Back to top

Rossz vége lett a disznóvágásnak

A több sertést tartó család disznóvágást szándékozott tartani. A családfő ehhez böllért hívott, de pont a vágáskor még nem tartózkodott otthon. Így történt, hogy a böllér nem az előre kiszemelt herélt kandisznót ölte le, hanem egy kocát. Amikor a családfő megérkezett, teljesen el volt képedve… Vajon ilyenkor jogilag ki a felelős?

A böllért kívánta felelőssé tenni azért, hogy nem a megfelelő állatot vágta le. A böllér elhárította a felelősségét, mondván, hogy ő azt az állatot vágta le, amelyet mutattak neki. Vajon ilyenkor jogilag ki a felelős?

Sorra vesszük a lehetőségeket. Ha a családfő még korábban egyeztetett a böllérrel, és egyértelműen beazonosítható módon megmutatta a levágandó állatot, akkor a böllér a felelős azért, hogy nem a megfelelő állatot vágta le, és ezzel a gazdának kárt okozott.

Kérdés, hogy ki mutatta meg a böllérnek az állatot. Vélhetőleg valaki a családtagok közül, viszont még így is nyitott a kérdés, hogy a böllér az eset összes körülményeinek figyelembe vételével megalapozottan bízhatott-e abban, hogy az adott személy pontos információt ad a kiválasztott állatról. Nyilván más a helyzet akkor, ha a gazdaságban aktívan tevékenykedő családtagtól kapja az információt, mint ha pl. a család éppen hazalátogató, egyébként kollégista középiskolás gyereke mondott volna valamit neki általánosságban a levágandó állatról.

jogorvoslat_disznovagas_kep.jpg

Fotó: Nényei Borbála

Ha a gazda esetleg legalább azt előre elmondta a böllérnek, hogy herélt kant kell majd vágni, akkor akárki mutatta meg neki a később levágott kocát, legalább annyi elvárható lett volna tőle, hogy az eredeti megrendelő, azaz a gazda szándékát ismerve felhívja a figyelmet arra, hogy az ő megbízatása nem kocavágásra szól. A felelősség alól akkor mentesül, ha ennek ellenére az utasítást adó – akit a konkrét helyzetben alappal tekinthetett a böllér a gazda megbízottjának – fenntartja az utasítást.

Tehát egyszerű ügy is bonyolult jogi helyzetet eredményezhet. Erről részletesen a Kistermelők Lapjában olvashatnak Dr. Cenner Tibor tollából.

Forrás: 
Kistermelők Lapja/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Importnyomás alatt a sertés termelői ára

Visszaesett Magyarország élősertés-kivitele 2017 első tíz hónapjában az egy évvel korábban exportált mennyiséghez képest, míg az élősertés-import ugyanebben az időszakban 45 százalékkal nőtt. Emellett az élősertés termelői ára is jelentősen csökkent.

Nyúlgyógyászat dióhéjban

Mostanában egyre többen kezdenek ház körüli nyúltartásba, melynek során némi nyúlgyógyászati alapismeretekre is szükségük lehet. Nem árt tisztában lenni a leggyakoribb betegségekkel, melyek akár komoly vámszedői is lehetnek az állatoknak. Essen szó a megelőzés fontosságáról is!

Az állati termékek jövőjéről tanácskoztak a világ legnagyobb agrárminiszter-találkozóján

A berlini Zöld Hét egyben a világ legnagyobb agrárdiplomáciai eseménye is. A kiállítás pénteki nyitónapját követően, szombaton 69 ország agrárminisztere tanácskozott zárt ajtók mögött: az idén az állattartás jövőjét járták körül.

A tehenek helyett a mandulát fejnék az amerikai gazdák

Az egyre látványosabban csökkenő amerikai tejtermék fogyasztás helyébe a növényi alapú „tejtermékek” lépnek, ezért mind több, korábban tejtermelő farmer igyekszik meglovagolni az új trendet. Egyre többen telepítenek mandulaültetvényeket, aminek eredményeként a mandulatermelés várhatóan triplájára nő 2021-re.

Folyamatosan fejlesztik az ANAS nyúltenyésztő telepét

A nyúlágazat nagyon kis szelete az agráriumnak, amely az elmúlt években teljesen átalakult. Mára csak a nagyobb telepek maradtak életképesek, háztáji körülmények között saját fogyasztásra és a termelői piacokon való értékesítésre, esetleg hobbiból tartanak nyulakat. A nyúltartásnak magasak a költségei: sokba kerül a takarmány, és az állatjóléti eszközök is jelentős összeget tesznek ki.

Megreformálnák a hazai struccágazatot

A Debreceni Egyetem Állattenyésztéstani Tanszéke több tenyésztő és az Országos Strucctenyésztők Egyesülete kezdeményezésére idén felméri a hazai struccállományt, annak genetikai hátterét, és az ágazat egyéb, a professzionális termeléshez, tenyésztésszervezéshez szükséges jellemzőit.

Minden, amit az állattenyésztési pályázatok kifizetéséről tudni kell

Az elmúlt hónapokban a Magyar Államkincstár (MÁK) megküldte a támogatói okiratokat a támogatásban részesülő pályázóknak, továbbá közzétett egy felhasználói kézikönyvet.

Egy mintaértékű húsmarha állomány

A most bemutatott húshasznú szarvasmarhát tenyésztő gazdaság méretét és termelési színvonalát alapvetően meghatározza a rendelkezésre álló gyepterület mérete és minősége. Tartástechnológiáját alkalmasnak tartjuk szélesebb körű alkalmazásra, a gazdaság mintául szolgálhat a kisebb állományú húsmarhát tartó vállalkozások számára.

Keletről is kopogtat a sertéspestis

A magyar-román határtól alig több mint 7 km-re afrikai sertéspestist (ASP) regisztrált egy háztáji állományban a Román Állategészségügyi Szolgálat. A betegség tényét múlt hét csütörtökön a laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették. A helyi hatóságok minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtettek az ASP terjedésének megakadályozása érdekében.

Galambmustra Rákospalotán

Még 1912-ben történt, hogy 51 galambtenyésztő megalakította Rákospalotán a galambtenyésztők helyi egyesületét, mely ma is működik B.15. Testvériség Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület néven. A szervezet évente kiállítást is rendez.