Back to top

Rossz vége lett a disznóvágásnak

A több sertést tartó család disznóvágást szándékozott tartani. A családfő ehhez böllért hívott, de pont a vágáskor még nem tartózkodott otthon. Így történt, hogy a böllér nem az előre kiszemelt herélt kandisznót ölte le, hanem egy kocát. Amikor a családfő megérkezett, teljesen el volt képedve… Vajon ilyenkor jogilag ki a felelős?

A böllért kívánta felelőssé tenni azért, hogy nem a megfelelő állatot vágta le. A böllér elhárította a felelősségét, mondván, hogy ő azt az állatot vágta le, amelyet mutattak neki. Vajon ilyenkor jogilag ki a felelős?

Sorra vesszük a lehetőségeket. Ha a családfő még korábban egyeztetett a böllérrel, és egyértelműen beazonosítható módon megmutatta a levágandó állatot, akkor a böllér a felelős azért, hogy nem a megfelelő állatot vágta le, és ezzel a gazdának kárt okozott.

Kérdés, hogy ki mutatta meg a böllérnek az állatot. Vélhetőleg valaki a családtagok közül, viszont még így is nyitott a kérdés, hogy a böllér az eset összes körülményeinek figyelembe vételével megalapozottan bízhatott-e abban, hogy az adott személy pontos információt ad a kiválasztott állatról. Nyilván más a helyzet akkor, ha a gazdaságban aktívan tevékenykedő családtagtól kapja az információt, mint ha pl. a család éppen hazalátogató, egyébként kollégista középiskolás gyereke mondott volna valamit neki általánosságban a levágandó állatról.

Fotó: Nényei Borbála

Ha a gazda esetleg legalább azt előre elmondta a böllérnek, hogy herélt kant kell majd vágni, akkor akárki mutatta meg neki a később levágott kocát, legalább annyi elvárható lett volna tőle, hogy az eredeti megrendelő, azaz a gazda szándékát ismerve felhívja a figyelmet arra, hogy az ő megbízatása nem kocavágásra szól. A felelősség alól akkor mentesül, ha ennek ellenére az utasítást adó – akit a konkrét helyzetben alappal tekinthetett a böllér a gazda megbízottjának – fenntartja az utasítást.

Tehát egyszerű ügy is bonyolult jogi helyzetet eredményezhet. Erről részletesen a Kistermelők Lapjában olvashatnak Dr. Cenner Tibor tollából.

Forrás: 
Kistermelők Lapja/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hortobágyi pásztorok titkos kincse: a sinka

A sinka egy rövid, sima szőrű, hegyes, felálló fülű kutyafajta kunkorodó farokkal. A fajta neve küllemére utal, a sinka szó simát jelent a hortobágyi tájnyelvben. Bár a fajtának kialakultak a meghatározó külső jegyei, a sinkatenyésztés és szelekció elsődleges szempontja napjainkban is a terelőképesség.

A szarvastej az új-zélandi séfek új kedvence

A különleges italból készült ételek egyelőre csak Auckland és Wellington öt felsőkategóriás éttermében érhetőek el. Az új, szokatlan alapanyag már díjat is nyert és a szakácsok az egekig magasztalják.

Kényszerből fogott bele, mára díjakat nyer vele

Godó Oszkár, helyi lakos nyolcéves kora óta foglalkozik különféle nyulakkal. Ez a tevékenység azóta is végigkíséri életet, mindennapjainak részévé vált, és saját bevallása szerint ez idő alatt bele is szeretett ezekbe az állatokba.

Kezdődik a kecskék szerelmi időszaka

Közeleg a nyár vége, amikor a kecskéknél megkezdődik a „szerelem időszaka”. Jól gondoljuk meg, melyik gödölyét, melyik anyát nem érdemes fedeztetni. Bármily szomorú ugyan, de a nem megfelelőket ki kell selejtezni.

Nagy István: A büdzsé garantálja az agrárium biztonságos növekedését

A jövő évi költségvetés garantálja a magyar agrárium erősödését, biztonságos növekedését és újabb áfacsökkentéssel segíti a családokat - mondta az agrárminiszter.

Diákmunkások a sertéstelepen

Egyre nyilvánvalóbb és égetőbb probléma a munkaerőhiány a mezőgazdaságban. A kétkezi munka tisztelete átalakult az elmúlt évtizedekben, kevesebb fiatal látja a jövőjét, a boldogulását ebben az ágazatban. Üdítő­ kivételek azonban mindig vannak. Találkoztunk olyanokkal, akik már a diákmunka adta lehetőséget megragadva úgy határoztak, egy sertéstelepen próbálják ki magukat.

Aflatoxin a tejben?

A tejben is megtalálható, potenciálisan közegészségügyi veszélyt jelentő aflatoxin felmérését és visszaszorítását tűzte ki célul az a program, melyre mintegy 300 millió forintot nyertek a NKFIH pályázatán a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kutatói.

Miért szelídebb a házinyuszi a vadnyúlnál?

Egy vadnyúl azonnal menekül, ha ember tűnik fel a láthatáron. Házi rokona azonban némi élelem reményében a közelben marad. Egy új tanulmány alapján a háziasítás az állatok agyában idézett elő változásokat, amelynek segítségével alkalmazkodtak az új, ember-uralta környezethez.

Több szarvasmarhát és sertést tartanak

Az elmúlt egy évben 15 ezerrel nőtt a szarvasmarha-, 50 ezerrel a sertésállomány, ugyanakkor a juhok száma 14 ezerrel, a tyúkoké pedig 776 ezerrel csökkent - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Óvjuk nyulainkat a túlzott napsütéstől!

A sok napsütés és az ezzel járó tartós meleg nemcsak a gazdák szervezetét, hanem a jószágokét is megviseli. Azonban némi odafigyeléssel sokat segíthetünk állatainkon, így nyulainkon is, ezáltal nemcsak jobban elviselik a hőséget, hanem termelékenységük sem fog számottevően csökkenni.