Back to top

Igazán sokszínű madár a rozella papagáj

A madárkedvelők széles táborában nagy közkedveltségnek örvend a közönséges vagy más néven keleti rozella papagáj. Ez utóbbi elnevezés elterjedési területére utal, ugyanis Ausztrália délkeleti partvidékén, illetve Tasmaniában fordul elő a vadonban.

Fotó: Tóth Zsigmond
Emellett az ember behurcolta ezt a sok színben pompázó, mintegy 30 centiméter hosszú elegáns madarat Új-Zélandra is, ahol viszont más rokonfajokkal, különösen a pennant papagájjal hibridizálódott. Így az ottani populáció nemigen tekinthető tisztavérűnek. Egyébként eredeti elterjedési területén is, ott, ahol a pennanttal, a sápadt fejű rozellával érintkezik a keleti rozella állománya, rendre előfordulnak hibridek.

Madarunknak három alfaja alakult ki. Mivel hajdan elsősorban Ausztrália nagy kikötőiből indultak a tollasokkal is megrakott hajók, így a tasmániai alfajt soha sem hozták be Európába. A II. világháborúig még a törzsalakot, illetve az úgynevezett díszes rozellát, azaz a harmadik alfajt még külön tenyésztették a madárbarátok. A nagy világégést követően azonban már erre nem ügyeltek, így napjainkra lényegében

az európai állomány a törzsalak és a díszes rozella alfajhibridjéből tevődik össze.

A rozella papagáj a fehér ember megjelenése előtt elsősorban a nyílt szavannák lakója volt, de a mezőgazdaság terjedésével és az urbanizációval új életterek nyíltak meg számára. Jól alkalmazkodik a városi környezethez, így Canberra és Sydney kertvárosias negyedeiben nemcsak a madáretetőket keresi föl, hanem akár egy idő után azok tulajdonosainak kezéből is elveszi az ínyenc falatokat. Szerencsére ma még mintegy félmillió közönséges rozella él a vadonban, s jelentős a fogságban tartott állomány is.

Immár se szeri, se száma a különféle mutációknak, melyek közül nem egy már szinte nem is hasonlít az eredeti színezetű egyedekre.
Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Milyen a jó galambdúc?

Húsgalambjaink életének minősége, jólléte (welfare) nemcsak fontos állatvédelmi szempont, de a sikeres galambhús-előállítás alapja is. Az első komoly hiba, amit elkövethetünk a sikeres húsgalambtartás ellen, az a nem megfelelően kialakított dúc.

„Szociális csirkefarm” a tanácselnök kertjében

Először csak kicsiben, néhány közmunkással kezdődött el pár éve az a program a faluban, amely idén egy virágzó, mintegy tucat helyinek munkát adó, a környéket friss baromfi hússal ellátó vállalkozássá nőheti ki magát.

Jó tanuló a szamár!

A szamár hazánkban meglehetősen mostoha sorsú volt, mondhatni, csak a megtűrték a ló mellett – de nem csak a Kárpát-medencében volt így, hanem a világ számos országában is. Nálunk igazán csak a juhászok értékelték sokra ezt a jobb sorsra érdemes állatot.

Birkanyírás A-tól Z-ig

Tavasszal, az ellések befejeztével kezdetét veszi a birkanyírási szezon. Évente legalább egyszer, de még jobb, ha kétszer szabadítják meg az állatot a gyapjától annak érdekében, hogy az energiáját ne a teste hűtésére, hanem a megevett takarmány hasznosítására fordítsa. Így a legtöbb helyen nyáron is megnyírják a birkákat.

Öt köbméternyi állatbőrt dobtak ki Pápán

Mintegy 50-60 haszonállat, elsősorban birka lenyúzott bőrét rakták le ismeretlenek a pápai Határ utcának a Szabó Dezső utcához közeli, fákkal és bokrokkal körbevett egyik földútján az előző héten. A város a környezetszennyezés péntek délutáni észlelését követően néhány órán belül elszállíttatta a maradványokat. A rendőrség vizsgálja az ügyet.

Hét nógrádi települést nyilvánítottak fertőzött területté

Módosultak az afrikai sertéspestis (ASP) miatt korlátozás alá vont területek a napokban és megváltoztak az ártalmatlanított disznók után igényelhető állami kártalanítás szabályai a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján megjelent új országos főállatorvosi határozat szerint.

A csapodár függőcinege

A függőcinege apró termetű, mozgásában a cinegékre emlékeztető madár, de nem rokona a hazánkban élő cinegéknek, például a szén- vagy a kék cinegének sem. A faj Európában elsősorban a középső és a keleti tájakon honos, nyugaton jóval ritkább, de például Portugáliában és a Brit-szigeteken teljesen hiányzik.

Feketehattyú-veszély?!

Amikor az Ausztráliában őshonos fekete hattyút a XIX. században elkezdték díszmadártartás céljára jelentősebb mennyiségben importálni Európába, biztos, hogy nem gondolt arra senki, hogy ezzel akár faunánkat is veszélyeztethetik.

Juh vagy kecske?

A sörényes juhok hímjeinek harántbordázott szarva gyakorta eléri akár a 80 centimétert is. Így nem meglepő, hogy a vadászok hőn áhított trófeáinak számítanak, s mivel a faj igen jól akklimatizálódik, a világ számos pontjára betelepítették.

Szigorodtak a sertéspestis miatti járványügyi intézkedések - FRISSÍTETT

Összeírják az ország valamennyi sertésállományát, ellenőrzik a járványvédelmi intézkedések betartását is. Az ASP megelőzésére és korai felismerésére vonatkozó intézkedések hatékonyságának növelése érdekében új országos főállatorvosi határozat lépett életbe Magyarországon. Számos változást tartalmaz az eddigi intézkedésekhez képest.