Back to top

Hogyan szállítsuk hüllőinket?

Amikor lelkes, ám kevésbé hozzáértő hüllőbarátok állatorvosi kezelésre, vagy eladásra szállítják állataikat, a célállomásra érkezve gyakran tárják fel a jó szándékkal berendezett, de az időjárásnak nem feltétlenül ellenálló cipősdobozokat. Ezekben nemritkán az útravalóra szánt elemózsiában fetrengő állatok láthatók. A szállítási alapszabályok egyike, hogy ezek az állatok nem igényelnek tízóráit.

Pedig a szállítási alapszabályok egyike, hogy ezek az állatok nem igényelnek tízóráit. Úgysem fognak a táplálkozással törődni!

Maga a tárolóhely vászonzsák, vagy szellőzőfelülettel ellátott műanyagdoboz lehet. A vászonzsák főként a nyári melegben hasznos, hiszen jól szellőzik. Olyan állatoknál is javasolható, amelyek egy dobozban összetörnék magukat, ledörzsölnék orrukról a bőrt. Akkor is jól jöhet egy zsák, ha rövidebb távon, csoportosan szállítjuk őket. Csoportosan azonban csak olyan állatok szállíthatók, amelyek – pl. karmaikkal – nem tesznek kárt egymásban. A vászonzsák hátulütője, hogy a vizelet hamar átitatja.

Fotó: Ferencz Balázs Roland

Fontos, hogy a dobozon úgy alakítsuk ki a szellőzőfelületet, hogy az ne sértse fel a benne utazó állat kültakaróját. Ha például perforáljuk a dobozt, akkor azt belülről kifelé tegyük. Fontos, hogy akár zsákot, akár dobozt alkalmazunk, legyen az állat alatt törlőpapír, amely felszívja a vizeletet. Legyen továbbá igény szerint kapaszkodó, illetve búvóhelyük. Ilyesmire kiválóan megfelelhetnek pl. a tojástálcadarabok.

Hőszigetelt tároló esetében gyakran kilyukasztják azt a jobb szellőzés érdekében, ám ez ezáltal elveszíti hőszigetelő funkcióját. Ha aggódunk, akkor megfelelő időközönként és megfelelő hőmérsékletű helyen szellőztessük a dobozokat. Ekkor azonban az adott hely esetleg hidegebb levegőjét zárjuk vissza az állatokkal egy térbe. Ilyen esetben érdemes a ládán belüli hőmérsékletet pl. egy langyos vizet tartalmazó vizes flakonnal, jégakkuval szabályozni. Fontos továbbá feltüntetni a ládán, hogy mit szállítunk benne, különösen, ha veszélyes állatokat tartalmaz.

Ferencz Balázs Rolandnak a Kistermelők Lapjában megjelenő részletes cikke alapján

Forrás: 
Kistermelők Lapja/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Milyen a jó galambdúc?

Húsgalambjaink életének minősége, jólléte (welfare) nemcsak fontos állatvédelmi szempont, de a sikeres galambhús-előállítás alapja is. Az első komoly hiba, amit elkövethetünk a sikeres húsgalambtartás ellen, az a nem megfelelően kialakított dúc.

„Szociális csirkefarm” a tanácselnök kertjében

Először csak kicsiben, néhány közmunkással kezdődött el pár éve az a program a faluban, amely idén egy virágzó, mintegy tucat helyinek munkát adó, a környéket friss baromfi hússal ellátó vállalkozássá nőheti ki magát.

Jó tanuló a szamár!

A szamár hazánkban meglehetősen mostoha sorsú volt, mondhatni, csak a megtűrték a ló mellett – de nem csak a Kárpát-medencében volt így, hanem a világ számos országában is. Nálunk igazán csak a juhászok értékelték sokra ezt a jobb sorsra érdemes állatot.

Birkanyírás A-tól Z-ig

Tavasszal, az ellések befejeztével kezdetét veszi a birkanyírási szezon. Évente legalább egyszer, de még jobb, ha kétszer szabadítják meg az állatot a gyapjától annak érdekében, hogy az energiáját ne a teste hűtésére, hanem a megevett takarmány hasznosítására fordítsa. Így a legtöbb helyen nyáron is megnyírják a birkákat.

Öt köbméternyi állatbőrt dobtak ki Pápán

Mintegy 50-60 haszonállat, elsősorban birka lenyúzott bőrét rakták le ismeretlenek a pápai Határ utcának a Szabó Dezső utcához közeli, fákkal és bokrokkal körbevett egyik földútján az előző héten. A város a környezetszennyezés péntek délutáni észlelését követően néhány órán belül elszállíttatta a maradványokat. A rendőrség vizsgálja az ügyet.

Hét nógrádi települést nyilvánítottak fertőzött területté

Módosultak az afrikai sertéspestis (ASP) miatt korlátozás alá vont területek a napokban és megváltoztak az ártalmatlanított disznók után igényelhető állami kártalanítás szabályai a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján megjelent új országos főállatorvosi határozat szerint.

A csapodár függőcinege

A függőcinege apró termetű, mozgásában a cinegékre emlékeztető madár, de nem rokona a hazánkban élő cinegéknek, például a szén- vagy a kék cinegének sem. A faj Európában elsősorban a középső és a keleti tájakon honos, nyugaton jóval ritkább, de például Portugáliában és a Brit-szigeteken teljesen hiányzik.

Feketehattyú-veszély?!

Amikor az Ausztráliában őshonos fekete hattyút a XIX. században elkezdték díszmadártartás céljára jelentősebb mennyiségben importálni Európába, biztos, hogy nem gondolt arra senki, hogy ezzel akár faunánkat is veszélyeztethetik.

Juh vagy kecske?

A sörényes juhok hímjeinek harántbordázott szarva gyakorta eléri akár a 80 centimétert is. Így nem meglepő, hogy a vadászok hőn áhított trófeáinak számítanak, s mivel a faj igen jól akklimatizálódik, a világ számos pontjára betelepítették.

Szigorodtak a sertéspestis miatti járványügyi intézkedések - FRISSÍTETT

Összeírják az ország valamennyi sertésállományát, ellenőrzik a járványvédelmi intézkedések betartását is. Az ASP megelőzésére és korai felismerésére vonatkozó intézkedések hatékonyságának növelése érdekében új országos főállatorvosi határozat lépett életbe Magyarországon. Számos változást tartalmaz az eddigi intézkedésekhez képest.