szegényebb társadalmi osztályok eledelének tartották. Az nálunk is köztudott, hogy Olaszországban jelentős a lóhúsimport, s a helyi fogyasztás is számottevő, de az már nem, hogy Oroszország is ugyanakkora mennyiségű lóhúst importál, mint Itália. S hogy mekkora lehetőség van a lóhústermelésben, termelésben, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy 2012-ben az Oroszországi Föderációban 47 652 tonna, Olaszországban 18 125 tonna lóhúst állítottak elő. Nálunk a lóhústermelés mennyiségének tekintetében még igencsak kihasználatlanok a lehetőségek: mindössze 93 tonna lóhúst termeltünk az említett évben.

A magyar hidegvérű ló tenyésztésének stratégiája című fejezetben olvashatunk a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület megalapításáról éppúgy, mint az állományon belüli típusdifferenciálási törekvésekről, valamint az egyesület tenyésztési programjáról. A magyar hidegvérű ló fajta genetikai változatosságának jellemzése, populációgenetikai mérőszámokkal, illetve molekuláris genetikai vizsgálatokkal a XXI. századi modern módszerek eredményeit teszik közkinccsé.

A fajta jövőképéről, az alapító vonalak megőrzéséről és a hidegvérű lovak jelen- és jövőbéli sokrétű hasznosításának módjairól is olvashatunk a könyvben, melynek helye van minden magyar lókedvelő polcán.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2017/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lovas legendák először együtt

Idén a fedeles fogathajtó világkupa-forduló kiegészítő programja egy világszenzáció volt. Együtt bemutatózott a világ három legismertebb lószelídítője: Monty Roberts, Lorenzo és Jean-Francois Pignon. A telt házas előadásokon a 32 tagú Magyar Nemzeti Díszegység is fellépett. A közönség a lovas show alkalmával Meskó Zsolt rendezésében egy kerekesszékes kisfiú történetét is megismerhette.

A húsgalamb: cél a legnagyobb vitalitású utód

A háztáji haszongalamb-tenyésztés elsősorban a fajtatiszta tenyésztésen alapul, mivel a hibridektől várható heterózishatás (hibridhatás) a galambfajban kisebb, mint más baromfifajokban. Ettől függetlenül, mint a fajtákat ismertető részben is kitértünk rá, a húsgalambtenyésztésben is vannak jól kiválasztott és szelektált fajták és vonalak keresztezésével előállított árutermelő hibridek.

Vakcina-gyártó üzem épül Monoron 8 milliárd forintból

A Ceva-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt. új állatvakcina-gyártó üzemet, valamint kutatási és fejlesztési központot épít a Pest megyei Monoron több, mint 8 milliárd forintból.

Középpontban a nyúltenyésztés: Mitől függ a nyulak születési súlya? (2.)

A szopós-, a növendék-, sőt még a kifejlett nyulak termelésének alakulásában is kisebb vagy nagyobb szerepe van az anyai hatásnak, mivel a magzatok tápláltsága egy hónapon, a szopósnyulaké 3 héten keresztül kizárólag az anyjuktól függ.

Egyre több az elhízott ló

A lovak fele túlsúlyosnak számít, mert a lótulajdonosok elfelejtették az egészséges lótartás alapelveit – figyelmeztetnek angol állatorvosok.

Újabb ASP-s vaddisznó Borsodban

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hangony község külterületén talált vaddisznó tetemben mutatta ki tegnap az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az új esetet a magas kockázatú területen belül azonosították. Az állategészségügyi szakemberek – az országos főállatorvos utasítására – megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását.

Drágábbak a gabonák, olcsóbbak a gyümölcsök

Tavaly novemberben a mezőgazdasági termelői árak 4,4 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakkal összevetve. A növényi termékek ára 9,1 százalékkal emelkedett, az élő állatok és állati termékek ára 3,1 százalékkal csökkent - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Új házikedvenc Közép-Ázsiából

Él Közép-Ázsiában egy dekoratív rágcsáló, az óriás versenyegér, amelynek tartására eleddig kevesen vállalkoztak. Ő a versenyegerek óriása, a fej és a test hossza 15-18,5 cm, farokhossza 13-16 cm, testsúlya pedig 169-275 gramm. Így érthető, hogy rokonfajaihoz képest jóval nagyobb helyet igényel.

Népszerűek a magyar galambfajták

2019. január második hétvégéjén rendezte meg a B. 15. Testvériség Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület éves kiállítását Rákospalotán, a Csokonai Művelődési Házban. A hajdan csak a kerület galambtenyésztőinek meghirdetett seregszemle mára kiteljesedett Budapest más, elsősorban északi kerületeiben lakó galambászaival.

Hatályba léptek a földtörvény módosításai

2019. január 11-én hatályba léptek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége által kezdeményezett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó, és az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosítások.