Back to top

Rossz vége lett a disznóvágásnak

A több sertést tartó család disznóvágást szándékozott tartani. A családfő ehhez böllért hívott, de pont a vágáskor még nem tartózkodott otthon. Így történt, hogy a böllér nem az előre kiszemelt herélt kandisznót ölte le, hanem egy kocát. Amikor a családfő megérkezett, teljesen el volt képedve… Vajon ilyenkor jogilag ki a felelős?

A böllért kívánta felelőssé tenni azért, hogy nem a megfelelő állatot vágta le. A böllér elhárította a felelősségét, mondván, hogy ő azt az állatot vágta le, amelyet mutattak neki. Vajon ilyenkor jogilag ki a felelős?

Sorra vesszük a lehetőségeket. Ha a családfő még korábban egyeztetett a böllérrel, és egyértelműen beazonosítható módon megmutatta a levágandó állatot, akkor a böllér a felelős azért, hogy nem a megfelelő állatot vágta le, és ezzel a gazdának kárt okozott.

Kérdés, hogy ki mutatta meg a böllérnek az állatot. Vélhetőleg valaki a családtagok közül, viszont még így is nyitott a kérdés, hogy a böllér az eset összes körülményeinek figyelembe vételével megalapozottan bízhatott-e abban, hogy az adott személy pontos információt ad a kiválasztott állatról. Nyilván más a helyzet akkor, ha a gazdaságban aktívan tevékenykedő családtagtól kapja az információt, mint ha pl. a család éppen hazalátogató, egyébként kollégista középiskolás gyereke mondott volna valamit neki általánosságban a levágandó állatról.

Fotó: Nényei Borbála

Ha a gazda esetleg legalább azt előre elmondta a böllérnek, hogy herélt kant kell majd vágni, akkor akárki mutatta meg neki a később levágott kocát, legalább annyi elvárható lett volna tőle, hogy az eredeti megrendelő, azaz a gazda szándékát ismerve felhívja a figyelmet arra, hogy az ő megbízatása nem kocavágásra szól. A felelősség alól akkor mentesül, ha ennek ellenére az utasítást adó – akit a konkrét helyzetben alappal tekinthetett a böllér a gazda megbízottjának – fenntartja az utasítást.

Tehát egyszerű ügy is bonyolult jogi helyzetet eredményezhet. Erről részletesen a Kistermelők Lapjában olvashatnak Dr. Cenner Tibor tollából.

Forrás: 
Kistermelők Lapja/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A húsgalamb: cél a legnagyobb vitalitású utód

A háztáji haszongalamb-tenyésztés elsősorban a fajtatiszta tenyésztésen alapul, mivel a hibridektől várható heterózishatás (hibridhatás) a galambfajban kisebb, mint más baromfifajokban. Ettől függetlenül, mint a fajtákat ismertető részben is kitértünk rá, a húsgalambtenyésztésben is vannak jól kiválasztott és szelektált fajták és vonalak keresztezésével előállított árutermelő hibridek.

Vakcina-gyártó üzem épül Monoron 8 milliárd forintból

A Ceva-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt. új állatvakcina-gyártó üzemet, valamint kutatási és fejlesztési központot épít a Pest megyei Monoron több, mint 8 milliárd forintból.

Középpontban a nyúltenyésztés: Mitől függ a nyulak születési súlya? (2.)

A szopós-, a növendék-, sőt még a kifejlett nyulak termelésének alakulásában is kisebb vagy nagyobb szerepe van az anyai hatásnak, mivel a magzatok tápláltsága egy hónapon, a szopósnyulaké 3 héten keresztül kizárólag az anyjuktól függ.

Egyre több az elhízott ló

A lovak fele túlsúlyosnak számít, mert a lótulajdonosok elfelejtették az egészséges lótartás alapelveit – figyelmeztetnek angol állatorvosok.

Újabb ASP-s vaddisznó Borsodban

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hangony község külterületén talált vaddisznó tetemben mutatta ki tegnap az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az új esetet a magas kockázatú területen belül azonosították. Az állategészségügyi szakemberek – az országos főállatorvos utasítására – megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását.

Drágábbak a gabonák, olcsóbbak a gyümölcsök

Tavaly novemberben a mezőgazdasági termelői árak 4,4 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakkal összevetve. A növényi termékek ára 9,1 százalékkal emelkedett, az élő állatok és állati termékek ára 3,1 százalékkal csökkent - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Új házikedvenc Közép-Ázsiából

Él Közép-Ázsiában egy dekoratív rágcsáló, az óriás versenyegér, amelynek tartására eleddig kevesen vállalkoztak. Ő a versenyegerek óriása, a fej és a test hossza 15-18,5 cm, farokhossza 13-16 cm, testsúlya pedig 169-275 gramm. Így érthető, hogy rokonfajaihoz képest jóval nagyobb helyet igényel.

Népszerűek a magyar galambfajták

2019. január második hétvégéjén rendezte meg a B. 15. Testvériség Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület éves kiállítását Rákospalotán, a Csokonai Művelődési Házban. A hajdan csak a kerület galambtenyésztőinek meghirdetett seregszemle mára kiteljesedett Budapest más, elsősorban északi kerületeiben lakó galambászaival.

Hatályba léptek a földtörvény módosításai

2019. január 11-én hatályba léptek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége által kezdeményezett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó, és az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosítások.

A kínai sertéságazat megsínyli az ASP-t

Kína legnagyobb sertéstenyésztői jelentősen csökkentették a 2018-as profit becsléseiket, mivel a gyorsan terjedő afrikai sertéspestis (ASP) erősen befolyásolja a sertéshús árakat és a keresletet. Ez pedig érzékenyen érinti a világ legnagyobb sertéshús előállító országát.