Back to top

Igazán sokszínű madár a rozella papagáj

A madárkedvelők széles táborában nagy közkedveltségnek örvend a közönséges vagy más néven keleti rozella papagáj. Ez utóbbi elnevezés elterjedési területére utal, ugyanis Ausztrália délkeleti partvidékén, illetve Tasmaniában fordul elő a vadonban.

Fotó: Tóth Zsigmond
Emellett az ember behurcolta ezt a sok színben pompázó, mintegy 30 centiméter hosszú elegáns madarat Új-Zélandra is, ahol viszont más rokonfajokkal, különösen a pennant papagájjal hibridizálódott. Így az ottani populáció nemigen tekinthető tisztavérűnek. Egyébként eredeti elterjedési területén is, ott, ahol a pennanttal, a sápadt fejű rozellával érintkezik a keleti rozella állománya, rendre előfordulnak hibridek.

Madarunknak három alfaja alakult ki. Mivel hajdan elsősorban Ausztrália nagy kikötőiből indultak a tollasokkal is megrakott hajók, így a tasmániai alfajt soha sem hozták be Európába. A II. világháborúig még a törzsalakot, illetve az úgynevezett díszes rozellát, azaz a harmadik alfajt még külön tenyésztették a madárbarátok. A nagy világégést követően azonban már erre nem ügyeltek, így napjainkra lényegében

az európai állomány a törzsalak és a díszes rozella alfajhibridjéből tevődik össze.

A rozella papagáj a fehér ember megjelenése előtt elsősorban a nyílt szavannák lakója volt, de a mezőgazdaság terjedésével és az urbanizációval új életterek nyíltak meg számára. Jól alkalmazkodik a városi környezethez, így Canberra és Sydney kertvárosias negyedeiben nemcsak a madáretetőket keresi föl, hanem akár egy idő után azok tulajdonosainak kezéből is elveszi az ínyenc falatokat. Szerencsére ma még mintegy félmillió közönséges rozella él a vadonban, s jelentős a fogságban tartott állomány is.

Immár se szeri, se száma a különféle mutációknak, melyek közül nem egy már szinte nem is hasonlít az eredeti színezetű egyedekre.
Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy mozgékony perzsamacska-különlegesség

A csincsillaperzsák sokakat elkápráztatnak – ha részvételükkel macskaszépségversenyt rendeznének, bizonyára dobogós helyen végeznének. Ezek a gyönyörű, smaragdzöld szemű állatok fekete kontúrú pirosas orrukkal és sötét színű tappancsaikkal valóban elbűvölők. Hazánkban a csincsillaperzsák igen nagy ritkaságnak számítanak.

A húsgalamb legyen jó termelő, szemrevaló

Hús előállítására majd’ minden galambfajta alkalmas, a hústermelésre szakosodott haszonfajták közös jellemzőjük, hogy kifejezetten pecsenyegalambok előállítására tenyésztették őket. Jellemzőjük a kellően (de nem túlságosan) nagy test, az erőteljes fejlődési erély, a kedvező szaporodóképesség.

Elindult a nemzeti húsgalambprogram

Nemzeti galamb-, nyúl- és díszmadár-kiállítást rendeztek december 7. és 9. között Budapesten, a Hungexpo B pavilonjában. A rangos rendezvényt Dr. Nagy István agrárminiszter és Dr. Pintér József Zsolt, az MGKSZ elnöke nyitotta meg. Évtizedeken át hagyomány volt, hogy a budapesti vásárváros ad helyet a hazai kisállattenyésztés legrangosabb eseményének, mely egy bő évtizeddel ezelőtt megszakadt.

Többet kapnak vissza a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák

Nagyobb arányú visszatérítést kapnak idén a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák, mivel idén nyáron 4 milliárd forintról 5 milliárd forintra emelték az agrárbiztosítások díjtámogatási keretét - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Hamarosan gazdák vehetik birtokba az egykori lőteret

Befejeződött az egykori lőtér rehabilitációja a Hortobágyon, a legeltetésre alkalmassá tett területet a gazdák hamarosan igénybe vehetik. A 4400 hektár terület helyreállítása természetvédelmi területté három tárca - az Agrárminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium - együttműködésével valósult meg.

Új fejezet nyílik a magyar-libanoni agrár-külkereskedelmi kapcsolatokban

Kétoldalú egyeztetést folytatott Nagy István agrárminiszter a Libanoni Köztársaság agrárminiszterével Budapesten, az Agrárminisztériumban. A felek mezőgazdasági együttműködésről szóló tárcaközi egyetértési szándéknyilatkozatot is aláírtak, valamint megnyitották az első Magyarországon rendezett libanoni termékbemutatót.

Decembertől újra igényelhető a sertés állatjóléti támogatás

Idén véget ér a 2007 óta működő, nemzeti forrásból finanszírozott, sertés hízókhoz kapcsolódó állatjóléti támogatási program, mert lejárt az Európai Bizottság jóváhagyása. Az Agrárminisztérium a sertéságazati szakmai szervezetekkel történt egyeztetés után ezért már 2018 áprilisában kezdeményezte Brüsszelben a 2025-ig tartó, új támogatási programot az eddigi szakmai tartalommal, de emelt támogatási kerettel.

Átadták az Óvártej Zrt. új üzemcsarnokát

Hazánk mezőgazdasági lehetőségeinek és az évszázados gazdálkodási hagyományok megőrzésének köszönhetően a tejtermelésben mára Európa élvonalába tartozunk – jelentette ki Nagy István agrárminiszter Mosonmagyaróváron az Óvártej Zrt. üzemcsarnokának avatásán.

Takarmánymuslica aprószájúaknak

A gyümölcslegyek, köznapi nevükön a muslicák a kistestű, illetve apró szájjal rendelkező egzotikus rovarevő fajok számára kiváló eleségnek számítanak. Különösen gyakran használják a kis imádkozósáskák, a nagyon fiatal kaméleonok nevelése során; a nyílméregbéka-tartók számára pedig szó szerint elengedhetetlen ennek a takarmánynak az alkalmazása.

Lovasok rémálma: a kólika

A hétköznapi nyelvben kólika fogalmán általában a vékony- és vastagbeleket érintő elváltozásokat értjük. Maga a kólika szó hasi fájdalmat jelent, tehát nem egy bizonyos betegség definíciója, hanem számos olyan kórkép együttes tünete, amelyek hasi fájdalommal járnak. Fontos, hogy a lótartók minél hamarabb felismerjék a tüneteket, de még ennél is fontosabb a megelőzés.