Back to top

Páratlan panoráma nyílik a Balaton-felvidékre a Batsányi-kilátóból

A Keszthelyi-hegység barlangjainak, növényritkaságainak felkutatása, a hegyek-völgyek bejárása nem fér bele egy-két napba. Valamelyik kilátóra azonban néhány óra alatt is felkapaszkodhatunk, ha varázslatos tájat szeretnénk látni. Mindközül talán a Batsányi-kilátóból nyílik a legszebb panoráma.

A Bakonyerdő Zrt. hat kilátót üzemeltet a hegység különböző pontjain. Vállustól nem messze a Láz-hegyi, a hegység „bel­sejében” a Padkűi, Gyenesdiás közelében a Nagymező pihenőhelyről elérhető Festetics- és Berzsenyi-kilátókat. A Balaton parthoz legközelebb pedig a Bél Mátyás- és Batsányi-kilátó magasodik.

A Batsányi-kilátót Balatongyörök településről közelíthetjük meg, a „Szépki­látótól” a piros háromszög jelzésen haladva, de a Boroszlán tanösvény Szerelemdomb állomáshelyétől a piros sáv majd piros háromszög jelzést követve is elérhetjük.

A Pap-hegy 285 méter magas csúcsán álló kilátót az erdőgazdaság 2014-ben építtette az addigra igencsak leromlott állapotú régi kilátó helyett. Az előzőnél magasabb és színvonalasabb építmény vörösfenyő és tölgy alapanyag­ból készült. A kétkarú lépcsős kialakítású, 11 méter magas szerkezetet négyszögletes sátortető fedi, a kilátószint 8,4 méter magasan található.

A 42 lépcsőfokot leküzdve varázslatos panoráma tárul elénk. Kelet felé a Tapolcai-medence jellegzetes formájú tanúhegyeiben gyönyör­ködhetünk: feltűnik a Szent György-hegy, a Haláp, a Gulács és a Badacsony is.

Előterükben magasodik a több mint 700 éves múltra visszatekintő Szigligeti vár, a parthoz közelebb pedig az Óvár, amely régészeti kutatások szerint az ellenséges hajókat figyelő magyar naszádosok bázisa volt.

Az előttünk elterülő Balaton mindig más árnyalatában mutatja magát. Tiszta időben a déli part is látható, Fonyód és Balatonfenyves tisztán kivehető. Nyugatra fordulva a Keszthelyi-hegység vonulatai vezetik végig a szemet. A 230 méter magas Garga-hegyen a Batsányihoz hasonló és vele egy időben épített Bél Mátyás-kilátó magasodik, nevét az 1700-as évek elején több ízben is a Balaton mentén utazó polihisztorról kapta. Fennmaradt a tó nyugati részét Zala megyével együtt ábrázoló térképe, és a lékhalászat első néprajzi leírását is neki köszönhetjük.

Az elmúlt időszakban nem csak a Keszthelyi-hegység kilátói újultak meg, a róluk elénk táruló látkép egy része is megváltozott, mert a néhány éve még uralkodó feketefenyő helyét mára őshonos, főként lombos fafajok veszik át.

A feketefenyőt az 1800-as évek végén ott élő erdőbirtokos Festetics család kezdte telepíteni. Festetics Tasziló felesége, Mary Hamilton kedvelte a tengerparti hangulatú tájat, így esett a választás a mediterrán fafajra. A híres keszthelyi Fenyves Allé ültetése is erre az időszakra tehető. Később nagy erőfeszítésekkel a hegységbe is betelepítették a sekély termőhelyet is jól viselő feketefenyőt, elsősorban a kopár dolomithegységből érkező porviharok megfékezésére. A fenyvesítés második hulláma az 1950–60-as években történt, abból a célból, hogy a Trianon utáni határokon belül termelhessük meg az ország fenyőszükségletét.

A Keszthelyi-hegység fekete fenyveseit az utóbbi évtizedekben több károsítás érte. A legsúlyosabb pusztulás, a 2011–2012-es évek aszályos időjárása következtében fellépő száradás és az azt követő gombakárosítások miatt mára mintegy 70 százalékuk eltűnt a hegységből. A kárfelszámolást és az egészségügyi fakitermeléseket követően helyüket a virágos kőris, a molyhos tölgy és a cser alkotta erdők veszik át.

A forradalmár névadó

Batsányi János (1763–1845) író, költő Tapolcán született, kispolgári családban. Joghallgatóként került Orczy Lőrinc házába, az idős, neves költő egyengette hivatali pályáját. Kassán kezdett dolgozni, ahol 1788-ban Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal megalapította az első szépirodalmi folyóiratot, a Magyar Museumot. A jozefinista, nyelvújító Kazinczy és a nemesi ellenállás oldalán álló, a hagyományokhoz jobban kötődő Batsányi azonban nem tudtak eredményesen együtt dolgozni, a lap irányítását hamarosan Batsányi vette át.

Főként forradalmi hangulatú versei miatt bocsátották el állami állásából, majd hasonló okok miatt egy évig a kufsteini börtönben raboskodott. Szabadulása után Bécsben feleségül vette Baumberg Gabriellát. Az ünnepelt költőnő mindvégig kitartott hányatott sorsú férje mellett. Kevés írónk sorsába szólt bele olyan erőteljesen a történelem, mint Batsányi Jánoséba. Kalandos és tragikus fordulatokban bővelkedő életét többször, szinte az alapoktól kezdte újra. A köztudatban forradalmi hevületű versek szerzőjeként ismert, de ennél fontosabb az az alázatos munka, mellyel a magyar nyelv és irodalom ügyét szolgálta.

A kilátók mellett a Bakonyerdő Zrt. pihenőhelyeket, esőbeállókat, tanösvényeket, valamint erdei tornapályát tart fenn a hegységben. A Keszthelyen immár öt éve üzemelő Festetics Imre Állatparkban őshonos, de már ritka állatfajokat, valamint a hazai erdők vadfajait figyelhetjük meg közelből. Az állatparktól mintegy száz méterre, a Természet Háza Látogatóközpont egész évben várja az érdeklődőket. Állandó kiállításában a látogatók interaktív módon ismerhetik meg a Keszthelyi-hegység növény- és állatvilágát, az itteni erdőgazdálkodás múltját és jelenét. Az épületben foglalkoztató- és vetítőterem is helyet kapott, programkínálatában szakkörök, foglalkozások széles skálája szerepel.

Rosta Katalin

Fotók: Csengei Ágota, Stubán Árpád

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/06 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mag Norbert: Mecseki csobogás

Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Mag Norbert fotográfust mutatjuk be, aki 15 évesen fogott először fényképezőgépet a kezébe. Rögtön tudta, hogy megtalálta a hivatását.

Erdei gombát csak biztonságos helyről!

Javában tart a gombaszezon, azonban a pécsi vásárcsarnokban egyelőre nem állnak hosszú sorokban az alkalmi gombaszedő-erdőjárók, hogy bevizsgáltassák a begyűjtött termést.

Kincskereső Forrástúra Noszvaj erdeinek mélyén

Noszvaj természeti, történelmi értékeiről egyaránt tanul, aki bejárja a Forrástúrát. Járd be a bükkös erdőt, s megismersz sok regét – csábít a verses útikalauz legelső strófája.

100 éves a Csömödéri Állami Erdei Vasút

Kibővített programkínálattal ünnepelték a Csömödéri Állami Erdei Vasút fennállásának 100. évfordulóját Csömödérben.Az idei különleges Kisvasút Nap az Interreg V-A Szlovénia–Magyarország Együttműködési Program „GO IN NATURE” című projektje részeként valósult meg, így a határ túloldaláról is érkeztek vendégek.

Több, mint 600 millióból újul meg a Mátravasút

2018-ban kormányzati támogatás segítségével valósul meg a Mátra egyik fő turisztikai attrakciójának, a Mátravasútnak a felújítása. A kisvasúti fejlesztés az ország több kisvasútját érinti – mondta el a csütörtöki sajtótájékoztatón Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos, melyből a Mátravasút 638 millió Ft támogatásban részesült.

Sok növényhatározó egy zsebben

Nagyon sokáig a kis növényhatározóval járt az emberiség a mezőre, rétekre, erdőre, ha tudni szerette volna, milyen növények között sétál a túrák alkalmával. Ma már nem kell könyvet cipelnünk, elég, ha egy okos telefon van a zsebünkben, ugyanis több ingyenesen letölthető növényfelismerő applikáció közül is választhatunk.

Természet és ember harmóniája

Mi lehetne nagyobb feladat a „terepi” gyakorlatát megkezdő erdőmérnöknek, mint hogy olyan erdészetnél álljon munkába, ahol az egyetemen tanult szinte minden tudására szüksége van. Változatos erdeivel és sokrétű feladataival a Bakonyszentlászlói Erdészet számomra ilyen kihívás, de legalább akkora ajándék is, hogy rutinos és elhivatott kollégákkal együtt dolgozva sajátíthatom el a szakma csínját-bínját.

Jön a túraidő, még az erdő is muzsikál

Június utolsó hetén több alkalommal esőzésben lehetett részük a Bükk és Mátra vándorainak. Hétvégére az idő naposabbnak ígérkezik, a 20 fok feletti hőmérséklet pedig kellemes kirándulóidőt ígér. A sok esőtől a turistautak néhol sárosak, csúszósok, vigyázzon mindenki testi épségére!

A ménes szerelmese, Dallos Andor

Dallos Andor, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatója gyerekkorát a természet és a lovak közelségének élménye határozták meg. Erdész édesapja nyomdokaiba akart lépni, de a sors a lovak mellé sodorta. Azaz nem is sodorta, tudatos döntés volt. Így került Szilvásváradra, ahol aztán mindkét szenvedélyének hódolhatott: az erdőnek és a lovaknak egyaránt.

Szalamandrák és gőték

A farkos kétéltűek többnyire rejtőzködő, s leginkább éjjel aktív állatok, valamint a békákkal ellentétben hangadással sem vonják magukra a figyelmet, ezért kevéssé ismertek az erdőt-mezőt járók körében.