Back to top

Páratlan panoráma nyílik a Balaton-felvidékre a Batsányi-kilátóból

A Keszthelyi-hegység barlangjainak, növényritkaságainak felkutatása, a hegyek-völgyek bejárása nem fér bele egy-két napba. Valamelyik kilátóra azonban néhány óra alatt is felkapaszkodhatunk, ha varázslatos tájat szeretnénk látni. Mindközül talán a Batsányi-kilátóból nyílik a legszebb panoráma.

A Bakonyerdő Zrt. hat kilátót üzemeltet a hegység különböző pontjain. Vállustól nem messze a Láz-hegyi, a hegység „bel­sejében” a Padkűi, Gyenesdiás közelében a Nagymező pihenőhelyről elérhető Festetics- és Berzsenyi-kilátókat. A Balaton parthoz legközelebb pedig a Bél Mátyás- és Batsányi-kilátó magasodik.

A Batsányi-kilátót Balatongyörök településről közelíthetjük meg, a „Szépki­látótól” a piros háromszög jelzésen haladva, de a Boroszlán tanösvény Szerelemdomb állomáshelyétől a piros sáv majd piros háromszög jelzést követve is elérhetjük.

A Pap-hegy 285 méter magas csúcsán álló kilátót az erdőgazdaság 2014-ben építtette az addigra igencsak leromlott állapotú régi kilátó helyett. Az előzőnél magasabb és színvonalasabb építmény vörösfenyő és tölgy alapanyag­ból készült. A kétkarú lépcsős kialakítású, 11 méter magas szerkezetet négyszögletes sátortető fedi, a kilátószint 8,4 méter magasan található.

A 42 lépcsőfokot leküzdve varázslatos panoráma tárul elénk. Kelet felé a Tapolcai-medence jellegzetes formájú tanúhegyeiben gyönyör­ködhetünk: feltűnik a Szent György-hegy, a Haláp, a Gulács és a Badacsony is.

Előterükben magasodik a több mint 700 éves múltra visszatekintő Szigligeti vár, a parthoz közelebb pedig az Óvár, amely régészeti kutatások szerint az ellenséges hajókat figyelő magyar naszádosok bázisa volt.

Az előttünk elterülő Balaton mindig más árnyalatában mutatja magát. Tiszta időben a déli part is látható, Fonyód és Balatonfenyves tisztán kivehető. Nyugatra fordulva a Keszthelyi-hegység vonulatai vezetik végig a szemet. A 230 méter magas Garga-hegyen a Batsányihoz hasonló és vele egy időben épített Bél Mátyás-kilátó magasodik, nevét az 1700-as évek elején több ízben is a Balaton mentén utazó polihisztorról kapta. Fennmaradt a tó nyugati részét Zala megyével együtt ábrázoló térképe, és a lékhalászat első néprajzi leírását is neki köszönhetjük.

Az elmúlt időszakban nem csak a Keszthelyi-hegység kilátói újultak meg, a róluk elénk táruló látkép egy része is megváltozott, mert a néhány éve még uralkodó feketefenyő helyét mára őshonos, főként lombos fafajok veszik át.

A feketefenyőt az 1800-as évek végén ott élő erdőbirtokos Festetics család kezdte telepíteni. Festetics Tasziló felesége, Mary Hamilton kedvelte a tengerparti hangulatú tájat, így esett a választás a mediterrán fafajra. A híres keszthelyi Fenyves Allé ültetése is erre az időszakra tehető. Később nagy erőfeszítésekkel a hegységbe is betelepítették a sekély termőhelyet is jól viselő feketefenyőt, elsősorban a kopár dolomithegységből érkező porviharok megfékezésére. A fenyvesítés második hulláma az 1950–60-as években történt, abból a célból, hogy a Trianon utáni határokon belül termelhessük meg az ország fenyőszükségletét.

A Keszthelyi-hegység fekete fenyveseit az utóbbi évtizedekben több károsítás érte. A legsúlyosabb pusztulás, a 2011–2012-es évek aszályos időjárása következtében fellépő száradás és az azt követő gombakárosítások miatt mára mintegy 70 százalékuk eltűnt a hegységből. A kárfelszámolást és az egészségügyi fakitermeléseket követően helyüket a virágos kőris, a molyhos tölgy és a cser alkotta erdők veszik át.

A forradalmár névadó

Batsányi János (1763–1845) író, költő Tapolcán született, kispolgári családban. Joghallgatóként került Orczy Lőrinc házába, az idős, neves költő egyengette hivatali pályáját. Kassán kezdett dolgozni, ahol 1788-ban Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal megalapította az első szépirodalmi folyóiratot, a Magyar Museumot. A jozefinista, nyelvújító Kazinczy és a nemesi ellenállás oldalán álló, a hagyományokhoz jobban kötődő Batsányi azonban nem tudtak eredményesen együtt dolgozni, a lap irányítását hamarosan Batsányi vette át.

Főként forradalmi hangulatú versei miatt bocsátották el állami állásából, majd hasonló okok miatt egy évig a kufsteini börtönben raboskodott. Szabadulása után Bécsben feleségül vette Baumberg Gabriellát. Az ünnepelt költőnő mindvégig kitartott hányatott sorsú férje mellett. Kevés írónk sorsába szólt bele olyan erőteljesen a történelem, mint Batsányi Jánoséba. Kalandos és tragikus fordulatokban bővelkedő életét többször, szinte az alapoktól kezdte újra. A köztudatban forradalmi hevületű versek szerzőjeként ismert, de ennél fontosabb az az alázatos munka, mellyel a magyar nyelv és irodalom ügyét szolgálta.

A kilátók mellett a Bakonyerdő Zrt. pihenőhelyeket, esőbeállókat, tanösvényeket, valamint erdei tornapályát tart fenn a hegységben. A Keszthelyen immár öt éve üzemelő Festetics Imre Állatparkban őshonos, de már ritka állatfajokat, valamint a hazai erdők vadfajait figyelhetjük meg közelből. Az állatparktól mintegy száz méterre, a Természet Háza Látogatóközpont egész évben várja az érdeklődőket. Állandó kiállításában a látogatók interaktív módon ismerhetik meg a Keszthelyi-hegység növény- és állatvilágát, az itteni erdőgazdálkodás múltját és jelenét. Az épületben foglalkoztató- és vetítőterem is helyet kapott, programkínálatában szakkörök, foglalkozások széles skálája szerepel.

Rosta Katalin

Fotók: Csengei Ágota, Stubán Árpád

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/06 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Folytatódik a turistaházak látványos megújítása

Hat állami erdőgazdaság területén mintegy hárommilliárd forintból a következő két évben számos turistaház, erdei szállás fog megújulni az ország több pontján – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Révész Máriusz, a kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos.

A mezőgazdaság hatására az erdők fele tűnt el Európában

Európa erdeinek több mint a fele eltűnt az elmúlt 6000 évben a mezőgazdasági területek iránti megnövekedett igény és a fa tüzelőanyagként való hasznosítása miatt - állapították meg a Plymouth Egyetem kutatói.

25 ezer hektáros óriás erdőt telepítenének Nagy-Britanniában

A héten jelentette be a brit kormány, hogy nagyszabású erdősítési projektet indítanak: ha a teljes projekt megvalósul, akkor parttól partig, Liverpool és Hull városa közötti helyenként közel 200 kilométer széles sávban fognak ötvenmillió fát telepíteni, összesen 25 ezer hektárnyi területet lefedve.

Vigyáznak az év madarára Baranyában

Az év madarának választott vándorsólyom Baranyában jó ideje megtelepedett, fiókákat is rendszeresen nevelnek ezek a ritka ragadozók. A különös értéke miatt azonban hétpecsétes titokként őrzik a fészkelőhelyek adatait a természetvédők, alapos okuk van az óvatosságra.

Már hatályos az új erdőtörvény végrehajtási rendelete

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvénynek (a továbbiakban: Evt.) az erdőgazdálkodók helyzetének javítását célzó módosítása elengedhetetlenné tette a törvényben foglaltak alkalmazásához szükséges kiegészítő jogszabályok módosítását is.

Enyhe idő, saras utak

Elkezdődött az új év, melyben sok izgalmas feladat elé nézhetünk. Már az első héten a természet nagy kihívást adott nekünk, hiszen a téli fagy helyett a +10 fokos meleg idő köszöntött be.

Dámvadban verhetetlenek vagyunk

Az őzekkel, vaddisznókkal akár a kirándulók is találkozhatnak, s növekszik a gímszarvasok létszáma is, a megye északkeleti részében élő dámszarvas-populáció pedig a legjobb minőségű a világon – mondta el dr. Szendrei László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének adjunktusa.

Tolnai zöldutakon

A Tolnai-Hegyhát álomba varázsol és erdőbe küld, ha pedig hozzávesszük a Völgység csodás tájait is, akkor biztosan visszavágyik, aki egyszer is idelátogat. A nagyobb léptékű túraútvonal kialakítása a Zöldút gondolat jegyében történt, ami a közös értékek feltárása mellett, a ma élőkre maradt természeti és emberi örökségek megőrzésére és a tudás átadásának közösségformáló erejére törekszik.

Nemes szenvedélyek – interjú herceg Esterházy Antallal

Nagystílű hajdanvolt estélyek és vadászatok elevenednek meg herceg Esterházy Antal elbeszéléseiből, aki most a fertődi kastély dísztermében idézi a családi legendáriumot. Őt magát hamar kiröpítette a nagyvilágba a történelem háborús forgószele, de ősei magyarországi birtokai számos vadászkaland és lovas esemény helyszínéül szolgáltak.

Erdőtől a fáig

A 2017 októberi adatok alapján mintegy 3400 hektár telepítésére adtak be a gazdák pályázatokat. Bár a pályázati kiírások több alkalommal is változtak, az unió által elfogadott módosítások alapján átlagosan ötödével magasabb támogatási összegeket lehet igényelni. Mindemellett országos terv – Kaán Károly Terv – indítását határozta el a kormány, amely a jóváhagyás után lép életbe.